Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-10 / 280. szám, kedd
Ahol s dohány a nyersanyag Közel ötven éve, hogy Léván (Levice) felépült a dohányfermentáló, amit az tett szükségessé, hogy a környék földművelői mintegy 1300 hektáron termesztették a dohányt. Érsekújvárba {Nové Zámky) szállítása lassú és költséges volt, arról nem is szólva, hogy az ottani üzem nem bírta feldolgozni ezt a mennyiséget. így került sor a lévai dohányfermentáló felépítésére. Az akkori termelési forma természetesen más volt mint a mostani. A beérkezett dohányt kazlakban szárították. Ez a művelet eléggé munkaigényes volt, hiszen az asztagonkénti 15—20 mázsa dohányt 10—15-ször is át kellett forgatni, amíg megszáradt. Átlagosan félezer dolgozóra volt itt szükség, akik Léváról és a környező falvakból kerestek és találtak itt munkalehetőséget. A dohány kezelése nem igéGabrieiiu, Mário Šedivá, Petrá<s Ferencné, Marcella Sútková, Csula Lajosné és Jolana Jakubí- ková — a dohány osztályozását és csomagolását végzi. Vállalásuk főleg a minőségi munkára, az anyagcsökkentésre irányul, de jelentős értékű társadalmi munkára is kötelezték magukat. ízléses faliújság és példásan vezetett brigádnapló is dicséri munkájukat, s ami szintén figyelemre méltó, termelési tervüket 105 százalékra teljesítették Az előző évben a brigád tagjai 104 ezer korona megtakarítást értek el Rajtuk kívül még hat kollektíva versenyez az üzemben A Ľudovít Keiak irányította közösség szintén aranyérmes, Köteles Sándor és Margita Slehe- rová brigádja ezüstérmet szerzett, Szabó Jánusné, Jozefina Pustayová kollektívái.i bronz érmes, a legújabb pedig Emil 1978 X. 10. nyelt komolyabb tulkai erőkifejtést, ezért főleg nőket alkalmaztak itt. Az üzem kezdettől fogva megszakítás nélkül termelt, de fejlesztésére csak a felszabadulás utáni években került sor. 1945-ben „dohánybeváltó hivatal“ működött itt, mely az ud-' vardi (Dvory nad Žitavou), mar- celháíi (Marcelová) és más községek magántermesztőitől vásárolta fel a dohányt. A fejlődést az 1948-as esztendő nyitotta meg, amikor fokozott figyelmet kezdtek szentelni a jó minőségű alapanyag előállításának, Ez lehetővé te^te a munkatermelékenység növelését a dolgozók számának gyarapítása nélkül. A Csehszlovák Dohányipari Vállalat 1950 ben egy kazánházat és egy szárító alagutat építetett, ami jelentősen elősegítette a termelést. Az állandó korszerűsítés eredményeképpen ma már csupán 100 körül mozog itt a dolgozók száma, bár évente közel ezer tonna dohányt indítanak útnak a Banská Stiavnica-i, hodoníni, Kut- ná Horai, Spišská Relá-i és más feldolgozó üzembe. Az itt termelt dohányt szívesen fogadják mindenütt, hiszen szlovákiai méretben is kiváló minőségű. Ez nem utolsósorban a kedvező taJojösszotótoinek köszönhető. Jelenleg a nagysárói, (Vefké Sárovce-i), farnadai (Farná), Starý Tekovi, kissalói (Tekovské Lužianky), zselízi (Želiezovce), bényi (Bífía) Hontianske Moravcei, mezőgazdasági üzemek foglalkoznak dohánytermesztéssel. Főleg a Virgínia, Virgínia-P és Burley-faj- tát termesztik, melyhez a kutatóintézet biztosítja számukra a vetőmagot. De az itt termelt dohányon kívül Jugoszláviából, Romániából, Törökországból, Koreából, sőt az USÁ-ból vásárolt nyersanyaggal is dolgoznak. Sokfajta tehát az innen útnak indított dohány, melyet fő Jég az Olympia, Bystrica, Detva, és Clea cigaretta készítésénél használnak fel. Mindezeket és a továbbiakat Emil Trimaj mérnöktől a lévai (Levice) Dohányfermentáló Özem termelési részlegének vezetőjétől, valamint Riszner Jenőtől, a tervezési és Etela Stra- kovától, a személyzeti osztály vezetőjétől tudtam meg. Kiváló munkabrigádok dolgoznak az üzemben. Egyike ezeknek az Alžbeta Solčíková vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom nevet viselő aranyérmes szocialista munkabrigád. Kilenc tagja — Kukla Lajosné, Anežka Vŕbová, Szabó Akik nem tudnak megválni m. üzemtől: Kukta Jánosml és An«#ka Vŕbová Trimaj irányításával versenyei az éremért. Az Alžbeta Solčíková vezette munkabrigádnak van két olyan tagja is, akik együttvéve 139 évesek. Mozgásukon, munkájukon ez azonban nem látszik, teljesítményük nem marad el a többieké mögött. Az ogyík Kukla La/osné, aki 6b éves és 30 éve dolgozik már az üzemben. Nyugdíjas, de minden évben 3—4 hónapot dolgozik. Aniint mondotta, nem a pénz. hanem a munka, aiz itteni légkör; a megszokott munkatársak hiányoznak neki. Anežka Vŕbová, aki 73 éves korát meghazudtoló fürgeséggel dolgozik itt évente néhány hónapot, seintén hasonlóan vélekedik Termelési problémákkal is foglalkoznak Kovács Árpád, az ifjúsági szervezet elnöke, egyben termelésirányító is. Katonai szolgálata letelte után, hét évvel ezelőtt került ide. Vezetésével a fiatalok eredményes munkát végeznek az üzemben. A húsztagú gárda vetélkedőket ron dez, évfordulók alkalmából műsort ad, üzemek közötti versenyeken vesz részt. Különös figyelmet szentelnek a cigány származású fiatalok nevelésének. — A fiatalok különféle munkaszakaszokon dolgoznak nálunk, mindenütt becsülettel igyekeznek helytállni. Négy éve vagyok a szervezet élén, de komolyabb problémánk még nem volt senkivel. Szívesen vannak együtt, igyekeznek bekapcsolódni minden akcióba. Főleg a tél folyamán kultúrműsorokat rendeztünk, vetélkedőket. Ki mit tud? — esteket. Sportvonalon is vannak eredményeink. Igen jö kapcsolatunk van az üzemi szakszervezettel, minden téren a közös munkára törekszünk. Gyűléseinken nem csupán szervezeti, hanem termelési kérdésekkel is foglalkozunk. Ezeken az összejöveteleken igyekszünk minden tagunknak konkrét feladatot adni, ezeknek teljesítését ellenőrizzük. Mivel tagjaink a szocialista munkaversenyben az ezüstéremért versenyeznek, részletesen kitérünk a vállalati feladatok teljesítésének ellenőrzésére is. Munkánkat igyekszünk egymást segítve, eredményesen végezni. Jó minőségű dohányt szállítanak Az üzemlátogatás során meggyőződhettem a hallottak helyességéről. Serény munka folyt mindenütt, a szorgos női kezek gépies mozdulatokkal végezték a munkát. Az álvevőben éppen egy teherautóról rakták le a csomókba kötött félszáraz dohányleveleket, melyet a farnadi .földművesszövetkezetből hozták. Gubrica Gyula 14 éve foglalkozik dohánytermesztéssel, érti annak módját. — Dohánytermesztő családban nőttem fel, édesapám is ezzel foglalkozott. A hercegprímá- si uradalomban évente 8—10 hektáron termesztett „felesdohányt“, tőle tanultam a mesterséget. Szövetkezetünkben 40 hektáron termesztjük a dohányt, sajnos ebből az idén a jég 10 hektárnyit tönkretett. A fólia alatti palántaneveléstől kezdve a törés befejezéséig 45 —50 női dolgozó végzi a munkát. A gyomirtást géppel végeztük, így az idén az egyszeri kapálás elegendő volt. A dohányt permetezni is kellett pe- ronoszpóra ellen. Az első szállítmányt júliusban szedtük le, s elérjük a 18 mázsás hektárho- zamot. Egyébként odahaza öt napig magyar gyártmányú szárítónkban szárítjuk, majd osztályozás után szállítjuk ide. Azon igyekszünk, hogy a szerződésben vállalt feltételeket teljesítsük, s műnél jobb minőségű dohányt szállítsunk. A jó munka hagyománya A do-hányfermentáló eredményesen teljesíti a kitűzött fel adatokat. A terv szerint évi árutermelése 35 millió korona értékű, melyből az első félévi tervet 100,3 százalékra teljesítette. A Vágvölgyi Szilárd mérnök irányította üzemben hagyomány a jó munka, aminek nyomán elismerésre méltó ered mények születtek. Nem véletlenül kapta meg az üzem a „Békevédők Üzeme“ címet, több dolgozója pedig a CSKP XV. kongresszusa elismerő oklevelét. Vágvölgyi Szilárd „A dohányipar legjobb dolgozója“ címet, Margita Slehárová és Ľudovít Rehák brigádvezető, valamint Pavel MartiŠko, az üzemi pártbizottság elnöke, a „Kiváló dolgozó“ címet érdemelte ki. Mindezek arról tanúskodnak, hogy az üzem dolgozói becsületes munkával teljesítik a rájuk háruló feladatokat. BÖJTÖS JÁNOS Munkáiban a burgonyakumbájn (1. On of rej felvétele) Burgonyaszüret a Magas-Tátra alatt A hegyóriásunk alatt elterülő poprádi járásban a húsz mező' gazdasági üzem közül október első napjaiban még csak nyolc fejezte be az aratást. Csaknem ezer hektáron még lábon állt a gabona. Közben megkezdődött a burgonya betakarítása, folyamatban van a talajelőkészítés, az ősziek vetése, a len betakarítása. Nagyon körültekintően kell megosztani az erőket, hogy — amennyire lehet —, minél többet elvégezhessenek a felgyülemlett őszi munkákból, Ehhez hatékony társadalmi segítséget kapnak. Különösen a burgonyaföldeken kell a segítség, ahol a mintegy háromezer hektárnyi termésnek étidig csupán a harmada került fedél alá. Az .egyik legjelehtősebb Tálra alatti burgonyatermesztő üzem a Veľká Lomnlca-i Magtermesztő Állami Gazdaság. Jozef Tokárral, a gazdaság igazgatójával az egyik parcella menti úton találkoztunk. Gondterhelt az arca, akárcsak a burgonya betakarítását irányító František Hrobák mérnöknek. Ezen nem is lehet csodálkozni ilyen helyzetben. — Majdnem három évtizede dolgozom a mezőgazdaságban, de még ilyen őszre nem emlékszem — osztja meg velünk gondjait Tokár igazgató. — Minden egyszerre jött össze. Kétezer hektáron a későn beérett gabona aratása, több mint ötszáznegyven hektáron a burgonya betakarítása csaknem egyszerre kezdődött, az egyik helyen arattunk, másutt meg a burgonyát szedtük. — Gabonát vetőmag céljára ezernégyszáz hektáron termesztünk —, és ilyen célt szolgál 35 hektár kivételével a burgonya-., terület is — veszi át a szót Hrobák mérnök. Ez a nehéz betakarítási feltételek között a szokásosnál még fokozottabb igényességet követel munkánkban, hiszen csak jó burgonyából várható jó termés a következő évben. Csak dicsérni lehet ezt az őszinte, jogos aggodalommal teli gondoskodást. Szlovákia számos mezőgazdasági üzeme ebből a gazdaságból kapja az ültetőanyagot, tehát részben itt dől el, hogyan milyen lesz a termés a következő eszléndő- ben. A betakarítás kezdete óta két műszakban osztályozzák a nagy teljesítményű gépek a burgonyát. Ezek mellett többnyire asszonyok dolgoznak. Valóban, úgyszólván menteni kell a burgonyát, a gazdagnak ígérkező termést, mert a Magas- Tátra alatt már a fagy kopng tat. A kabát alá belopakodó hideg szél nappal is erre figyelmezteti a burgonyaföldeken szorgoskodó embereket. A „vénasszonyok nyara“, a máskor színpompás ősz az idén itt, a Tátra térségében mintha a téllel szövetkezett volna. Reggeltől estig megállás nélkül üzemel a tíz burgonyakombájn, a saját és a patronáló üzemekből érkezett, összesen húsz tehergépkocsi és kiveszik részüket a munkából a társadalmi munkások is. Forró teával teli kannákkal érkezik egy pótkocsis traktor a burgonyaföldre. A rövid szünetet kihasználva a legközelebbi burgonyakombájnhoz megyünk. Vezetője Ján Búriš, segédje, Igor fia. — Kutyaidő ez — mondja Ján Búriš, miközben kiszáll a vezetőfülkéből. — Már több mint tizenöt éve dolgozom burgonyabetakarításban, de ilyen időjárásra nem emlékszem. Jó, hogy Igor fiam ilyen feltételek között tanul bele a burgonyaszedésbe. így jobban hozzászokik a Tátra alatti szeszélyes időjáráshoz. Megtelnek a csészék, poharak forró teával. A megdermedt kezeknek jól esik a meleg. Ján Búriš gépe körül fiatal lányok, fiúk csoportokba verődve iszo gatják a meleg frissítőt. — Ízlik? — kérdezem az egyik fiatal dolgozótól. — Nagyszerű, jó meleg, — válaszolja. Véget ér a teaszünet, folytatódik a munka. Sürget az idő. Indulnak a gépek, a kesztyűs kezek estig meg sem állnak, válogatják, osztályozzák a föld bői kiásott termést. KULIK GELLERT A felhívás szellemében dolgoznak A Zemianske Kostofany-i Csehszlovák Szovjet Barátság Állami Gazdaság dolgozói tudatosítják a CSKP XV. kongresszusa határozatainak fontosságát, és mindent megtesznek az e határozatokból rájuk háruló feladatok megvalósítása érdekében. A hatodik ötéves tervidőszak harmadik évébe azzal a szilárd elhatározással léptek az állami gazdaság dolgozói, hogy a tervidőszak első két évében keletkezett lemaradást a lehető legnagyobb mértékben pótolják. A mezőgazdasági dolgozók munkáját nehezítő időjárási feltételek ellenére az eddigiek során valamennyi agrotechnikai követelménynek eleget tettek, s megvalósították a szállítási, illetve eladási feladataikat is. Alighogy befejezték az igényes nyári gabona betakarítási munkákat, azonnal hozzá kellett látniuk az őszi mezőgazdasági munkákhoz. A cukorrépa, a burgonya, a takarmányrépa, a bab, a silókukorica betakarítását nagyon rövid idő alatt kell elvégezniük, s a búza, a rozs, az őszi árpa és a takarmánykeverékek elvetése is erre az időszakra esik. Ugyanolyan szükséges és pótolhatatlan ebben az időben az istállótrágya leszán- tása, a talaj meszezése és az őszi mélyszántás. Az őszi mezőgazdasági munkák gyors és jó minőségű elvégzése érdekében kidolgozták a politikai-szervezési intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a pártszervezet és a szakszervezet ülésein ismertették a dolgozókkal, így mindenki tisztában van a feladatok fontosságával. A politikai-szervezési intézkedések előkészítése során már számollak az esetleges kedvezőtlen időjárási feltételekkel is, mert tudják, hogy ez nem menti fel őket a munkák elvégzése alól. Az őszi munkák elvégzése az állami gazdaság valamennyi dolgozójával szemben rendkívüli igényeket támaszt. Ugyanakkor azt is megköveteli, hogy jó szervezéssel, a rendelkezésükre álló gépi technika és a társadalmi segítség kihasználásával járuljanak hozzá a munkák jó és idejében történő elvégzéséhez. Tudatában vannak a központi szervek — mint a CSKP KB, a Nemzeti Front KB és a CSSZSZK kormánya felhívásának. E felhívás szellemében segítenek az állami gazdaságnak a patronáló vállalatok és intézetek dolgozói is. Különösen nagy segítséget nyújtanak a különböző vállalatok azzal, hogy az állami gazdaság rendelkezésére szállítóeszközöket bocsátanak, s persze, minden segítő kéz is számít. A burgonya, a kukorica és a többi termény betakarításáért vívott küzdelemben a kommunistáknak kell az élen állniuk, példát mutatniuk a többi dolgozónak. —Pg— Kovács Árpád és» Btdács Sándor, a targoncás IA szerző lelvételeH
