Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-09 / 218. szám, szerda

„Most már a nehéz niás is könnyebb" Vasit Bil’ak elvtárs szovjet kombájnosok körében Kora reggeltől lelkes szor­galommal folyt az aratás azou í\ kilencven hektáros búzatáb­lán, melynél Kelet-Szlovákiá- ban tett munkalátogatása al­kalmából Vqsil Biíak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és kísérete meg­állt. A trebišov! járásban a voj- fcicei Februári Győzelem 25. Év fordulója Efsz határához tarto­zik ez a terület. A szívélyes fogadtatást köve­tően Ladislav Bobik, a szövet­kezet elnöke röviden tájékoz tatta a vendégeket arról, hogy közös gazdaságuk több mint ezer hektárt kitevő gabonaföld­jének kétharmadáról már beta­karították a termést és augusz­tus elsején teljesítették a gabo­na állami felvásárlási tervét is. Biíak elvtárs a tarlóra lépeti, lehajolt és azt nézegette, mi lyen a szemveszteség. — Jól dolgoznak ezek a kom­bájnok, s bár lassabban halad­nak a megdőlt búzában, de vi­gyáznak, hogy minél kevesebb szem maradjon a földön — szólt .iz'olnök. A vendégek távolról figyel­lek a kilené gabonakombájn, a szalmagyüjtő gépek es a tarlót forgató két KIROVEC traktor munkáját. Az elnök elmondotta, hogy a hazaiakon, a studeneci, ohrad zanyi és kapišovái szövetkezet vendégkomhájnosain kívül, há­rom szovjet kombájn is segéd­kezik az aratásban. A kilenc gabonakombájn las­san kanyarodott a parcella vé­gén és a tarlón beszélgető ven­dégek felé közeledett. Bobik elvtárs, a szövetkezet elnöke a kenyércsatáról beszél. — A sok csapadék nagyon megnehezítette nálunk is a munkát, jóformán állandóan esett az eső. A közeledő gépek zajától azonban nem lehetett szót ér­teni. Megállt a kilenc gabona- kombájn. Nyergeikben helyet cseréltek a vezetők. Az egyik SZK-5-ös gépről, mosolygos arcú kombájnos lé­pett le. Akkor ért oda Biíak elv társ. — Mihajil Ivanovius Ivanis a nevem — mutatkozott be. Bi­Bilak elvtárs Ivanis szovjet kombájnossal beszélget I Onofrey felvétele) lak elvtárs baráti kézszorítás­sal viszonozta a sz.ovjet kom­bájnos üdvözletét, majd meg kérdezte. — Honnan jöttök az elvtár­sik? — Mi az Ukrán SZSZK kár­pát-ukrajnai területének bereho- vói körzetéből, a Szvoboda községben működő s az SZKP XXI. kongresszusa nevet viselő kolhozból érkeztünk, — hang­zott a válasz — társammal Mi- hajil Nyikolajevlcs Vakarov elvtárssal, aki éppen most vál­tott fel. — Gondoskodnak itt maguk­ról Ivanis elvtárs? — kérdez­te Biíak elvtárs. — Minden a legnagyobb rendben megy, úgy bánnak ve­lünk barátaink, mintha mindig köztük élnénk és dolgoznánk. Ebédkor bevisznek a közeli fa­luba, hogy ne itt ebben a nagy hőségben együnk. Jól is esik a néhány perces pihenés a hű­vösben — volt a válasz; — Hát itt a kelet-szlovákiai síkságon nyáron bizony nagy a meleg — jegyezte meg Biíak elvtárs. — Jól emlékszem arra az időre, amikor a mi asszo­nyaink a Dnkla alól ide jártak „részesarat óként” dolgozni, hogy kenyérhez jussanak. A nagy melegben, nehéz munká­ban, éhesen gyakran összees­tek. — Ez már a múlté Biíak elv­társ — mondta a szovjet kom­bájnos —, most már könnyebb a nehéz aratás is, a munkafel­tételek is mások. Mindketten mosoiyogva szo­rítottak kezet, Bifak elvtárs el­köszönt, és továbbindult, hogy másutt is felkeresse az arató­kat. (kulik) Internacionalista összefogással Kolíni, liptói és magyarországi kombájnosok segítenek az aratásban a rimaszombati (Rimovská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeiben Tavuly ilyenkor már a vége felé jártak az aratásnak a ri­maszombati járásban, az idén még csak mintegy a felét ta­karítottak be a termésnek. A körülbelül kéthetes késés és a zi­vataros időjárás nagy próbatétel elé állítja a mezőgazdasági dolgozókat, hiszen nemcsak a termés biztonságba helyezése a feladat, hanem az is, hogy létrehozzák a többi mezőgazdasági munka agrotechnikai határideje megtartásának feltételeit. Eb­ben a helyzetben kiváltképpen kiemelkedik a pártszervezetek, u kommunisták felelőssége, helytállása. Egyszersmind előtérbe kerül a testvéri segítségnyújtás, az összefogás szükségessége. Erről beszélgettem dr. Hozó Jenő elvtárssal, a járási párt- bizottság titkárával. # Hogyan jellemezhetné az aratás jelenlegi helyzetét a já- ráshan? — A járási pártszervezet az kién különös gonddal készült fel az aratásra. A járási párt- bizottság abból indult ki, hogy a gabonatermesztésben az idén legalább részben törleszteni kell a legutóbbi két esztendő­ben bekövetkezett lemaradást. A járási pártbizottság elnöksé­ge jóval az aratás előtt meg tárgyalta a politikai—szervezési intézkedéseket, amikor pedig nyilvánvalóvá vált, hogy az időjárás miatt kitolódik a tér més betakarításának határide­je, akkor ismét foglalkozott a szükséges tennivalókkal, s az alapszervezeteket, a kommunis iákat utasította: a feltételeknek megfelelően végezzék a mun­kát. A munkacsoportokat min denütt úgy állították össze, hogy kommunista kombájnosok, dolgozók álljanak az élen. Ezek a2 elvtársak minden este ösz- szegyűlnek és megbeszélik a feladatokat, kicserélik a tapasz­talatokat. Hangsúlyozni sze­retném a kommunisták példás helytállását, felelősségtudatát. Tegnap a Bátkai Állami Gazda* Ságban munkaértekezleten vet­tem részt. Ott voltak a kommu­nista kombájnos-csoportveze- tők. Megbizonyosodhattunk pél­dás igyekezetükről. Kijelent­hetem: a kommunisták teljesí­tik azt a követelményt, hogy mindenütt az elsők legyenek. Sok elvtárs nevét megemlíthet­ném, de itt erre nincs elegendő hely. hiszen járásunkban száz­számra sorolhatnám fel azokat a dolgozókat, akik kiváló mun­kát végeznek. A vetésterület mintegy negy­ven százalékán már hetekkel ezelőtt megdőlt a gabona, azóta átnőtte a ffi. Ez nagy köve­telményeket támaszt a kombáj- nosokkal szemben. A pártszer­vezetek, n kommunisták arra vezetik Őket, hogy ne a leara­tott hektárok számának növelé­sére törekedjenek, hanem el­sődleges cél legyen: minél több szemet betakarítani a föl­dekről. Közel harmincezer hektár te­rületről kell az idén betakarí­tanunk a termést. Leginkább előrehaladtak az aratással és az eladási terv teljesítésével a déli részen fekvő mezőgazdasá­gi üzemek, a rimaszécsi (Ri­mavská Seč), a lenártfalvai I Lenartovce), a feledi f Jesen- ské), a méhi (Včelince) és a királyi (Kráf) földmüvesszövet- kezet. # Az aratásban bizonyára az idénj is jelentős szerepe van a kölcsönös testvéri segítségnyúj­tásnak? —- Igen. Az internacionalista összefogás szemléltető példája a termés biztonságba helyezé­séért folyó munka. Az elmúlt hetekben a magyarországi He­ves megyei pártbizottság meg­kért bennünket, hogy segítsünk a mezőgazdasági üzemeknek az aratásban. Két napon belül megszerveztük a segítséget, ki- lencvenegy kombájnnal, har­minc teherautóval és traktor­ral indult útnak a kezelősze­mélyzet Heves megyébe. Most, amikor nálunk teljes ütemben folyik az aratás, a magyaror­szági elvtársak viszonozzák a segítséget. Mintegy negyven kombájn már dolgozik mező gazdasági üzemeinkben, a na­pokban pedig még körülbelül harminc kombájn érkezik Ma­gyarországról. A kolíni járásból száz cseh kombájnos ötven kombájnnal aratja a gabonát a járás mezőgazdasági üzemei­ben, Liptóból pedig ugyancsak őtven kombájnnal, ezenkívül te hergépkocsikkal szlovák kom- bájuosok jöttek, hogy minél előbb biztonságba helyezzük a gabonafőldek termését. A me­zőgazdasági üzemeink tulajdo­nában levő kétszáznegyven kombájnnal is minden alkalmas percet kihasználnak a munká­ra. Ügy számítottuk, hogy au gusztus 12—13-án végzünk az aratással, a mostani zivataros időjárás miatt azonban lehet, hogy ez az időpont egy-két nappal kitolódik. 9 A többi munkával hogyan haladnak? A járási partbizottság a poli­tikai—szervezési intézkedések elfogadásakor hangsúlyozta, hogy az aratás a termés beta­karításának csak az egyik ré­sze, ezt követnie kell a több munkának, elsősorban a szalma betakarításának és a szántás­nak. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a szalma betakarítása mintegy három-négy nappal le­marad az aratás mögött. Saj­nos, ennek a munkának a vég­zésére mezőgazdasági üze­meinknek nincs elegendő gé­pük. Á késés mindenesetre fi­gyelmeztetést jelent a mező- gazdasági üzemeknek. Nagy szükség van ezen a téren a patronáló üzemek dolgozóinak segítségére. Elismerést érdemel eddigi igyekezetük, amely azt bizonyítja, hogy megértették az ország kenyere betakarításának jelentőségét. A nemzeti bizott­ságok is szervezik a társadalmi segítségnyújtást, főképpen a hétvégi napokra. Befejezésül még megemlíte­ném, hogy az aratás idejére ki­váltképpen nagy gondot fordí­tunk a szolgáltatások színvo­nalára, az aratók és a termés betakarításában részt vevő töb­bi dolgozó jó ellátására. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren a helyzet általá­ban kielégítő. GÁL LÁSZLÓ Kommentáljuk 110 HWHtS EREDMENYE... Földműveseink nagy aggudalommal kezdték az aratást. Közülük sokan attól féltek, hogy kedvezőtlen, csapadékos lesz az időjárás és túl nagy lesz a szeniveszteség. Most amikor már Szlovákia déli körzeteiben befejezéshez köze­ledik az aratás, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy — eltekintve egyes vidékektől, ahol túl sokat esett, — ked­vező az időjárás a betakarításra. A kerületi, járási és helyi aratási bizottságink felmérései szerint általában jő termést adott a repce, a búza ás az árpa is. A múlt évhez viszo­nyítva jobb a raktárakba szállított gabona minősége. Ez arról tanúskodik, hngy a mezőgazdasági üzemek dolgozói minden órát kihasználtak a betakarítási munkák gyors végzésére. A mezőgazdasági üzemek vezetői már készítik az aratás utáni számvetéseket. tízek szerint a szovjet búzafajták ismét beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A hoza­mok alakulásából arra is lehet következtetni, hogy milyen húzafajtákat kell kiselejtezni. Sok helyütt kis hozamot adott például a Libellula olasz búzafajta. Az ehhez ha­sonló búzafajták helyett a jövőben olyanokat kell ter­meszteni, amelyek sok tápanyagot vesznek fel, ellenállnak a betegségeknek, időjében beérnek, és a lehető legnagyobb hozamot adják. A jő fajtamegválasztás után még kedve­zőbbek lesznek a feltételek a termelés növelésére. Talán korai még jóslásokba bocsátkozni, hogy milyen lesz a gabona átlagos hektárhozama, de azért elmond­hatjuk, hogy nagyobbodott a „hatvanasok“ eddig is népes családja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére számos mezőgazdasági üzem vállalta, hogy a szovjet bűzafajták hektárhozamát 60 mázsa fölé emeli. Azok közül, amelyek teljesítették a vállalást, megemlíthetjük a Bősi (Gabčíkovo) Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaságot, mely­nek dolgozói búzából 65,57, árpából pedig 61,30 mázsát takarítottak be hektáronként. Hasonló példákat hozhat­nánk fel más vállalatokból is. A nemes mozgalom tehát meghozta gyümölcsét. A jelenlegi időszakban, amikor a vendégkombájnosok is hazatérnek már, értékelhetjük, hogy a sikeres betakarí­tást milyen intézkedések segítették elő. Elmondhatjuk, hogy ezelőtt egy évben sem ült a mezőgazdasági üzemek gépeire a patronáló üzemek szakemberei közül annyi kép­zett dolgozó, mint ez idén. Egy évben sem sikerült ilyen rugalmasan átcsoportosítani országrészek, kerületek, já­rások és üzemek között a kombájnokat és más gépeket, mint ez idén. A javaslatokat intézkedések követték. A Me~ zőgazdasagi és Élelmezésügyi Minisztérium aratási bizott­ságának ülésén elhangzott például olyan javaslat, hogy a cseh országrészekbe visszatérő kombájnokkal a kombaj- nosok nebáuy napig dolgozzanak még a senicai járásban. Itt a kroméŕíži vendégkombájnosok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Horský Mikuláš i Efsz-ben gyorsan befejez­ték az aratást. Más efsz-ben is kiváló munkát végeznek a vendégkombájnosok. Vasárnap ebben a járásban az efsz-ekben és állami gaz daságokban teljes ütemben dolgoztak a kombájnok. Utánuk gyorsan össze is hordták a szalmát. A kombájnokat eke és vetögép követte. A Jabloneci Efsz-ben még repülőgép pel is vetették a keverékeket a frissen bántott tarlóba. A jó munkaszervezés mindenütt meggyorsította az ara­tás ütemét. Ezt bizonyítja, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok úgy más után jelentik az aratás befejezését, és a felvásárlási terv teljesítését. HALI,A JÓZSEF Aratnak a gépállomás dolgozói Az időjárás okozta gondok ellenére eredményesen halad a gabona betakarítása a nagykür­tösi (Veľký Krtíš) járásban, ami arról is tanúskodik, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói sikeresen készítették elő az aratáshoz szükséges gépeket. Az aratásból kiveszi részét a gép- és traktorállomás is, ki­lenc kombájnnal segíti a járás szövetkezeteit a gabona mielőb­bi betakarításában. „Csak" ki­lenccel, mivel tavaly 15-öt el­adtak a szövetkezeteknek, A gépeken főleg régi, tapasztalt kombájnosok ülnek: Hajnár László, Bojtos Vince, Tóth Jó­zsef, Lavrík Zoltán, Cisár Ján, Mavlík Jaroslav, Golian Pavel, Budád Jozef és Zatyko József. Kolosz és E—512-es kombájn­jaikkal Kőkeszl (Kamenné Ko- sihy) Ipolyvarbó (Vrbovka) és Zsély (Zelovce) szövetkezetei­ben, valamint a Szlovákgyarma- ti (Slovenské ftarmoty) Magter­mesztő Állami Gazdaságban ta­karítják be a termést. Az ő „vendégeikként" dolgozik a zsélyl, illetve a szklabonyai szövetkezetben a kooperációs szerződés keretében a Turči- anské Teplice-i és a martini gtá hat kombájnja, amit a kür­tösi gtá viszonoz majd. Ondrej Gálik, a gtá igazga­tója szavai szerint a gépállo­más dolgozói minden eddiginél alaposabban készültek fel az aratásra, mivel a gabona nagy­része megdőlt, több helyen át­nőve fűvel, így alaposan próbá­ra teszi majd a gépeket és azok kezelőit. Biztató, hogy tartalékalkatrészből aránylag van elegendő, három szervizko­csi is járja a határt, hogy ahol kell, azonnal kijavíthassa a meghibásodott gépet. Mivel a gtá az E—512-es kombájnok fő­javítására van szakosítva, eze­ken a jelentősebb hibákat is gyorsan el tudják távolítani. Egyedüli probléma talán az, hogy az SZK—4-esekre nincs elegendő kalászemelő, igy az üzemek igényeit ez irányban nem tudjuk kielégíteni. Pozití­vumként említette viszont a szemveszteség ellenőrzésére szolgáló indikátorokat, melye­ket már 50 E—512-es kombájn­ra szereltek fel. A kombájnosok között há­rom „ifjúsági kettős“ is dolgo­zik, akik nagy igyekezettel végzik munkájukat, hogy egyen­rangú társaik lehessenek a na­gyobb tapasztalattal rendelke­ző kombájnosoknak. Az igyeke­zetre szükség is van, hiszen gabonából, repcéből és hüve­lyesekből 2100 hektárt kell le­aratniuk a gtá dolgozóinak, ami nehéz feltételek mellett nem kevés. Munkájukat segíti a tel­jesítményre és a minőségi mun­kára meghirdetett verseny is, mely az erkölcsi sikereken kí­vül anyagi javakkal is jár. A gtá három szalmaprésével Nagy István, Kúkel István és Ján Macko segíti a szalmabeta­karítást, amely az aratás egyik legtöbb munkát igénylő része. B J. 1978. Vili. 9. in

Next

/
Oldalképek
Tartalom