Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-16 / 286. szám, hétfő
m A jó ötlet aranyat ér Szellemi termékeink a világpiacon 1978 X. 16. Az ipari és mezőgazdasági termékeken kívül néhány éve a szellemi termékek behozatala és kivitele is eredményesen íolyik hazánkban. Míg azelőtt a szocialista országoknak ezen a téren kifejtett együttműködése — a Szófiában létrejött megállapodás alapján — csupán a dokumentáció-cserében és a műszaki tanácsadásban nyilvánult meg, a fejlődés eredményeként kapcsolataink az évek során új formát öltöttek. A szocialista gazdasági integráció Komplex Programja alapján a tagországok különösen nagy fontosságot tulajdonítanak a szakosításnak és a nemzetközi kooperáció keretében a tudományos dolgozók közös kutatásainak. Az utóbbi Időben a szabadalmak vásárlása és értékesítése terén is kedvezőek a tapasztalatok. Közös kutatások A tudományos-műszaki együttműködést az egyes országokkal a prágai Polytechna külkereskedelmi vállalat közvetíti. Hazánk nevében szerződéseket köt, koordinálja, s ellenőrzi a feltételek teljesítését és az anyagi kötelezettségek kiegyenlítéséről is gondoskodik. Ivan Šronék mérnök, a vállalat vezérigazgatóhelyettese a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való egyre jobban elmélyülő együttműködésünkről, eredményes közös kutatásainkról beszél. Továbbá elmondja, hogy az NDK-val együttműködve főleg a tervdokumentációk és szabadalmak eladása és vásárlása terén tettünk szert kölcsönösen előnyös tapasztalatokra. A Komplex Program keretében — többnyire a kétoldalú megállapodások alapján — az utóbbi négy év során a Szovjetunióval együtt kb. 160, főleg a bányaipart érintő feladatot oldottunk meg. A vezérigazgatóhelyettes véleménye szerint ez az eredmény elképzelhetetlen lenne, ha nagyszámú tudományos kísérleti- és kutatóintézetünk dolgozói — mintegy 160 000 tudós és szakember — elszigetelődnének. Társadalmunk évente a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát fordítja tudományos célokra. Ez a kétségtelenül tekintélyes összeg azonban nem veszik kárba. A tapasztalatok szerint ugyanis — lehetővé téve a termelésben mutatkozó műszaki problémák gyors megoldását — többszörösen is megtérül. Támogatjuk a fejlődő országokat Nemcsak a szocialista országokkal való együttműködésünknek tulajdonítunk nagy fontosságot — utal vendéglátóm a csehszlovák szakembereknek, elsősorban a tervezőknek és technikusoknak külföldön végzett igényes munkájára. Tervezőintézeteink dolgozói a megrendelések alapján a városrendezésre, illetve — fejlesztésre, a vízgazdálkodás, közlekedés stb. korszerűsítésére, közművesítési hálózatok, erőmüvek stb. létesítésére irányuló tervrajzokat, illetve tanulmányokat dolgoznak ki. A legjelentékenyebb alkotásnak ezen a téren a Szahara sivatagot — Dél-Algéria — Mali — Nigéria közt 2500 km hosszúságban — átszelő közút tervrajzát tekintjük, amelynek kidolgozásában az ENSZ megbízásából olasz, francia és kanadai cégekkel együtt vettünk részt — mondja Šronék mérnök. — Amilyen érdekes, olyan bonyolult és igényes ez a munka — figyelmeztet vendéglátóm. Ne feledjük ugyanis, hogy dolgozóinknak a világ szakembereivel kell összemérniük erejüket. Ám a nehéz feltételek ellenére is megállják helyüket és tevékenységükkel gazdasági és politikai szempontból egyaránt hasznos munkát végeznek. Ezzel magyarázható, hogy — a Polytechna — a műszaki segítségnyújtás kiterjesztésére törekedve — a jövőben komplex munkacsoportok kiküldését tervezi, mindenekelőtt az afrikai országokba. Így például Zambiában már ma számos szakemberünk dolgozik. Helyzetük azonban — az anyagbeszerzéssel kapcsolatos problémákra való tekintettel — az idegen környezetben és a szokatlan éghajlati viszonyok miatt, cseppet sem irigylésre méltó. A legtöbben a kisebb városokban és falvakban tevékenykednek, tehát az odahaza megszokott kényelemről is le kell mondaniuk, mégis szívesen vállalják a nehézségeket. Ivan Šronäknek ez a megállapítása a fejlődő országokba kiküldött pedagógusokra és egészségügyi dolgozókra is érvényes, akik megbízható szervezőkként, vagy vezetőkként az algériai, iraki, kuvajLi és a többi ggyetemen, illetve kórházban érvényesítik tudásukat. A fejlődő országok azonban a hazánkban kapott segítséget is örömmel fogadják. A főiskoláinkon tanuló fiataljaikon kívül sokan részt vesznek a számukra megrendezett tanfolyamokon és a termelővállala- U*knál is folytathatnak gyakorlatot. Ezt az ismereteik kiegészítését lehetővé tevő szakkiképzést mindenekelőtt a kubai bányamérnökök és technikusok becsülik nagyra. A szabadalmak kihasználása . A kapitalista országokból évente mintegy 50 tudományos műszaki ismereteket tartalmazó szabadalmat vásárolunk. A szabadalmak, bár többnyire beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, igényes feladatok elé állítják a vállalatokat. Tagadhatatlan azonban, hogy a múlttól eltérően ma már sokkal szigorúbbak a szabadalmak megvásárlását szabályozó előírások. Az engedély megadásának feltétele, hogy a vállalat bebizonyítsa komplex felkészültségét, tehát azt, hogy a beruházáshoz szükséges anyagiakkal rendelkezik, és a kivitelező vállalatokkal is megegyezett már. Lényeges követelmény a szabadalom alapján előállításra kerülő termék iránti hazai, esetleg külföldi érdeklődés is. A Csehszlovák Állami Bank feladata, hogy a műszaki és gazdasági elemzések figyelembe vételével ellenőrizze, kihasználja-e a vállalat a megvásárolt szabadalmat. Az igazgató véleményé' szerint ma már népi történhet meg, hogy az egyik-másik fél adós marad a feltételek teljesítésével. De még' mindig nagy problémát jelent a gépeR megkésett üzembe helyezése. Az így keletkező gazdasági károk megakadályozása megalkuvás nélküli küzdelmet igényel. Előnyben a hazai ipar érdekei Noha lényegesen több szabadalmat vásárolunk, mint exportálunk, ez nem jelenti azt, hogy nem lenne mit eladnunk. Ellenkezőleg. Tény, hogy tudományos kutató-intézeteinknek elsősorban a hazai ipar igényeit kell kielégíteniük. Csak ezután kínáljuk fel találmányainkat a külföldnek. Tudományos dolgozóink és feltalálóink kiváló ötletei, szellemi termékei iránti érdeklődés a külföld részéről tartós jelenség, amely devizabevételeink növekedését eredményezve, hazánk tekintélyének növekedéséhez is hozzájárul a világban. KARDOS MARTA A Kopány völgyében TERMÉKEIK 40 KÜLFÖLDI ORSZÁGBAN ISMERTEK A gazdag bányászhagyomá- nyairól közismert rozsnyói (Rožňava) járásban az egyik jelentős termelési ágazat a magnezitipar. A Lubeník feletti Kopány-hegy gyomrában rejlő kincsről már régóta tudnak az emberek. A hivatalos feljegyzések szerint 1897-ben feltárták a nyersmagnezitot és hozzáláttak feldolgozásához. A magnezitjövesztéssel és feldolgozásával járó minden munkát kézzel végezték a munkások, embertelen körülmények között dolgoztak. A külföldi monopóliumok — osztrák, német és amerikai cégek — ezzel vajmi keveset törődtek. Számukra csupán az volt a cél: olcsón hozzájutni ehhez a világpiacon magas értékben jegyzett nyersanyaghoz. Miután elérték számításukat — busás nyereségre tettek szert —, leállították, felszámolták a termelést, mint nem kifizetődő ágazatot. Szerencsére, mindez már a múlté. A CSKP Szlovákia iparosítását szorgalmazó politikájának szellemében központi szerveink 1951-ben jóváhagyták a Szlovák Magnezitművek lubeníki üzemének felépítését. A hat szakaszra osztott építkezés hét évvel ezelőtt ért véget, mintegy ötszázmillió korona ráfordítást igényelt. Az munkát igényelt. Ilyen feltételek közepette dolgozóink 42 756 tonnával szárnyalták túl a magnezit igényes jövesztési tervét. Magnezit építőanyagból eddig a legtöbbet, 180 ezer tonnát termeltek. Az exportfeladatokat 113 százalékon felül teljesítettük. — Igazgató elvtárs, milyen eredménnyel zárták a harmadik negyedévet? — Az év közben felmerült, Virágágyak az üzem bejárata előtt (Felvétel: Archív) építkezés első szakaszát 1956- ban adták át rendeltetésének. Ebben az évben csaknem Jiet- venháromezer tonna nyersmagnezitot dolgoztak fel. Az üzem alkalmazottainak száma nem haladta meg a félezret. Negyvenfajta magnezitterméket állítottak elő, most pedig ennek tízszeresénél is több kombinációban készülnek termékeik. Az ötödik ötéves tervidőszak végén az üzem árutermelésének értéke meghaladta az 586 millió koronát. Említést érdemel, hogy hazánkban elsőként a lubeníki üzemben kezdték termelni magnezitből a tűzálló építőanyagokat. A gömöri magnezitipar feladatai a 6. ötéves tervidőszakban a magnezittermékek meny- nyiségét és minőségét illetően egyaránt igényesebbek. A Szlovák Magnezitművek lubeníki üzeme a legnagyobb, korszerű műszaki felszereltsé- gű, a magnezit jövesztésétől kezdve mindenféle magnezittermék gyártásával foglalkozó intézmény, ennek megfelelően részesül a vállalat feladataiból. Az Idén a lubeníki üzem tervezett bruttó termelésének értéke — amint erről Zoltán Prekop mérnök, az üzem igazgatója tájékoztatott — meghaladja a 780 millió koronát. Termékei — a hazai piacon kívül — a világ negyven külföldi államában is közismertek. Ottjártunkkor például 360 tonna tűzálló téglát indítottak útnak az NSZK-ba, 480 ezer tonna építő-alapanyagot Kubába, jelentős mennyiségű tűzálló építkezési anyagot a VDK-ba. Az elmúlt bányászév alatti eredményekről Zoltán Prekop igazgató a következőket mondotta: — Az elmúlt bányászév elismerést érdemlő eredményeit üzemünk dolgozói a tervezett beruházások késedelmes megvalósítására, a bányagépek, alkatrészek és egyéb anyagok hiány* ellenére érték el. Feltétlenül el kell ismerni, hogy a felmerült problémák rendezése közepette végzett termelőmunka kollektíváink minden egyes tagjától fokozott szorgalmat, kezdeményező főleg objektív eredetű problémák ellenére sikerült — az év elejétől számítva — a harmadik negyedév végéig tervezett feladatokat 100 százalékon felül teljesíteni. Örömmel elmondhatom, hogy — az előző évekhez hasonlóan — az idén is feltehetően sikeresen zárjuk az évvégi mérleget. Termékeink mennyisége és minősége kielégíti külföldi vásárlóink igényeit. Az exportfeladatokat eredményesen teljesítjük. Legnagyobb vásárlópartnerünk, a Szovjetunió megrendeléseinek eleget, téve e-portfeladataink teljesítését úgy szervezzük, hogy a Nagy Október 61. évfordulójának napjáig 100 százalékra teljesíthessük a legnagyobb szocialista országba irányuló kivitelünk tervét. Az igazgató a továbbiakban elmondta, hogy az üzem sikeres tervteljesítésének legjobb biztosítéka a dolgozók kezde^ ményező munkája, a szocialista munkaversenyben, munka- brigádmozgalomban való aktív részvétele, a hasznos szovjet munkamódszerek — mint a lvovi, a szaratovi mozgalom — egyre szélesebb körű alkalma* zása. A lubeníki üzem bejárata előtt gondozott, virágoktól il* latozó parkot látni, ugyanak* kor a jolsvai (Jelšava) testvérüzem környékén ez hiány« zik. Ezek szerint Lubeník vi« dékén kisebb arányú a levegői szennyeződés? — Amikor a központi, ke* rületi és járási környezetvén delmi szervek évekkel ezelőtt nagyon gyakran felmérték az üzemünkből származó szennyeződés fokát, kezdetben talán bosszankodtunk a megismétlő* dő „zaklatás“ miatt, a végén mégiscsak örültünk ennek a beavatkozásnak — jegyezte meg Prekop elvtárs. — Közös erővel sikerült jelentősen csők* kenteni az általunk okozott levegőszennyeződést. Az eredmény nem lebecsülendő, hiszen 1966-tól évente átlagosan 3550 tonna magnezitpor került üze* műnkből a levegőbe, de ta* valy már csak 1600 tonna. Csaknem huszonkétmillió korona ráfordítással létesítettünk szűrő- és portalanító berendezéseket. Jelenleg csaknem 24 millió korona költséggel épül négy Amertherm típusú portalanító berendezés. Ezek üzembe helyezése után, 1979 második felében megszűnik a legnagyobb, 700 tonna magnezit* port levegőbe juttató szennyö- zőforrás. E feladat megvalósítása is ott szerepel a legfontosabb tennivalók között, melyek teljesítése érdekében a lubeníki magnezitüzem dolgozói az idei bányásznap alkalmából 1 millió 407 ezer korona értékű fel* ajánlást tettek. Az eddigi eredményeik alap* ján jogosan állíthatjuk, hogv a lubeníki üzem dolgozói bá* nyászbecsülettel teljesítik, ami* re kötelezték magukat. KULIK GELLERT Szibéria vegyiparának fejlesztése A szovjet vegyipar fejlesztésére szánt hatalmas összeg egyharmada kerül felhasználásra a jelenlegi ötéves tervidőszak során, s a következő tervekben ez az arány tovább növekszik. A szovjet vegyipar fejlesztésének bázisa Szibéria és a Távol-Kelet lesz. Nyugat- Szibériában már folyik az új, hatalmas vegyipari üzemek építése a tyumenyi olajmező kincseinek kiaknázására. A petrolkémiai üzemek mellett nitrogénműtrágya-gyártó üzem is létesül. Az új üzem termelésével a nitrongén-műtrágya gyártása ezen az iparvidéken évente 12—13 millió tonna lesz. Ugyanakkor Kelet-Szibé- riában, a nemrég feltárt foszfortartalmú ásványok felhasználására foszforműtrágya-gyár- tó üzemek létesülnek. Kincsek országa Koreát ősidők óta a kincsek országának nevezik, s nem véletlenül: területén számtalan ásványi kincs található. A vasérc lelőhelyei jó alapul szolgáltak a vaskohászat kifejlesztéséhez. Rendkívül gazdag lelőhelyeket tártak fel az ország északnyugati részén. Itt található a muszáni ércbánya, amely a legnagyobb a köztársaságban, s amelynek készletei meghaladják az egy* milliárd tonna vasércet. A Szovjetunió és más szocia* lista országok a népi Korea rendelkezésére bocsátották a szükséges berendezéseket — kotrógépeket és buldózereket, valamint az ércdúsító üzem berendezéseit — általuk ez az érclelőhely a Koreai Népi De* mokratikus Köztársaság fő kohászati bázisa lett, A föld mélyében
