Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-04 / 274. szám, szerda

Érdekünk a béke és a társadalmi haladás (Folytatás az i, oldalrólI nak ebben az ősrégi epicentru­mában a helsinki értekezlet eszméinek megvalósítása követ­keztében — amit célszerűen megerősítettek Belgrádban va­lamennyi résztvevő azon akara­tával, hogy folytassák az eny­hülés elmélyítését — mégpedig azon éretlen kísérletek ellené­re is, amelyekkel figyelmen ki* vül akarták hagyni a megálla* podásos elveket, sőt valamilyen szent ítélőszék szerepét akarták vállalni — a politikai fejlődés kétségtelenül a legsikeresebben küzdi le a sorsdöntő útkereszte­ződést, amely előtt mindnyájan állunk Hisz csupán Közép Európa mikroklímájában, az olyan pusztító háborúk forrásában, mint amilyen a harmincéves vagy a második világháború volt — az enyhülés abban nyil­vánul meg, hogy az utóbbi év­századok leghosszabb békés időszakát éljük. Ez tehát az enyhülés békés rentabilitásának a kamata. Ebből a tagadhatatlan tény­ből indul ki az alapvető filozó­fia, amellyel Csehszlovákia is — a szocialista országok közös­ségének szilárd láncszeme, a Varsói Szerződés és a KGST ak­tív résztvevője — az enyhülési politikához viszonyul. A békés egymás mellett élés lenini ér­telmezésének alapelveiből in­dul ki és azt céltudatosan, a testvéri szocialista országokkal összhangban érvényesíti a gya­korlatban. Amint Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt­ós kormányküldöttség ez évi lá­togatása alkalmával kijelentet­te: „Pártunk és Csehszlovákia egész népe nagyra becsüli a Szovjetunió elvhü békepolitiká- fát, támogatja azt és igyekszik minden erejével hozzájárulni annak megvalósításához.“ És éppen ezért üdvözöljük minden ország ösztönzését ar­ra, hogy az enyhülési folyama­tot még életképesebbé tegyük. POZITÍV mérleg E fejlődéshez való értékes hozzájárulásnak tartjuk Cseh­szlovákia és nyugati szomszé­dai kölcsönös kapcsolatainak pozitív mérlegét. E kapcsola­tok dominánsa Gustáv Husák elvtárs köztársasági elnök ez évi hivatalos látogatása a Né­met Szövetségi Köztársaságban, amely a két állam történelmé­ben az első ilyen szintű láto­gatás volt. A tárgyalások ered- menyeit értékelő közös nyilat­kozatban erőteljesen tükröző­dött mindkét fél politikai aka­rata az enyhülés elmélyítésére, stabillá tételére, valamint a kölcsönös kapcsolatok további bővítésére valamennyi terüle­ten. Ezt az akaratot kétségte­lenül megszilárdítja az NSZK vezető személyiségeinek meg­hívása csehszlovákiai látoga­tásra. További kedvező fejlődésnek voltunk tanúi az Ausztriához fűződő kapcsolatainkban, ame­lyek terén az utóbbi időben döntő módon megszilárdultak a két ország konstruktív, kölcsö­nösen előnyös kapcsolatai sok­oldalú fejlődésének alapjai. Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének tervezett csehszlo­vákiai látogatása jelentős mér­tékben hozzájárul majd orszá­gaink békés együttműködésé­nek fejlődéséhez. Az enyhülési folyamatot azonban gyakorlatilag vala­mennyi európai országgal és valamennyi világrész más álla­maival való kölcsönösen elő­nyös együttműködésünk fejlesz­tésével is gazdagítjuk, olyan országokkal is, amelyekkel a múltban kölcsönös kapcsola­taink vagy alacsony színvona­lon álltak, vagy egyáltalán nem is léteztek. Tovább mélyítjük az immár hagyományosan jó kapcsola­tainkat a fejlődő országokkal. Teljes határozottsággal támo­gatjuk igazságos küzdelmüket a politikai függetlenségért, a gazdasági fejlődésért és a tár­sadalmi haladásért. Az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmát a nemzetközi kapcsolatok jelentős pozitív tényezőjének tartjuk. Örömmel üdvözöljük, hogy az el nem kötelezett országok hasznos­nak és objektív szempontból elkerülhetetlennek tartják, hogy az enyhülési folyamat va­lamennyi kontinensen egyete­messé és uralkodóvá váljék Ezért megelégedéssel fogad* tűk a belgrádi konferencia eredményeit. Feltételezzük, hogy még jelentősebb békés hozzájárulás lesz majd az el nem kötelezett országok csúcs- értekezlete, amely a jövő év­ben Havannában ül össze. Különös súlyt helyezünk a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok általános átépítésére és új gazdasági rend bevezetésére. Ennek természetesen olyan koncepción kell alapulnia, amely az igazságos nemzetközi munkamegosztásban valameny- nyi ország — szocialista, tő­kés és fejlődő ország — egyen­jogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatai fejlesztésében rej­lik. Értékes tapasztalatokat szer­zünk az európai kontinensen annak következtében is. hogy az enyhülés* a sokoldalú gaz­dasági együttműködés által is szilárdulni kezd. Örömmel fo­gadjuk, hogy az Európai Gaz­dasági Tanács 33. ülésszakán elhatározták az életkörnyezet­tel foglalkozó európai kong­resszus megrendezését. A KGST és a Közös Piac képviselői kö­zötti jelenlegi érintkezések ugyancsak azt mutatják, hogy milyen fontos és lehetséges a közös megállapodás kidolgozá­sa a hivatalos kapcsolatok fel­vételéről, s ezáltal az európai és az Európán kívüli országok sokoldalú együttműködésének fejlesztése, az enyhülés anya­gi bázisának megszilárdítása. Elnök úr, néhány hónappal ezelőtt itt — e szervezet történetében el­ső ízben ilyen magas reprezen­tatív fórumon a világ csak­nem valamennyi országának részvételével — napjaink kulcskérdéséről, a leszerelésről tárgyaltunk. E tárgyalás sajá­tossága volt: valamennyi fel­szólaló arra törekedett, hogy elősegítse e létfontosságú kér­dés megoldását, arra töreke­dett, hogy a fegyverkezés ér­telmetlen súlyát levegyék a népek vállairól. Az ülésszak egyértelműen po­zitívan megerősítette: az embe­riségnek mélységes érdeke a fegyverkezési hajsza megállí­tása. Támogatta annak szüksé­gességét, hogy a politikai eny­hülést haladéktalanul katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Elismerte, hogy egyetemes problémáról van szó, amely va­lamennyi nép és állam létérde­keit érinti, s amelyet ezért csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani. Napjaink e legsürgetőbb szükségletének fényében érté­keljük az ENSZ rendkívüli ülésszakának záródokumentu­mát. Nézetünk szerint egész­ben véve reálisan értékeli a leszerelés terén meglevő jelen- " légi helyzetet, és konstruktívalt kitűzi a konkrét célokat. Nem panaszkodhatunk tehát, hogy nincsenek jól meghatáro­zott alternatívák. És nem pa­naszkodhatunk amiatt sem, hogy nincs elegendő célraveze­tő eszköz — amint szilárdan reméljük — a fegyverkezési monstrum lerombolására. A FEGYVERKEZÉS MEGÁLLÍTÁSÁNAK GYAKORLATI UTJAI Ezek között az eszközök kö­zött első helyen áll a Szovjet­unió által előterjesztett doku­mentum „a fegyverkezési haj­sza megállításához vezető gya­korlati utakról“, amely követe­li a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését és azoknak a csa­tornáknak a betemetését, ame­lyeken át a fegyverkezés ter­jed, és a pusztító hatás egyre újabb küszöbeit lépi át. E komplex program megva­lósítása — kezdve a minden­fajta atomfegyver és más tö­megpusztító fegyver gyártásá­nak beszüntetésléről és eltiltá­sáról szóló nemzetközi egyez­ményekkel egészen a nagy pusztító erejű újfajta hagyo­mányos fegyverek betiltásáig az atomvilágháború kockázatá­nak tartós kiküszöbölését és a szilárd nemzetközi béke és biz­tonság megteremtését jelentené az egész világon. Szilárd meggyőződésünk, hogy a leszerelési problémák pozitív megoldásához nagymér­tékben hozzájárulna a nem­zetközi kapcsolatokban az erő­szak kiiktatásáról szóló világ­szerződés. Ami Csehszlovákiát illeti, bármikor készek va­gyunk ilyen szerződés aláírá­sára. Csehszlovákiának, amely negyven évvel ezelőtt éppen e napokban vált a szégyentel­jes müncheni diktátum követ­keztében a második világhábo­rú első aláaknázott előfrontjá* vá, mint szocialista ős békesze­rető országnak létérdeke, hogy következetesen véget vessenek a fegyverkezésnek és a kato­nai konfrontáció minden koc­kázatának. Mindig készen áll, hogy mérlegelje más országok bármilyen konstruktív javasla­tát és együttműködjön mind­azokkal, akiknek tényleges ér­dekük a tömegpusztító fegyve­rek fejlesztésének és gyártása nak megszüntetése, a féktelen fegyverkezési verseny megállí­tása. A hatékony leszerelési intéz­kedések azonban, amint erre újból sürgetően rámutatott az ENSZ rendkívüli ülésszaka, csak akkor válhatnak az igen szükséges hatóerővé, a tartós­ság irányzatát és főként a va­lamennyi államot kötelező erő­vé, ha megvalósul a leszerelé­si világkonferencia Őszintén örülünk annak, hogy az ülés­szak valóban az ilyen világér­tekezlet nyitányává vált, mivel teljes tekintélyével javasolta annak összehívását — idézem — ,,a legrövidebb időn belül“. Eljött tehát az ideje annak, hogy megállapodjunk: mikor és hogyan szervezhetjük meg a lehető legjobban ezt a kon­ferenciát. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ŐSZINTE TÖREKVÉSE A szocialista országok, köz­tük Csehszlovákia is, ez év nyarán további fontos bizonyí­tékát adták őszinte törekvésük­nek, és nagyvonalúságuk­nak, hogy kölcsönösen előnyös megoldást találjanak az olyan fontos szakaszon is, mint ami­lyen a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkenté­séről folyó bécsi tárgyalássoro­zat. A szocialista országuk új kezdeményező javaslatai sok mindenben konstruktívan meg­közelítik a nyugati állásponto­kat. Arra irányulnak, hogy a tárgyalások végre kijussanak a zsákutcából. Ez a lépés végső soron ösztönzést adhat arra is, hogy bekövetkezzék az igen kívánatos pozitív előrehaladás a leszerelés egész területén A leszerelési helyzet lénye­ges javulásához jelentősen hoz­zájárulna a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti meg­állapodás mielőbbi megkötése is a stratégiai támadófegyve­rek és fegyverrendszerek kor­látozásáról. Ugyanez vonatkozik a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról folyó há­romoldalú tárgyalások sikeres és mielőbbi befejezésére is. Továbbá azt a nézetet valljuk, hogy ennek az ülésszaknak ösztönzést kellene adnia ér­demleges tárgyalások megkez­désére a neutronfegyverek fejlesztését, gyártását és elhe­lyezését megtiltó egyezmény megkötéséről. Nézetünk szerint jelentős vol­na olyan közös kötelezettség vállalása, hogy valamennyi atomfegyverrel rendelkező ál­lam nein alkalmaz atomfegy­vert olyan országok ellen, ame­lyek lemondtak e fegyverről, és nincsenek ilyen fegyverek területükön. Támogatjuk az előterjesztett szovjet javasla­tot, hogy ez a kötelezettség mielőbb nemzetközi szerződés formáját öltse és hogy fogana­tosítsanak olyan megbízható nemzetközi intézkedéseket, amelyek megakadályoznák atomfegyverek elhelyezését olyan államok területén, ahol mindeddig nincsenek ilyen fegyverek. Konkrét megállapo­dások elérése a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről min­denekelőtt az államok politi­kájától, magasfokú politikai akaratától, valamint attól is függ, hogy a fegyverkezés megszüntetésére irányuló erőfe­szítésekbe aktívan bekapcsolód­janak valamennyi ország népei. Eaért teljes mértékben támo­gatjuk azt a deklarációterveze­tet, amelyet a közgyűlés jelen­legi ülésszaka elé, a Lengyel Népköztársaság terjesztett a népek békés szellemben való neveléséről. Nézetünk szerint az Ilyen dokumentum jelentős mértékben hozzájárulna a béke. a biztonság, a kölcsönös tisz telet és megértés fennkölt gon­dolatainak támogatásához a világ széles körű közvélemé­nyében. Elnök úr, napjaink égető problémáihoz tartoznak az enyhülést bonyo lulttá tevő konfliktusok, ame­lyek kiéleződésük esetén ko molyan veszélyeztetik e folya­matot. E konfliktusokat joggal nevezik a feszültség tűzfész­keinek. Habár különböznek egymás tói, van egy közös nevezőjük Nemcsak a határviták, vagy az olyan határok, amelyek egye­seknek igazságtalanoknak tűn­hetnek, hanem az olaj, a réz, a kobalt, az urán, vagy más nyersanyagok utáni éhség, a kapzsi vágy az olcsó munka­erőre, amely a nemzetek felet ti monopóliumok számára me­sés nyereségeket hoz, azok a kísérletek, hogy lefékezzék az erők belső polarizálódási folya matát, tartósítsák vagy meg­tartsák az utolsó gyarmati hát­országokat, továbbá azok a bű nős törekvések, hogy egyes fejlődő országokat támpontként vagy felsorakozasi területként használjanak fel a nemzeti fel­szabadító mozgalom elleni harcra. TÁMOGATJUK AZ AFRIKAI ÉS AZ ARAB NÉPEK IGAZSÁGOS HARCÁT Ezért az afrikai népek azon rendíthetetlen akaratára, hogy kivívják maguknak az elisme­rést és az emberi méltóságot, semmiképp sem megfelelő vá­lasz az olyan kísérlet, hogy bármi módon is elnyomják nemzeti felszabadító mozgal inukat, a nemzetközi társada­lomnak ezt az általánosan el­ismert törvényes normáját. Szeretnék újból rámutatni ar ra, hogy a történelmileg már túlhaladott fajgyűlölő és gyar­mati rezsimek Salisburyban és Pretoriában továbbra is komo­lyan veszélyeztetik az egész független Afrikát és a békés életet nemcsak ezen a terüle­ten, hanem az egész világon is, sértik az afrikai ember mél­tóságát és intellektusát. Hatá­rozottan elítéljük a dél-afrikai és rhodesiai fajgyűlölők szá­mos egybehangolt agresszív tá­madását Angola és Mozambik hős népe ellen. Ezzel összefüggésben éppen Itt, az ENSZ talaján szeretném újból hangsúlyozni, hogy a CSSZSZK mindig következete­sen és aktívan fellépett és to­vábbra is síkraszáll az olyan politikai anakronizmusok teljes felszámolásáért, mint amilye­nek a gyarmati rendszer, a faj­gyűlölet és a faji elkülönítés. Ezért itt épp úgy mint a Biz­tonsági Tanácsban is teljes mértékben síkraszállunk azért, hogy mielőbb adják meg a függetlenséget Zimbabwe és Namíbia népének az ENSZ- deklarációjával összhangban. Támogatjuk — és a jövőben is támogatni fogjuk — az e célra irányuló konkrét lépése­ket. Mindig azon a nézeten vol­tunk, hogy bármilyen különtár- gyalás a Közel-Keletről — e krónikus feszültségi forrásról — tartsák meg azt bárhol akár a 101. kilométerkőnél levő sá­torban, Jeruzsálemben, Kairó­ban vagy Camp Davidben, szö­ges ellentétben áll az arab né­pek létérdekeivel. És mivel az ilyen tárgyalások soha sem ol­dották meg a kérdést komple­xen, főként nem a palesztinai arab nép jogos igényeinek szempontjából, sohasem vezet­hettek el a békéhez. Ezért továbbra is meggyőző­désünk, hogy a valóban tartós békét a világnak e robbanásve­szélyes részében csupán komp­lex megoldás alapján, vala­mennyi érdekelt fél részvéte­lével lehet biztosítani, beleért­ve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet. Ez feltétlenül meg­követeli az izraeli csapatok tel-: jes kivonását az agresszor ál* tál 1907-ben megszállt vala­mennyi területről, a paleszti­nai nép elvitathatatlan jogai­nak megvalósítását, beleértve az önrendelkezés és a saját ól­lant alakításának jogát és a függetlenség és biztonság jo­gának biztosítását a konfliktus területén levő valamennyi ál­lam számára. Az ilyen megoldás legalkal­masabb helyének továbbra is a genfi konferenciát tartjuk va­lamennyi érdekelt fél részvé­telével. beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet. A ciprusi kérdés megoldásá­ra is törekszünk, mégpedig a Ciprusi Köztársaság szuvereni­tása. függetlensége, területi sérthetetlensége és el nem kö­telezettsége szigorú tiszteletben tartása alapján az erre vonat­kozó ENSZ-határozatok szerint, amint ezt újból megerősítettük a Ciprusi Köztársaság külügy­miniszterének nemrégen Cseh* Szlovákiában tett látogatása al* kaiméval. Teljes mértékben az egyesí­tett szocialista Vietnam népe mellett állunk, amely a háború hosszú évei után ma hősiesen védelmezi szuverenitását a he» gemonista irányzatokkal, nyo­mással és provokációkkal szem* ben. Szeretném erről a helyről is kifejezni teljes támogatásún* kát igazságos ügye iránt. Nem szeretném megkerülni azt a tényt sem, hogy ebben az évben volt a koreai háború befejezésének 25. évfordulója* Újból hangsúlyozzuk, hogy az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakát nak határozata alapján minden feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a fegyverszünet tartós békévé váljon és hogy( meggyorsuljon Korea független békés egyesülése, amint erre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság törekszik. Elnök úr, Csehszlovákia ebben a hói napban ünnepli fennállásának 00. évfordulóját. Ennek az idői szaknak a felét a régi társa­dalmi rend. a gazdasági váN ság, a müncheni tragédia, a' hatévi fasiszta megszállás és a kegyetlen háború feltételei közölt élte át, s a háborúnak csaknem 400 ezer cseh és szlo­vák esett áldozatul. Ennek az időszaknak a má­sodik fele összehasonlíthatatlan nul boldogabb, a szocializmus építésének, a sokoldalú felvi­rágzásnak harminc évét jelen* ti ós a Szovjetuniónak kö­szönhetően a világűr meghódí­tását, kedvező feltételek bizto­sítását az ember sokoldalú szellemi és anyagi fejlődé­séhez, mindenekelőtt a mun­kára, a sokoldalú Ingyenes egészségügyi gondoskodásra, az iskolai művelődésre, az anyá­ról és a gyermekről való töké­letes gondoskodásra, az öregsé­gi biztosításra való jogot. E té* nyekre azért mutatok rá, mert a szilárd hátország a külpoli­tikát a nép saját érdekei érvé­nyesítésének szilárd és megbíz­ható eszközévé teszi. A mi én dekünk pedig a béke és a tár* sadalinl haladás. RENDÍTHETETLEN ÁLLÁSPONTUNK Ezért úgy vélem, aligha szűk* séges itt még egyszer megis­mételni azt a rendíthetetlen ál­láspontunkat, hogy azv ENSZ olyan pótolhatatlan nemzetközi fórum, amelynek rendületlenül törekednie kell egy újabb vi­lágháború elhárítására. Az ENSZ Alapokmánya, az idők próbáját kiállt egyetemes érvényű dokumentum, amely* nek következetes megtartása szavatolja, hogy az ENSZ a jö­vőben is hatékony tevékenysé­get gyakorol. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, az Egyesült Nem* zetek Szervezetének egyik ala­pító tagja és most a Biztonsági Tanács tagja is, teljes mérték­ben hű az ENSZ ügyéhez, és továbbra is lankadatlan erővel elősegíti az enyhülés folyama­tát, a konstruktív nemzetközi együttműködés kiszélesedését. Ez a politika megfelel szó* cialista társadalmunk humánus lényegének, valamennyi nemzet nyugodt élete békés feltételei megteremtésére s az államok békés és gyümölcsöző együtt­működésének fejlesztésére irá­nyuló törekvés külpolitikánk fő célja. (Alcímek: G| Szó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom