Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-29 / 269. szám, péntek

1978 IX. 29. 3 MEGKEZDŐDÖTT A BÉCSI TÁRGYALÁSOK 16. FORDULÓJA Konkrét megáNapodásokni van szükség EMIL KEBLOŠF.K SAJTÓÉRTEKEZLETE Külügyminiszterünk találkozói (ČSTK) — A bécsi Hofburg- ban tegnap több mint kéthóna­pos szünet után megtartották a közép-európai fegyveres erők 6s fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 179. plenáris ülését. Az ülésen fel­szólalt Emil Keblúšek nagykö­vet, a csehszlovák küldöttség vezetője, a NATO-országok ne­vében pedig David C. Reece nagykövet, a kanadai küldött­ség vezetője emelkedett szó­lásra. Az ülést követő sajtó­értekezleten a csehszlovák kül­dött tájékoztatta az újságíró­kat Csehszlovákia és a tár­gyalásokon részt vevő más szo­cialista országok álláspontjá­ról. Arra törekszünk, jelentette ki a csehszlovák küldött, hogy az eddig elért eredményeket rögzítsük és kibővítsük, azt akarjuk, hogy a tárgyalások a konkrét megállapodások előké­szítésének és kidolgozásának szakaszába lépjenek. Ezt az akaratunkat újból megerősítet­té^ Leonyid Iljics Brezsnyev találkozói Gustáv Husákkal és a szocialista államok más ve­zető tényezőivel, amelyekre a Krímben került sor. Keblúšek nagykövet figyel­meztetett arra, hogy a szocia­lista országok küldöttségei a bécsi tárgyalásoknak már az előző fordulóján részletesen megvilágították újabb kezde­ményezésüket, és válaszoltak a nyugati küldöttségeknek azok­ra a kérdéseire, amelyek a jú­nius 8-i javaslat pontos jelen­tőségére vonatkoztak. „Amikor július közepén a tárgyalások résztvevői elhagyták Bécset, a nyugati országok küldöttségei­nek már részletes és sokoldalú információk álltak rendelkezé sükre a szocialista országok új javaslatainak valamennyi pont­járól és rendelkezéséről. Ja­vaslataink beterjesztése óta már eléggé hosszú idő telt el és ezért szeretnénk bízni ab- l>an, hogy a nyugati országok küldöttségei mielőbb konstruk­tív választ adnak rájuk. Ami a szocialista országok küldöttségeit illeti, a tárgya­lásokon rugalmas álláspontot foglalnak el. Nem igazodunk a „mindent vagy semmit“ elvhez. Mindig készek vagyunk alapo san elbírálni nyugati partne­reink konstruktív gondolatait. De nemegyszer megmagyaráz­tuk, hogy e javaslatok értéke­lésének fő mércéje csupán az lehet, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a közép-euró­pai fegyveres erők hatékony csökkentéséhez és a fegyver­zetek korlátozásához. Hogy a megkötendő egyezmény való­ban hatékony legyen, a szocia­lista országok meggyőződése szerint a következő pontokat kell tartalmaznia: 1. — cikkelyt, amely vala­mennyi közvetlen résztvevő minden megkülönböztetéstől mentes valódi egyenlőségét biztosítja; 2. — cikkelyt, amely szava­tolja, hogy ez a dokumentum szigorúan megfelel a meg­egyezéses alapelveknek, főként a vállalt kötelezettségek köl­csönössége elvének, valamint annak az elvnek, hogy a két fél közül egyik sem sérti meg a másik biztonságát; 3. — a kötelezettségeknek, amelyeket nemcsak az USA és a Szovjetunió, hanem más köz­vetlen résztvevők is magukra vállalnak, már az első szakasz­ról szóló egyezményben szava- tolniok kell, hogy a haderő- és fegyverzetcsökkentés nagy­méretű lesz és hogy feltétle­nül sor kerül rá; 4. — szükséges, hogy az egyezmény megfeleljen a had­erők hatékony létszámcsökken­tése céljainak. A kollektív létszámszintek mégha lározása a közvetlen résztvevők számá­ra nem teheti lehetővé, hogy csapataik létszámát a csök­kentés előtti szinten felújítsák, sőt esetleg azon felül emeljék; 5. — k«U, hogy az egyez­mény valamennyi cikkelye tiszteletben tartsa a kölcsönös esökkentés elvét: a kollektív szintnek az egyezmény vala­mennyi aláírójára vonatkoznia kell; 6. — a csökkentési folya­matba be kell vonni a fegy­verzetet is; 7. — az egyezménynek a csökkentését a katonai egysé­genként és alakulatonként, nem pedig az egyének szerint kell meghatároznia; 8. — a légi haderő tagjaira vonatkozóan meg kell határoz­ni legalább a megegyezéses felső határt — egyformán a NATO-országok és a Varsói Szerződés országai számára“. A szocialista országok kül­döttségei ezenfelül feltétlenül szükségesnek tartják, hogy már most megállapodjanak a csapatok létszáma befagyasztá­sában a tárgyalások ideje alatt. És ez nézetünk szerint különösen időszerű most, ami­kor egyes, nyugati államok erő­sítik csapataikat és fegyverze­tüket Közép-Európában. Az ilyen megállapodás elérhető függetlenül a végső dokumen­tum feltételeitől. Keblúšek nagykövet végül megállapította, hogyha a Nyu­gat konstruktív álláspontot foglal el a szocialista orszá­gok új javaslataival kapcsolat­ban, akkor éppen a tárgyalá­sok mostani 16. fordulója hozhat előrelépést a közép- európai haderők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről szóló első megállapodás irá­nyában. (CSTK) — Az ENSZ-közgyű­lés 33. ülésszaka alkalmából Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere New Yorkban találkozott Oskar Fischerrel, az NDK külügyminiszterével Szívélyes, elvtársi légkörben megtárgyalták a két testvéri szocialista ország kapcsolatait és megállapították, hogy a szo­cialista közösség országainak összehangolt politikája növeli a szocializmus és a békepoliti ka nemzetközi tekintélyét. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet szövetségi külügyminiszterrel is találko­zott. Véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlő­déséről és megállapították, hogy Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatai a jószom- szédság és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés szellemé­ben fejlődnek. Hazánk külügyminisztere New Yorkban Carlos Correia Gaggal, Portugália külügymi niszterével is találkozott. Meg beszéléseik során vélemény cserét folytattak a csehszlovák —portugál kapcsolatok eddigi fejlődéséről. Chňoupek külügyminiszter találkozott még Santiago Ruel mexikói külügyminiszterrel, Abilio Monteiro Duarttal, a Zöld-foki szigetek Köztársaság és Benedikt Grond izlandi kül­ügyminiszterrel. Mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatokat és a közérdekű nemzetközi kérdé­seket érintették. Gromiko—^Vance találkozó (CSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja szerdán New York­ban találkozott Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. Tárgyalásaik mindenekelőtt a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló megálla­podás előkészítése során fel­merült eddig még meg nem ol­dott kérdéseket érintették. Az FKP a kormánypolitika ellen (CSTK) — Párizsban ülése­zik a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. A tanács kozás fő témája a kormány politikája elleni harc. A kor mány intézkedései növelik a munka nélküliséget, figyelmen kívül hagyják a francia dol­gozók szociális követeléseit és előnyben részesítik az európai nagytőke integrációját. Az FKP KB plenáris ülését a tüntetések és sztrájkok so­rozata előzte meg, melyek so rán a francia dolgozók kife­jezték elégedetlenségüket. Charles Fiterman, az FKP KB titkára által beterjesztett jelentés a mélyreható tőkés válságnak a francia dolgozók életszínvonalára gyakorolt be­folyásával, valamint a francia kormánynak a Közös Piac és a NATO erősítésére irányuló törekvéseivel foglalkozik. A jelentést tegnap közzétette a párt lapja, a l’Humanité, egy­szersmind bejelentve, hogy a Politikai Bizottság határozata értelmében a Francia Kommu«> nista Párt következő, XX11I, - kongresszusára 1979 májusá­nak első felében kerül sor. VAN REMÉNY A PÁRTOK KÖZTI MEGÁLLAPODÁSRA Ramalho Eanes nyilatkozata (ČSTK) — Ramalho Eanes portugál elnök befejezte meg­beszéléseit a vezető portugál pártok képviselőivel. Ezt köve­tően nyilatkozatot adott \Jci, mely szerint van remény egy pártok közti megállapodásra, amely lehetővé tenné az új kormány megalakítását parla­menti alapon, újabb választá­sok kiírása nélkül. Jaime Gama, a szocialista párt képviselője is reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi po­litikai helyzetben a portugál politikai pártok megtalálják a megoldást. Szavai meglepték a lisszaboni politikai megfigyelő­ket, mivel Mario Soares, a volt kormányfő, a portugál szocia­listák vezére, röviddel ezelőtt kijelentette, hogy pártja a leg­közelebbi választásokig nem vesz részt semmilyen kormány megalakításában. A Portugál Kommunista Párt már kedden kifejezte hajlan­dóságát az együttműködésre a demokratikus erőkkel az új kormány megalakításában. A KNESSZET JÓVÁHAGYTA A CAMP DAVID I TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEIT Carter „előrelépése": egyre távolabb az igazságos rendezéstől (ČSTK) — Csaknem 18 órai vita után tegnapra virradó éj­szaka az izraeli Knesszet 84 szavazattal 19 ellenében jóvá­hagyta a Camp Davidben Car­ter amerikai, Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menahem Begin izraeli kormányfő által aláírt megállapodásokat. 17 képviselő tartózkodott a szava­zástól. Begin mindenekelőtt saját Hogy milyen célból, azt szemléletesen , bizonyítják a Vietnami Szocialista Köztársa­ság ellen folytatott pekingi ak­ciók. Mint ismeretes, a maoista vezetés a Dél Vietnamban élő kínai származású burzsoázia védelmére kelve, a magánka­pitalista szektor szocialista át­alakítása ellen lépett fel. A Nhan Dán, a VKP központi lap­ja joggal tette fel a kérdést: „A szocialista forradalomnak azt a törvényét, hogy az ipar­ban és a kereskedelemben át kell alakítani a kapitalista ma­gánszektort, talán nem szabad alkalmazni egyes burzsoákkal szemben, csupán azért, mert azok kínaiak?“ A mai pekingi vezetés más tekintetben is megkülönbözte­tett figyelmet fordít az emig­ráns kínai lakosság vagyonos rétegeire. A kínai emigráció kapitalista csoportjai bonyo­lítják le ugyanis a délkelet­ázsiai országok belkereskedel­mi forgalmának 60—80, külke­reskedelmének pedig mintegy 40 százalékát Nagy befolyá­suk van egyes fontos ipari szektorokra, ellenőrzésük alatt tartanak sok bankot és bizto­sítótársaságot. A VALUTA MINDEIMEKFELETT Egy Japánban készült felmé­rés szerint Indonézia halfeldol­gozó ipara és szárazföldi köz­lekedése teljes egészében, tex­tilipara és tengeri közlekedé­se 70 százalékban a huacsiaók kezében van. Ök rendelkeznek a bankok háromnegyed részé­vel és a forgalomban levő pénzeszközök 60 százalékával is. A Fülöp-szigeteki huacsia­ók. akik az ország lakosságá­nak csupán egy százalékát te­szik ki, a nagykereskedelem és a pénzügyi élet alapvető részét uralják. Szingapúrban és Malaysiában a fő exportcik­kek — a nyersgumi, az ón, a fa, a pálmaolaj — termelésé­nek döntő részét ugyancsak ők birtokolják. Peking nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy a hazai beruházásokhoz és a fizetési mérleg kiadási tételei­nek fedezéséhez a huacsiaók révén kemény valutát és más eszközöket szerezzen. Nyíltan hirdetik: „A valutáért folyta­tott harc a külföldön élő kí­naiak ügyeivel foglalkozó ha­tóság elsőrendű feladata.“ Sanghajban külöfileges beru­házási társaság alakult azzal a feladattal, hogy a KNK-ba vonzza az emigráns burzsoázia tőkéjét. A külföldi kínai bur­zsoáziának a beruházási társa­ság révén befektetett tőkéje a magántulajdona marad. (A KNK-ban ma több mint száz ilyen típusú nagyvállalat s még több ilyen közép- és kisválla­lat működik: szállodák a hua­csiaók számára, műtrágyagyá­rak, mezőgazdasági eszközöket előállító üzemek, vízi erőmű­vek, textil-, papír-, cukor- és konzervgyárak, ültetvények stb.) A kapitalistáknak a beruhá­zott tőke után évi 8 százalék állandó osztalékot szavatolnak. Az osztalék fele átutalható a beruházók állandó tartózkodá­si helyéül szolgáló országokba, a többi pedig a kínai bankok­ban levő folyószámlájukra ke­rül. Emellett a címzett kedvez­ményes kuponokat is kap hiánycikkek (rizs, cukor, hús, olaj, szappan, cigaretta) nor­mán felüli beszerzésére. A huacsiaók ún. „valutaház“ építkezéseit öt évig mentesítik az ingatlanadó alól. A súlyos lakáshelyzet ellenére egyes dé­li városokban, valamint a nagy ipari központokban (Sanghaj, Tiencsin) modern, kényelmes, több száz négyzetméter alap- területű lakóházak egész sorát építik a rokonok, illetve a kül­földről hazatérő kínai kapita­listák számára. Mindezek után érthető, hogy a gazdag kivándoroltak számá­ra leegyszerűsítették a KNK-ba való beutazáshoz szükséges dokumentumok megszerzésének ügyrendjét, s különböző vám- és valutáris kedvezményeket is biztosítottak a Kínával folyta­tott üzleti kapcsolataikhoz. A burzsoázia pénzeszközei Kína külföldi bankintézményei, a különböző országok szabadpia­cán tevékenykedő pénzváltó hivatalai, de mindenekelőtt Hongkong és Macau bankjai útján érkeznek a KNK-ba. Ha ezeket az átutalásokat jég­hegynek tekinthetjük, akkor e jéghegy látható részét képezik a legális átutalások, a nem látható — jóval nagyobb — részét a külföldi feketevaluta- és aranypiac felhasználásával illegálisan átutalt összegek, a külföldi monopóliumokkal folytatott titkos ügyletek teszik ki. AZ ATOMFEGYVER LÉTREHOZÓI Mivel a maóista gazdaságpo­litika eredményeként fokozó­dott Kína elmaradása a világ- gazdaságban, a jelenlegi kínai vezetés igyekszik más orszá­gok műszaki eredményeit hasz­nosítani. Nagy reményeket fűznek a külföldön élő kínai­akhoz, hogy segítségükkel ol­csón, esetleg ajándékként meg­szerzik a más országokban élő tudósok — mindenekelőtt a ha­diipar fejlesztésével összefüg­gő — tudományos és műszaki elgondolásait. Pekingben kü­lönleges bizottság is alakult a külföldön élő kínai származá­sú műszaki értelmiség toborzá­sára. A* bizottság felhívásában kijelentette: „Kína üdvözli a magasan képzett emigráns ér­telmiség hazatérését, bármi­lyen magatartást tanúsítottak is a múltban.“ Az utóbbi esztendőkben mint­egy négyezer olyan szakértő települt át Kínába, aki azelőtt az Egyesült Államokban, Ja­pánban, illetve a nyugat-euró­pai országokban tevékenyke­dett. A kínai tudományos aka­démia jelenlegi 550 rendes tag­ja közül több mint 200 az Egyesült Államokban és Nyu­gat-Európában szerzett képzett­séget. Annak a csoportnak a gerincét, amely Kína számára kidolgozta az atomfegyvert és a rakétatechnikát, Nyugaton — elsősorban az Egyesült Álla­mokban — és Japánban kép­zett. az ottani tudományos és katonai ipari szférákban dol­gozott kínaiak alkották. A pekingi vezetők ez év ele­jén újabb kétszáz, Amerikában élő kínai származású szakértő­nek javasolták — többségük a katonai területen felhaszná­lásra kerülő atomfizikai, fi­nommechanikai, kozmikus és repülőipari, rádió-elektronikai szakértő —, hogy tudományos és előadói munkára utazzanak Kínába. Nem hazatelepülésre, hanem hosszú lejáratú „or­szágjárásra“ invitálták őket. A hazalátogatók a tudományos kutatóintézetekben, a tervező- irodákban és az ipari szerveze­tekben konzultációkat tartot­tak, majd visszatértek az Egye­sült Államokba, újabb tudomá­nyos-műszaki poggyászért. A kínai külpolitika történe­tében még sohasem használták fel ilyen aktívan a huacsiaókat. VÁRNAI FERENC (Népszabadság) pártja szélsőséges tagjainak ellenállásától tartott, a szava­zást követően kijelentette, hogy a Knesszet történelmi vitája és annak eredménye a közel- keleti háborúk végét jelenti. Kijelentette továbbá, hogy az Egyiptommal kötendő különbe­kéről már a jövő héten meg-, kezdődhetnek a tárgyalások. James Carter amerikai elnök a Knesszet szavazása után az izraeli parlament döntését „nagy előrelépésnek“ minősí* tette. Asszad látogatássorozata (ČSTK) — Hafez Asszad szíriai elnök a Szilárdsági Front da­maszkuszi ülésén hozott határozat értelmében folytatja látogatássoro­zatát az arab államokban. Kedden néhány órás jordániai látogatás után Szaúd-Arábia fővárosába, Ri- jádba utazott. A szíriai elnök szaúd-arábial tárgyalásairól hiva­talosan nem nyilatkoztak, de a ri- jádl rádió a tárgyalásokat nagyon fontosnak minősítette. Szerdán Asszad Kuvaitba repült, hogy tá­jékoztassa ország vezetőit Szí­ria és a Szilárdsági Front többi országánalk állásfoglalásáról a Camp Davld-i különmegállapodá- sokkal kapcsolatban. Mind Szaúd Arábla, mind pedig Kuvalt eluta­sította ezeket a megállapodáso­kat. Az arab országok közti alapos véleménycsere a különmegállapo- dásokról nagyon fontos, mivel az Egyesült Államok rendkívül erős diplomáciai tevékenységet fejt ki a Közel-Keleten, melynek célja, hogy „meggyőzze“ a térség álla­mait, támogassák a Camp Davld-l megállapodásokat. Sandinista vezető Fidel Castronál (ČSTK) — Fidel Castro kubai állam- és kormányfő, a Kubai Kommunista Párt KB első tit­kára fogadta Tomas Borge ot, a nicaraguai Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front egyik alapítóját és a front nemzeti tanácsának tagját. A találkozóról kiadott hiva­talos közlemény leszögezi: a sandinista vezető átfogó tájé­koztatást adott a Nicaraguá­ban legutóbb kialakult hely­zetről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom