Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-07 / 247. szám, csütörtök
TÖRTÉNELMI TAPASZTALATAINK C sehszlovákra m^m/eteinek a* nemzetiségéinek történelmében .1 haladó törekvések mozgató ereje mindig a szociális igazsag, u népi demokrácia, a humanizmus és egyenjogúság, az ember anyagi és szellemi szükségletei kielégítésének gondolata volt. A gyakorlati életben a/onban a legáldozatkészebb egyének sem érhet tek el ezen a téren, reális »^s tartós eredményeket addig, amíg nem alakult, meg a kommunista párt és nem állította ezeket a célokat forradalmi programja középpontjába, amíg nem indított harcot a szocialista forradalom győzelméért. A CSKP és a szocializmus A szocializmusért folytatott forradalmi harc összekapcsolódik a CSKP sok éves tevékenységével. A Csehszlovák Köztársaságban a burzsoázia uralma idejében ez a küzdelem éles osztály - harc formájában folyt. Ezzel kapcso latban az első Csehszlovák Köztársaság történelmében előtérbe kerül az a felismerés, hogy a forradalmi szocializmus eszméje és az olyan típusú har cosok, mint A. Zápotocky, K. Gottwald, K. Smidke, /. Sverma, L. Novo meský, G. Husák és mások, az új tár sadalml rendszerért folytatott Ideológiai és politikai küzdelmek alkotjuk múltbeli politikai életünk legjellegzetesebb oldalait. Kifejezik az akkori idők kommunista jelszavát: „nem Ma* saryk, hanem Lenin“. Már ekkor kezdték előkészíteni a szocializmusért folytatott harc eszmei alapját. A burzsoá demokratikus Csehszlovák Köztársaság pozitívumai elsősorban abban rejlenek, hogy akkoriban elméletileg szorosabb kapcsolatba kerültünk a szocializmus fogalmával, a CSKP a burzsoá üldözés ellenére élő politikai erő volt, sikeresen vezette a nép osztályharcát, sokat tett a világ első szocialista országának megismerő séért, elkészítette Csehszlovákia népét a döntő küzdelemre. A szocializmus építése és egészséges fejlődésének vészé I yeztetése A cseh és a szlovák nép győzelmes nemzeti felszabadító küzdelme és Csehszlovákia Szovjetunió általi felszabadítása lehetővé tette a népi demokratikus köztársaság kiépítését, amelyet már a jövőbeli szocialista társadalom több jellegzetes vonása jellemzett. Ezek azonban még nem voltak komplexek és nem uralták teljes mértékben a gazdasági és politikai-hatalmi területet, s így a felszabadulás után nem vált mindjárt valósággá a szocialista rendszer. Csak a nép februári győzelme után valósultak meg az igényes szocialista célok, nyílt meg az út az ország és a társadalom forradalmi megváltoztatásához. A párt, az állami és társadalmi szervek a nagy sikerek mellett hiba kát ls elkövettek, amelyek • ugyan nem térítettek le bennünket a szocialista építés útjáról, de poliiikai és társadalmi károkat okozva mégis lelassították előrehaladásunkat. A Novotný- féle pártvezetőség a hatvanas évek vé gén nem tudta megoldani a íelgyii lemlett problémákat. A súlyos társa dalmi problémák nem oldódhattál* meg maguktól, és igy a CSKP egész séges erőinek kezdeményezésére sor került a CSKP KB 1967 végén és 19613 januórjában megtartott jelentős ütésére. 1968 januárja szükséges volt. Feladata az akadályok elhárítása volt a párt és a társadalom jobb fejlődése érdekében. „január uz előző időszak bi ráló értékelését, a fogyatékosságok kiküszöbölését es a helyesebb utak ke reseset jelentette... Ne feledkezzünk meg azonbun arról, hogy más erők, u szocialista ellenes erők is őrömmel fogadták januárt, azok az erők, ame lyek a fejlődést sajátságos módún értelmezték“ — mondta Gustáu Húsúk elvtárs 1970-ben. Ma , is pozitívan er- tékeljük a januári törekvés egészséges lényegét. De ebből a törekvésből csakis a fejlett szocialista társadalom cél jainak megvalósítását elősegítő marxista—-leninista elveket tesszük magunkévá. ,,A CSKP továbbra is gyakorlati tevékenységével bizonyítja, hogy az 1968 előtt hirdetett helyes eszméi és tervei csakis elvhü marxista-—leni nista politikával és a testvéri szocialista országokkal szoros együttműködésben valósíthatók meg“ — írta Vasil Bil'ak elvtárs a Novoje Vremjában. Helytelen lépést jelentett a CSKP olyan vezetőségének megválasztása, amely nem váltotta be a párt és a társadalom egészséges erőinek réményeit es Csehszlovákiában mély bélpolitikai válságot idézett elő, súlyos hazai és nemzetközi következményekkel. Csak a testvéri országok internacionalista segítsége mentett meg bennünket az ellenforradalom győzelmétől és tette lehetővé, hogy Csehszlovákia u szocialista országokkal folytatott szoros együttműködés útján haladjon. Üj harc a reális megoldásért A döntő, pozitív fordulat a CSKP 1969 áprilisában megválasztott új vezetőségének érdeme, amelynek élén Gustáv Husák elvtárs állt. Ez a vezetőség energikusan konszolidálta az életet, reális és konstruktív programot tűzött ki és valósított meg. A társadalmi válság és a bomlás leküzdése után az a felismerés került az előtérbe, hogy szocializmus — a dolgozók érdekeit szolgáló valódi értékként — csak egy van. És ez a reális szocializmus, amely a. marxista—leninista tanítás általános érvényű törvényszerűségei szerint fejlődik, s a csehszlovákiai viszonyok között alko- tóan érvényesítjük a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdag tapasz talatait. A fejlett szocialista társadalom további építésének programja elválaszthatatlanul összekapcsolódik a CSKP XIV. és XV. kongresszusával. A kongresszusok elemezték a párt és a társadalom tevékenységét, a sikereket és a problémákat, kitűzték a további programot. A CSKP X/V. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom építésének prog rumját, tűzte ki. Ez a program az egész nép létérdekeit érinti. Érvényesítettük Leninnek azt a gondolatát, hogy .a párt programja nem lehet csupán a párt,é, az egész gazdasági építés programjává kell válnia. Tevékenységünk egyetlenegy fontos kérdését sem hagy luk figyelmen kívül az említett program kitűzésénél. A gazdaság, a szocialista állam megszilárdítása, az élet- színvonal emelése, az oktatási rendszer, a művészet és a kultúra tökéletesítése, az állam védelmének megszilárdítása, a külpolitikai irányvonal, az ifjúság és a társadalmi szervezetek élete mellett külön figyelmet szentelt az ideológiai munka fejlesztésének, a dolgozók politikai és erkölcsi fejlettségének. E programmal kapcsolatban olyan alkotó aktivitás bontakozott ki, hogy rövid idő alatt jelentős eredményeket értünk el. Az ideológiai munka és a tudomány növekvő jelentősége 1967--69,-ben a válság keletkezését megkönnyítette az ideológiai munka gyengülése. Ezért természetes, hogy az új pártvezetőség fokozott figyelmet szentelt az eszmei-politikai nevelés elmélyítésének. „A csehszlovákiai események megerősítik, hogy ideológiai téren semmilyen esetben sem hátrálhatunk meg a burzsoá ideológia elől, amellyel nem köthetünk kompromisz- szumot. Megerősítik, hogy a párt nem gyengítheti az ideológiai munkát, nem korlátozhatja a politika propagálására, a marxista—leninista tanítás absztrakt magyarázására“ — állapítja meg a Tanulságok című dokumentum. Ez a megállapítás nemcsak bíráló elemzés, hanem egyúttal programot is jelent. A társadalomtudományokban helyes irányvonal kezdett érvényesülni. A CSKP kongresszusai s a szovjet kommunisták kongresszusai rámutattak a tudomány óriási jelentőségére a szocialista társadalomban. Kiemelték, hogy a tudomány fejlődésének közügy- gyé kell válnia, el kell mélyíteni a tudomány, a termelés és a szocialista s kommunista építés forradalmi gyű korlatának kapcsolatát. Ezért az irá nyitó szervekre és a tudományos kollektívákra nagyobb felelősség hárul te vékenységük színvonaláért és társadalmi hasznosságáért. — A csehszlovák szocialista föderáció jelentősége Az eltelt időszak tanúsítja, hogy u csehszlovák szocialista föderáció jelenti a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldását és legoptimá lisabb ál lám jogi rendezését. A föderáció hosszú, nehéz küzdelem ered ruénye. Bebizonyosodott, hogy a CSKP vezetősége helyesen döntött, ' amikor nem fogadtuk el a föderáció kötetlen típusát, és olyan rendezést választottunk, amely lehetővé tette a szövetségi szervek szilárd pozícióját az egységes csehszlovák gazda ság céltudatos irányításában. A csehszlovák föderációban nem érvényesülhetnek a nacionalizmus koncepciói és megnyilvánulásai, de széles lehetőség nyílik a két szocialista köztársaság gazdasági és életszínvonalának ki egyenlít ödéséhez az egész állam, a nemzetek és nemzetiségek egyiittmű ködése elmélyítése érdekében. A csehszlovák szocialista föderáció nem azért keletkezett, hogy eltávolítsa egymástól a cseh és a szlovák nemzetei, hanem azért, hogy életükből kizárja a nézeteltéréseket, feszültsége két, vitákat, még közelebb hozza őket egymáshoz és javítsa kapcsolataikat. Bevált nálunk az államjogi rendezés nek ez a rendszere, a csehszlovák szó cialista föderáció a csehszlovákiai nem zetek és nemzetiségek testvéri együtt élésének szilárd osztály- és internacio nalista alapja. A szocialista értékek integrációja A fejlett szocializmus vonzereje reá iis érték. Nem szavakkal, hanem tettekkel teremtjük elő. Ezek a tettek tanúsítják, hogy az 1969 áprilisától eltelt időszak a szocialista építés legsikeresebb szakasza. Feladatainkat továbbra is a fejlődő szocialista társadalom követelményeivel összhangban valósítjuk meg. Az elért eredményeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság megszilárdítására használjuk ki. Utópia lenne azonban, ha azt gondolnánk, hogy a fejlett szocializmust csak saját erőnkből, a nemzetközi szocialista együttműködés, a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködés nélkül építhetjük fel. A szocialista hazafiság, a proletár és a szocialista internacionalizmus jelenti ma és a jövőben is biztonságunk alap- ját. 1969 óta Csehszlovákiában az élei minden területén óriási előrehaladást értünk el, sok mindent tanultunk, értékes tapasztalatokat szereztünk. A jó munka elképzelhetetlen harci lelkese dés és kommunista elvhűség nélkül, s a fejlett szocializmus megvalósítása érdekében kifejtett minden törekvés egyre több becsületes munkát követet meg tőlünk. Ezeket a történelmi tapasztalatokat szüntelenül és következetesen érvényesíteni kell egész tevékenységünkben. MIROSLAV KROPILÁK Mátyáspuszta ifjú gazdái A Sőregi (Surice) Efsz gazdasági udvarán, a szerény, földszintes irodaház mellett a karbantartókkal kezdeményeznénk beszélgetést, amikor berobog az udvarra egy motor- kerékpáros. Mégpedig egy kar- * csú lány. — Most jövök a Gyurtyá- nyosból, leszakadt a kipufogó. Kérem, ha lehet* gyorsan szereljék fel, mert még Mátyáspusztára is szeretnék eljutni — szól a karbantartókhoz, majd felénk fordul: — Az agronó- must keresik? — Én vagyok. A kölcsönös bemutatkozás után meg egyszer megkérdezem Pujger Eleonóra mérnök- agronómustól a beosztását. — Igen, agronómus. Szakosított, a takarmánynövények gondozására. Egyébként az ifjúsági szerve zet ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke, bátran érdeklődhetek tőle a fiatalok tevékenysége felől, de inkább meg kérdezem: — Mi dolga lesz Mátyáspusz- tán? Késő délután még nincs vége a munkanapnak? — Ilyenkor nem órával mérem a munkanap hosszát — válaszol —, de különben ez ifjúsági ügy. Tudja, mi fiatalok, az ifjúsági szervezet tagjai, vagyunk Mátyáspuszta gazdái. Elmondja, hogy az ifjúsági szervezet szocialista gondozásba vette a földművesszövetkezet rétjeit, kaszálóit. Mátyáspuszta 80 hektáros része a közős gazdaság határának, 30 hektáros kaszálóval, de az egésa területet szocialista gondozásba vették. Sok ott a tennivaló. — Győzik? Nem vállaltak túl sokat? Erőn felülit? Mosolyog. — Érteni kell a módját. Nem vagyunk egyedül, ha munkáról van szó. Meghívjuk a városi meg a munkásfiatalokat, és ők szívesen segítenek. És sorolja, hogy a Járási Egészszégügyi Intézet (OUNZ), Szó István könyvelő, az ifjúsági szervezet titkára a losonci (Lučenec) kórház, a füleki (Fiľakovo) Béke Bútorgyár ifjúsági szervezetének tagjai minden évben munkacsoportokat küldenek kaszáláskor. Ez már hagyományos szokás. Az idén először az Útkarbantartó Vállalat és a füleki vasútállomás ifjúsági szervezete is küldött munkacsoportot. — Ez nekik is hasznos, nekünk is — magyarázza. — A széna méteraiázsájáér* negyvenöt koronát fizetünk, tehát az ifjúsági kollektívák szert tehetnek egy kis pénzre, amiből kirándulásokat, s más akciókat szervezhetnek. És mi is jól járunk, hiszen a széna értéke jóval több. Számoljunk csak...! Azután mégse számol. — Nem is ez a fontos. A számolás, a számítgatás csak köz- gazdasági szempontból érdekes. Ebben az esetben másról van szó. A baráti, az elvtársi segítségről. Ez a lényeges.. Másik motorkerékpáros robog az udvarba. Fiatalember, Zdenék Petratur mérnök, a szőlészet vezetője, az ifjúsági szervezet elnöke. Tartózkodóan, de azért figyelmesen hallgatja a fiatalok és a földművesszövetkezet vezetősége között kötött szerződésről szóló tájékoztatást. Egyszer csak megszólal: — Nem kell szerénykedni. Mondjuk meg bátran, hogy nincs a szerződésben, de amióta a patakot szabályozták, évek óta a fiatalok gondja a patak tisztítása, karbantartása. Az is hagyományos, hogy a szőlészetben a barackszedés, a szüret elsősorban a fiatalok munkája. Hogy is mondjam? Ezeket a munkákat az ifjúsági szervezet vette át. A beszélgetést Szó István könyvelővel, az ifjúsági szervezet titkárával folytatjuk az irodaház egyik kis helyiségében. Értekezletről hívták ki a kedvünkért. Gondjait szaporítjuk? Jót tettünk? Hangja nem árul el semmit. Amióta az ifjúsági szervezet vándorzászlót kapott a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságától, megszokta, hogy az érdeklődőket ő tájékoztatja a szervezeti életről. Balról jobbra: Zdenék Petratur mérnök, az ifjúsági szervezet elnöke, Pajger Eleonóra mérnök agronómus, az ifjúsági szervezet ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke — Kezdjük a jellemző adatokkal — mondja. — Kevesebben vagyunk, mint tavaly, amikor a nyilvántartásban 60 tag neve szerepelt. Már csak 43 a tagok száma, mert a 30 éven felüliek más társadalmi szervezetek tagjai. Ott is tevékenyek. Más adatok: jelenleg hat tagunk kommunista, négyen párttag jelöl tek. Természetesen, konkrét feladatokat kapnak. Rendszeres a politikai oktatásuk is. Az adatok hallattál! felötlik: Vajon tényleg ennyire sima az áljuk? Soha semmi buktató? Megkérdezem: — Vita soha sincs? A kérdés után kiderül, hogy még a lelkesedés is lehet vita oka. Amikor a magyarorszagi baráti közös gazdaság, az Istenmezői TSZ küldöttségét fogadták, a program összeállítása okozott vitát: mi legyen a műsorban, mi maradjon ki? Hasonlóan vitára adott okot a küldöttség névsorának összeállítása, amikor a Szovjetunióba, a baráti szervezel hez, Bogoro- gyickba, meg Siikösdre készültek. — És évről-évre összeszokni se könnyű — magyarázza, — többen elmennek katonának, fiatalabbak jönnek. AZ újakat örömmel fogadjuk, mégis ... Kezdetben nehezen találunk a közös programnak megfelelő időpontot. Az is gond. hogy megértessük: az új tagok szá mára is kötelező a vállalást teljesíteni, meg akkor is, ha nem ok írták alá a szerződést, a szocialista gondozásról szólót. — Mi a döntő érv ilyenkor? — Az a néhány szó, hogy, „Csak okosan, fiúk, lányok, gondoljátok meg, hiszen már ti is tagjai vagytok a szervezetnek 1“ S ez jó érv. Valóban az, hiszen tények bizonyítják: a sőregi fiatalok jó tagjai szervezetüknek, s hasznos gazdái Mátyáspusztának is. HAJDÚ ANDRÄS 1978. IX. 7,
