Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-06 / 276. szám, péntek

Jozef Krno két dukíai útja Kommentáljuk Legfontosabb a megelőzés Ha belelapozunk az elmúlt évek statisztikájába, olyan számokkal találkozunk, amelyeknek örülhetünk, de olya­nokkal is, amelyek elszomorítanak, elgondolkodtatnak. Az utóbbiak közé tartozik, az az adat, hogy az 1969-től 1977-ig eltelt időszakban, vagyis tíz év alatt Szlovákiában 18 769 tűzesetet jegyeztek fel, amelyek 1612 227 352 korona kárt okoztak népgazdaságunknak. Még ennél is szomorúbb az a tény, hogy a lángokban 416 ember lelte halálát, 1945-en pedig égési sebeket szenvedtek. Az évszakok változásával a tüzek okai is változnak. Ta­vasszal az avarégetéstől, a felelőtlen kirándulóktól kell tartani. Nyáron a gabonaféléket az óvintézkedések ellenére is gyakran megvámolja a vörös kakas. Tavaly 28 erdőtűz 260 500 korona értéket pusztított el, az aratás ideje alatt pedig 106 esetben 2 006 760 korona kárt okozott a tűz. Az ősz beköszöntével a tűzveszély nem szűnt meg. A fűtési idény kezdete óvatosságra int, mivel az elmúlt öt év alatt a fűtési idényben 1044 tűzeset 40 569 400 korona értéket változtatott hamuvá. Szomorú számok, tények ezek, és maguk helyett beszél­nek. Közös vonásuk, hogy az ember verejtékes munkájával létrehozott javak semmisültek meg, a legtöbb esetben a tűz előidézője az emberi nemtörődömség, könnyelműség és ha­nyagság. Ha ugyanis mindenütt megtartanák a tűzrendé­szed előírásokat, akkor kisebb a tűzveszély, kevesebb lenne a népgazdasági és az egyéni kár. Egyszóval, gazdagabbak lennénk, mejrt a tűz okozta károk, leégett létesítmények újjáépítésére fordított összeget — a közvetlen károkról nem is beszélve — új üzemek, lakóházak, stb. építésére fordít­hatnánk. Ez pedig nem elhanyagolható tény annál is in­kább, mivel az említett tíz évben hazánkban 3 168 621 285 korona értéket emésztettek fel a lángok. Itt-ott már megkezdődött a fűtési idény, másutt csak ok­tóber 15-én. A kályhák helytelen üzemeltetése, elhelyezése nem egyszer tüzet okoz. Az idén például a borzovái szövet­kezetben a villanyfűtés hibás beszerelése 361000 korona kárt okozott. Bratislavában az egyik ruhaüzletben a fűtő­test szabálytalan elhelyezése 220 000 korona értékű árut és berendezést pusztított el. Még mindig gyakoriak a kémény- tüzek és az, hogy a kéménybe beépített tartógerenda idéz elő tüzet. Az 1976—1977-es fűtési idényben 16 ilyen eset fordult elő. Főleg vidéken, vagy víkendházakban gyorsan szeretnénk befűteni, s ehhez a gyújtáson kívül gyúlékony anyagot is használunk. Mire észbe kapunk, a lángok már elharapóztak. Nagy veszélyt rejt magában az is, hogy a fűtőtestek közelében gyúlékony anyagot tárolunk. A tűzveszély mindenütt leselkedik, főleg ott, ahol az emberek nem elég figyelmesek, megszegik a tűzrendészei! előírásokat, vagy eltűrik, hogy azt mások se tartsák meg. A lakásokban a lakosoknak, az üzemekben a munka- és tűzvédelmi előadóknak, de nem utolsósorban a gazdasági vezetőknek és maguknak a dolgozóknak a feladata a tűz­veszély megelőzése. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ MIT KELL TUDNUNK AZ INFLUENZÁRÓL? Nem volt azon íi taxin semmi figyelemre méltó, melynek ve­zetője 1939. szeptember 30-án barátját szállította Humennéből a Dukla i-hágó felé. Az utasa - alacsony, szemüveges, beszéde* és udvarias férfi — azonban nem volt mindennapi. Jozef Krno a klerikális fasiszta szlo vák állam gárdistáinak kezéből szökött meg, amikor 12 kuni* munista társával együtt letar­tóztatták és Havára szállították. Medzilaborce előtt megálljt parancsoltak a taxinak. Az ab lakán halálfejes sapkás katona hajolt be ... Kit ne rázott volna ki ilyen pillanatban a hideg? Hát még azt, aki egy fogoiy- szállítmányból szökött meg. 1929-től a csehszlovák Komszo­mol, 1932-től pedig a kommu­nista párt tagja, s az volt az el­határozása, hogy Lengyelorszá­gon keresztül a Szovjetunióba megy. A Gestapo-tiszt ellenőrizte a sofőr iratait, még egy pillanat és az utasra került a sor. Szó­lásra nyílott a szája, s megkér­dezte: „Nem tudja, hol lehet itt filmet kapni fényképezőgépbe?" Krno megkönnyebbülten fe­lelte: — Medzilaborcén. A taxi folytatta útját, már a lengyel oldalon járt, amikor is­mét németek állították meg. Krnónak nem volt útlevele, sem eltávozási engedélye. A gépkocsivezetőnek és a velük utazó kollégájának azonban igen. A németek megelégedtek ezzel is. — Ez volt a szerencsém — mondja Jozef Krno még ma is megkönnyebbült sóhajjal a Cseh Antifasiszta Harcosok Szövetsé ge teplicei járási bizottsága ba­rátságvonatán —, melynek úti­célja a Szovjetunió, az a föld, ahová Jozef Krno 39 évvel ez­előtt is indult. Habozás nélkül Ma is maga előtt látja azt a szép 22 éves lengyel lányt, akit annál a zsidócsaládnál ismert meg, ahol az éjszakát töltötte. A lány bátyjának adta ki ma­gát, vele együtt jutott el a San folyó partjára, ahol ismét né­metekbe ütköztek. — A nagyapám Lvovban él, hozzá igyekszem, ott fogok dol­gozni — magyarázta. Nagyon elcsodálkozott a német járőr kérdésén: — Maga Sztálinék- hoz igyekszik, ugye? — Annyira meglepődtem — emlékezik Krno —, hogy kibök- tem az igazat, igen, Sztálinhoz megyek. A válasz még ennél is meglepőbb volt: „Akkor csak menjen.“ — Talán kommunisták, vagy szociáldemokraták voltak — fűzte hozzá magyarázatképpen Krno elvtárs. Mások voltak azonban a ha­tárt őrző közkatonák és megint mások az uj szovjet—német ha­tárt kitűző tisztek. — Álljl — üvöltöttek, amikor a lengyel kocsis, akinek .t föld­je a San folyó másik, már szov­jet partján volt, itatni akarta a lovakat. — Hogy engedték ide magukat? Ez már a határi Ilyen helyzetben nem lehel habozni. Krno kiragadta a ko­csis Kezéből az ostort és a lo vak közt: csapott. Átvillant ágyán a félelemmel toli gondo­lat, hogy pár méternyire a cél­tól, a szovjet határtól, veszti, életét. Öo szerencsecsillaga most sem hagyta el, s így a fo­lyó másik partján kimondhatta: a Szovjetunióban vagyok! Felségjel o határon Az említetteken kívül még sok olyan pillanat volt az éle­tében, amikor nem volt moso­lyogni való kedve. Például, ami­kor politikai tevékenységéért hat hónapi börtönre ítélték — de a szerencse megint közbe­szólt, amnesztiát hirdettek. Vagy a szokoloví harcokban, ahol Jozef Krno Otitkar Jaroš főhadnagy századában harcolt a legnehezebb védelmi szaka­szon. Aztán szolgálatvezető őr­mester volt, Novohoperszkben pedig gépkocsivezetőket okta­tott. A Duklához politikai tiszt­ként érkezett. Feleleveníti, mi jutott eszébe a határon, amikor a katonák sapkáján levő fel­ségjelre esett a pillantása. — Képes lennél ennek alap­ján egy nagyobb felségjelet ön­teni? — kérdezte az egyik cseh katonától, akiről tudta, hogy ért az ilyesmihez. A katona bó­lintott,. s az első csehszlovák hadtest fegyverműhelyében el is készítette a jelet. Ma is is­mert az a fénykép, amely a ka­tonákat megörökítette, amint a Duklai-hágóban az államhatáron felállítják a felségjelet tartó oszlopot. Jozef Krno számára 1944. ok­tóber 6-a és a hónap minden következő napja igen jelentős volt. nem csoda, hogy a duklai országúton a meghatottságtól elsírta magát. Hiszen 1939-ben éppen azon az úton vitte a taxi, melyen 1944 októberében, öt év után hazafelé tartott — fegy­verrel a kezében, mint az első csehszlovák hadtest katonája a szovjet hadsereg oldalán. így ismét közel került szülő­városához, Humennéhoz. Haza­engedték látogatóba, szovjet te­herautóval utazott. — Jožko, te vagy az? Hogy megy sorod? — szólította meg az utcáin elsőként egy elvtársa, akivel 1939-ben együtt tartóz­tatták le és szállították Havára. Kedves találkozás volt. Az ott­honi azonban tragikus: szülei­vel és testvéreivel már nem ta­lálkozhatott, fasiszta koncent­rációs táborban pusztultak el. Nehéz szívvel megsiratta őket, de nem hagyta, hogy úrrá Ifi- gyen rajia a kétségbeesés.- Elhatároztam, még többet logok dolgozni azért az újért, amit a szüleim már nem élhet­tek meg — mondja Krno elv- lárs. Segített a Humennéi Városi , Nemzeti Bizottság megalakítá­sában, ott volt az első tanács­ülésen, részt vett 1944 decem­berében a párt michalovcei te­rületi konferenciájának előké­szítésében és tanácskozásán is. Ma sem pihen Az első csehszlovák hadtest Katonái számára Morvaország­ban ért véget a háború. Innen 1945. május 10-én a Nemzetvé­delmi Minisztérium hírszerző szolgálatának különleges alaku­latát Prágába vezérelték, Ladis­lav Kilián ezredes irányításával. Jozef Krno a helyettese volt. — Legelőször a várba men­tünk, ott őrséget hagytunk hát­ra, majd a Petschkov-palotába, a Gestapo székhelyére, ahol megtaláltuk a bolsevizmus elle­ni liga tagjainak névsorát. Ki­zárólag vezérigazgatók, gyáro­sok alkották. Mindannyiukat el­fogtuk — emlékezik. A háború után, még mindig katonai egyenruhában, részt vett Teplice—Kadaň—Hŕensko térségében a náci wehrwolfok elleni akcióban. Még élénken emlékezetében él, hogyan talált egy adókészüléket egy mozi kertjében elásva, hogyan tar­tóztatott le egy SS-katonát, aki a hálx>rú alatt az auschwitzi koncentrációs táborban szolgált. Jozef Krno katonai pályafutá­sát 1945 novemberében fejezte be, amikor Prágában leszerelt. Ma a Cseh Antifasiszta Harco­sok Szövetsége járási bizottsága elnökségének tagja, lakóhelyén az utcai pártszervezet alelnöke, összesen 17 funkciója van. Min­den évben legalább száz beszél­getésen vesz részt, mindenek­előtt fiatalokkal. Életéről és pártban végzett munkájáról és két duklai útjáról beszel nekik. KAREL KROUPA Itt az ősz és vele együtt gyakran megjelennek a meg­hűléses betegségek, s az inf­luenza, vagyis a náthaláz. Ez általában járványosán jelentke­ző, heveny fertőző betegség. Kórokozói a kb. 80—100 milli- mikron nagyságú vírusok, ame­lyeknek A, B, és C típusa, va­lamint ezen belül számos alfa­ja ismeretes. Az influenza időn­ként visszatérő világjárványo­kat okoz. A legrégebbi 1540- ben volt. Az utóbbi 100 év alatt a Föld nagy részén végigsö­pört: 1889—90-ben, 1918-19­ben, 1957-ben. Az 1918-as spa­nyolnátha, az 1957-es ázsiai náthaláz, az 1968—70-es jár­vány hongkongi náthaláz né­ven volt ismert. Hazánkban ki- sebb-nagyobb influenzajárvá­nyok kb. 2—3 évenként jelent­keznek. A betegségről tudnunk kell, hogy cseppfertőzés útján ter­jed, fertőzőképessége rendkívül nagy, s a védettség csak rövid ideig tart. A betegség rend­szerint hirtelen kezdődik. Hi­degrázás, borzongás kíséreté­ben 39—40 fokos láz jelentke­zik, heves köhögés, fejfájás, szédülés, izom- és izületfájás, valamint hurutos tünetek mu­tatkoznak. A beteg étvágytalan, a vérképében sajátos elválto­zás észlelhető. A. betegség kb. 7 napig tart, de 1—2 napi láz- talanság után a tünetek vissza­térhetnek. A hosszú lábadozás után sokáig visszamarad a fá­radékonyság, az izzadás és a vérkeringési labilitás. Van eny­hébb válfaja is, enyhe hurutos tünetekkel, amelyet rendszerint lábon hordanak ki a betegek. Járványtan! szempontból ezt a válfaját tekinthetjük a legve­szélyesebbnek, mivel hordozói széles környezetben terjesztik a fertőzést. Súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek is jelent­kezhetnek: nyugtalanság, gyak­ran öntudatzavar, agyhártya- és agyvelőirritáció jelei is ta­pasztalhatók. Az influenzavírus az emésztőszerveket is megtá­madhatja. A náthalázhoz szövődmények is társulhatnak. Leggyakorib­bak a légzőúti és a tüdőn je­lentkező szövődmények. Tüdő- gyulladás keletkezhet azonnal a vírusok hatására is, vagy 4— 5 nap elteltével, esetleg a lá­badozás ideje alatt. Szövőd­ményként jelentkezik az orr- melléküregek gennyes gyulla­dása, a gégegyulladás, a lég­csőgyulladás vagy az előbb említett tüdőgyulladás. Súlyos szövődménynek minősíthető a mellhártyagyulladás savós, vé­res vagy gennyes izzadmányai. Továbbá előfordulhat szövőd­ményként idegfájdalom, ideg­gyulladás, bénulás, esetleg he­veny agyvelőgyulladás is. A lá­badozás ideje alatt felléphet szívizomgyulladás, középfül­gyulladás, heregyulladás, emlő­gyulladás, pajzsmirigygyulla- dás, ínhüvelygyulladás, sőt gyűjtőérgyulladás is. A náthaláz nem is olyan ár­tatlan betegség, mint sokan gondolják. Éppen ezért nátha- lázas tünetek esetén a beteg­nek orvoshoz kell fordulnia, aki előírja a megfelelő gyógy­kezelést. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az ún. „kalap­kúra“ segít ilyenkor. A forralt bornak vagy egyéb szeszes italnak van bizonyos izzasztó hatása, de semmiképpen sem gyógyszer. A beteg csak az or­vos által előírt gyógyszereket fogyassza. Fontos az ágyban fekvés, a forró lea fogyasztása izzasztás céljából, a lázcsillapí­tó használata, köhögéscsillapí­tó szedése és a vitamindús táplálkozás. Súlyosabb torok- gyulladás esetén ajánlatos a gőzölés, a meleg borogatás. A lábadozó még 1—2 napig ma­radjon ágyban, és azután kb. még egy hétig maradjon a la­kásban, óvakodjék a meghűlés­től és a testi megerőltetéstől. , Az influenza elleni védeke­zés nagyon nehéz, mivel a kór^ okozók fertőzőképessége igen nagy, és sok lábon járó beteg terjeszti környezetében a fer­tőzést, főképp tüsszentéssel, köhögéssel. Ilyenkor a zseb­kendő használata nagyon fon­tos. Járvány idején lehetőleg kerüljük az összejöveteleket, ne menjünk színházba, moziba, táncestélyre és ne látogassunk influenzás beteget. Óvakodjunk a meghűléstől és a megerőlte­téstől. Étrendünk legyen táplá­ló és vitamindús. Ha a családban már van influenzás beteg, nagyon fon­tos, hogy elkülönítsük, mivel fertőző betegségről van szó. Az elkülönítés csak akkor ha­tásos, ha külön szobában tud­juk elhelyezni a beteget. A be­teg ápolója hordjon védőmasz­kot, mivel a beteg rendszerint erősen köhög, tüsszög. A be­teg szobáját nagyon alaposan és gyakran szellőztessük, hogy a levegőben levő kórokozók ne fertőzzék meg a család többi tagját. A beteg edényeit ne mo­sogassuk a többiekével és fer­tőtlenítsük. A folyamatos fertőt­lenítés addig tartson, amíg a beteg váladékot ürít. Erre a célra legalkalmasabb fertőtle­nítő szer az Ajatin, amely a gyógyszertárakban recept nél­kül kapható. Ebből 1 liter víz­be 10 köbcentiméternyit, vagyis két kávéskanálnyit öntünk. Ebben az oldatban az ápolónak 2—3 percig kell mosnia a ke­zét. A beteg használjon papír­zsebkendőt, amit legjobb hasz­nálat után elégetni, vagy ha erre nincsen mód, egy igelit- zacskóba téve a szemétbe dob­ni. A beteg ruháit, ágynemű­jét mosás előtt 2 óra hosszat xh ezrelékes oldatban kell áz­tatni. Ugyancsak Ajatínnal fer­tőtleníteni kell evő- és ivóesz­közeit, fogkeféjét, fogmosó po­harát is. A beteg felgyógyulté­val ajánlatos nagytakarítással egybekötött utófertőtlenítést végezni. Dr. BARTOS TIBOR JAVULÁS VÁRHATÓ Három kérdés Elexa Milánhoz, a Roznavai (Rozsnyó) Járási Nemzeti Bizottság osztályvezetőjéhez • A szolgdltatasok terén a rozsnyói járásban még sok a tennivaló. Mi a jelenlegi hely­zet és mit várhatnak a lakosok az elkövetkező időszakban?-- Valóban, nem rózsás a helyzet nálunk. Dolgunkat ne­hezíti az a tény, hogy nehéz ki­vitelezőt találni új objektumok építéséhez, melyek a lakosságot lennének hivatva szolgálni. Ami van — kevés. Különösen a ki­sebb városaink, központi tele­püléseink szorulnak rá a mi­előbbi fejlesztésre ezen a téren. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy az új objektumokon kívül régi épületeket is igénybe ver szünk. A CSKP XV. kongresszu­sa határozatainak szellemében igyekszünk a lakosság igényeit kielégíteni. • A járási székhelyen alig néhány éve adták át az új szol­gáltatóházat. Számolnak-e újak építésével a járás területén, hol és milyen módon? — Igen, 1974-ben nyílt meg Rozsnyón az új, s az igényeket immár tökéletesebben kielégítő szolgáltatóház. Azóta itt sokat javult a helyzet, hisz megtalál­ható benne mindaz, amire szük­ség van. A jövőben szeretnénk Pelsőcön (Plešivec) építeni egy pavilont, amely a környék (ti­zenhét falu) lakosságát szol­gálná. Ez még ebben az ötéves tervben megvalósul. Jolsván (Jelsava) már tető alatt van egy korszerű épület, Revúcán szintén készülünk építeni egy szolgáltatóházat több mint há­rommillió korona értékben. Ez is ebben az ötéves tervidőszak­ban kerül tető alá, és Z-akció- ban épül. Ugyancsak Revúcán szeretnénk létesíteni egy — az egész járás igényeit kielégítő — virágkertészetet, mert eddig az egész ország területéről szál­lítottuk a virágot. Jolsván és Gemerská Polomán régebbi épü­leteket szeretnénk korszerűsíte­ni. • Mi a helyzet a mosodák­kal, tisztítókkal a járásban? — Rozsnyón van egy moso­dánk, jelenleg felújítás alatt. Cserélik a gépeket, korszerűt­len volt a technológia. Az igé­nyeket természetesen így nehe­zebben tudja kielégíteni, hisz elsősorban a kórházak, vendég­látó üzemek számára dolgozik. Év végére azonban üzemelni fognak az új gépek. Ezenkívül Dobšinán van egy kis mosoda, ez csak közvetlenül Dobšina igényeit szolgálja. Tisztítóink (Rozsnyón, Revúcán, Dobšinán, Jolsván) általában megtartják a tisztítási határidőt, bár ez két-három hét általában. A mi­nőségen kell még sokat javíta­ni. —/cfc—»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom