Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-18 / 288. szám, szerda

MAGASRA ÁLLÍTJUK A MÉRCÉT BESZÉLGETÉS FRANTIŠEK JANKOVSKÝ ELVTÄRSSAL, AZ SZLKP ÉRSEKÚJVÁRI (NOVÉ ZÁMKY) JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRÁVAL A tagsági alap bővítése és javítása, nemkülönben a kommu­nisták termelési agak szerinii céltudatos elhelyezése kedve­zően befolyásolja pártalapszervezeteink munkáját. Ebben a szellemben dolgoznak az alapszervezeti partbizottságok az érsekújvári [Nové Zámky] járásban, amelyek mar a tagjelöltek kiválasztásakor magas mércét alkalmaznak: azt vizsgálják el­sősorban, hogy a kiszemelt dolgozó odaadó hive-e az eszmé­nek, kész-e áldozatvállalásra, hogyan végzi munkáját, van-e tekintélye a dolgozó kollektíva előtt, s méltó-e arra, hogy a munkásosztály élcsapatának tagja legyen? Ezekkel a problé­mákkal kapcsolatosan beszélgettünk ERANTlBEK JANKOVSK't elvtárssal, az SZLKP Érsekújvári (Nové Zámky j járási Bizott­ságának titkárával, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre. 1978. X. 18. — Elöljáróban el kell mon­danom — szanta bevezetőnek —, hogy a párt a munkásosz­tály élcsapata és osztályjellegé- ből következik szociális össze­tételének jelentősége. Tehát ennek a fontos szempontnak a megtartása sem lehet másod­rendű kérdés a párt utánpótlásá­nak biztosításakor. • Legutóbb a járási pártbi­zottság plénumülésén is ta­nácskoztak ezekről a kérdések­ről. Milyen következtetéseket vontak le az utánpótlás bizto­sításával kapcsolatosan? — Járási pártszervezetünk a CSKP XV. kongresszusát követő időszakban 1115 taggal és tag­jelölttel gyarapodott. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy pártalapszervezeteink munkásjellege a szociális ösz- szetétel szempontjából is ked­vező tendenciákat mutat. A fel­vett tagjelöltek száma össz­hangban van a fejlődés termé­szetes követelményeivel, a párt egészséges szociális utánpótlá­sának biztosításával, a párt ne­velőmunkájának színvonalával és a politikai célokkal. A lakos­ság számarányához viszonyítva járásunkban a párttagok szer­vezettsége elérte a 9,3 százalé­kot. A kereső foglalkozásúak arányához képest azonban tá­volról sem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Ezért továbbra is szorgalmazzuk a fi­zikai dolgozók, nemkülönben a nők felvételét, akiknek csupán 2,4 százaléka vesz részt párt­alapszervezeteink munkájában. • Mely pártalapszervezetek példamutatóak a munkás tagje­löltek jelvétele tekintetében? — Legszebb eredményeket ezen a téren kétségkívül az Elektrosvit, a Slovlik konzerv­gyár, a Járási Építőipari Válla­lat, a Remesloslužba, a párká­nyi (Štúrovo) Cellulóz- és Pa­pírgyár, az Udvardi (Dvory nad Žitavou), a Kamocsai (Komo­ra) és még egynéhány párt- alapszervezet könyvelheti el, ahol közvetlenül a termelésből választották ki a tagjelölteket. Akadnak alapszervezeteink, ahol azonban lényegesen kevés tagjelölttel — vagy egyáltalán nem — gyarapították soraikat. Ezek közül a Baracskai (Bardo- fiovo), a Szálkái (Sajka), a Nagykéri (Milanovce), a Hull, a Dolný Ohaj-i és a Helembai (ChTaba) efsz-ek pártalapszer- vezeteit említhetem, noha ked­vező feltételekkel rendelkeznek az utánpótlás gyarapítására. Néhány példa: a Dolný Ohaj-i Efsz alapszervezetében 30 párt­tagot tartanak nyilván, de csak 4 tagjelöltet vettek fel a XV. pártkongresszust követő idő­szakban. Súlyosbítja a körül­ményt, hogy a szövetkezet párta lapszervezete generációs problémákkal küzd, mégsem használja ki a fiatalítás lehelő­ségét. Ugyanez vonatkozik a Fajkürti (Dedinka) Efsz alap­szervezetére. Itt is 50 éven fö­lül mozog a párttiigok korösz- szetétele, jóllehet 34 fiatal dol­gozik a közös gazdaságban, kö­zülük egyet sem szemeltek ki tagjelöltnek. Az említett és más helyeken úgy látszik nem tuda­tosították, hogy az utánpótlás és a nevelés kérdésének elha­nyagolása hova tovább a párt- alapszervezet elöregedéséhez vezet és a kommunisták akció- képességének csökkenését von­ja maga után. • járásunkban az utóbbi években jelentősen fejlődött a mezőgazdasági termelés köz- pontosítása és szakosítása. A párt vezető szerepének, befo­lyása szilárdításának és a ter­melés fokozásának szempontjá­ból elegendőnek tartja-e, hogy uz efsz-ek pártalapszervezetei az értékelt időszakban csupán 11,1 százalékkal gyarapították soraikat? — Korántsem! Hiszen a tag­létszám növekedése ellenére a kommunisták részaránya az ál­lattenyésztésben és a növény- termesztésben nem felel meg az igényes feladatoknak, sem a követelményeknek. Az állatte­nyésztés dolgozói közül a párt­tagok csak 9,5 százalékban, a növénytermesztésben 17,3-ban a gépesítés területén 29,2-ban, az irányításban pedig 11,6 szá­zalékban vesznek részt az ága­zatok fejlesztésében. Az adatok azt is mutatják, hogy a szövet­kezetekben az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell fordítani ezeken a termelési szakaszokon a kommunisták részarányos el­helyezésének. • A párt gazdaságpolitikájá­nak érvényesítésében kiemelke­dő szerepet töltenek be a Zdroj és a Jednota kereskedelmi szer­vezetei, miután dolgozót, eláru­sítói naponta kapcsolatban áll­nak a vásárlókkal. Milyen eze­ken a területeken a párt befo­lyása? — Az áruválaszték és az eladó­területek bővítésében, javításá­ban jók az eredményeink. Fo­gyatékosságok fordulnak elő azonban a szocialista kereske­delmet jellemző árusítás becsü­letességének megtartásánál. Néhol rossz minőségű árut ad­nak él, vagy pedig a vevő nem kapja meg azt a mennyiséget vagy súlyt, amiért fizetett. Ar­ról a jelenségről már nem is beszélve, hogy ha a piacon bi­zonyos áruból hiány, mutatko­zik, felüti" fejét a kereskede­lemben a megvesztegetés és más egészségtelen jelenség. Az elmúlt évben például az állami kereskedelmi felügyelőség el­lenőrei 310 próbavásárlás alkal­mával 97 esetben árdrágítást állapítottak meg. Javulás ter­mészetesen a kommunisták és a tagjelöltek helyes kiválasztá­sa, nevelése útján érhető el. S ezen a téren nem értük el a kí­vánt eredményeket. Az érsekúj­vári Zdroj 610 alkalmazottja közül például csak 31 a párt­tag és a tagjelölt, 82 kiskeres­kedelmi üzemegységében 237 el­árusító dolgozik, de ezek közül csak 11 tagot tartanak nyilván a pártalapszervezatben. A Jed­nota alklamazottainak száma 1804, a kommunisták száma azonban csak 6,87 százalék. En­nélfogva nem érvényesül elég­gé a párt befolyása az állami és a szövetkezeti kereskedelem feladatainak teljesítésében. • Mi a helyzet a műszaki értelmiség, az orvosok és egészségügyi dolgozók, a taní­tók soraiból kiszemelt tagjelöl­tekkel? — Az értékelt időszakban az értelmiség közül 212-t vettünk fel tagjelöltnek a pártba. En­nek ellenére a mesterek, a mű­szaki értelmiségiek, orvosok ki­választásakor sok mulasztást kell pótolniuk pártalapszerve- zeteinknek, mert nem éppen azokat szemelik ki felvételre, akik munkájukkal döntően be­folyásolják környezetüket. • És a női tagjelöltek? — Korábban már beszéltem arról, hogy a nők részaránya nem felel meg pártalapszerve­zeteink lehetőségeinek. Az utóbbi két év folyamán 341 nőt vettünk fel a pártba, de a já­rási taglétszámunknak így is csak a 14,3 százalékát teszik ki, jóllehet komoly termelőmun­kát végeznek mind a szövetke­zetekben, mind pedig a keres­kedelemben és a szolgáltató vállalatokban. A női dolgozó­kat foglalkoztató Elektrosvit, Slovlik, Tesla, Pletatex, Brašňa, Novodev üzemi pártalapszerve- zeteinek ezért behatóbban kell foglalkozniuk a nők utánpótlá­sának kérdésével. • Gyakran hallani ilyen kér­dést: „Miért korlátozódik a párltagjelöltek felvétele főkép­pen a fizikai dolgozókra? — A munkásosztály a társa­dalmi fejlődés során a szocia­lizmusban is állandóan válto­zik. Egy részük szellemi mun­kakörbe kerül, így válik értel­miségivé, más részük pedig a társadalmi-politikai élet vezető posztjain, hivatásszerűen tölt be értelmiségi munkakört. Ezért tapasztalhatunk szélsősé­ges véleményeket, amelyek ki­zárólag a dolgozó fizikai mun­kásokra szűkítik le a munkás- osztály fogalmát, mások túlsá­gosan kiszélesítik és ide tarto­zónak tekintik mindazokat, akik a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit öntudatosan köve­tik. De a szociális hovatartozás és az egyetértés az osztály po­litikai céljaival két különböző dolog. A munkásosztály — tu­dományos pontossággal megha­tározva — a társadalom tagjai­nak olyan nagyobb csoportja, amely a tulajdon, a társadalmi munkamegosztás, az anyagi ja­vak elosztásának módja és mértéke saerint a társadalmi termelés történelmileg megha­tározott rendszerében sajátos helyet foglal el. A pártban a munkások megfelelő arányának biztosítására, azért fordítunk nagy gondot, hogy megakadá­lyozzuk a szociális felhígulást és bővítsük a párt munkásmag- vát. SZOMBATH AMBRUS Igényesen, felkészülten A tagjelöltek nevelése • Emeljük a pártoktatás színvonalát E z év október elsején megkezdődött az 1978— 79-es pártoktatás. A CSKP KB Elnöksége 1977. június 17-én hosszú távra meghatározta a pártoktatás tartalmi céljait, majd a KB Titkársága 1978. május 26-i határozata az előb­bit kiegészítette az 1978—79-es oktatási évre vonatkozóan. Az említett határozatok érvénye­sek a tagjelöitek párttagságra nevelésére is. A kerületekben, járásokban szerzett tapasztalatok és a tag­jelöltek felkészültségére vonat­kozó szociológiai felmérések alapján leszögezhetjük, hogy a pártoktatás — az eredmények ellenére — gyakran adós ma­rad a tagjelöltek nevelésével, főleg a tagjelöltek eszmei-po­litikai és erkölcsi nevelésével. „Az egyes tisztségviselőkkel, tagjelöltekkel és fiatal pártta­gokkal folytatott beszélgetések azt mutatják, hogy a fiatal kommunisták pártoktatása az egyes alapszervezetekben lé­nyegesen különbözik“ — hang­súlyozta a CSKP KB Elnöksége által elfogadott A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésé­nek és előkészítésének tapasz­talatai című dokumentum. A felmérések arról is tanús­kodnak, hogy az említett prob­lémák főleg a falusi és a szö- v et keze t i p á rt szerve z et ekben mutatkoznak meg, de a többi kis létszámú szervezetre is jel­lemzők. „A felöltek oktatása gyakran nagyon távol áll az élettől, azoktól a problémáktól, amelyekkel saját politikai gya­korlatuk folyamán találkoz­nak ... az előadások egy része — tartalmát és formáját tekint­ve — inkább az idősebb, ta­pasztaltabb tagoknak és tiszt­ségviselőknek szól, mint azok­nak a fiataloknak, akik most lépnek a párt soraiba“ — álla­pítja meg a már említett doku­mentum. Több járási pártbizottságon, de főleg alapszervezetben ta­pasztalhattuk, hogy még min­dig nagyobb göndot fordítanak az oktatás szervezésére, mint a tartalomra és az elért ha­tás értékelésére. A nehézségeket fokozatosan leküzdik. Ennek ellenére még mindig akadnak fogyatékossá­gok: az alapszervezetek nem a műveltség és a politikai érettség szerint sorolják be a tagjelölteiket és a fiatal tago­kat a pártoktatás egyes alaku­lataiba. A szociológiai felméré­sekből az is kitűnik, hogy a főiskolai -végzettségű jelöltek csupán 3,2 százaléka látogatja a marxizmus—leninizmus esti egyetemét, nagyobb részük (77,5 százalék) pedig az alap­fokú pártoktatást. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tagjelöltek eszmei politikai előkészítésé­nek színvonala nagymértékben függ az alapszervezetektől, il­letve attól, hogy ezek milyen igényeket támasztanak a hall­gatókkal szemben. Függ továb­bá attól, mennyire rendszeres az oktatás ellenőrzése. A párt­oktatás színvonalát meghatáro­zó fontos tényező a tagjelöl­tek hozzáállása. A színvonal emelése azt igényli, hogy az előadók és a propagandisták megfelelő is­meretekkel rendelkezzenek, is­merjék a pedagógia és a pszi­chológia alapjait és ezeket az ismereteket az oktatásban al­kalmazzák is. Fontos, hogy a tagjelöltek pártoktatásának alakulatait azokban az alapszervezetekben hozzuk létre, amelyekben min­den feltétel adott. Az eddigi­eknél jobban ki kell használni a modern tanítási segédeszkö­zöket is. Több figyelmet kell szentel­ni a beszélgetéseknek. Szervez­zünk minél több beszélgetést a párt idős tagjaival, akiknek ér­tékes tapasztalatai jó hatással lehetnek a fiatalokra. Ezeken a jelölteknek lehetőségük nyílik, hogy reagáljanak a pártmunka egyes problémáira, hogy azok­kal egyetértsenek vagy ellen- véleményt nyilvánítsanak ki. A jelöltnek viszont mindkét esetben éreznie kell, hogy egyenrangú partner, nézeteit, gondolatait nem becsülik le. Példaként hozhatjuk föl az SZLKP Michalovcei Járási Bi­zottságát. Itt immár hagyomá­nyosan rendeznek beszélgetése­ket a párthatározatokról, s ezek arra jók, hogy valameny- nyi tagjelölt és párttag elgon­dolkozzon munkájáról, vállalá­sainak teljesítéséről. Ezek a beszélgetések arra irányulnak, hogy a tagjelöltek megtanulja­nak öntudatos kommunista módjára gondolkodni, cseleked­ni, dolgozni és élni. Végezetül szeretnénk hangsú­lyozni, hogy a pártoktatásnak a CSKP KB Elnöksége álltai meghatározott tartalmi céljai valamennyi alapszervezet szá­mára kötelezőek. A konkrét feltételeket figyelembe véve vi­szont módszertani változások is esziközölhetők (a gyakorla­tokat, beszélgetéseket a kiegé­szítő témákat illetően.) Fontos például olyan témának a be­sorolása, amely elősegíti a tag­jelöltek kommunista meggyőző­désének és cselekedeteinek formálását. Viszont meg kell akadályoznunk az olyan, nem megfelelő módszereik elterjedé­sét, mint amilyen a múlt állan- ’ dó emlegetése a jelennel való megfelelő összehasonlítás nél­kül. A szerzett tapasztalatok és Ismeretek azt bizonyítják, hogy a fiatal tagjelölteknek és párt­tagoknak sokodalúbban és szakszerűbben kell megvilágíta­ni néhány kérdést, mint példá­ul: a szabadság és a demokrá­cia helyes osztályfelfogása, a dolgozók, főleg az ifjúság szo­ciális és létbiztonsága közötti különbség a szocializmusban és a kapitalizmusban. A tagjelölteknek a pártok­tatás keretében történő eszmei-politikai nevelését irá­nyítsuk úgy, hogy a jelölt megismerkedjen a pártmunka alapjaival, a munkásosztály történelmi feladatával, a jelen­kor jellemző vonásaival, a két világrendszer egymás mellett élésének és versengésének fő problémáival, a világbékéért és a szocializmus győzelméért folytatott harc fő tényezőivel, hogy megtanulja győzelemre vinni a kommunista ideológiát és érvényesíteni a pártosságot. KERTÉSZ PÄL MA JÓL, HOLNAP JOBBAN A CSKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának az ifjúsággal foglalkozó szakbizottsága üléséről Az ülésen részt vett Drahoslav Hnilica elvtárs, a CSKP KB dolgozója is. A tanács­kozást Imrich Strapec elvtárs, a kerületi pártbizottság elnökségének tagja, a kerü­leti pártbizottság titkára vezette. A szakbizottság többek közölt megvi­tatta a kerületi nemzeti bizottság ifjú­sággal foglalkozó szakbizottságának tevé­kenységét. Értékelve az általános válasz­tásoktól napjainkig elért eredményeket, megvitatták a mutatkozó problémákat is. A jövőben megoldásra váró feladatokkal kapcsolatosan pedig hasznos tanácsokat adtak. Megállapították, hogy a kerületi nemzeti bizottság tisztségviselői mindig szívesen segítettek a szakbizottságnak, de a jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az ifjúsággal foglalkozó szak­bizottság nagyobb mértékben működjön együtt más szakbizottságokkal. Napirendre kerülnek ilyen kérdések is: a fiatal képviselők tevékenysége, beillesz­kedésük a nemzeti bizottságok kollektívá­iba, az ifjúsági építkezések helyzete, a toborzás alakulása, a SZISZ Pionírszerve­zetének 30. évfordulójával kapcsolatos tennivalók. A tanácskozás részivevői örömmel álla­pították meg az eddig elért eredményeket. Sőt, elemezték azokat, hogy megtalálják a módját, miként lehetséges fokozni az if­júság körében végzendő munka hatékony­ságát. A vita során több olyan tényre is rámutattak, melyek lehetőséget adnak a hatékonyság fokozására. Kitűnt tehát, hogy az elért eredmé­nyek csöppet sem teszik elbizakodottá a szakbizottság tagjait. A máig elért ered­mények arra késztetik a szakbizottságot, hogy a jövőben még több figyelmet for­dítson az ifjúsággal kapcsolatos kérdések­re, körültekintőbben, jobban dolgozzék. A vita során megállapították: ennek egyik legjobb módja, hogy a feladatok megoldását ne egyszeri feladatnak, és ne ügyintézésnek minősítsék, hanem olym problémának, mely sok más kérdéssel összefügg. Főleg az összefüggések meg­látására, megismerésére kell törekedni. Egyébként erre mutatott rá az ülés vé­gén mondott záróbeszédében Imrich Stra­pec elvtárs, a CSKP kerületi bizottságának titkára is, amikor hangsúlyozta: gondosan törekedni kell az egyes feladatok komp­lex megoldására. Az ülés egyik legnagyobb sikere a mun­kamódszer, a hatékonyabb munka érdeké­ben alkalmazandó munkamódszer megha­tározása volt. GÁL MIKLÓS, a CSKP Nyugat-szlová'kai Kerületi Bizottságának dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom