Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-24 / 294. szám, kedd

A SZÁNTÓFÖLDEK KIRÁLYNŐJE A farkasdi (Vlöany) Haladás Földművesszövetkezetben jóné- hány fiatallal is találkoztam. Igaz, a fiatalok többsége a ja­vítóműhelyben dolgozik. De ha a szükség úgy kívánja, felülnek a traktorra, sőt a kombájnra is. Most is a határban voltak, ott beszélgettem velük. Pál Zoltán, Pál László, Bahorec Vendel, Ma­szarik Tibor és Berecky Ferenc egy kiváló szocialista mynka- brigád tagjai. A legfiatalabb közülük 22, a legidősebb 32 éves. Nagy derültségfitt keltett körükben a kérdésem, tudjíik-e mennyi földje volt a nagyapjuk­nak? Vállukat vonogatva mond­ták: — Ez ma már nem fontos. Mi erről otthon soha nem be­szélgettünk. Azt viszont tudták, hogy hány hektáron gazdálkodik a szövetkezet, és azt is, hogy 1949-ben alakult meg, s hogy Itt azelőtt sok volt a nincstelen ember. Megtudtam tói fik, hogy a szövetkezet közel 6000 hektá­ron gazdálkodik. Azt is tudták, hogy ebből 1800 hektár a kuko­rica, már megkezdték a beta­karítását. Nyárias a meleg ezen a verő­fényes októberi délutánon. — Bár ilyen maradna az idő­járás vagy két hétig, akkoí a CE-250-es kukorica is beérne — mondja Karkaš Juraj mér­nök, a növénytermesztés vetze- tője. — Most kell a legtöbb napfény, ilyenkor „hízik“ a kukorica. A nedvességtartalma is magas még. Két hét múlva teljesen beérne. — Addigra mi is végeznénk a korábbi hibridek betakarítá­sával — mondták a fiatalok. — Az pedig több mint 800 hektár. Elég-e négy kombájn a betakarításához? — Négy nem, de nyolc Igen, mert annyi kombájn dolgozik — felelték —, négy itt, négy pe­dig a Vág túlsó partján. Napon­ta egy kombájn nyolc vagon kukoricát tör es morzsol le. — Idejövetelünkkor álltak. — Az is előfordul. Az egyik kombájn motorja meghibáso­dott Én segítettem a kollégám­nak a javításban — mondja Pál Zoltán —, a másik kettő ad­dig dolgozott — S a teljesítmény? — Mi nem azt nézzük, hogy egyénileg kinek mennyi a tel­jesítménye, ez nem lenne szép egy szocialista munkabrigád- tagtól. Itt mindent közösen végzünk. Ha hiba van segítünk az elhárításában. Azt tartjuk: ma az én kombájnom, holnap a tiéd hibásodhat meg. Évek óta együtt dolgozunk, ismerjük egymást és meg is bízunk egy­másban így van ez a műhely­ben és a mezőn is. — Hol jobb dolgozni, a mű­helyben vagy a határban? A többire néz, s jót nevet­nek. — Az igazság az, hogy a' ha­tárban jobb. Tiszta és egészsé­ges a levegő. Szeretjük a kom­bájnt. Ismerjük minden alkat­részét, hiszen mi javítjuk. — Mi a szép például a ku- korlcatörésbem? — Jöjjön, üljön fel, úgy job­ban megérti. Felülök. Felberreg a motor és elindulunk. A karcsú kuko- ricaszárak engedelmesen haj­lanak a vágókés alá. — Látja, milyen szépen áll előttünk a kukorcia, vagy aho­gyan felénk mondják: a földek királynője? S amikor hátrané­zünk, már csak a letartolt föl­det látjuk. A tartályban pedig ott sárgállik az aranysárga ku­koricaszem. Hát ez a szép ben­ne, látom mindjárt a munkám eredményét is, Leszállunk, s még folytatjuk a beszélgetést — A kereset? — Itt megkeressük a három­ezer koronát. A műhelyben ke­vesebbet. — Önök fiatalok. Van-e a munka után lehetőség a szóra­kozásra? — Farkasdon van minden. Van művelődési ház, ifjúsági klub, zenés borozó, ahol tán­colhatunk is. Filmvetítés is van. A falu felé haladva, megáll* tünk a CE-250-es kukoricatábla előtt is. Amerre a szem ellát, mindenütt csak kukoricát látni. Ez a tábla hatszáz hektárnyi. A minőség felől érdeklődöm Karkaš mérnöktől. — Ez nagyon jó fajta, csak kár, hogy későn érik. Letör egy csövet. — Látja, milyen kövérek a szemek? De a nedvességtartal­ma még mindig 30—40 százalé­kos. Bábolna szárítónk egyéb­ként már most is éjjel-nappal üzemel, s a három műszak alatt 20 vagon kukoricát szá­rít meg. A többit a felvásárló- üzem szárítja. — A hektárhozam? — Ebből 70 mázsát várunk. De értünk már el átlagosan is ennyit. Az idén 52 mázsára számítunk. Sajnos, a nyáron kaptunk egy olyan jégesőt, amilyen itt már emberemléke­zet óta nem volt. Kukoricából több mint 600 hektárt teljesen letarolt, a többit is megkárosí­totta, azt Is, ahol az imént vol­tunk. Ha nem jön ez a jégeső, igen szép lett volna az idén is a kukoricatermésünk. A mező- gazdaság viszont ilyen, s ha­tárt nem védi tető. A farkasdi Haladás Efsz azonban így is teljesíti a ter­vezett 628 vagon kukorica el­adását. TÖKÖK ELEMÉR Örülnek a segítségnek A Csallóközben — nagyüze­mi szinten — az elmúlt évti­zedben kezdtek foglalkozni szőlőtermesztéssel. Ma már 1140 hektár szőlőterület van a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, s a szőlőül­tetvények területe évről évre nagyobb, 1980-ra eléri az 1500 hektárt. Elsősorban a gyen­gébb minőségű kavicsos tala­jokon telepítenek szőlőt. Ezért jutott kiemelt szerephez Felső- Csallóköz, ahol a legtöbb a ka­vicsos talaj. Az egyik szőlőtermelő üzem ezen a területen a Légi (Leh- nicej Efsz, ahol 58 hektár a szőlőterület. — Ilyenkor, szüret idején minden segítő kézre szükség van a szőlőben, ezért a lö-tagú szőlészeti munkabrigádon kí­vül az állattenyésztésben, a kertészetben, sőt az irodában dolgozók is segítenek. Naponta átlagosan 180—220 mázsa sző­lőt szednek le, de ilyen ütem mellett is egy hónapra lesz szükségünk a szürethez — mondta Helena Karňiková mér­nök, a szőlészet vezetője. — A terméskilátások nem a leg­jobbak, hiszen a szárazság a így a levélzetet nem fenyegeti olyan mértékben fertőző be­tegség, s a drága permetező anyagból is megtakarítást ér­hetünk el. Emil Sipoššal a Gombai (Hu­bice) Állami Gazdaság igazga­tójával és Jaroslav Kurník mér­nökkel, a 152 hektáros szőlé­szet vezetőjével az irodában beszélgettünk. Elmondották, hogy a 66 hektáros területről naponta 3,5—4 vagon szőlő ke­rül a somorjai (Šamorín) bor­kombinátba. A szüretelők kö­zött az állami gazdaság min­den termelési részlegéből ta­lálunk embereket, de szívesen fogadják a tömegszervezetek tagjainak és a környék alapis-* kólái tanulóinak segítségét is. A munka dandárját, persze, a szőlészetben dolgozó 45-tagú szocialista munkabrigád tagjai végzik Mikóczi Blanka vezeté­sével. Úgy mutatkozik, hogy a tervezett 53 vagon helyett 65 vagon lesz a termés. A kavi­csos talaj jó kihasználását je­lenti ez, hiszen ezen a vidéken még a legnagyobb ráfordítás mellett is csak igen silány ga­bonatermést lehetett elérni. MÉRI ISTVÄN FOGY A HM A HUTÁM Sűrű köd lepi a tájat, nyirkos a levegő, igazi őszi hangulat uralkodik az ipolynyéki (Vini­ca) Béke Efsz határában. Rosz- szak a látási viszonyok, a gé­pek zúgása azonban elárulja, hogy szorgos munka folyik a földeken. A tábla végén meg­várom, amíg a ködfüggöny mö­gül előbukkannak a gépek. El­sőnek egy répalevéllel megra­kott teherautó tűnik fel, utána a fejező kombájn, mellette ko­mótosan halad egy speciális rakterületű tehergépkocsi. Meg­érkezik Gyurász Gábor agronó­mus is, aki szervezője és irá­nyítója a cukorrépabetakarítás­nak. Megállnak a gépek, el­hallgatnak a motorok, az em­berek leszállnak a „nyereg­ből“, járnak egyet, jólesik a mozgás... — Hogyan halad a betaka­rítás? — kérdezem Gyurász Gá­bort. — Jól. Az idő kedvező, á gépeket is alaposan ki tudjuk használni. A hatsoros répafejezőt Súth Gábor kezeli, a kiszántógépet Siket József irányítja. Napi tel­jesítményük 5—6 hektár. A 130 hektáron termesztett répából október 20-ig 110 hektárnyit ta­karítottak be. A hektárhozam közel 300 métermázsa. A gépek után asszonyok szedik össze az elmaradt répafejeket. A szállítók is igyekeznek Szünet nélkül hordják a gazda­sági udvarba a répát, s itt Oroszlán János cukorgyári megbízott veszi át. Az ő fel­adata a termés gyárba szálítta- tása. —A szállítás zökkenőmentes — mondotta. Van elég jármű. Kázmér Zoltán, Zsigmond Vin­ce, Kázmér Sándor, Cseri Jó- zsef teherautóval, Kelemen Fe­renc traktorral hordja a répát a cukorgyárba. Amint a répa lekerül a föld­ről, nyomban szántják a talajt. Az ekék előtt haladó Skoda 180-as traktorokon Nagy Ist­ván, Böftös István, Berec And­rás, Kristóf István dolgozik. Alighogy végeznek a szánták sál, máris hengerelik a talajt és vetik a búzát. Az Ipolynyéki Efsz dolgozói szemmelláthatóan igyekeznek kihasználni a jó időt az őszi munkák mielőbbi elvégzésére. BÖJTÖS JÁNOS Hatvanéves a csehszlovák repülőgépipar A napokban Prágában a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő csehszlovák repülő- gépipar kimagasló eredményeit szemléltető kiállítást rendez­tek. A látogató korszerű repü- lőgépmodelleket és alkatrésze­ket láthatott. A párizsi Aeroszalon ki állítá­sián a múlt év júniusában Csehszlovákia nagy sikerrel mutatkozott be az ismert Al­batros L-39 típusú repülőgép­pel. Alkotói valóban büszkék lehetnek művükre, amelyet a zsűri — a gyakorlógépek ka­tegóriájában — a legmagasabb elismerésben részesítve az el­ső díjjal tüntetett ki. A látoga­tók és a szakemberek nem csupán a gép tetszetős külse­jét, hanem kiváló szerkezetét, megbízhatóságát és több más, korunk igényeinek megfelelő tulajdonságát is megcsodálták. Repülőgépiparunk azonban ta­valy nem először részesült ilyen magas elismerésben. A múltban például az L 13 — Blaník, a Z 37 — Cmelák, az L 200 — Morava és több Tre- nér típusú gép is győztesen 1978. X. 24. A žilinai Közép-szlovákiai Építőipari Vállalatban konkrét intézkedések egész sorozatát hozták annak érdekében, hogy a CSKP KB 11. ülése és az SZLKP KB ülése határozatai­nak érteimében az idei .tervfel­adatokat a legjobban és a leg­hatékonyabban valósítsák meg. A szerelés meggyorsítása és a szerelés minőségének javítása érdekében például olyan cso­portot alakítottak, amelynek tagjai szakszerűen felkészültek erre a munkára. A vállalat termelési prog­ramjának alapvető részét ké­pezi a földalatti vezetékek épí­tése, tehát az intézkedések döntése is erre a területre vo­Feltúrják és kihasznállak a tartalékokat natkozik. A javasolt és végre­hajtott intézkedések révén fel­tételezik, hogy az 1 millió ko­rona értékű építőipari terme­lésben 940-nel csökkentik a tervezett normaórák számát, ami összesen 101 munkaerő megtakarítását jelenti. A lakásépítésben :l millió ko­rona után 880 normaórát, egy lakás után pedig 127 órát ta­karítanak meg. Ebből az alap­vető építőipari termelésben 70 órát, a járulékos építőipari ter­melésben 57 órát. A szennyvízderítők ós víztá­rolók építésénél tervbe vették, hogy a munkaigényességet 1 millió korona után 942 norma­órával csökkentik, ami 10 dol­gozó munkájának a megtaka­rítását jelenti. A vállalatban a megvalósított intézkedések ré­vén 155 munkaerő szabadult fel. Az utólagos javítások kikü­szöbölése céljából szigorúan és következetesen megtartják az anyag ellenőrzését, a technoló­giai folyamatok pontos mene­tét és a végső ellenőrzést. A lehető legnagyobb mérték­ben kihasználják a központi -betonozókat és a betont gép­kocsikkal szállítják a közeli építkezésekre. Rendszeresen, főleg a befejezési munkáknál kihasználják a kisgépesítést. A žilinai Közép-szlovákiai Építőipari Vállalatban a fel­sorolt és még további intéz­kedések révén feltárják és ki­használják a tartalékokat, hogy meggyorsítsák az idei évre és a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő éveire tervezett épít­kezési munkákat. Ezzel hozzá­járulnak a XV. pártkongresz- szus határozatainak a teljesíté­séhez is. — mtS — került ki a versenyekből. A ki­állításon látható a Z 50 L tí­pusú kimagasló tulajdonságok­kal rendelkező repülőgép mo­dellje is. Ivan Tuček az ezen végzett akrobata mutatványai­ért nemrégiben a világbajnoki címet kapott. Mai repülőgépiparunkat 12 vállalatával és kutatóintézeté­vel az Aero termelési-gazdasá­gi egység képviseli. De a repü­lőgépek előállításában más vál­lalatok, többek közt például a Tesla, az Ipari Automatizálási Üzemek, a Csehszlovák Gépko­csi Művek stb. is részt vesz­nek. Az Aero vállalatait tökéletes termékein kívül a hatodik öt­éves tervidőszak feladatainak pontos teljesítéséért is dicséret illeti meg. Az idei év első 8 hónapja során az eladási ter­vet 102,6 százalékra, exportter­vüket a szocialista országokba 104,2, a kapitalista országokba pedig 102,7 százalékra teljesí­tették. Minthogy a gépek bi­zonyos részei és alkatrészei a rendkívüli körülmények hatása alatt gyorsan elhasználódnak, a repülőgépipar szakemberei a pótalkatrészek megfelelő minő­ségben és elegendő mennyiség­ben történő előállításáról is gondoskodnak. A pótalkatrészek értékesítési tervét az idei év első 9 hónapjában 116,5 száza­lékra teljesítették. Ez az eredmény is a felelős gazdasági dolgozók és a szak- szervezetek körültekintő szer­vező és irányító munkáját di­cséri. Az Aero vállalatai tehát már most fokozatosan megte­remtik a tervfeladatok teljesí­tésének és a jövő év sikeres megkezdésének a feltételeit. Ebben az igyekezetükben nagy segítségükre vannak a terme­lés hatékonyságára, a munka­termelékenység növelésére, az energia- és az anyagmegtaka­rításokra irányuló szocialista versenyek, csakúgy mint az ésszerűsítési intézkedések.- km ­Súth Gábor, Cseri József, Nagy Gábor és Gyurász Gábor a répa­földön. (A szerző felvétele) fezőlőt is megviselte, habár öntöztük a területet. A Békéi (Mierovo) Egységes Földművesszövetkezet 42 hek­táros szőlészetében Blahó Gá­bor szőlésszel beszélgettünk. — Jó termésre van kilátás — kezdte, s hogy szavának hitelt adjon, végigkísért a szüretelő asszonyok között. Tömöttek a fürtök, Müllerből 130, Piros Veltelíniből pedig 133 mázsás hektárhozamot értünk el, s így meglesz a tervezett 100 mázsás átlaghozam. — A siker elsősorban a 20-ta- gú szőlészeti és kertészeti szo­cialista munkabrigád tagjainak az érdeme — mondta Andrássy Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke. — Az Álló Teréz vezette asszonybrigád nemcsak a sző­lőskerti munkákban, hanem az egyhektáros zöldségkertészet­ben is helyt állt. Persze, a korszerű agrotechnikai módsze­rek is segítségükre ^voltak — a gépesített talajművelés, a vegyszeres gyomirtás, a perme­tezés és az öntözés. Itt jegy­zem meg, hogy a szőlőt nem esőztető módon öntöztük, ha­nem csak folyattuk a vizet. Szőlőszülret Felső CsoHíóközbem

Next

/
Oldalképek
Tartalom