Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-13 / 253. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait »★★★★★★★★★★' EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK ★★★★★★★★ VÉLEMÉNYEK irk****** *+ + Ne csak általánosságban A népgazdaság fejlődésében elért eddigi eredmények azt igazolják, hogy a kitűzött tervfeladatokat egészében véve sikeresen teljesítjük, annak elle* nere, hogy nehezebbek a lel* tételek, mint az előző esztendőben. De nem hagyhatjuk íi* gyeimen kívül, hogy a tervfeladatok teljesítése során bizonyos eltérések is mutatkoznak. Ezek közös nevezőre hozása céltudatos műnkét igényel, mind a párt, mind pedig az állami szervek részéről. Pártunk szociális és gazdasági politikája egyértelmű: kielégíteni a lakosság igényeit és megteremteni szociális biztonságát a társadalmi termei!és magas hatékonyságának és a munka minőségének javítása alapján. Ebben döntő szerepel; játszik a belső tartalékok teljes kihasználása és mozgósítása. Mindez azt jelenti, hogy gazdaságosabban, a minőségi mutatók megtartásával kell termelnünk, ugyanakkor a lehető legkisebbre csökkenteni u ráfordítás költségeket. A CSKP KB 11. plenáris ülésén, ahol a XV. pártkongresz- szus óta eltelt időszak eredményeit értékelték, ílusák elvtárs hangsúlyozta: „Fejlődésünk megbízható útja továbbra is a XV. pártkongresszus irányvonala, amely a hatékonyság növelésére, a munka minőségének javítására és a gazdasági fejlődés Intenzív tényezőinek kihasználására szólít mindannyiunkat. Amint mondottuk, ezen a téren bizonyos haladást értünk el. A bíráló értékelés azonban megmutatta, hogy ez a haladás nem elegendő, egyelőre nem Jelel meg teljes mértékben a XV. pártkongresszus határozatainak. A termelésben nem érjük el az anyagi fo* A Kitilts MUNKA GYMU3E A felszabadulas óta eltelt három évtized alatt hazánk keleti csücskében hatalmas szárazföldi kikötő, az ágcsernyői IČierna nad Tisou) átrukóál- lomás létesült, amely minit ütőér a szívet, úgy köti össze hazánkat leghívebb barátunkkal, a testvéri Szovjetunióval. Immár 31 éve erre áramlik hazánkba a sok millió tonna nyersanyag, vagy rajtunk keresztül Európa többi államaiba. S fordítva is igaz: tőlünk és más európai országokból innen haladnak tovább a szállítmányok a Szovjetunióba és a Távol-Kelet országaiba. Természetesen az árucsere- forgalom növekedésével e fontos vasúti csomópont dolgozóinak feladatai is egyre igényesebbek. Teljesítésük fokozottabb követelményeket támaszt párta lapszervezeteink munkájával szemben is. Eddig a kommunisták segítségével, a komplex szocialista munkabrigádok, az újítók, valamint a százezresek mozgalmában részt vevő dolgozóink hathatós támogatásával sikeresen megbirkóztunk. a növekvő feladatokkal. Jelentős mértékben hozzájárul ehhez, hogy munkánkban következetesen érvényesítjük a szovjet vasutasok gazdag tapasztalatait. Ez idén éppen nyolc éve annak, hogy a csapi és az ág- esernyői határállomás vasutasai szerződést írtaik a la, amelynek értelmében versenyzünk a szállítási feladatok eredményes megoldásáért. Ezt a szerződést hagyományosan minden évben megújítjuk. Együttműködésünk abban is megnyilvánul, hogy sok munkatársunk tart szolgálatot Csapon, a szovjet eivtárs a k pedig nálunk. A kibontakoztatott szocialista munkaverseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy például az előző ötéves tervidőszak folyamán 47 044 650 tonna különféle áru haladt át a Csap — Ágcsernyő vasúti határállomáson, a szovjet vasutasoknak pedig több mint 12 millió tonna kiviteli áruszállítmányt adtunk át. A hatodik ötéves tervidőszak két éve alatt a szovjet elvtársaktól 19 millió tonna nyersanyagot és árut vettünk át, hozzájuk pedig 5 millió 300 ezer tonna szállítmányt irányítottunk. Szocialista versenyünk mindennap meghozza a maga gyümölcsét, s a vasutasok mindkét részről az áruszállítás folyamatos biztosításával járulnak hozzá a két testvéri ország szocialista gazdaságának harmonikus fejlődéséhez. MICHAL ZIMA, az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) vasüti átrakóállomás üzemi pártbizottságának alelnöke Közel a célhoz A dél-morvaországi kerület mezőgazdasági üzemei mindent elkövetnek, hogy az utolsó betűig teljesítsék a XV. pártkongresszus határozatait. Célunk az, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végéig kerületi viszonylatban biztosítsuk a tervezett 2 millió tonnás gabonatermés elérését. Ha azonban azt számoljuk, hogy ez idén 1 823 110 tonna gabona termelésére vállaltunk kötelezettséget, szövetkezeteinknek és az állami gazdaságoknak az egységnyi területről legalább 4,40 tonna gabonát kell betakarítaniuk. Napok kérdése és nálunk ls befejeződik a gabona aratása, s minden jel arra mutat, hogy a tervet teljesítjük a kalászosok termelésének előirányzatában. 1980-ig azonban, ahhoz, hogy a gabonatermesztésben lépést tartsunk a szomszédos nyugat-szlovákiai kerülettel, legalább 4,8 tonnára kell növelnünk a hektárhozamokat. Kerületünkben ez idő szerint egy hektár mezőgazdasági területre számítva húsból 266,2 kg-ra, tejből pedig 775 literre emeltük a termelést. Hét olyan mezőgazdasági üzemünk van, ahol túlhaladták a hektáronkénti hatvanmázsás, 51 pedig olyan, ahol elérték már az öt- venmázsás hektáronkénti termésátlagot. Ezekben az üzemekben mindenütt a nagy hozamú gabonafajtákat és a korszerű agrotechnikát alkalmazzák. Bár a céltól már nem vagyunk olyan messze, sokat kell tennünk, hogy a gyengébb üzemeinket a közepesen, ez utóbbiakat pedig a jól gazdálkodók színvonalára emeljük, minthogy nagy különbségek mutatkoznak egyes járások és mező- gazdasági üzemek eredményei között, jóllehet azonos termelési feltételek mellett gazdálkodnak. A XIV. pártkongresszus határozataival összhangban kerületünkben 284 szövetkezetben — 2-100 hektár átlagos földterülettel —, valamint 10 állami gazdaságban központosítottuk az eddig elaprózott mezőgazdasági üzemek termelését. Természetesen, egyebek között ez csak egyik feltétele az iparszerű, hatékonyabb termelés és gazdálkodás kialakításának. A másik feltétel a korszerű gép- és anyagellátás, nem utolsósorban a szövetkezeti pártalapszervezetek, pártcsoportok javuló munkája, amely nélkül nem érhetjük el merész célkitűzéseinket. JAROSLAV JELINEK, a CSKP Dél-morvaországi Kerületi Bizottságának osztályvezetője gyasztás tervezett csökken* lését." Éppen az Időszakos gazdasági elemzések differenciációja az egyes ágazatok és szervezetek specifikus feltételei között kell, hogy előtérbe kerüljön, a íő problémákra irányuljon, nevezetesen azokon a szakaszokon, ahol nem érik el a tervezett feladatok teljesítését, Illetve a múlttal összehasonlítva csökkent a színvonal. A CSKP KB ülésein joggal hangsúlyozták, hogy a tervezett feladatok teljesítése megköveteli a tudományos elemzés módszerének elsajátítását, a munkához való kritikus és önkritikus hozzáállást. Nem csupán az eddig végzett munka értékeléséről van szó, hanem egyúttal a hatékony intézkedések elfogadásáról is, amelyek megteremtik a legjobb feltételeket az idei igényes tervek teljesítéséhez. Annak ellenére, hogy népgazdaságunkban pozitív eredményekről beszélhetünk, számos üzem nem egyenletesen teljesíti feladatait. Persze, ez nem csupán az illető üzemek, illetve vállalatok problémája, hanem következményeiben megmutatkozik a szállítói kapcsolatokban is, és zavarja a termelés menetét, mintegy láncreakció gyanánt késlelteti a terv teljesítését. Az elmondottakból is kiviláglik, hogy nem elégedhetünk meg a tervfeladatok teljesítésével általában. Mélyebben kell elemeznünk a strukturális különbségek eltávolítását, amelyek kedvezőtlenül nyilvánulnak meg mind a belső piac ellátásában, mind pedig az egyéb tényezőkben. Nem lehet szem elől téveszteni, hogy ezek a kérdések a beruházásokkal párhuzamosan népgazdaságunk hatékonyságának fontos összetevői. JAROSLAV DOLIMÍCEK, a CSKP KB dolgozója Érdemes volt Népgazdaságunk különböző ágazataiban azt hiszem sokan találhatók olyanok, akik tanult szakmájukkal ellentétben más területen dolgoznak. Ilyenek közé tartozom én is. Eredetileg ugyanis a vasesztergályos szakmával jegyeztem el magamat, és néhány évig a kurími TOS jászfalusi (fasová) gyáregységében dolgoztam. Jóllehet a szakmát megszerettem, mégis meg kellett válnom az üzemtől, amely — miután megnősültem — nem tudott lakást biztosítani családom számára. Oj munkahelyemen, a Bajcsi Állami Gazdaságban, ezirányú igényemet kielégítették, s az újtagi majorban, ahol fejőgulyásnak osztottak be. igazi otthonra találtam. Persze, ha alkalomadtán társaságba vegyülök, barátaim itt is megkérdezik tőlem: „Érdemes volt-e otthagyni az eredeti szakmát?“ Természetesen a feltett kérdésekre azóta is mindig igennel válaszolok, mert választott, újabb szakmámnak is megvan a maga szépsége és varázsa. Az első lépések bizonytalanok voltak ugyan, de sohase szégyenlettem tanulni munkatársaim tói, az idősebbektől, akik meg- értőek voltak hozzám, és szívesen átadták tapasztalataikat. Nem dicsekvésből, de megemlíthetem: 12 liternél még sohasem fejtem kevesebbet naponta egy-egy tehéntől. Az első félévi eredmények értékelésekor a tapasztalt fejőgulyások között 12,06 literes tehenenkénti fejé- si átlaggal harmadik helyezést értem el. A kezdeti siker azonban nem tesz önteltté. Odahaza kisállat- tenyésztéssel foglalkozom, de amellett sokat tanulok, hogy szakmailag is álljam a versenyt barátaimmal, teljes mértékben megfeleljek a várakozásoknak. FODOR LAJOS, a bajcsi AG fejdgulyása Szeptemberi számvetés Az őszi munkákban is érezhető az időkiesés • Nagy kárt tehetnek a korai fagyok a kukoricában Hagyományos jó szokása szövetkezetünk vezetőségének, hogy minden nagyobb munka elvégzése után értékeli az elért eredményeket. Ezt tettük most is, amikor a nyári munkákat, a gabonabetakarítást befejeztük. Az eléggé mostoha Időjárás ellenére jő volt a termésünk A hozamokat illetően árpából 55,4 mázsás terméssel az első, búzából 67,57-tel a második, 64,22 mázsás átlagos gabonatermés sel pedig a megtisztelő harmadik helyre kerültünk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) jtfrásban. Mint a terméshozamok alakulásából kitűnik, gazdaságunk legsikeresebben termesztett ga bonafajtája a búza, amelý min den évben a legnagyobb tér méshozamokkal hálálja meg munkánkat. Az első számottevő eredményt — azt hiszem egy évtizeddel ezelőtt — a Be zosztája nagyhozamú szovjet búzafajtával jegyezhettük fel. Ezt követték a Mironovszkaja, a Kavkaz és az Auróra, amely fajták — a korszerű agrotechnika alkalmazásával párosítva — mintegy forradalmasították termelésünket. Az utóbbi években sikeresen meghonosítottuk a Száva, majd a járásunkban kinemesített Solaris búzafajta termelését, amely 42, illetve 35 százalékát foglalja el vetésterületünknek. A Száva, akárcsak a Solaris, a kalászosok közül legjobban tűri a szárazságot. Éppen ezért a kö vetkező gazdasági évben is ezek termesztését részesítjük előnyben. Szövetkezetünk viszonylatában — akárcsak népgazdaságunk minden szintjén — azonban számolnunk kell a kukorica nagyobb arányú termesztésével is. Azt hiszem, helyes a számításunk, mivel gabonatermésünknek nemcsak az ország kenyerét, hanem a lakosság egyre növekvő húsfogyasztását is hovatovább önellátás útján kell biz tosítanunk. Ha mezőgazdasági üzemeink ebben a vonatkozásban érvényre akarják juttatni a XV. pártkongresszus határozatait — becslésem szerint — a hatodik ötéves tervidőszak végéig országos méretben — beleszámítva a kukoricát is — legalább 15 millió tonna gabonát kell kitermelniük, minthogy egy lakosra számítva 100 kilogrammra növekszik az évi húsfogyasztás. Persze más kérdés, hogy ez az irányzat megfelel-e az ésszerű táplálkozás követelményeinek. Ám maradjunk csak a kukoricánál, amelyről — jóllehet, már szeptember közepén járunk —- most sem tudjuk, milyen terméshozamokkal kecsegtet. Az eddigi határszemlék arra engednek következtetni, hogy nagy hozamú termésre nincs kilátás, hiszen éppen a fejlődés legigényesebb szakaszában az átlagos csapadékot sem kapta meg a kukorica. A nyári munkákhoz hasonlóan a beköszöntő őszben is érezhető már az időkiesés, illetve a késedelem, s nehéz előre felbecsülni, menynyi kárt okozhatnak még majd az esetleges korai fagyok a kukorica beérésében. Szövetkezetünk 100 hektáros nagytáblán évek óta monokul• túraként termeszti a kukoricát Az előirányzat szerint hektáronként 60 mázsás átlagtermést várunk, májusi morzsoltban számolva. Ehhez igazodva — amíg a szár növekedése ebbsn nem akadályozott — állandóan öntöztük fontos takarmánynövényünket. Jelenleg az őszi ta- lajelőkészítést végezzük, a jövő évi még jobb termés érdekében dolgozunk a szántóföldeken. Szívesen vállaljuk az aratásnál nem kevésbé igényes feladató kát, hogy a számokkal esedé kés szembesítés jövőre kevesebb gondot, annál több örömet okozzon. BOGYAI IGNÄC, az albári (D. Bar) Béke Efsz elnöke Takarékos anyaggazdálkodás Közismert dolog, hogy a legkorszerűbb anyagfeldolgozó technológia sem tudja teljesen kizárni a hulladékok képződé sét. Ilyen esetekben rendszerint az az eljárás, hogy a hulladék anyagot újrafeldolgozás céljából visszaadják a nyersanyagokat gyártó termelésnek. így történt ez a közelmúltban nálunk, a párkányi (Štúrovo j Dél Szlovákiai Papír- és Cellulózgyárban is. A karton- és a hullámpapírt feldolgozó részleg versenyző szocialista munkabrigádjai a legkülönfélébb csomagoló dobozok gyártánásál olyan újítást vezettek be, amely jelentősen csökkenti az újrafeldolgozásra küldött hulla- dékanyag mennyiségét. Milyen eljáráshoz folyamodtak? A hulladékból kiválogatták a nagyobb darabokat, s ezeket felhasználták az eddig sok anyagot igénylő dobozrekeszek és takaró fedelek készítéséhez. Ennek az úgymond egyszerű újításnak is jelentős a gazdasági haszna. Elsősorban azért, mert az első félévben ily mó dón 100,6 tonna mennyiségű ragasztott papírt takarítottunk meg, ami további 380 000 korona értékű áru gyártását tette lehetővé. Másrészről pedig azért, mivel a 60 000 korona értéket mgtestesítő hulladék- anyagból 300 000 korona bevételt biztosítottunk az üzemnek. Üzemrészlegünk lelkes versenyző kollektívái a múltban nem véletlenül nyerték el az üzem és a vállalat vándorzászlaját, s a jövőben még inkább hallatnak majd magukról. JÄN ZOZULA, a gyárrészleg vezetője A Cseh Műszaki Főiskola építészmérnöki karának munkatársai megkezdték a Valašské Meziríti-i autópálya híd terhelési próbáit. A próbák után a hidat átadják a forgalomnak. A képen: jaromir Masek (baloldalt) és fan firotka, a prágai Vízgazdasági Építő Vállalat dolgozói a hídiconstrukcló megterhelését mérik. (Felvétel: V, Korčák — ČTK)
