Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-27 / 297. szám, péntek
Legnagyobb kincsünk - a föld Aligha akad olyan ors&ág, amely nem védelmezné egyik legnagyobb kincsét - ti Ibidet. Ugyanakkor azonban egyre több terület kell az új mezőgazdasági és ipari létesítmények, lakásokutak, csatornák, gázvezetékek stb. építéséhez. Mindez természetesen a földalap rovására történik. Éppen ezért elsőrendű figyelmet kell szentelnünk ennek a kérdésnek, hiszen tudjuk, hogy a földet ugyanúgy, mint a vizet és a légkört semmivel sem helyettesíthetjük. A lévai (Levice) járás mindig a jelentős mezőgazdasági területekhez tartozott és ma is ipari-mezőgazdasági járásként tartjuk számon. A mezőgazda- sági dolgozók több mint 112 ezer hektárt művelnek meg, az erdőgazdaságok 30 000 hektárt gondoznak. A járás szántóterülete Szlovákiában a megművelt terület 6 százalékát képezi. A/. átlagos évi mezőgazdasági termelés értéke mintegy 1 mii liárd 500 millió korona, miközben a munka termelékenysége és a termelés intenzitása a kongresszusi irányvonalnak megfelelően állandóan növekszik. A mezőgazdasági termelés növekedéséhez nagymértékben hozzájárul a talaj rekultivá ciója. Az ötödik ötéves tervidőszakban összesen 114 millió koronát fordítottak erre a célra és mintegy 4500 hektár területet tettek újból termővé. Ebben az ötéves tervidőszakban 6785 hektáron végeznek talajjavítási munkálatokat. Elsősorban az erózió miatt ter- méktelenné vált területek, mezők és rétek, árterületek megmunkálásáról van szó. A mezőgazdasági földalap védelme, fejlesztése hozzájárul, hogy a járás több tejet, kenyeret, tojást és húst termeljen. A járás 1990-ig kidolgozott fejlesztési koncepciója számos talajjavítási akciót tartalmaz. Nagy figyelmet szentelnek a talaj tápértéke biztosításának, a növényvédelemnek. Sajnos, sok problémát okoznak a szabályozatlan folyók. A járáson több folyó és patak folyik keresztül. Hosszuk összesen 700 kilométer és a többi vízterület- tel együtt 1822 hektárnyi tér- rületet képeznek. A szabályozatlan folyók már sok kárt okoztak népgazdasága, nak. A vízszint emelkedése esetében a víz sok helyen a legtermékenyebb földeket önti el. Hogy ez milyen hatással van a termésre, mindenki el tudja képzelni. Szárazság esetében ugyanezek a folyók, amelyek a mezőgazdaságban a fő vízforrást jelentik és az ipart is ellátják, a minimális vízmeny- nyiséget sem adják. Mindebből nyilvánvaló, hogy a járásban a talaj termővé tételén és védelmén kívül nagyon időszerű az árvízvédelem kérdése is, mivel az árvizek ront- fák a talaj struktúráját, lemossák a humuszt és lehetetlenné teszik a talaj megművelését. Ez a helyzet természetesen az ivóvízellátást is befolyásolja. Árvizek esetében az ivóvízforrások is nagymértékben megkárosodnak. A nagyobb folyók közelében fekvő községekben minőségi és mennyiségi szempontból is problémák keletkeznek az ivóvízforrásokkal kapcsolatban. Az egyedüli megoldást a helyi vízvezetékhálózatok megépítése jelentené, mivel a Nyugat-szlovákiai Csatornázási és Vízművek csak 1990 táján tervezi a probléma megoldását oly módon, hogy a Csallóköz területéről akarnak Új oktatási év A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban az idén a szakszervezeti oktatás szervezésében a legnagyobb figyelmet az előadók kiválasztásának, az előadások alkalmas időpontja meghatározásának és a résztvevők száma növelésének szentelik. Ismét megszervezték a kétéves szocialista munkaiskolákat. Az oktatásnak ebben a formájában az elmúlt évben a szocialista munkabrigádok és munkakollektívák 3822 tagja vett részt. Az elmúlt évben a járásban kilencven tanfolyamon 2656 szakszervezeti tisztségviselőt képeztek. Az idén 112 tisztségviselőt képeznek kétéves esti tanfolyamon. TORPIS JÓZSEF ivívőzvezetékét ve/etni a fáiás területóra A járás! szerveknek sok gondot okoz a hiányos csatorna- hálózat is. A városi és az ipari szennyvizek még tovább bonyolít jak a vizek tisztaságának védelmével kapcsolatos helyzetet. Ezért rendkívül fontos a szennyvíztisztító állomások építése. A járásban a közelmúltban Léván és Ipolyságon (Šahy) adtak át tisztítóállomást. Zselízen (Želiezovce) 1979-ben megkezdik a csatornahálózat harmadik szakaszának és egy tisztítóállomás építését, s így a járás összes városában lesz már szennyvíztisztító. Ez azonban még távolról sem jelenti a folyók tisztaságával kapcsolatos probléma megoldását. Nagyon sok függ az ipari vállalatok, a szolgáltató üzemek fegyelmezettségétől, mivel eddig nem tartják meg következetesen a lolyók és vízforrások védelmére vonatkozó törvényeket. Sok esetben az építőipari vállalatok miatt késik a tisztítóállomások építése. Így van ez a tlmaőei új üzemrészleg esetében is, amelynek próbaüzemeltetését már megkezdték, de a szennyvíztisztítóállomás építését csak 1980 ban fejezik be. így eggyel több lesz azoknak az üzemeknek a száma, amelyek szennyezik a Garamot. Milyenek a kilátások a jövőben? Már épül a Kálna—Léva vízvezeték. 1990 ig széles körű 'hidrológiai kutatások alapján a Nyugat-szlovákiai Csatornázási és Vízművekkel szorosan együttműködve nagyon sokat akarnak tenni az ivóvízellátás javításáért. 1990-ig az Ipolyon és a Garamon megszilárdítják a gátakat. Mindez 548 millió korona beruházást igényel, de lehetővé válik új öntöző- és talajjavító berendezések építése. Szabályozni kell az Ipolyi Ipolyság és Tešmak, a Garamot pedig Bíňa és Pohronský Ruskov között. A járás tervei szerint 1990- íg további szakaszokon is átépítik a gátakat, új víztárolókat és öntözőberendezéseket építenek. 1990-ig 51418 hektár talajt tesznek termővé. JOZEF SLUKA Korszerűsítik a Prága 10. városkerületében levő egyetemi kórházat. Bővítették az első belgyógyászati klinikát, az ágyak számát 30 cal növelték, javultak az orvosok és ápolónők munkakörülményei is. A jövő év végén a kórház további osztályait korszerűsítik, A képen modern műszerekkel vizsgálják az egyik beteget. (Felvétel: Z. Humpálová — ČTK) ORVOSI TANÁCSADÓ A genetikai tanácsadók küldetése A csehszlováik kormány 1966. évi határozatával az Egészség- ügyi Világszervezet dokumentumai alapján azt javasolta, hogy egészségügyünkben fokozottabban érvényesítsük a genetika eddigi eredményeit és ismereteit. A skandináv országokban, Dániában és Svédországban már hagyományosan magas színvonalú a genetikai tanácsadók munkája, amelyek többnyire a szülészeteik és a gyermekkórházak mellett működnek. Részletesen nyilvántartják az egyes betegségek előfordulását. Ugyancsak fontos, hogy pontos nyilvántartást vezetnek az ikrekről. A szocialista országokban az elmúlt évtizedekben jelentős előrehaladást értünk el ezen a téren á komplex egészségügyi ellátás fejlesztése keretében. A genetikai tanácsadók hálózatának kiépítését 1969-ben kezdtük meg. A jóváhagyott irányelvek szerint a tanácsadókat először a kerületi székhelyeken, az egészségügyi létesítmények részeként építik ki, később a járási székhelyeiken is. A genetikai tanácsadás további jelentős színhelyei a házassági tanácsadók. Fontos a központi nyilvántartás bevezetése, amely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy feltárjuk bizonyos betegségek és rendellenességek előfordulásának gyakoriságát. Ingyenes szolgálat Mit értünk genetikai tanácsadáson? Olyan egyéneknek és családoknak nyújtott segítséget, akik, illetve, amelyek felvilágosítást akarnak kapni az öröklődésről. A tanácsadókat olyan szülők is felkeresik, akik a családtervezés kérdéseiben kérnek tanácsot. A leggyakrabban azonban olyan emberek fordulnak a szakemberekhez, akik a különféle rendellenességek, betegségek valószínűségéről akarnak tájékoztatást kapni. Fiatalok házasságkötés előtt gyakran fordulnak genetikusokhoz abban az esetben, ha valamilyen örökletes betegségben szenvednek. Ilyenek a különböző szellemi zavarok, az öröklődő civilizációs ártalmak és más rendellenességek. A tanácsadók felkeresése teljesen önkéntes, a szolgálat ingyenes, a szakembereket az orvosi titoktartás köti, és azért a tanácsadást a házastársak külön-külön is igénybe vehetik. A tanácsadókban dolgozó szakemberek felhasználják a genetika és általában az orvos- tudomány legújabb ismereteit. A már régebben alkalmazott genetikai módszereken — ű Kommentáljuk A munkaerő-vándorlás megszüntethető A gazdasági vezetők gyakran panaszkodnak a munkaerő- váindorlásra és a munkaerőhiányra. A lervfeladatuk teljesítésében előforduló nehézségeket is javarészt ezzel indokolják. A munkaviszonyuk felbontására készUlő dolgozók régi munkahelyükön már csak félvállról teljesítik kötelességeiket, új munkahelyükön pedig eltart egy ideig, amig megszokják az Aj környezetet és betanítják őket. Teljesítményük az átmeneti időben nem sokat ér. Mi tehát a teendő? Valóban nincs lehetőség a helyzet orvoslására? Igaz ugyan, hogy a termelésben előforduló nehézségek a dolgozók létszámának emelésével többnyire megelőzhetők lennének, ám a probléma — a szakemberek véleménye szerint — hozzáértő, körültekintő intézkedésekkel, tehát a túlórák mellőzésével is, megoldható. Erről tanúskodnak a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium és több más központi szerv felmérései alapján szerzett tapasztalatok. Megállapították, hogy a munkahelyet változtató dolgozók többsége a nagyobb üzemeket, illetve központi szervezeteket kisebb, a nemzeti bizottságok által irányított üzemekkel és termelőszövetkezetekkel cseréli fel. A munkaerő-vándorlás különösen a 30 éven aluli és a szakképzetlen dolgozók körében gyakori jelenség. Munkaviszonyuk felbontását leggyakrabban az alacsony bérekkel, a felettesek rossz bánásmódjával, a munkafeltételek fogyatékosságaival és szervezési hibákkal indokolják. Köztudomású, hogy a dolgozókról való komplex gondoskodás programjának megvalósítása elősegíti az üzemekben, a munkaerők stabilizálását. A programok többek közt a dolgozók politikai és szaktudásának elmélyítésére, az üzemi balesetek megelőzésére, az üzemi étkeztetés és az egészségügyi ellátás színvonalának emelésére irányulnak. Ezen kívül az életkörülmények javításának, a lakásprobléma megoldásának, bölcsődék és óvodák építésének is nagy fontosságot tulajdonítanak, és a szolgáltatások fejlesztéséről, a közlekedés javításáról, a dolgozók szabad idejének célszerű kihasználásáról sem feledkeznek meg. A CSSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma 42 vállalatot ellenőrzött. Megállapította, hogy 7 százalékuk (ez az arány becslések szerint országos viszonylatban is megfelel a valóságnak) hibás munkaszervezés miatt nem teremtette meg a feltételeket a munkaerők stabilizálásához. A dolgozók felmondásukat többnyire fárasztó munkával, a műszakokkal, alacsony munkabérrel, egészségügyi és családi okokkal indokolták meg. Sokan azzal érveltek, hogy új munkaadójuk lakást biztosít számukra, vagy gyermekeiket elhelyezi óvodában, bölcsődében. Egyetlenegy esetben sem hivatkoztak arra, hogy jelenlegi munkaadójuknál nincs lehetőségük az előmenetelre, vagy szakképzettségük kihasználására. Mi következik ebből? A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a tömeges munkaerő-vándorlás minden bizonnyal megakadályozható. A munkaviszony gyakori felbontásának okai a dolgozókról való fokozottabb gondoskodással megszüntethetők. Az is kiderült, hogy az ellenőrzött vállalatok több mint a felének saját vagy más vállalatokkal közös óvodája, illetve bölcsődéje van. A gyermekintézmények tekintetében az észak-morvaországi kerület vállalataiban a legjobb a helyzet. A legtöbb gonddal a prágai vállalatok küzdenek. A minisztérium tehát hasznos munkát végzett. A dolgozókról való komplex gondoskodás megvalósításának ellenőrzése mindenütt időszerű, ahol a dolgozók nagy számban bontják fel munkaviszonyukat. KARDOS MARTA családfáik tanulmányozása, a citogenetika, a kromoszómavizsgálatok, a dermatoglifiika — Ikívül legújabban néhány biokémiai módszert Is alkalmaznak. Ha betegségről van szó, először a pontos diagnózist kell rögzíteni. Ez természetesen elsősorban a szakorvosok dolga. Ahhoz, hogy megismerjük a családi helyzetet, a genetikus a lehetőségek szerint részletes családfát állít össze, három-öt nemzedékre vonatkozó adatokat gyűjt össze. Természetes, hogy a tanácsadót . felkereső szülő vagy más családtag nem kaphat azonnal választ a kérdéseire. Az eredmény gyakran csak többszöri vizsgálat után válik ismeretessé. Ez attól függ, milyen betegségről van szó. A páciensek a felvilágosítást a tanácsadókban dolgozó szakemberektől kapják meg, de a végleges döntés tőlük függ. Az orvos a legtöbb esetben tájékoztat az öröklődés valószínűségéről, a preventív intézkedések és a gyógymód lehetőségeiről. A kivizsgált személytől vagy a házastársaktól nem követelik meg, hogy ennek alapján döntsenek és megtartsák azt a tanácsot, amelyet a genetikusoktól kaptak. A tanácsadók tapasztalata szerint azonban az esetek többségében figyelembe veszik azt, hogy javasolják-e például a gyermek megszületését, vagy bizonyos preventív intézkedéseket ajánlanak. Ezáltal megszűnik a szülők aggodalma arra vonatkozóan, hogy megszületendő gyermekük egészséges lesz-e. Az öröklődés valószínűsége Az egyes betegségfajtáknál meg lehet hozzávetőlegesen határozni az öröklődés valószínűségét. A tanácsadót leggyakrabban olyan szülők keresik fel, akiknek első gyermekük bizonyos örökletes rendellenességgel született. Az egyszerűbb esetekben nem nehéz a tanácsadás. Említsünk meg egy ismert betegséget, az ujjak összenövését a kézen (sindaktília). A szülők, sőt a nagyszülők is ezzel a rendellenességgel születtek. A jövőbeli szülőket felvilágosították, hogy utódaiknál 50 százalékos az esély a betegség öröklésére. Egy bizonyos Idő után mégis úgy döntöttek, hogy vállalják a gyermeket. Az első gyermek teljesen egészségesen született, a második örökölte anyja betegségét. Egy másik családban már három nemzedéknél fordul elő ez a rendellenesség. Hasonlóan öröklődnek a rövid ujjak (brachidaktí- lia) és egyes források szerint a nyúlszáj és a farkastorok is. A szocialista egészségügyben vitathatatlanul nagy jelentősége van a genetikai tanácsadásnak. A tanácsadók hálózata még nem kielégítő, de kiépítése után nagyon fontos társadalmi, egészségügyi küldetést tölt majd be. Ehhez azonban az is kell, hogy leküzdjük az emberek idegenkedését, és mindenki, aki rászorul, keresse fel a tanácsadót, s kérjen útmutatást az ott dolgozó szakemberektől. Dr. IGOR TOMO CSc 1978. X. 27.
