Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-03 / 273. szám, kedd

ZÖLDSÉGET, GYÜMÖLCSÖT ÉRLELT AZ ŐSZ Ai ftrszág asztalára Néhány hét óta árubőség van a zöldség- és gyü­mölcsüzletekben. Az eladók reggel­től estig szorgal­masan mérik a kért árut; almát, körtét, szőlőt, gö­rögdinnyét, para­dicsomot, káposz­tát, karfiolt... Szinte nem mú­lik el nap, hogy ne kerülne az asz­talunkra valami­lyen gyümölcs, vagy zöldségből készült étel. Ezért talán az sem ér­dektelen, ha bete­kintést nyerünk, milyen körülmé­nyek között terme­lődnek az étla­punkat gazdagító termények, mond­juk a vág sellyei (Saía) Barátság Egységes Földmü- vesszövet kezeiben. Persze, nem vé­letlenül ismerked­tünk éppen itt a zöldség- és gyü­mölcstermesztés kulisszatitkai­val, hanem azért, mert ez a közös gazdaság a galántai já­rás olyan- mezőgazdasági üze­mei közé tartozik, amelyek sok zöldséget termesztenek, A gyü­mölcstermesztésük kevésbé fi­gyelemre méltó, viszont szőlő- termesztéssel komolyan fog­lalkoznak. A közel 150 hektáros ker­tészetet, az 59 hektárnyi sző­lőt, az almakertet, a barackost Hlavatý Károly kertészre bíz­ták. A több szövetkezet egyesülé­séből létrejött közös gazdaság­nak négy kertészkertje van. Vágsellyén kettő, Vághosszú- íalun (Dlhá nad Váhom) és Királyfán (Kráľová nad Vá- hom<) pedig egy-egy. A „házi­gazda“ a sellyei kertészetbe kalauzolt bennünket. A látvány, amely fogadott az őszt, az el­múlást idézte. Megtépázott fó­liasátrak, üres üvegház, termé­sétől megfosztott paradicsom­parcellák ... Már csak a ká­posztaföld volt érintetlen, da /-x ............ ..... ■n ip mt Elszállítják a termését Szedik, tisztítják a hagymát uz egyik húsz­hektáros parcellán azóta már annak begyűjtését is megkezdték a lányok, asz- szonyok. A kalerábé, a karfiol, az uborka betakarítását már befejezték. Közel 100 ezer ko­ronát kapott értük a szövetke­zet. — Az az igazság, Hogy ennél nagyobb bevételt terveztünk — mondotta a kertész. — Dehát az idei időjárás nekünk sem kedvezett. Sőt, ellenkezőleg! Mindaz, ami itt terem, cse­megének számit, viszont ne higyjük, hogy a termesztése csak amolyan szórakozás. Bi­zony nehéz fizikai munkával jár. Miért nem gépesítik? — kérdezhetnénk, hiszen van er­re is példa ... Igenám, de eb­ben a szövetkezetben a ker­tészkedés csak amolyan pótte­vékenység, s a távlati tervek szerint sem lesznek zöldség­es gyümölcstermesztésre sza­kosítva, csak a szőlő termesz­tését bővítik. Csupán addig foglalkoznak ilyesmivel, amíg a felsőbb szervek e nélkülöz­hetetlen mezőgazdasági ter­mékek specializált termeszté­sét meg nem oldják. Ha ez megtörténik, a sellyei szövet­kezet mentesítve lesz a jelen­legi viszonyok közepette nye­reségesnek éppen nem mond­ható tevékenységtől. De egye­lőre mégis foglalkozniok kell vele a lakosság jó zöldség- és gyümölcsellátása érdekében. A szőlőtermesztésnek van jö­vője ebben a szövetkezetben. A jelenlegi 59 hektárt az el­következendő években 100 hek­tárra növelik. A sellyei efsz- nek négy szőlőskertje van. A szőlőtermesztésre a korszerű termelési mód jellemző. A ré­gebben telepített szőlőknek csak minden harmadik so­rát hagyták meg, az újabba­kat pedig már olyan távolság­ra ültették egymástól, hogy közéjük mehessen a traktor, megművelhesse a sorközöket, s géppel permetezhessék meg a tőkéket. A fogyasztásra szánt szőlőt már mind a négy helyen le­szedték, s átadták a felvásárló üzemnek. 115 ezer koronát kaptak érte. De az igazi szü­ret, a borszőlő szüretelése még nem kezdődött el, s így egye­lőre csak a szőlőskertnek a csendjéből meríthettünk. Annál nagyobb volt a „for­galom“ az egyik húszhektáros hagymaföldön. Hagymát össze­sen negyven hektáron termesz­tenek. Mégpedig úgy, hogy a szövetkezet csak elveti a hagy­mamagot. A növényt a tenyész- idő alatt a tagoknak kell gon­dozni; négyszer megkapálni, s ha megérett, betakarítani. Egy-egy szövetkezeti tagnak hat ár hagymáról kell gondos­kodnia. Persze, nem munkaidő­ben hanem azután, esetleg szombat-vasárnap. S hogy a hagymabetakarítás ne vegyen sok időt igénybe, a családta­gok, feleség, testvérek, gyere­kek, sógorok-komák is segí­tenek, s így egy két nap alatt „letudják“ az e téren rájuk háruló feladatokat. Egyébként ezért jó fizetség jár a szövet­kezettől. A megtisztított, „szitaszerű“ zsákokba rakott hagymát Ko- pácsik Károly mérte meg a föld szélén, közben állandóan azt leste, jön-e már a teli zsá­kokért a teherautó. A Zelenina, a Zdroj, a Slovlik járművei felváltva hordják el a termést. — Bár szaporábban fordul­nának — mondja Kopácsik bá­csi, hiszen rengeteg, a hagyma. Sok termett az idén. Vannak közöttük fél kilós fejek is. ■«y % ' par udic somjaid Szüret az almáskertben. A fák­ról előreláthatólag 80—100 má­zsa termést takarítanak be (Gyökeres György feltételei) Figyelemre és elismerésre méltó az a szorgalom, amely- lyel ennek a szövetkezetnek a dolgozói végzik a termés be­takarítását, s azért is ez a nagy igyekezet, hogy ami meg­termett, abból egy csepp se vesszen kárba, hanem eljusson rendeltetési helyére, az üzle­tekbe. KOVÁCS ELVIRA Megvédik a természet szépségei! Talajjavítási munkák a dél-csehországi kerületben 197a X. 3. Dél-csehországi barangolásaim mindig nagy élményt nyújtanak számomra. Dús lombú fákkal Övezett útjai mentén fel-felcsillannak a dombok, közé rejtett kisebb nagyobb tavak víztükrei. Tör-, ténelmet elevenítő várak és várkastélyok karcsú tornyai szökkennek az égbolt felé. Elbűvölő és megnyugtató ez a látvány. Egy ideig kerestem, kutattam a titkát: hogyan keletkezhettek ezek a tavak? A nemrég bezárt Éltető föld ’78 mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításon végre megkaptam a választ. A Prágai Állami Meliorá­ciós Vállalat és a Zbraslavi Meliorációs Kutató- intézet pavilonjában grafikonok,, dokumentumok és egyéb szemléltető eszközök nyújtottak be­tekintést a történelembe és a jelenlegi termé- szetátalakító tervekbe. A krónika szerint a valamikori földesurak úgy gondolták, hogy a mesterségesen létesí­tett tavakban tenyésztett halakért jó pénzt kap­hatnak. Ezért neves szakembereket — köztük Stepan Netolickit és Jakub KrČHfit — bíztak meg a hosszú lejáratú gigantikus munkák előkészí­tésével, a tervrajzok elkészítésével és a mun­kák kivitelezésével. A halastórendszert még a mai szakemberek is megcsodálják. A halasta­vakat egy 45 kilométer hosszú csatorna köli össze. A vízfölösleget levezeti és ha szükséges, akkor az egyes tavak vízmennyiségét növeli. Az elődök megkezdett munkáját ma a Mun- kaérdemrenddel kitüntetett České Budöjovice-i Állami Halgazdálkodási Vállalat dolgozói folytat* ják. Évente a 20 400 hektáros területen mintegy 14 500 tonna halat, 90 százalékban pontyot fognak ki. A tavak azonban komoly problémákat is okoz­nak. Nagy kiterjedésű területeken elmocsara sodott a föld. Főleg a treboni körzetben, ahol 897 kis tó mintegy 8680 hektáros területen fek­szik. A mostani vízgazdálkodási szakemberek arra törekednek, hogy egyrészt újabb termő­területeket szerezzenek, másrészt, hogy a talaj- javítási munkákkal ne ártsanak a természetnek. Azt akarják hogy továbbra is meglegyenek a: mezőgazdasági, erdő- és halgazdálkodási feltéte­lek. A legfontosabb feladat most a csatornák megtisztítása, hogy ilyen módon meggyorsuljon a víz lefolyása és csökkenjen a talajvíz szintje. Alapos előkészületek után ezt az igényes munkát már 13 000 hektáron elvégezték és a hatodik, valamint a hetedik ötéves tervidőszakban még. további tízezer hektáron szabályozzák a víz szintjét és teszik termővé a földet. A további körzetekben is nagyarányú munká­ra kerül sor. A dél-csehországi kerületben nem­régen még 260 ezer hektár mocsaras, illetve talajvizes terület volt. A prágai Hydroprojekt és a Ceské Budejovice-i Agroprojekt dolgozói évente, mintegy 12 ezer hektár földet tettek termővé. Ha a munkák továbbra is ilyen ütem­ben folytatódnak, további ezer meg ezer hek­táron szánthatják fel a kis hozamú réteket és legelőket. Továbbra is festői, szép lesz ez a vidék és az emberek munkája nyomán gazda­gabb is. RAJJ.A JÓZSEF A lakáskérdés megoldásának szerves része A magánlakás-építés Az égető lakáskérdés — vi­lágjelenség. Korántsem újke­letű, de egyre lényegesebbé válik. Elég, ha csak figyelem­be vesszük, hogy a hetvenes évek második felére a Föld lakosainak száma elérte a 3,5 milliárdot, és azt a feltétele­zést, hogy az ezredfordulóra ez a szám csaknem a duplájá­ra növekszik, amikor várható­an mintegy 6,5 milliárd ember elhelyezéséről kell gondoskod­ni. Mindez — hozzávetőleges számítások alapján — azt je­lenti, hogy kb. 1,5 milliárd­nyi lokásegységet kell megépí tenie az emberiségnek, ez pe­dig több, mint amennyi az em­beriség eddigi történelme fo­lyamán megépült. Ebből a tényből a reánk háruló gondot csak részben csökkenti a kér­désnek az az oldala, hogy e demográfiai robbantásból a fejlődő országokra esik az „oroszlánrész“. Tehát a lakások kellenek mindenképpen, egyre gyorsab­ban és egyre több. Hogyon...?I Ez a kérdés egyre inkább nagyobb hangsúlyt kap. Szlová­kiában pillanatnyilag a laká­sok mintegy 30 százaléka ma­gánerőből, egy-két lakásos épü­letben valósul meg. Az arány a déli járásokban a szlovákiai átlag fölött van — meghalad­ja az 50 százalékot. A lakos­ság számanak növekedése pe­dig nemcsak a lakásproblémát teszi égetőbbé, hanem élelme­zésügyi kérdés is, ez pedig az építési terület ésszerű kihasz­nálását is megköveteli... A cél tehát, hogy a magánerőből épülő családi és társasházak a jövőben ne az eddigi formá­ban épüljenek, hanem maga­sabb színvonalon, korszerűb­ben, fejlettebb technikával, il­letve építési technológiával, szervezettebben, gazdaságosab­ban, gyosabban, olcsóbban, jobban és — szebben is! A településtervezés tehát ho­vatovább igényesebb feladatot ró az illetékesekre. Mindenkép­pen a korszerű beépítési for­mákat kell szorgalmazni, azo­kat, amelyek a telepszerű és csoportos sajátlakás-építés te­rén is széles körben alkalmaz­hatók. Ennek magyarázata egyszerű és ésszerű. A hagyo­mányos, szubadon álló beépítés maximális laksűrűsége ugyan­is viszonylag alacsony, mint­egy 50 fő hektáronként. Ezzel szemben a sűrű beépítésű át­riumházak ún. szőnyegtelepíté- sevel elérhető ennek a laksű­rűségnek akár az ötszöröse is, 250 fő hektáronként. Tehát azonos nagyságú területen 15 családdal szemben közel 100 család helyezhető el, változat­lanul egymástól független la­kásokban. A területtakarékos kialakításon túlmenően a tel­kek közművesítése is gazdasá­gosan oldható meg, ugyanak­kor az egyes átriumházak ren­delkeznek az önálló családi ház minden előnyével. A családi háztól a társas házig A lakosság számának állan­dó gyarapodása tehát a tele­pülések népességének gyara­podását is jelenti. Ez pedig elképzelhetetlen a települések arculatának megváltozása nél­kül, hiszen a beépítendő te­rületek növekedése nem történ­het a népességnövekedéssel egyenes arányban. A korszerű településfejlesztés korszerű te­rületgazdálkodást, gazdaságo­sabb telekkihasználást kíván. Ez az igény csak a korszerű csoportos családiház- és telep­szerű társasház-építésekkel elégíthető ki. Persze, nem zárjuk ki telje­sen a jövő magánlakásépítési módozataiból a családi házak építését, de ezek a területpa- zarló megoldások közé tartoz­nak, közművesítésük is a leg­drágább. A korszerű: a cso­portházas beépítés. Persze, ezek a beépítési módok felté­telezik rendezési terv létezé­sét, csakis elkészülésük után telepíthetők. A nálunk szorgal­mazott és támogatott beépítési módok a sorház, az átriumház (legalább 8 lakás „szőnyegte­lepítése esetén) és a terasz­ház. Korszerű — mondjuk ma, pedig „nihil növi sub sole“, azaz: nincs új a nap alatt — mondták már a régi rómaiak is, és h mondás a fentiekre is vonatkozik ... Az első emeletes sorházas lakótelepei az újkor hajnalán 1519-ben Angsburgban építtet­ték munkásaiknak Európa nagy bankárai, a Fuggerek ... Elő­nye, hogy mindössze 6—8 mé­ter széles telkeket igényel a sorház. Lehet földszintes, vagy belső lépcső alkalmazásával készülhet kétszintes lakások­kal. Ez utóbbi esetben legalább háromszobás lakások létesíté­se célszerű, de ez manapság már szinte alapkövetelmény — az építő részéről... Az átriumház elődjét a ró­maikori villák belső udvará­ban lelhetjük fel... A mai ti­pikus átriumház „L“ alakú épületből és a házak közötti zárt négyszögű térből, 25—35 négyzetméteres ' -triumból áll. Előnyük, hogy földszintesek,, egymás mellé építve elérhető velük a 9 lakásos társasházak lakstírtísége. A teraszház eredetét a hegy­oldalra települt afrikai falvak­ban kereshetjük, ahol a sárral tapasztott egyik kunyhó teteje a másik kunyhó előteréül szol­gál ... A beépítésre alkalmas sík telkek az egész világon fogyóban vannak, azért szük­ségszerűvé vált a' lejtős terü­letek terephez alkalmazkodó, korszerű beépítése. A terasz- ház nagy előnye, hogy az épí­tési területek szinte maximális kihasználását teszi lehetővé. Sík területeken is építhetők; ilyenkor két teraszházat egy­másnak háttal összeforgalva ún. dombház jön létre. Már számos országban épülnek ilyen lakódombok. A helyhiány determinálta, 'hogy nem lehet mindenkinek önálló háza, kertje. Ezért a lakások egymás mellé és fö­lé rétegeződésével kialakult a többlakásos többszintes lakó­épület. Már az ókori Rómában is voltak háromemeletes bér­házak . .. Nálunk általában 4, 6, 9 és 12 lakásos társas- házak épülnek. Nemcsak terii- ffit megtakarítást eredményez­nek, hanem a legolcsóbb ma­gánépítkezési forma, és az ál­lam is megfelelően honorálja — kölcsönökkel... A közízlés megváltoztatásáért A közfelfogásban kialakult egy helytelen elv, miszerint: „A pénzemért azt építek, amit akarok“. Valóban így van ez?! Vegyünk egy példátl Egy sze­mélygépkocsi ára — mondjuk — 50 000 korona. A gépkocsi­nál elfogadja mindenki, amit a szakemberek, formatervezők megkonstruáltak. Egy három­szobás családi ház költsége — önerőből történő felépítés ese­tén is — a személygépkocsi árának az ötszöröse. A gép­kocsit 5—10 év után újra cse­réli tulajdonosa, a lakások azonban 2—3 emberöltőre épül­nek. Az elrontott elrendezés nyűgét és hátrányait nemcsak az építtetők, hanem utódaik is kénytelenek lesznek elszen­vedni, mert a hibák nehezen vagy egyáltalán nem korrigál­hatok. A rossz tervek gazda­ságtalanok is mind az egyén, mind a népgazdaság szempont­jából. Hosszas, fáradságot nem ismerő felvilágosító munkára és minél több felépített, szép lakásra van szükség, hogy az építészeti közízlés megváltoz­zék, és arra, hogy minél több­jük gazdaságos — korszerű — beépítési móddal valósuljon meg. Mert kell a lakás, de kell a (mezőgazdasági) terület is. Az ezredfordulóra sokan le­szünk ... MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom