Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-11 / 220. szám, péntek

Élet a dombok alatt Kommentáljuk Lépést tartani az igényekkel Az életszínvonal emelkedése és a/ a törekvés, hogy több idő jusson az önképzésre, a szórakozásra és az üdülésre, egyre nagyobb igényeket támaszt a szolgál­tatásokkal szemben. Ezt szem előtt tartva, a CSKP XV. kongresszusa a többi között feladatul adta, hogy a 6. ötéves tervidőszakban a szolgáltatások terjedelmét 23— 25 százalékkal kell bővíteni. Szlovákiában ez az arány lényegesen nagyobb. Magunk mögött hagytuk a tervidőszak első felét. Ér­demes megnézni, hogy főleg a lakossági szolgáltatások terén milyen eredményeket értünk el, hogyan teljesí­tettük a kongresszus határozatát. A szolgáltatásokat biztosító helyi gazdálkodási vállalatok a tervidőszak első két évében teljesítették a nyereség tervét és terv- feladataikat, de sajnos globálisan, nem pedig szaka­szonként. Javultak a szolgáltatasok mennyiségi és mi­nőségi mulatói az autószervizekben, a villamosgépek javításában, a szőnyegtisztításban. Az új lakótelepeken több hegyűjtöheiy létesült, de ez nem ad okot az elé­gedettségre, mivel a hálózat teljes kiépítése az építők hibájából éveket késik. Míg több más vonatkozásban a célok elérhetők, addig a ruhatisztítás és a mosás viszonylatában csaknem 50 százalékos a lemaradás. Ezt két év alatt behozni szinte lehetetlen. Hiba az, hogy a mosodák nem végez­nek minőségi munkát, hosszú a várakozási idő, s nem megfelelő a begyűjtőhelyek nyitvatartási ideje sem. A minőség ellen Bratislavában alig van kifogás, annál több Zilinán, Prešovon és Svitben. Breznón 32, Érsek- újvárott (Nové Zámky) 30 nap körül van a várakozást idő. A nemzeti bizottságok felelős funkcionáriusai sok esetben helytelenül azzal érvelnek, hogy a háztartások, a lakőháztömbök kellően el vannak látva mosógépek kel, és ezért nem veszik igénybe a helyi közszolgálta tási vállalat szolgáltatásait. Arról, hogy miért hosszú a várakozási idő és miért van baj a minőséggel, már kevés szó esik. Pedig mindez főleg azzal magyarázható, hogy nem igényesek velük szemben, és mindig megelég­szenek a tervfeladatok általános teljesítésével. Ez pedig baj! Kétségtelen, hogy a szolgáltatások minőségi és meny-' nyiségi mutatóinak teljesítését objektív tényezők is be­folyásolják. Szlovákiában több szolgáltatóház nem ké­szült el időre, a műhelyek, a mosodák, a ruhatisztí­tok, régi, elavult épületekben vannak. A helyzet javí- tása érdekében országszerte igyekeznek megvalósítani' az integrációt. Járási szintű vállalatok jönnek létre, és arra is törekednek, hogy a szolgáltatóüzemeket ke­rületi szinten összpontosítsák. Ez elsősorban megköny- nyíti az anyagellátást, lehetőséget ad az üzemek közötti kooperációra, amely minden bizonnyal a minőség javí­tását eredményezi. A következő időszakban az ipari' szövetkezeteknek is jobban kell orientálódniuk a szol­gáltatások felé. A szolgáltatóüzemek kommunistái és az irányító szer-' vek tehetik a legtöbbet azért, hogy teljes mértékben1 valóra váltsák a CSKP XV. kongresszusának határozatait1 ebben a fontos ágazatban is. Éppen ezért a jövőben1 gyakrabban elemezzék egy-egy vállalat munkáját, hely­zetét és hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a ki-' tiizôtt célok elérését, a növekvő igények kielégítését* szolgálják. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Mitől fáradt az ember? Jó két éve jártam első ízben Helembán (Chíaba), ebben a csodálatos természeti környe­zetben csöndesen meghúzódó községben. A falu Párkányhoz (Štúrovo) közel, a Duna ka nyár mellett fekszik. Aki isme­ri a tájat, vagy csak egyszer is megfordult errefelé, többé alig­ha felejti el a Duna ós a Garani időtlen ölelkeaésének szép lát ványát. Ezerszámra keresik fel a turisták így nyáridőben mind két partját, szívesen táboroz­nak, üdülnek az ittenin csak­úgy, mint a túliu. A dombok íve, a topolyasorok közül mél tóságosan elő-előcsillanó víz tükör, az esztergomi bazilika kupolája s a domboldalakon a virágos rét tarkaságára omló keztető nyaralók feledhetetle­nül egyedi jellegei adnak a vi­déknek. Paradicsomi nyugalom — így, kívülről nézve. Ám a dombok között meghúzódó He lembán mozgalmas az élet A munka eredményekkel, de gon­dokkal is jár — mint mindé nütt másutt. — Dolgozgatunk — mondja homlokát törölve, kurta-tömö ren Mácsai Ferenc hnb titkár miután behúzódunk irodájába A rövid válasz oka talán a me­legben kereshető, hisz rekkenő a hőség, az emeleti irodahelyi­ségekben csakúgy, mint az új épület körül (alig három éve, éppen május kilencedikén ad­ták át), vagy lent, a falu nép- telen utcáin, ahol néhány va­kációzó gyereken kívül alig lát­ni mozgást. Ez 'a látszólagos néptelenség, a csönd — a hét­köznapi Helemba —■ adja az ösztönzést beszélgetésünknek. — Mindig ilyen kihalt a fa­lu? — Így hétközben általában Igen. Régi iparos község a miénk, nagy hagyománya van a közművességnek, asztalosság­nak, a lakatos-, bádogos és egyéb szakmáknak. így van ez ma is, a falu férfilakosságának nagy része ingázó, a hét öt napját a tahijától távol tölti. Bratislavában, Tolmácson (Tl­mače), Banská Bystricún, De ha jól körülnézünk, nincs is sok munkalehetőség a közvet­len környéken. Annak idején ugyan jó lehetőség volt a pár­kányi papírgyár építése, de az befejeződött. Még aztán az it­teni emberek nem szeretik vál­togatni a munkahelyüket, ha egyszer megkapaszkodnak va­lahol, kitartanak. A jövőben nagy változásoknak nézünk elé­be: a Gabčíkovo—Nagymaros vízerőműrendszer itt is érezte­ti majd hatását. A védőgátak építése előreláthatóan több éves munka lesz, s ebből mi is kivesszük a részünket. — Az ingázáson túl mi ux oka a nagy csöndességnek? — Kevés a fiatal. Egyre töb­ben költöznek szövetkezeti vagy állami lakásokba a közeli Párkányba. Ez már egyszerű képlet: a fejlett, egyre többet nyújtó társadalomban a lehető­ségek és az igények szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Meg aztán kicsit „perem“ lettünk — Helemba nem központi község, szerepe csökken. A szerénynek tűnő „dolgoz­gatunk“ kifejezés alatt a hnb- elnök valójában egy sereg problémát ért. Hisz itt is, mint m fi bárhol másutt, fi feladatok, a midennapi szorgos munka él­teti az embert. A legsürgősebb tennivalójuk most a falu két mellékutcájának aszfaltozása. Eddig egyszerű kőburkolat fed­te mindkettőt, hisz a helyi nemzeti bizottság fióküzeméből, . kőfejtőből olcsó nyersanya­got nyertek bármikor. Nemcsak < ladásra, a környező üzemek, állami gazdaságok és szövetke zetek részére szállították az itt fejtett és tört követ, hanem azzal burkolták saját utálkat is. Nemrég azonban jókora eső­zés tette tönkre a két mellék­utcát, igy soron kívül, minél ♦ilőbb, aszfaltozni kell őket, Ennél talán még égetőbb probléma a villanyáram kérdé­se. Probléma volt ez két éve is, most is. Elavult, régi a ve­zetek, sok bosszúságot okoz a gyönge áram a helembaiaknak. A helyzet csak '-■sík* javul vala­melyest, addig azonban rossz az árammal való ellátás. Elő­reláthatóan 1980-ban nyer meg­oldást az ügv. A község egyik részében, a „szögvégben“ addig alkalmi megoldásként az új övoda transzformátorától kap­nak áramot. Dicsérjük meg az óvodát — ez a létesítmény a helembaiak szorgalmát igazolja. Két éve még csak a falakat húzták a kőmű­vesek, azóta azonban teljes dí­szében pompázik. Harminc gyermek számára biztosítottak így helyet, s ha az étkeztetést is meg fogják oldani, nagy ter­het vesznek le a szülők vállá­ról. A művelődési ház, amelynek emeleti helyiségeiben kapott új otthont a helyi nemzeti bi­zottság, szintén a község „friss“ létesítményei közé tar­tozik. A fűtés azonban egye­lőre megoldatlan, s késik a színpad szerelése is a nagyte­remben. A villanyáramon kívül a tele­víziós-adással a legelégedetle­nebbek a helembaiak. A környe­ző dombok miatt szinte lehe­tetlen a tv bratislavai adását venni, s ha sikerül is, nagyon rosszul. Négy éve folytat leve­lezést a hnb a különböző szer­vekkel ez ügyben s a legutób­bi javaslat az, hogy oldják meg önerőből egy erősítő állomás építését. A hnb-titkárral át is lapozzuk az iratokat — a fel­tételezett költségek bizony elég magas összeget tesznek ki. Meg tudja-e oldani a község a saját erejére hagyatva? Elképzelhető lenne egy kö­zös megoldás is, hisz a közel­ben található a párkányi papír­gyár pionírtábora, s egy nem­zetközi tábor is, amely a SZISZ Központi Bizottságáé. Televíziós vételre itt is szükség van — a megoldás talán itt keresendő. A televízió a tömegkommuniká­ció legkorszerűbb eszköze — a helembaiak sem nélkülözhe­tik. A problémák ellenére is szép, korszerűsödő falu Helem­ba. Rendezett házsorok között, nyíló virágok övezte utcán né­zelődöm, ahol minden a lakók szorgos kezére utal. Jól dolgoz­nak a tömegszervezetek, ez meglátszik lépten-nyomon. Ami viszont nagyon meglepett: He- lembán nincs a CSEMADOK-nak alapszervezete. Pedig az 1170 lakosú községben többnyire magyarok élnek. A falu kultu­rális élete, szellemisége látja kárát ennek a hiánynak. Bekukkantok a könyvtárba is. Bár a vezetője a falun kívül tartózkodik, a felesége készsé­gesen áll rendelkezésemre. Nemrég kaptak a könyvek is új otthont, a volt iskola tan­termében 1 tavaly óta Párkány­ban tanulnak a gyerekek), tá­gas, világos, ízléses környezet­ben. Mit, mennyit olvasnak a helembaiak, ki forgatja a 3600 könyvet? A falunak (ha a szá­mok tükrében nézzük) százöt­ven olvasója van jelenleg, bár ez a szám nagyon is viszonyla­gos. hisz nyári munkák idején köztudottan kevesebbet olvas nak az emberek. Őszre, télre mindig összejön vagy száz- nyolcvan olvasó. A húszféle új­ság, folyóirat között rengeteg a szakfolyóirat. Heti egy alka­lommal kölcsönözhetnek köny­vet; szlovák és magyar nyelvű szépirodalmat, politikai köny­veket, de jócskán találunk a polcokon meséskönyvet is. Péntek van, autók, személy- gépkocsik zaja váltja fel a dél­után idillikus, méhzöngéses nyugalmát, jönnek a távoli munkahelyekről s a közeli me­zőkről az emberek. Kapa a vál­lon, némelyikük megáll a mozi plakátja előtt. Munka után jól­esik egy kis esti kikapcsolódás. A közeli táborok üdülői is vé- gigkarikáznak a főutcán. Az egyik villanypózna tetején két gólya tollászkodik. Ók is ál­landó lakók, évente vissza visz- szatérnek északi hazájukba. Bár — jelképpel élve — több­ször is meglátogathatnák a por­tákat; évente átlag 15 gyermek születik Helembán. A lakosság számához mérten lehetne több is. A falutól búcsúzó idegen az autóbusz ablakából még láthat­ja a közeli nyugdíjasotthon öre­geit — kis csoportokba verőd­ve beszélgetnek az út mentén, a ház udvarán, élvezve a hősé­get felváltó langyos estét. Az­után már a Duna-kanyar buk­kan elő az elfutó fák között, s felbúg a hajóduda a dombok alatt. KÜVESDI KÁROLY Az elfáradás kérdése évszá­zadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Ennek oka az, hogy az elfáradás mind a fizi­kai, mind a szellemi tevékeny­ség során teljesítménycsökke­nést okoz. Ettől függetlenül a túlfáradás, a kimerülés csök­kenti a szervezet betegségek­kel szembeni ellenállóképessé­gét. Mint annyi esetben, most is Pavlovhoz • fordulunk. Szerinte ugyanis az elfáradásnál egyes idegsejtek gátlás alá kerülnek, hogy, megvédjék az agyvelőt a túlterheléstől. Ebben a vonat­kozásban a fáradtság funkció­ja az áloméval azonos, amely szintén az idegrendszer izgalmi és gátlási tevékenységének függvénye. Többféle fáradtság van. Az akut elfáradás normális jelen­ség, amely jelzi, hogy az egyén bizonyos időben túlterheli a szervezetét. A krónikus fáradt­ság már olyan jelenség,, ame­lyet komolyan kell venni. Ha valaki sűrűn vagy mindennap úgy ébred fel, hogy nem pihen­te ki magát és a munkanapot egykedvűen vagy leverten kez­di, erre már fel kell figyelni. Az érdeklődés megcsappanása, az ingerlékenység vagy depresz- szió sokszor valamilyen neuró­zis előhírnöke. így a krónikus fáradtság már az orvos mun­katerületéhez tartozik. Az, akit a fáradtság — pl. ogy maratoni ülésszak után — megrohan, jó alvással még ki­pihenheti magát. Fokozott igénybevétel után viszont, amely túllépi az egyén teljesí­tőképességét, kimeríti tartalék erejét, felléphet kimerültség, olykor az Idegösszeomlás álla­pota. Ilyenkor csak az orvos segíthet. Az elfáradás oka sokrétű: túl sokáig tartó vagy túlzott inten­zitású, pihenés nélküli munka. Oka lehet hajsza, hiányos al­vás, zaj, kedvezőtlen meteoro­lógiai körülmények, közrejátsz­hatnak még bizonyos alkati té­nyezők, helytelen munkabeosz­tás, ismétlődő, egyhangú, rossz körülmények között végzett munka. Minden mértéktelen tétlenség, túl hosszú alvás is a fáradtság érzetét kelti. Az agyvelő glukózzal való csökkent ellátása is fáradtság- érzettel jár. Fokozott szellemi munka után, különösen, ha va­laki nem reggelizett, a délelőtt folyamán fejfájással, a kon­centrációképesség csökkenésé­vel, éhségrohammal küzködik. Hasonló fáradtság jelentkezhet ünnepi ebéd után, amikor az emésztőszervek elvonják a vért az agyvelőtől. A fáradt ember sokat vár a tétlenül, teljes pihenéssel éltül tött nyári szabadságtól. Ez az idő azonban sok ember szá­mára nem hoz enyhülést, ami­nek jele az, hogy a munkájá­ba való visszatérés nehezen megy és szinte fáradtabbnak érzi magát, mint nyaralás előtt. Az aktív pihenés viszont, amely nem megerőltető sportolással telt el, fokozza a jó közérze­tet és a teljesítőképességet. Mindezekből következik az a tanulság, hogy ha a fáradtság oka a túlerőltetés, a kimerítő munka, úgy pihenjük és alud junk sokat. Ha ellenben fáradt­ságunkat egyhangúság, ülő életmód okozza, akkor sok mozgással, pl. kirándulással siessünk szervezetünk segítsé­gére. Szellemi kikapcsolódás alatt sohasem a szellemi tét­lenséget értjük, hanem olyan tevékenységet, amely eltér a megszokott, mindennapi tevé­kenységtől. A hétvégi ház sok embert csábít napjainkban a szabadba. Ez magában véve hasznos do­log. De a túlzásba vitt, megfe­szített kerti munka már kevés­bé hasznos, mert az amatőr kertész másnap a munkahelyén csak téblábol, fáj minden tag­ja és egész nap ingerült. Ta­nulság: mértékletesen végezzen fizikai munkát az, aki nem szo­kott hozzá. Van még egy fáradtság, amely a tavasz beálltával „kö­szönt az emberre“ és ez a ta­vaszi fáradtság. Mindenki ta­pasztalhatja, hogy amikor a természet megújul, a nap ra­gyog, a fák rügyezni kezde­tink, az ember fáradtan vánszo­rog az utcákon. Az orvostudo­mány még ma sem tudta lénye­gében megmagyarázni ezt a je­lenséget. A gyanú az, hogy a szervezet vitaminraktárai ki­ürülnek a tél folyamán és ez okozza a tavaszi fáradtságot. Szerencsére ez a tavaszi fárad­ság nem tart sokáig, s ahogyan jö, úgy el is tűnik. Dr. MARÉK ANTAL A biuitstuuaba látogató turisták szívesen vesznek részt sétahajó­záson a Dunán (Elemér Zsigmond felvétele) 1978. VIII. 11. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom