Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-20 / 321. szám, hétfő

-VI 1978 XI. 20. 3 A műszakszám növelése állandó feladat 'Társadalmunk az utóbbi há­rom évtizedben jelentős szociá­lis ás gazdasági sikereket ért el. A csehszlovák gazdaság óriási fejlődése, a nagyarányú beruházás-fejlesztés, és e fejlő­dés következtében az ipari álló­eszköz állomány nagy mértékű gyarapodása a múltban nem voll zökkenőmentes. E fejlődés­re olyan kísérőjelenségek vol­tak hatással, amelyek lassítot­ták a népgazdaság hatékonysá­ga növekedését. A csehszlovák népgazdaság fejlődésének egyik legfontosabb kérdése az állóeszközök haté­kony kihasználása. A munka­erőtartalékok hazánkban ténye gében már kimerültek, ami megköveteli, hogy az éló mun­kát intenzívebben helyettesítsék a tudomány és technika nyúj­totta lehetőségekkel. Az állóesz­közök alacsony és egyre csök­kenő mértékű kihasználása az átlagos hatásfok csökkenéséhez vezet. A hatásfokot pedig az évi nemzeti jövedelem és az ál­lóeszközök (tárgyakban kifeje­zett J évi átlagos mennyisége arányaként mutatjuk ki. Az új munkaerő-tartalékok fokozatos csökkenése és az új termelőkapacitások fejlődése szorosan összefügg az állóesz­közök időbeni kihasználásának állandó csökkenésével. A mű­szakszám — amely az állóesz­köz kihasználás egyik alapvető mutatója — az iparban arány­lag alacsony és nem éri el a hatvanas évek elején kialakult szintet. Ugyanakkor le kell sző geznünk, hogy a meglevő álló­eszköz-állomány — s ebből is a műszakilag legkorszerűbb, tö­kéletesebb gépek és berendezé­sek — jobb kihasználásával csökkenhetnének a beruházás­fejlesztéssel kapcsolatos igé­nyek, s néhány ágazatban elér­hető lenne a termelési kapaci­tás növekedése újabb beruházá­sok nélkül. A CSSZSZK 1976—1980-as gazdasági és szociális fejleszté­sének irányelvei, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki. többek között a következő­ket tartalmazzák: „... lénye­gesun jobban kell kihasználni a termelési-műszaki alapot, min­denekelőtt a gépiparban. A munkahelyek jobb betöltésével növelni kell a gépek kihaszná­lási idejét, mindenekelőtt azo- két, amelyek rendkívül költsé­gesek és műszaki-gazdasági pa­ramétereik magasak ... “ Kiegyensúlyozott költségveté­se lesz Romániánaik 1979-ben. A nagy nemzetgyűlés a napok­ban hozott erről határozatot, s a központi sajtó most nyilvá­nosságra hozott cukikéiból ki­tűnik: a jövő évet is pozitív mérleggel zárják, az állami költségvetés mintegy 2,3 milli­árd lej többletet irányoz elő. A jövő évi költségvetés tük­rözi a gazdasági-pénzügyi rend­szer tökéletesítésére hozott in­tézkedéseket, amelyek január 1-től válnak országossá Ennek alapján erőteljesen érvényesül az a törekvés, hogy minden gazdasági egységnek új értéke­A Szovjetunió az élelmiszer- ipari gépekből és berendezéseik­ből 1977-ben 240,5 millió rubel import- (1976-ban 232 millió) és 94,7 millió rubel exportfor­galmat (82,8 millió) bonyolított le. Az elmúlt öt év alatt megkét­szereződött a kivitel, összesen 30 országba exportálták ezeket a termékeket. És ez az irányzat — a Tyehmasexport szovjet kül­kereskedelmi vállalat vezetője szerint — ebben az évben is folytatódik: a külkereskedelmi vállalat nem is tudja kiegészí­teni egészen a keresletet. A külföldi piacokon minde­nekelőtt kész sorokat keresnek k,. gp^n.g.-A ......igr.-'-’gixjmrmzry.xy-'ijiľr • Az állóeszközök kihasználási idejének olyan növelése haté­kony, amely — a munkaerőnek a műszakilag legfejlettebb álló­eszközök kihasználására való irányításával — a társadalmi munkatermelékenység növelésé­hez, a termelési önköltségek csökkenéséhez és a beruházási költségek megtakarításához ve­zet. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy nem töre­kedhetünk minden áron az álló­eszközök lehető legnagyobb mértékű kihasználására. Kétség­kívül fontos ugyanis, hogy min­den vállalat és a népgazdaság is rendelkezzen bizonyos kapa­citás-tartalékkal. Erre az előre nem látott feladatok és helyze­tek megoldása szempontjából van szükség, valamint azért, hogy a megrendelők (különö­sen a külföldiek) utólagos kí­vánságainak is eleget tudjunk tenni. Tehát mindenekelőtt az állóeszközök kihasználásának optimalizálásáról, mint a nép­gazdaság hatékonysága növelé­sének egyik tényezőjéről van szó. A munkások műszakszáma lé­nyegében jellemzi az állóeszkö zök műszakonkénti kihasználá­sát is. E mutató értéke az utób­bi években az 1962-es évi szint­hez viszonyítva állandóan csök­kent. és 1977-ben az átlagos or­szágos műszakszám 1,322 volt. A műszakszám különböző szin­tű az egyes ipari ágazatokban, ami a sajátságos termelési fel­tételek következménye. Nagyon kedvezőtlen jelenség az, hogy hazánk gépiparában alacsony a műszakszám, 1975-ben csupán 1,234 volt. Ha összehasonlítjuk a mű­szakszám utóbbi években törté­nő alakulását, akkor megálla­píthatjuk, hogy a különböző in­tézkedésekkel sikerült mérsé­kelni a csökkenés ütemét. év 1975 1976 1977 műszakszám 1,325 1,323 1,322 Az állóeszközök kihasználási idejének alacsony szintje az iparban egyebek között abban is megnyilvánul, hogy alacsony a munkahelyek első műszakban történő elfoglalása. 1975-ben például az első műszakban a munkahelyek 21,2 százalékát nem foglalták el, az általános gépipari vállalatokban 18,5 szá­zalékát, a nehézgépiparban pe­dig a 15,8 százalékát. két kell előállítania, a nemzeti vagyont gyarapítania. Az új költségvetés megnövekedett sze­repet biztosít a nyereségnek, amely — többek között — a vállalati beruházások egyik forrását jelenti. A nyereség je­lentős része ugyanis a vállala­toknál marad saját alapjaik feltöltésére. Az állami költségvetés 11,8 százalékkal emeli a tanügyre és 8.8 százalékkal az egészségügy­re fordított összegeket. A szo­ciális-kulturális kiadások össze­ge meghaladja a 67 milliárd lejt. konzervdoboz, pipereszappan, pékáru előállításához, csakúgy, mint magtári, malom- és ve- gyestakarmány-gyártó berende­zéseket. A legfőbb vásárló Kuba, amely a múlt évben 32,8 millió rubel értékben vett át szovjet berendezésoket. A második Irán 28,8 milliós vásárlási ér­tékkel, jóval utána következik Lengyelország (6.6 millió ru­bel), Csehszlovákia (4,7 millió és az NDK (3,6 millió). A nem szocialista országok közül az utóbbi időben Török­ország növelte vásárlásait a Tyehmasexporttól (0,9 millió ru­bel). További kenyérgyári be­rendezéseik eladásáról trágyal­A felmérésekből kiderül, hogy körülbelül félmillió mun kahelyet, vagyis az összes mun­kalehetőség 23 százalékát, nem használták ki. A helyzet vala­mivel jobb Szlovákiában, mint a Cseh Szocialista Köztársaság­ban. A becslések szerint a műszak szám további csökkenésének megakadályozásával 1980-ban a tervezett mértékű ipari terme­lést 6 milliárd korona értékűvel kevesebb állóeszköz segítségé­vel is elő tudnánk állítani, mint azt az eddigiek során feltételez­tük. A legközelebbi időszakban az irányító gazdasági dolgozók fontos feladata lesz az olyan intézkedések kidolgozása és gyakorlati alkalmazása, ame­lyek az iparban megakadályoz zák a műszakszám további csökkenését, és az állóeszközök hatékonyabb kihasználását eredményezik. Olyan árpolitiká ra és anyagi érdekeltségi rend szerre van szükség, amely a vállalatokat új beruházások lé tesítése helyett a meglevő álló­eszközök jobb kihasználására ösztönzi. Az állóeszközök jobb kihasz nálását lehetővé tehetik szerve­zési intézkedésekkel is, azzal, hogy egy dolgozót több gép ke zelésével bíznak meg, vagy ész- szerűsítik a kisegítő folyamato­kat. A műszakszám növelésekor ügyelni kell ai/a, hogy ne csők kenjen az állóeszközök kihasz­nálási ideje. A második, illetve a harmadik műszakban végzett munka minden bizonnyal meg- erőltetőbb, és a dolgozók köré­ben is kevésbé népszerű. A helyzet javítása érdekében is mét az anyagi érdekeltségi rendszert kell segítségül hívni, anyagilag kell érdekeltté tenni a dolgozókat a második, vagy harmadik műszakban való dol­gozásra. A vezető dolgozók a több műszakban dolgozók szá­mára előnyösebb szociális jut­tatásokat is teremthetnek. Ilye­nek például a jutalomüdülések, szükség szerinti gyógykezelé­sek, meleg ételek szállítása az egyes munkahelyekre stb. Az állóeszközök nagyobb fo­kú kihasználása érdekében ho zott intézkedések sikeres meg­valósítása minden bizonnyal je lentősen befolyásolja a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak teljesítését. PETER HRNČIAR mérnök nak Pakisztánnal, Iránnal és Finnországgal. Rendelések ér­keznek ezenkívül napraforgó­magtisztító berendezéseikre, nö­vényi olaj előállításához Portu­gáliából, Argentínából és Liba­nonból, ugyanakkor az Egye­sült Államok, Kanada, az NSZK és Japán töltött pástétom, fánk és húsgombóc előállítására szolgáló gépeket rendelt. A szovjet élelmiszeripari gép­gyártással jelenleg mintegy 200 üzem foglalkozik. Ezek több mint 2500 különféle gépet állí­tanak elő, közülük 400-at ex­portra. Bővül a lengyel kokszolóipar A lengyel népgazdaság fej­lesztésének egyik fontos lánc­szeme a kokszolóipar bővítése. Az ágazat termékei (a koksz, a kátrány, a gáz, a benzol) nél­kül elképzelhetetlen a kohó- és gépipari, a vegyészet, az építő­anyag- és élelmiszeripar, a me­zőgazdaság fejlődése. Az üze­meik 1977-ben 19 millió tonna koksszal szolgálták a népgaz­daságot, ám ez a mennyiség jóval kevesebb a szükségletek­nél. Lengyelország 18 kokszolójá­nak zöme elavult, következés­képpen elengedhetetlen új gyá­rak létesítése, a régiek felújí­tása. Az 1978—1985. évekre szó­ló fejlesztési program kereté­ben a katowicei kohómű köze­lében, továbbá Walbrzych-Cier- nie vidékén új kokszoló épül. A Nowa Htita-i Acélművekben a régi kokszoló korszerűsítése mellett új, létesítésére is sor kerül. A Slovlik negyedi (Neded) káposztasavanyító üzemének udvarán egymást érik a káposz­tával megrakott teherautók Naponta 5—6 vagont vásárol nak fel. Az üzem és egyben a 14 tagú szocialista munkabrigád vezetője Pásztor Adél, kedves, szívélyes asszony. A brigád tagjai a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy 400 órát dolgoz­nak a munkakörnyezet javíta sában, további 75 órát pedig a község szépítésében. Vállalásu­kat már teljesítették. Pásztor Adéltól a munkájáról érdeklődtem. — Az idei káposztatermés nagyon jó. A helyi szövetkezet 38 hektáron termelt káposztát és amint Perecz Károly főagro- nómus mondta, a tervezett 400 mázsa helyett hektáronként kö­zel 600 mázsás átlagot értek el A brigád tagjai jól, odaadóan dolgoznak. A mezőgazdasági üzemektől a térvek szerint 500 vagon káposztát vásárolunk fel, de úgy látszik, hogy jóval több Éjfélig alig két óra volt hát­ra. Sok házban, lakásban már kialudt a villanyfény, az em­berek nyugovóra tértek. A zup- čanyi Ján Lendacký ebben az időpontban határozta el, hogy „meglátogatja“ feleségét, aki már nem élt vele közös háztar­tásban. Elköltözött tőle édesap­ja sedlicei házába. Ittas állapotban dörömbölt a kapun. Felesége ajtót nyitott. Veszekedni kezdtek, majd Len­dacký először kézzel megütötte, utána kétszer székkel fejbe ver­te feleségét, aki úgy megsebe­sült, hogy néhány napos keze­lésre szorult. A tettes nem kímélte felesé­ge édesanyját sem, aki a vesze­kedés során benyitott a szo­bába. Ököllel fejbe verte, a szekrénynek taszította, rugdal­ta a lábát, a hasát. Csaknem egy hónapig tartott a gyógyulá­sa. Ezt követően durván bán­talmazta apósát, aki öreg, be­teg ember. Öt is összerugdosta. Mi volt mindennek az „oka“? A 34 éves Lendaokýról lakóhe­lyén, Župčanyban tudták, hogy nem él rendezett családi életet. A családdal szemben előnyben részesítette a szeszt, nem cso­da, hogy a felesége elköltözött tőle. Ö maga a bíróságon azt állította, hogy a feleségét arra akarta késztetni, térjen vissza régi otthonába. De így? A Prešovi Járásbíróság bűn- cselekményeiért, tekintetbe vé­ve, hogy a tettes büntetett elő­életű, Lendackýt 14 havi sza­badságvesztésre ítélte. Lesz tehát ideje elgondolkod­ni afölött, amit elkövetett. XXX ľ A már két ízben büntetett Csölle László somorjal lakos éj­fél után 15 perccel munkahe­lyén, a bratislavai Slovnaftban indokolatlanul megtámadta és egy vasrúddal többször fejbe verte mesterét. A következ­mény? Koponyaalapi törés, lesz e mennyiség. A káposzta-* fejek szépek, egészségesek, tö« mörek. Az ilyen nyersanyaggal1 öröm dolgozni. — A jó nyersanyagból bizo­nyára jó minőségű savanyú kán poszta lesz? — Nem dicsekvésképpen mondom, de a nálunk savanyí­tott káposzta iránt mindig nagy volt az érdeklődés Szlovákia mindhárom kerületében. A fel­vásárolt mennyiség mintegy négyötödéből savanyú káposzta készül, de ebből csak egy rész kerül közvetlenül az üzletekbe, a káposzta többségét ugyanis a Slovlik érsekújvári (Nové Zám­ky) üzemébe küldjük. A káposz­tát aprítjuk, sózzuk, majd mus-< tármaggal keverve ecetes oldat-* ban citromsavval konzerváljuk. A konzervüzem kisebb üvegek­ben adja az üzletekbe. — Lesz elegendő savanyú ká­poszta télre? — Mivel a termés máshol is jó, ebben az évben elég káposz­tának kellene lennie az üzletek­ben. KRAJCSOVICS FERDINAND agyállomány-zúzódás és más sérülések — háromhavi munka- képtelenség és tartós következ­mények — a sértett már nem dolgozhat többé több műszak­ban üzemelő munkahelyen. Csölle azt hozta fel mentsé­gére, hogy aznap semmi sem sikerült neki és ezért ingerült volt. Beismerte, hogy az éjjeli műszak előtt 2 deci vodkát és 2 deci bort ivott meg. Munka­helyén kellemetlenül érintette, hogy a vártnál kevesebb fize­tést kapott. Ezzel kapcsolatban beszélt mesterével is. Nyugodt hangnemben, nem szólalkoztaik össze. Aztán elromlott Csölle gépe, aki kérte mesterét, hogy hívjon karbantartót. A mester azonban maga vállalkozott a gép megjavítására. A vádlott a háta mögött állt, hogy ezután mi történt, arra nem emléke­zett. Csak arra tudott vissza­emlékezni, hogy a mester vére­sen a földön feküdt és egyik munkatársa így szólt hozzá: Mit tettél? A mester nem tudta megma-i gyarázni a vádlott cselekede­tét. Elmondta, hogy aznap Csöl­le nem dolgozott jól. Az eset tanúi sem tudtak számot adni semmilyen szóváltásról, vala­mennyien csak magát a tettet látták. A tárgyalás bebizonyította, hogy a vádlott durva és aljas módon teljesen Indokolatlanul támadta meg a sértettet. Az eset csak azért nem járt tra­gikus következményekkel, mert az egyik munkatárs megakadá­lyozta a mester további bán­talmazását, kicsavarta Csölle kezéből a vasrudat. A Bratislava If. Városkerületi Bíróság Csöllét ötévi szabad-i ságvesztésre ítélte. Ezzel egy­idejűleg elrendelték intézeti gyógykezeltetését is. Két eset, amely ismételten ar­ról tanúskodik, hogy az alkohol igen rossz tanácsadó. (e. i.J] Románia jövő évi költségvetése A szovjet élelmiszeripari gépek kivitele 5§ a tárgyalóteremből «* Az alkohol rossz tanácsadó A szocialista munkabrigád tagi útnak egy csoportja (A szerző felvétele) KÁPOSZTA — TÉLRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom