Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-06 / 246. szám, szerda

Összhangbon o népgazdaság igényeivel A BERUHÁZÁSOK ÉS ÁLLÓESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE 1969 ÁPRILISA UTÁN Az új erőforrások létráim- népgazdasági beruházások ér­zásának gyors üteme az 1969— téke — a Z akciókat és a la­1977-es években lehetővé tette, kossági beruházásokat is bele­hogy jelentős eszközöket for értve — I0U6 milliárd korona dítsunk a felhalmozásra és a volt. Ez lényegesen több, mint termelési alap korszerűsítésé- az említett időszakot megelő­re. , Ebijén az időszakban a zö húsz évben. A megvalósított beruházási munkák és szállításuk (milliárd koronában. 19B7-es évi árakban) 1968 1970 1975 1977 1977 %-ban 1968 összesen (a Z akciókát és a lakossági beruházásokat beszámítva) ebből: építőipari munkák gépek és berendezések 76.2 47,9 28.3 <38,5 54.2 34.3 131,3 79,0 52,3 139,6 83,0 56,6 183.2 173.3 200,0 A beruházások mindenek­előtt a termelési-műszaki alap szerkezeti változásainak bizto­sítására, továbbá a nem terme­lő szférában a lakosság Igé­nyei fokozott kielégítése felté­teleinek kialakítására, az élet- és munkakörnyezet javítására, s nem utolsósorban a terme­lőágazatokban a munkaerő­megtakarítások elérésére irá­nyultak. összhangban a CSKP XIV. és XV. kongresszusának szándé­kaival lényegesen megváltozott a beruházások ágazati szerke­zete. A beruházások elsősor­ban a tüzelőanyag- és energia­ipar, a kohászat, a gépipar, a vegyipar, az építőipar és a me­zőgazdaság alapvető feladatai­nak megvalósítására irányul­tak. Jellemző volt a nem ter­melő ágazatok beruházásainak növekedő volumene is. A meg­előző évekhez viszonyítva je­lentős mértékben nőtt az el­végzett munkák és a megva­lósított szállítások terjedelme a lakásépítés terén, ami az át­adott lakások számának kife­jező növekedésében nyilvánult meg. Lényegesen növekedtek az iskolaügyi, a kulturális jel­legű, az egészségügyi és a testnevelési beruházások is. A terjedelmes beruházások megvalósítása a termelési-mű­szaki alap jelentős gyarapítá­sához járultak hozzá. Új bá­nyákat és külszíni bányákat építettünk, ezek évi össztelje­sítménye 7,9 millió tonna kő­szén és 19,5 millió tonna bar­naszén kitermelése. Ebben az időszakban csaknem 6 ezer megawatt teljesítményű villa- mosáram-termelő kapacitást helyeztünk üzembe. Üzembe helyeztük a tranzit gázvezetéket is. A további termelő ágazatok­ban is fontos létesítmények kezdték meg működésüket. Fel­épült a kassai (Košice) Kelet­szlovákiai Vasmű acéltermelő részlege, üzembe helyezték a dríni elektroacélmű tő részle­gét, felújították a kladnói Egyesült Acélmű finomhenger­művét. Számos új vegyipari lé­tesítményt hoztak létre, és több vegyipari kapacitást bőví­tettek. A gép- és vegyiparban, az élelmiszeriparban, a köz­szükségleti iparban és az épí­tőanyaggyártó iparban ugyan­csak számos új létesítményt helyeztek tizembe. Fontos objektumok átadására került sor a lakosság érdekeit kielégítő ágazatokban, így az egészségügyben, az iskolaügy- ben és a kereskedelemben is. Az újonnan épült óvodákban közel 70 ezer gyermek, az újonnan épült Iskolákban 365 ezer tanuló, a bölcsődékben pe­dig 16 ezer gyermek kaphat helyet, a kórházak, szanatóriu­mok és egýéb egészségügyi in­tézmények ágyainak száma 17 ezerrel gyarapodott. Oj kórhá­zak és poliklinikák épültek például Prágában, Moston, Znojmóban, Poprádon, másutt pedig a meglevők felújításá­ra és bővítésére került sor. Prágában, Pardubicén, Prosté- jovban, České Budéjovicén és egyéb városokban pedig új áruházakat adtak át. Az 1969—1977-es években a mezőgazdaság is új létesítmé­nyekkel gazdagodott. Az új is­tállókban csaknem 850 ezer szarvasmarha és borjú, illetve több mint 1,6 millió darab ser­tés helyezhető el. Fokozatosan sikerült növelni a beruházási tevékenység ha­tékonyságát is. Csökkentették az újonnan megkezdett építke­zések számát, csökkent a befe­jezetlen beruházások száma, fokozatosan lerövidült az át­lagos építkezési Idő. Az épít­kezési és szerelőkapacitásokat a legfontosabb beruházásokra összpontosították, s ennek elő­nyei ezeken az építkezéseken a tervteljesítésben nyilvánul­tak meg. A megelőző időszak néhány fogyatékosságát a be­ruházások kivitelezése terén san növekedett az építőiparban és a mezőgazdaságban is. Az előző évekkel összevetve növekedett a nem termelőága­zatban is az állóeszközök ará­nya. Leggyorsabb növekedés a tudományban és kutatásban, a lakásgazdálkodásban és 'a közszolgáltatásokban volt ta­pasztalható. Az állóeszközök növekedésé­nek lényeges jellemzője volt, hogy a gépek és berendezések aránya gyorsabban növekedett, mint az épületeké és építkezé­seké. Az anyagi-műszaki alap felújítása lényegesen magasabb műszaki színvonalú gépekkel és berendezésekkel történik — az új gépek munkatermelé­kenysége körülbelül háromszo­rosa a lecseréltekének. Ez a tény a munkaerőgazdálkodás szempontjából is nagyon fon­tos szerepet játszik. Az 1976-ban üzembe helye­zett gépek és berendezések négyszer kevesebb dolgozót igényeltek, mint azok, amelye­ket abban az évben Iktattak ki a termelésből. Az elörege­dett gépek és berendezések felszámolása terén azonban még jelentős tartalékokkal ren­Itápgazüasági beruházások milliárd koronában 3968 397? $83 építőipari Bl* jSSl gépek és ‘be** rendessé eete azonban nem sikerült felszá­molni, ezért több kapacitást nem a tervezett határidőben adtak át a rendeltetésének. Ezeken a területeken népgaz­daságunknak még nagyon sok kihasználatlan tartaléka van. Az 1968-as évet követő nagy­arányú beruházás-fejlesztés a népgazdaság anyagi-műszaki alapja lényeges gyarapodásá­ban nyilvánult meg. A népgaz­daság állóeszközeinek értéke ebben az időszakban csaknem 60 százalékkal növekedett, és 3977-ben az állóeszközök érté­ke csaknem 2,2 billió koronát tett ki (1967-es árakban szá­molva). Az állóeszköz-állo­mány ilyen nagyarányú növe­kedése szocialista népgazdasá­gunk történetében eddig nem volt tapasztalható. Az 1948-as évvel összevetve az állóeszkö­zök értéke csaknem háromszor nagyobb, ebből a gépeké hat­szor. Megváltozott az állóeszközök szerkezete. Ez abban nyilvánult meg, hogy az állóeszközök ösz- szességében növekedett a ter­melő állóeszközök aránya, az 1968-as évi 55,1 százalékról 1977-re 57,5 százalékra. A ter­melő állóeszközök keretében leggyorsabban az ipari állóesz­köz-állomány növekedett, ami megfelel az ágazat népgazda­ságban betöltött szerepének. Az állóeszköz-állomány gyor­56,7 delkezíink. örvendetes, hogy valamennyi gépnek csaknem a 45 százaléka nem több öt éves­nél. Az építőiparban és a me­zőgazdaságban az ilyen gépek aránya pedig csaknem 60 szá­zalékot képez. Ugyanakkor az iparban a gépek több mint 8 százaléka 25 évnél öregebb gép. Az állóeszköz-állomány gyors növekedési üteme azt eredmé­nyezte, hogy gyorsan növeke­dett a dolgozók állóeszközök kel, elsősorban gépekkel való ellátása. Ebből a szempontból a leg­gyorsabb növekedés a mező- gazdasági termelésben tapasz­talható. Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egy­aránt növelik a gépek és be­rendezések számát, tehát az ágazat csökkenné munkaerőlét- számára több állóeszköz jut. Az állóeszközök növenedési arányával azonban nincs ossz hangban azok kihasználtsága. Ennek okozója, hogy a munka­erőhiány következtében akado­zik azok többmüszakos üze­meltetése. Pozitívumként köny­velhető el azonban, hogy a nagy termelékenységű gépek és berendezések kihasználása lényegesen nagyobb volt, mint a többié. Az állóeszközök fo­kozottabb kihasználása haté­konyságuk növelésének fő módja. NAGYOT RlfiDÖTT AZ ÜZEM Üf műhelyekben, korszerű gépekkel dolgoznak Nagyot fejlődött, kibővült, korszerűbb lett a galántai (Galanta) bútorgyár. Kinőtte az egykori kis műhelyeket, újonnan épült nagy csarno kokban modern gépekkel dol­gozik a számbelileg megnőtt és még tovább gyarapodó kollektíva. A tervfeladatok tel- teljesítése a meuinyiséget és a minőséget illetően egyre fokozottabb követelményeket támaszt a dolgozókkal szem­ben. Hogyan teljesítik ezeket? — erről kértem tájékoztatást Marsovszky Igortól, a Nyu­gat-szlovákiai Bútorgyárak ga­lántai 03-as üzemének igazga­tójától. — A tervmutatók 1978 ra 179 millió korona értékű áru termelését irányzozák elő — válaszolt a kérdésre az igaz­gató. — Ez többek között azt jelenti, hogy a Viera nevű heverőbői 8900 darabot, a Ve ronika nevű heverőbői 5000 darabot, az Ornamo nevű la­kószobaberendezésből 5350 darabot, a Nyeva típusúból pe­dig 1400 darabot kell gyár­tanunk a hozzá való Sofia ne­vű ülőgarnitúrával együtt, ezenkívül a Multiclub lakó szoba-berendezésből hétszáz­ötvenet gyártunk. Az egyedi termelésben hétmillió korona értékű bútor elkészítését irá­nyozza elő a terv. Ez utóbbit vállalatok és intézmények részére végezzük, szállodák, üdülők, diákotthonok beren dezését készítjük. Jelenleg az Állami Szanatórium és a Chi rana vállalat nagy megrende­lését teljesítjük. Az év első hét hónapjában a tervfeladatokat 101 száza­lékra teljesítettük. Ezt az eredményt a szocialista mun- kabrigádoik tagjai és a többi dolgozók kezdeményezésének köszönhetjük. Értékes köte­lezettségvállalásaik teljesíté­sével igyekeznek enyhíteni azokon a gondokon, amelyek abból erednek, hogy üzemünk még nem érte el a tervezett munkaerő-létszámot. Jelentő­sen kibővült gyárunkton ui nagy számú új dolgozóra van szükség. Toborzásukban üze­münk alkalmazottai, valamint a pártszervezet és a tömeg­szervezetek is segítenek Bí zunk abban, hogy az év végé­re elérjük a tervezett 1032 főt. — A toborzás sikeréhez bi­zonyára hozzájárulnak az újon­nan épült műhelyekben bizto­sított jó munkafeltételek és más kedvező körülmények is? — Bízunk benne, hogy igen. Tudjuk, hogy járásunk­ban kész szakembereket na gyón nehezen találunk. A szakmunkásokat, asztalosokat vállalatunk szaktanintézetében képezik ki. Mi betanítjuk az új dolgozókat —• többségük­ben nőket — a gépek kezelé­sére és más munkákra. Nem ikis feladat ez, ha figyelembe vesszük, hogy az alkalmazot­tak számának évi gyarapodá­sa százötven—kétszáz fő, többségük háztartásból kike­rült nő. Itt szeretném megjegyezni, hogy üzemünk a járásban az elsők között gondoskodott — az alkalmazottak gyerekei ré­szére — óvoda és bölcsőde építéséről és fenntartásáról. Szükségessé tette ezt az a tény is, hogy alkalmazottaink hatvan százaléka nő és sok a fiatal dolgozónk — az átla­gos életkor nálunk harmincöt esztendő. Elmondhatom, hogy gyárunkban széles körű a dolgozókról való gondosko­dás, amihez hozzájárul az is, hogy saját üdülőnk van. — Hogyan értékeli az üzem munkáját a CSKP Központi Bi­zottsága márciúsi ülése hatá­rozatainak teljesítése szem­pontjából? — Az üiés hatarozatart a párt- és a szakszervezet köz­reműködésével üzemünk felté­teleire bontottuk le, s termé­szetes, hogy mindent megte­szünk az ebbői következő igé­nyes céljaink eléréséért. Üze­münk termékeinek jelentős része kivitelre kerül a Szov­jetunióba és más szocialista országokba, valamint a tőkés piacra is. Ez még inkább alá­húzza a minőségi követelmé­nyek megtartásának es továb­bi fokozasanak követelményét. Természetesen a hazai piacra is a lehető legjobb minőségű bútort igyekszünk szállítani, hiszen pénzéért mindenki ki- íogastalan árut akar vásárol­ni. Mint minden igenyes ter­melőnek, nekünk is az a vé­leményünk, hogy a termékek és a munka minőségi színvo­nalát még tovább emelhetjük. A termelési értekezleteken ezért minden munkahelyen állandóan napirenden szere­pei a minőség javításának kö­vetelménye. Kiváltképpen fon­tosnak tartjuk, hogy az új dolgozók megértsék ennek je­lentőségét, ráébresszük őket kötelességükre, annak tuda­tára, hogy a legkisebb, úgy­nevezett kozmetikai hiba is kollektívánk hírnevét rontja. A minőséget károsító hibákat ugyanis legtöbbször emberek hanyagsága okozza, vagyis nagyobb figyelemmel előfor­dulásuk megelőzhető. A ki­váló dolgozók, a mesterek és más gazdasági vezetők rész­vételével az elmúlt napokban megtartott aktívaértekezle­tünkön is részletesen foglal­koztunk a minőségi színvonal további emelésének kérdései­vel. A termékfelújításra is rend­szeres gondot fordítunk, hogy minden tekintetben kielégít­sük a vásárlók igényeit, a hazai és a külföldi piacoai egyaránt. A hatékonyság fo­kozása, a termelés nagyobb gazdaságosságának elérése dolgozóink kötelezettségválla­lásainak egyik fontos célja. Oj műlíelyekben, új gépek­kel jó feltételekkel rendelke­zünk a nyersanyag és az energia takarékos felhaszná­lásához. Dolgozóink ezt a le­hetőséget ki is használják. Bízunk abban, hogy a gyár dolgozói igyekezetének ered­ményeképpen az évi tervfel­adatokat is legalább olyan si­keresen teljesítjük, mint ed dig. gAl lAszlo I Bővülő éleEmiszerválaszték Az ésszerű táplálkozás alapelveinek megfelelően A nitrai Agrokomplex ’78 me­zőgazdasági kiállításon az élel­miszeripari vállalatok üzemel is bemutatták legújabb termé­keiket. A fogyasztók a kiállí­tott árúk megtekintése közben láthatták, hogy az élelmiszer- ipar lehetőségeihez mérten az ésszerű táplálkozás alapelvei­nek megfelelően igyekszik ki­elégíteni az igényeket. A fő törekvósi irány: olyan élelmi­szerek előállítása, amelyek minden szempontból megfelel­nek a mai követelményeknek. Minél több fólkészárut készí­tenek, hogy megkönnyítsék a dolgozó nők otthoni munkáját. Olyan csomagolási módot he­lyeznek előnybe, amelynek eredményeképpen a fogyasztó csupán annyi élelmiszert vá­sárolhat, amennyire pillanat­nyilag szüksége van. A nagy seregszemlén az élel­miszeripari üzemek nyolc ter­méke kapta meg a kiállítás Arany Sarló díját, további ti­zenhat pedig elismerő oklevél­ben résassült. Most, a kiálíltás befejeztével, joggal mondhatjuk, hogy az élelmiszeripar a kezdeti egy helyben topogás után ígérete­sen fejlődik, és teljesíti az öt­éves tervben kitűzött feladato­kat. Az új és korszerűsített üzemekben jobbak a munka ős termelési feltételek. Hazai és külföldi gépekkel gyorsan és jó minőségben csomagolják a dolgozók az élelmiszereket. Ma már szinte mindenki szívesen vásárolja a vákuum csomagolá­sú szalámiféléket, porciózott húsárut, és egyéb élelmiszere­ket. Visszatérve a díjnyertes termékekre, megállapíthatjuk, hogy jó minőségűek, újdonság­nak számítanak és megfelel­nek az ésszerű táplálkozás alapelvinek. A vállalatok olyan élelmiszerféléket állítanak elő, amelyek gyártásához és csoma­golásához korszerűbb gépekre van szükség, örvendetes, hogy a Slovlik érsekújvári (Nővé Zámky) üzeme egyre több gyermekeknek való ételt ké- szíf. Sajnos, még mindig nem eleget, amit az bizonyít, hogy egyes üzletekben hosszabb ideig nem kaphatók. Nagy ha­ladás történt a baromfifeldol­gozásban is. A Dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda) Baromfi­feldolgozó Üzemben kitűnő mi­nőségű sonkát készítenek. Űjabban nagy sikert aratott a kenyérre kenhető tojáskrém is. A baromfiipar egyes üzemei olyan konzerveket, illetve fél­kész ételeket is gyártanak, amelyeket lábadozó betegek fo­gyaszthatnak. Az érsekújvári kórház kap elsőként olyan ba­romfihúsból készült félkész ételeket, konzerveket, amelye­ket a betegek operáció után fogyaszthatnak. A tejipar is igyekszik kielégíteni a szük­ségleteket. Valószínű, hogy a közeljövőben több karamella ízű, vitaminokkal dúsított te­jet hoz forgalomba kis csoma­golásban is. Megfigyelhető a pékipari üzemek ígéretes igye­kezete is. A múlthoz viszonyít­va több a kalács sütésére al­kalmas tészta, ós a gyümölcs­ízekkel ízesített félkész süte mény. A szükségletnek megfelelően bővül az élelmiszerek válasz­téka. Az Agrokomplex ’78 ki állítás is bizonyította, hogy a jövőben a fogyasztók még több és jobb minőségű élelmiszert vásárolhatnak. BALLA JÓZSEF DH 1978. IX. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom