Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-15 / 255. szám, péntek

Ujabb példa az egviíttmííködésre Írógépkióllítós o kassai (Košice) Műszaki Múzeumban Kommentáljuk Szocialista országaink közúti örvendetes módon egyre több, egyre sokoldalúbb kapcsolatok /önnek létre. A baráti kézfo­gások egy újabb példájáról tudósíthatunk ez alkalommal is. A kassai Miiszaki Múzeum és a budapesti Országos Műszaki Múzeum közös munkájának* első eredményeként „írógépek tegnap és ma“ címen kiállítás volt a kassai Műszaki Múzeum­ban. A kiállítást dr Szabad váry Ferenc, a budapesti Országos Műszaki Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Itt-tartózkodása alkalmából néhány kérdésünkre adott választ. — Számomra megtisztelés volt és nagy örömet jelenteti, hogy a kassai Műszaki Mú­zeumnak — Szlovákia e téma­körben nemzeti múzeumának — a budapesti Országos Műszaki Múzeummal közösen rendezett első kiállítását én nyithattam meg. Őszintén mondom, hogy mindkét részről már évek óta megvan az igény a sokoldalú együttműködés kiépítésére. Hozzánk földrajzilag a legkö­zelebbi műszaki múzeum a kas­sai. Témaköreink, ‘ gyűjtemé­nyeink a történelmi összefonó- dottság révén érintkeznek, fe­dik egymást. Az együttműködés ezért nemcsak kívánság, le­hetőség, de szükségszerűség is. 0 A budapesti Országos Mű­szaki Múzeum tudtunkkal Ma­gyarország egyik legfiatalabb múzeuma? — Igen. 1972-ben alakultunk, bár azt is meg kell itt jegyez­nem, hogy nálunk sok iparág­nak van saját múzeuma, s ezek eddig az illetékes minisztériu­mok fennhatósága alá tartoz­tak. Az Országos Műszaki Mú­zeum megalakítása óta viszont hozzánk tartoznak. A budapesti Országos Műszaki Múzeumnak egyelőre csak raktárhelyiségei vannak. Kiállításainkat más múzeumokban rendezzük, s ar­ra törekszünk, hogy a technika egyetemes történetét mutassuk be. A kassai Műszaki Múzeum­mal eddig főleg szakmai ta* pasz ta 1 a t cse rék en találkoztunk. Szerződésünk értelmében tudo­mányos dolgozóink évente egy-egy hetet töltenek egymás múzeumában. # Gondolom az írógépkiál- litás megszervezésének ötlete ezekből a kapcsolatokból szü­letett? — így van, s az ötletet a kassai) barátaink vehették fel. Az írógép egy igen nagy jelen­tőségű találmány. Már több, mint százéves múltra tekint vissza, de tisztes kora ellenére feltalálása óta inkább formá­jában, részleteiben, de nem alapvető technikájában válto­zott, akárcsak az autó. Az utóbbival szemben az írógép olyan . találmány, amely szeré­nyen jelent meg, meghúzódva fejlődött, de intenzíven terjesz­kedett. Olyan intenzíven, hogy ma a társadalom semmilyen területe nem tud meglenni írógép nélkül. Néha nem is tu­Anyuka, mikor megyünk megint a Kotvába? Valaki elvesztette a kis­lányát. Ivánkának hívják és a napokban ünnepelte hároméves születésnapját. Kérjük az édesanyját, jelentkezzen mi­előbb a gyermeksarokban. A prágai Kotva Áruházban napirenden vannak a hasonló felszólítások. Az anyák ugyanis az áru közt válogatva, sokszor megfeledkeznek gyermekükről, akit nem érdekelnek a felnőt­tek gondjai. Annyi minden lát­nivaló van itt, ami megragadja figyelmét, hogy nem csoda, ha elkalandozik. Néhány perc múlva az anya hiába keresi, hiába szólítgatja a tömegben eltűnt kicsinyét. A gyermeksarok az áruház utolsó emeletén azonban nem­csak az eltévedt gyermekek­nek nyújt menedéket. Korszerű berendezése, az apró asztalok és székek, a játékokkal telt szekrények kellemes környe­zetet biztosítanak a gyerme­keknek, amíg szüleik nyugod­tan, gondtalanul bevásárolnak, mert tudják, hogy kicsinyeik jó helyen, megbízható felügyelet alatt vannak. A gyermeksarok azonban nem téveszthető össze a ruha­tárral — utal a barátságos Jit- ka néni azokra az anyákra, akik egyéb dolgukat Intézve, fél napra is igénybe veszik ezt a hasznos, jól bevált szolgál­tatást. A néni a gyerekek gon­dozását mindössze két órára vállalja. Igaz ugyan, hogy a megengedett idő elteltével sem dobott még ki senkit, de mivel a rábízott kicsinyek életkora 2—7 év. a tapasztalatok szerint sokan türelmetlenkedni kezde­nek: megéheznek és sírva kö­vetelik az anyjukat. Ilyenkor a néni a tájékoztató szolgálatot hívja, amely a pul­tokon válogató szülőt értesíti a történtekről. Ha az anya — egyéb teendőit intézve — már elhagyta az áruházát, többnyi­re nem könnyű megnyugtatni a gyermeket, aki azt hiszi, hogy a mamája megfeledkezett róla, vagy már nem szereti. Szerencsére ilyen esetek7 csak ritkán fordulnak elő. A szülők rendszerint tisztában vannak felelősségükkel, s a gyermekek nyugodtan játsza­nak a számukra kijelölt helyi­ségben ahonnan sokan édes­anyjuk hívó szavára sem szí­vesen távoznak. Jitka néninek természetesen van mit tennie, hogy kielégítse kis vendégei igényeit. Bár nem tartozik a fiatalok közé, egy óra leforgása alatt legalább öt- venszer kell felugornia, hogy a szekrényből kiemelje a kívánt játékkockákat, a festékeket, hogy „begyújtsa“ a kisvonat motorját, felfűzze a gyöngy­szemeket. A kisebbeket a hin­talóra is felülteti és vigyáz rá­juk, hogy le ne essenek. Van, akinek a kabátkáját kell ki­gombolnia, másnak a nadrág­tartóját megigazítania. Szereti a gyermekeket, s ezért igyek­szik a kedvükbe járni. Egyesek élénkebbek és rosz- szalkodni is tudnak, de a több­ség a szokatlan környezetben eltöltött egy-két órát ünnep­nek tekinti, és az édesanyját további bevásárlásra buzdítva, nemegyszer megkérdezi: Anyu­ka, mikor megyünk megint a Kotvába? Nem csoda, hogy visszavágyik oda, ahol oly jól érezte magát. KARDOS MÁRTA dóm elképzelni, hogyan tud­ták írógép nélkül eligazgatni ezer éven keresztül azt a ha­talmas -- Britanniától az Euf- ráteszig terjedő római birodal­mat. amikor ma egy községi tanácsot sem lehet nélküle. # A nálunk kiállított írógé­pek egy része a budapesti Or­szágos Műszaki Múzeum tulaj­donát képzi... — Mind az itteni, mind a budapesti múzeumnak viszony­lag gazdag az írógépgyűjtemé­nye. Persze írógépe* könnyebb gyűjteni, mint sok mást, hiszen még .ma is sok régi írógép ta­lálható múzeumon kívül. Ter­mészetesen kiállításunk nem lehet teljes, hiszen az írógép­történet tanúsága szerint nap­jainkig mintegy négyezer író- géptípus került forgalomba. A nagyok mellett számos kisebb üzem is foglalkozott írógép- gyártással. Magyarországon említésre méltó írógépgyártás sosem volt, Csehszlovákia vi­szont jelentős eredményeket ért el ezen a téren. Kiállítá­sunkon 80 írógép látható, me­lyek a fejlődés fontosabb lép­csőfokait jelentik. Nagyobb részük a kassai múzeum gyűj­teményéből való. 4) Milyen elképzeléseik van­nak a további együttműködésre, milyen témakörökből lehetne a jövőben kiállítást rendezni? — Mielőtt megválaszolnám a kérdést, még szeretném elmon­dani, hogy ez a kiállítás innen Budapestre kerül, majd onnan — a kétnyelvű fel­iratok előnyével élve — a ma­gyarországi szlovákság legje­lentősebb központjában, Békés­csabán kerül bemutatásra. Nos. ami pedig az együttműködést illeti, ez továbbra is elsősor­ban a tudományos munkára fog vonatkozni, de ahogy Greta Mimiaková kandidátussal, a kassai Műszaki Múzeum igaz­gatónőjével erről szót ejtet­tünk, a bányászatot, a kohá­szatot érintően sok olyan gyűj­teményünk van, amit érdemes lenne közösen kiállítani. SZÁSZAK GYÖRGY NEM LEHET SZIliMifl BiMS Az egészségügyi ellátás hálózatának fejlesztése társa­dalmunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezt hang­súlyozta a CSKP XV. kongresszusa is, amely meghagyta, hogy a hatodik öléves tervidőszak éveiben 193—195 ezerre kell növelni a kórházi ágyak, 41—45 ezerre az orvosok számát. Leszögezte, hogy a figyelmet továbbra is az egész­ségügyi szolgáltatások rendszerének további kiépítésére, az egészségügyi gondoskodás minőségének javítására kell összpontosítani. Az üzemorvosi ellátás is azok közé a területek közé tartozik, amelyeket az említett határozat érint. Mi is ezen a léren a helyzet? Az üzemorvosi rendelőkben 1970-től ez év elejéig csaknem 70 százalékkal növekedett az orvo­sok száma, Szlovákia üzemeiben 282 üzemorvosi állomás, 342 üzemi egészségügyi központ van. Ezekben egy vagy több üzemorvoson és fogorvoson kívül — a szükség szerint — nőgyógyász és más szakorvos is rendel. Két üzemünk­nek, a Kelet-szlnvákiai Vasműnek és a Vágmenti Gépgyár­nak üzemi kórháza van, összesen 491 ággyal. Hat nagy üzem rendelőintézettel dicsekedhet, amelyben igényesebb orvosi és egészségügyi ellátást biztosíthatnak. Az utóbbi hónapokban további üzemekben létesítettek üzemorvosi rendelőket, s ezzel lényegében megjavult a be­tegellátás. ünnek ellenére mégsem lehetünk teljesen elé­gedettek. Elsősorban is azért nem, mert több üzemben nem gondoskodnak a rendelők korszerűsítéséről, a megelőző szűrővizsgálatokat a termelés fékezöjének tekintik. Ez hely­telen. A megelőző gyógykezelés ugyanis nem akadályozza, inkább elősegíti a folyamatos termelést, azt, hogy az illető üzem a megbetegedések miatt ne küzdjön munkaerőhiány- nyal. Míg a nagyobb üzemeknek saját rendelőjük van, a kisebb üzemekben a betegellátást a körzeti orvosok végzik. Szlo­vákiában csak 95 olyan üzemi egészségügyi központ van, amely a kisebb üzemek összefogásával jött létre. A néhány száz dolgozót alkalmazó üzemek az üzemorvosi ellátásra nem fordítanak kellő gondut. Ez vonatkozik a mezőgazda- sági üzemekre is. Pedig az utóbbi években nagy szövet­kezetek jöttek létre, kialakultak tehát annak feltételei, hogy ezek összefogva, üzemorvosi rendelőt létesítsenek. A Bátkai Állami Gazdaság helyesen ismerte fel az orvosi ellátás előnyeit és célul tűzte ki ennek megvalósítását. Az üzemorvosi ellátás hálózatának bővítését, fejlesztését szükségessé teszi az is, hogy jelenleg a dolgozók 55 száza­léka részesül csak üzemorvosi ellátásban. Márpedig az illetékesek olyan következtetésre jutottak, hogy ezt az arányt mielőbb 75 százalékra kell növelni. További öt üze­mi rendelőintézetet kell felépíteni. Nem kis feladat ez, de teljesíthető. Az üzemorvosi ellátás csakis akkor lehet eredményes, ha mindenütt megteremtik hozzá az optimális feltételeket, ha az üzemi rendelők mel­lett minden kerületben üzemi rehabilitációs intézetet hoznak létre, ha növelik a szanatóriumok számát. Az üzemek vezetői, a szakszervezeti bizottságok és nem utol­sósorban az illetékes nemzeti bizottságok sokat tehetnek az említett célok eléréséért. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A mérgezésekről A senicai műselyenigyárban kiváló eredményeket érnek el a női szocialista munkabrigédok (Igor Grossmann felvétele*} Toxikológiai szempontból a méreg olyan szerves vagy szer­vetlen anyag, amely vegyileg vagy fizikailag már egészen kis mennyiségben is károsítja az egészséget, sőt az ember halálát is okozhatja. A méreg a legkülönfélébb módon kerül­het az emberi szervezetbe. A mérges gázok és gőzök belé­legzés útján, a szilárd és fo­lyékony mérgező anyagok a szájon keresztül, a különféle mérgező emulziók és oldatok viszont a bőrön keresztül jut­hatnak az emberi szervezetbe. Mérgezés esetén a pontos diagnózis megállapítása nem könnyű dolog, mivel nincse­nek határozott, jellegzetes tü­netek, de azok sokszor egyéb betegségre is utalhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg vagy annak hozzátartozói a legaprólékosabban elmondják a tüneteket az orvosnak, jel­legzetes lehet a bőr színe — sápadt vagy vörös —a ki­ütések, a bőr belöveltsége, a szívműködésben észlelhető vál­tozások, az emésztőszervi za­varok, amelyek úgyszólván mindig velejárói a mérgezés­nek. A belélegzés útján történt gázmérgezések közül leggya­koribb a szénmonoxid-mérge- zés, amelynek forrása a világí- lógáz és a kipufogógázok. A szénmonoxid-mérgezés első tü­nete a fejfájás, a rosszullét, később a tudatzavar, majd a beteg teljesen elveszíti öntuda­tát. Arcszíne feltűnően piros, vére meggypiros. Elsősegélynél legfontosabb, hogy friss leve­gőt biztosítsunk számára, majd azonnal hívjunk orvost. Abban az esetben, ha szájon keresztül történik a mérgezés és feltételezzük, hogy még nem szívódott fel teljesen a mé­reg, legfontosabb a gyomormo­sás és a belek áttisztítása. A méreg további felszívódásának megakadályozására azonnal ad­junk a betegnek széntablettá­kat (Carbo medicinalist), eset­leg hánytatót. Súlyosabb eset­ben okvetlenül hívjunk orvost! Gyakori mérgezések oka a sztafilokokkusz okozta /entero- toxin) fertőzés. A sztafilokok­kusz által termelt enterotoxin okozza a különféle gennyes megbetegedéseket. így aztán például a kézen levő gennyes seb útján megfertőzött ételtől könnyen keletkezhet mérgezés a szervezetben. Ezért nagyon fontos a gennyes sebek keze­lése, a kéz tisztán tartása az ételek kezelése során. Tudnunk kell, hogy az enterotoxin nem pusztul el főzéssel, s az elfo­gyasztott, fertőzött étel rövide­sen kiváltja a klinikai tünete­ket, mint pl. a hányást, a has­menést. A háztartásokban, de főképp az üzemi konyhákon, vendéglőkben stb. dolgozó sze­mélyeknek fokozottan kell ügyelniük arra, hogy ha a ke­zük megsérül, gennyesedik, ne nyúljanak az ételekhez. Ebbe a csoportba tartozik az ún. kolbászmérgezés is. Okozó­ja a Clostridium botulinum mikróba toxinja. Természetesen a mérgezést nemcsak kolbász, hanem nem megfelelő hőmér­sékleten csírátlanított konzerv és nem megfelelő módon ké­szült vagy romlott húsétel is okozhatja. Az ilyen élelmiszer elfogyasztása után már 12—36 óra múlva jelentkeznek a tü­netek: fáradékonyság, hányás és látási zavarok. A beteg ket­tős látásról panaszkodik. Az orvosi segítség okvetlenül fon­tos. Meg kell emlékeznünk még az alkoholmérgezésről is, gya­korisága miatt. A hirtelen ál- koholmérgezés három stádium­ban zajlik le. Az első rögtön a szesz elfogyasztása után mu­tatkozik testi és szellemi ak­tivitásban, mikor az illető úgy érzi, hogy ereje és önérzete fo­kozódik, viszont csökken a fe­lelősségérzete. A második stá­dium az alkoholmámor, az arc vörös lesz, a járás, az egyen­súly bizonytalan, az ittas em­ber hány, majd teljesen eltom­pul. A mértéktelen alkoholfo­gyasztás után lép fel a har­madik stádium, amikor az il­lető elveszíti az emlékezetét, s a teljes eszméletlenség után gyakran a halál is bekövetke­zik. Nagyon sokszor előfordul a gyógy szer mérgezés is, különö­sen gyermekeknél, gondatlan­ság miatt. A klinikai tünetek ebben az esetben igen külön­bözőek, a gyógyszer fajtájától függően. Nagyon fontos, hogy a gyermek (vagy a felnőtt) meg tudja mondani, hogy mi­lyen gyógyszert és kb. meny­nyit fogyasztott, mert így az orvos annak megfelelően írja elő a gyógymódot. Az iparban és a mezőgazda­ságban gyakori a szerves fosz­fátok okozta mérgezés. Ezeket az anyagokat a mezőgazdaság­ban rovarirtásra, patkány és egyéb kártevők irtására, gyom­irtásra és gombásodás ellen használják. Ezek az anyagok az emberre nézve is mérgező- ek, s a mérgezés történhet be- légzés útján, szájon keresztül vagy a bőrre jutva. A leggyak­rabban használt permetezősze­rek, mint pl. a Fosfation, a Sulfation, a Metation stb. is okozhatnak mérgezést, ha használatukkor nem tartják meg az előírásokat. A mérge­zés első jele a rosszullét, a hányinger, különösen étkezés­kor vagy dohányzáskor. Majd ezt követi a hányás, az erős hasfájás, az izzadás, a könnye- zés és a nyálazás. Később egyensúlyi és tájékozódási za­varok lépnek fel, majd tudat­zavar, eszméletlenség is bekö­vetkezhet. Elsősegély: a bete­get a fertőzött területről el kell távolítani, az egész testét le kell mosni és azonnal be kell adni neki 2 db atropin­tablettát. Súlyosabb esetben kórházba kell szállítani a be­teget. Dr. SOBOTA KÁLMÁN CSc ÚJ SZÓ 1978 IX. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom