Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-05 / 214. szám, szombat

Együtt — városukért Társadalmi munka 6,7 millió korona értékben 9 Apróságok, melyek nélkül nem igazi város a város • Mire költik a jutalomként kapott százezer koronát? Megérdemlik tiszteletünket Ipolyságnak (Šahy) 6250 la­kosa van. Alig több, mint a nagyobb mályusföldi, csallókö­zi falvak. Földrajzi helyzete, történelme azonban várossá tette, és Szógel István elvtárs, a városi nemzeti bizottság el­nöke ehhez a megállapításhoz hozzáfűzi: Nem kevésbé a la­kosok, a városukért cselekvők akarata is. Ugyanakkor öröm­mel állapítja meg, hogy a je­lenben, korunkban is éltető, alkotó erő ez az akarat. Bizonyság erre: a városfej­lesztési verseny legutóbbi idő szakában 5210 dolgozó vett részt a városépítő társadalmi munkában. Szó sincs arról, hogy talán még a gyermekek is dolgoztak, a számadatok jel­zik, hogy néhány száz lakos kétszeres feladatot vállalt, ket­tő helyett dolgozott. A város fejlesztési versenyben elért eredményekért a kormánytól kitüntető oklevelet és százezer korona jutalmat kapott a vá­rosi nemzeti bizottság. Részletesebb tájékoztatást Farkas Károly elvtárstól, az építési osztály vezetőjétől ka­pok. Szerényen elhallgatja, hogy a városnak adott kitünte tés és jutalom átadásakor ok­levelet kapott ő is, inkább a reá oly jellem? ; pontossággal a városfejlesztési verseny leg­utóbbi időszakára vonatkozó adatokat idézi: — Ügy terveztük, hogy a 6,7 millió korona értékű munka el­végzéséhez a lakosok részéről 30 670 óra ledolgozására lesz szükség. Tervünket elfogadták az emberek, 640 egyéni és 20 kollektív vállalást jelentettek be. Teljesítették, sőt bizonyos mértékben túlteljesítették a vállalásokat, mert 30 780 óra ledolgozásával sikerült a ter­vezett munkálatokat befejezni. Felépítették a kóVház mellet­ti sebészeti pavilont, az autó­javító műhely 2. számú részle­gét, megkezdték az iskolai ét­kezde épületének alapozását. — A városfejlesztés folyama­tos — magyarázza —, és eb­ben a folyamatban ezek voltak a főbb akciók, persze több, más munkát is elvégeztünk. Apróságokat, melyek nélkül azonban nem igazi város a vá ros. Ilyen „apróságokról“ van szó: a 7, akció nem beruházási része keretében 6CI00 négyzet­méternyi bekötőút a Pincék ut­cájától a Hangyásig, 400 négy zetméter járda építése, 1500 méter hosszú vízelvezető árok megasása, az egyik patak 700 méteres szakaszának szabályo­Farkas Károly, az építési ősz tály vezetője. (A szerző felvétele) zása, 21 000 négyzetméter terü­leten tereprendezés, talajren­dezés a csatornahálózat és a vezetékek megépítése után, a sporttelepen 2H 000 négyzetmé teren karbantartás, felújítás. És persze a város zöldterületé­nek, parkjainak gondozása. Bárki jogosan kíváncsi lehet arra, hogy az ilyen arányú tár­sadalmi munkát a városi nem­zeti bizottság részéről kik és hányán irányítják. Nos, az épí­tési osztály vezetőjének köz­vetlen munkatársa Ľudovít Holla elvtárs és egy hivatal­noknő. Rendszeres, hivatalos, napi munkájukon kívül irányít­ják a városfejlesztő társadalmi munkát is. Rajtuk kívül Lukács János kőművesmester dolgozott épí­tésvezetőként a sebészeti pavi­lon építésekor, továbbá Bogya László, Villám Lajos, a tech­nikai szolgáltatóüzem vezetői is közreműködtek. — A szervezőket illeti dicsé­ret —r mondja Farkas elv társ —, övék az érdem, név szerint, pontosan kellene fel sorolni mindegyiket. Meg is kezdi a felsorolást, így kerül noteszba a feljegy­zés, hogy a kórház igazgatósá­ga, a Nőszövetség városi bi­zottsága részéről Jakus Vilma, Boldis Anna, az óvoda igazga­tója, meg az üzemek, az állami gazdaság, a földművesszövet­kezet vezetői mind kiváló szer vezőktiek bizonyultak. — Legszívesebben ünnepé lyes névsorolást tartanék — mondja, amikor szóba kerül a kérdés, hogy kik vettek részt példásan a munkában. Néhány csoportot azonban külön is megemlít. A STROj- STAV vállalat üzemében dolgo­zó lán Konôpka vezette szo­cialista munkabrigád szerelte be a központi fűtést a sebé szeti pavilonba. A Szolgáltató- vállalat, a Járási Építőipari Vállalat, a Magasépítő Vállalat helyi üzemének dolgozóiból alakult munkacsoportok pedig más munkaszakaszokon jeles kedtek. — Mire költik a jutalomként kapott százezer koronát? Azonnali választ kapok, hi­szen már többször meggondol­ták, korábban döntöttek. — A városjelleget kívánjuk hangsúlyozni — válaszol —, persze úgy, hogy a pénzt anyagra költjük, a munkát mi vállaljuk, és ilyen módon bejá rati csarnokot építünk a gim­názium felé, bővítjük az alap­iskola tornatermét, és az új lakótelepen tornatermet épí­tünk. Ezzel persze nem ér véget beszélgetésünk. Hosszan, rész­letesen magyarázza, hogy bár­mennyire is kevés a lakosok száma más, gyorsabban fejlődő városokéhoz viszonyítva, Ipoly Ságnak, mint városnak, biztos a jövője. Hamarosan újabb ipa­ri üzemet építenek, hiszen a város egyben ipart jelent. Az ipar pedig munkásosz­tályt, mely záloga, formálója a jövőnek. HAJDÚ ANDRÁS Papp Zoltán jelvétele A bratislavai Strojjstav vállalat szenei (Senec) üzeme azonnali belépéssel f e S v e s z: A géplakatosokat A fémmegmunkálókat A hegesztőket A munkásokat a gépipari termelésbe (betanítjuk őket) A segédmunkásokat. Szállást korszerű munkásszállónkban biztosítunk. Családosoknak üzemi lakást utalhatunk ki. Érdeklődni és jelentkezni lehet az üzem káder és személyzeti osztályán, vagy a 20 66 os telefon­számon Toborzási terület a Bratislava vidéki járás. Az öregedés törvényszerű fo­lyamat, es bár aránylag ponto­san tudjuk, milyen változások mennek végbe szervezetünkben ebben a korban, mégsem tud­juk megválaszolni azt a kér­dést: miért öregszünk. Az embert ősidőktől fogva foglalkoztatja ez a kérdés. A világmindenség megismerésében kiváló eredményeket értünk el, de az élet lényegére eddig még nem derítettünk fényt. Az öre­gedés lényegének felismerése pedig azonos az élet lényegé­nek felismerésével... Ezért tehát az a legfonto­sabb, hogy harcoljunk az életet megrövidítő, illetve az örege­dést meggyorsító tényezők el­len. Ezen a téren is figyelemre­méltó eredményekkel büszkél­kedhetünk: az utóbbi száz év alatt az átlagos életkor meg­kétszereződött (a nők átlagú' san 74 évet, a férfiak 70 évet élnek). fizikailag is olyan állapotban van, hogy a háztartásokban, de a társadalomban is hasznos munkát végezhet. Felvetődhet a kérdés, cél­szerű-e, ha az öreg emberek egy háztartásban élnek gyer­mekeikkel és unokáikkal. A há­rom nemzedék együttélése csö- kevény vagy kívánatos jelen­ség? Lélektani szempontból az idős ember számára az olyan családi környezet a legmegfe­lelőbb, amelyben bizonyos te­kintélynek örvend,^és amelynek továbbra is hasznos tagja ma­rad. A modern társadalomban azonban az idős emberek tekin­télye egyre csökken. A konkur- rencia könyörtelen, az idős em­ber egyre jobban háttérbe szo­rul. A gyermekek és a szülők közti nézeteltérések egyre mé­lyebbek a környezet, a fiatalok egyre magasabb műveltségi szintje, valamint az idősebbek pszichikai változásai következ­Az idős embereknek szükségük van családjukra (A szerző felvétele) Becslések szerint a nyugdíja­sok képezik a lakosság 15—25 százalékát, és az idősebbek 5 százaléka magára hagyatottan él. Ezért az idős emberek szo­ciális, társadalmi és egészség- ügyi szempontból is komoly problémát jelentenek. Társa­dalmi összefogással keressük annak lehetőségét, hogyan te­hetnénk kellemesebbé, nyűgöd- tabbá életüket. Természetesen a legmegfelelőbb számukra a családi környezet. Ha akarjuk, ha nem, be kell ismernünk, hogy a beteg ember mindig gondot jelent saját ma­ga, a családja és a társadalom számára is. Egy olyan háztar­tásban pedig, ahol három nem­zedék él — a nagyszülők, gyer­mekeik és unokáik — az idős ember megbetegedése súlyos probléma, és az esetek többsé­gében csakis úgy oldható meg, hogy a magatehetetlen beteget kórházban, vagy szociális ott­honban helyezik el. A gyerekek szempontjából ez érthető. Nem követelheti meg senki, hogy a munkaviszonyban levő házastár­sak közül bármelyik is otthagy­ja munkahelyét, és tartósan ápolja anyját, illetve apját. Gyakran azonban olyan idő­sebb emberek kórházi felvéte­lét kérik, akik minimális gon­dozás mellett a családban él­hetnének. Nem ritka, hogy hoz­zátartozóik csak akkor keresik fel őket a kórházban, ha a pos­tás meghozza a nyugdíjat. Sze­rencsére ismerünk számos olyan esetet is, amely a szere­tet és a hála példaképe lehet. Annak ellenére, hogy az öre­gedéssel párhuzamosan egyre több betegség jelentkezik (szív és érrendszeri, mozgásszervi, emésztési zavarok), az időseb­bek nagy része szellemileg és tében. Olyan konfliktusok ke­letkeznek, amelyek kedvezőtle­nül hatnak az öregekre és a fiatalokra is. A fiatalok ugyan­is rendszerint dolgoznak, az idősebbek pedig magukra ma­radnak, elszigetelten élnek szo­bájukban. Ha pedig betegség je­lentkezik, a legkönnyebb meg­oldás a kórház vagy a szociális otthon. Amennyiben társadalmunknak lehetősége nyílna elegendő szo­ciális otthon építésére és ha az idősebbek minden szempontból jól is éreznék magukat ezekben az otthonokban, akkor is kér­déses lenne, hogy ez jelente­né-e a probléma végleges meg­oldását. Hiszen az idősebb em­bernek szüksége van a fiatalok» elsősorban a gyermekeik, uno­káik társaságára, ebben a kör­nyezetben érzi magát a legjob­ban. Hajlandó segíteni még ak­kor is, ha közben sóhajtozik és fájdalmak gyötrik. Hogyan és hol érvényesülhet­nek a legjobban az idősebbek? Dolgozhatnak a konyhában, kertekben, gondozhatják uno­káikat, tevékenyek lehetnek a társadalmi szervezetekben, az efsz-ekben, széles lehetőség nyílik arra, hogy kézimunkáz­zanak és más hasonló tevé­kenységet fejtsenek ki. El kell ismernünk, hogy nehezebb a városokban élő öregek sorsa, akiket gyakran látunk a par­kokban, kávéházakban, sőt — sajnos — a kocsmákban üldö­gélni. Az idősebbek megérdemlik tiszteletünket és hálánkat. Két világháborút éltek át, és nekik köszönhetjük, hogy ma jólét­ben, békében élhetünk, s öröm­teli szocialista jövő áll előt­tünk. Dr. ALOJZ KOCINGER APRÓHIRDETÉS — gépkocsivezetőt Jelentkezni lehet a következő cí­men: Ilstrendý výbor CSEMADOK, Bratislava, nám. 1. mája 10. ÚF-111 ■ Fiatal házaspár albérletet ke­res Somorján (Samorín). Jelige: Egy gyermekünk van. 0-953 ADÁSVÉTEL 1978 ■ A CSEMADOK Központi Bizott­sága azonnali belépéssel > felvesz: ■ Családi ház nagy kerttel Bru- tyban eladó. özv. Benyák Anna. yii» « Bruty 105. * 0-926 * ' ■ Eladó Renault 12-es jó álla- ŠL pótban. Telefon: Calovo 25-14 — fi este. 0-948 Régészeti kutatások (CSTK) — Ősrégi kelta tele­pülés feltárásával foglalkoznak már több éve a nyári időszak­ban a prágai Nemzeti Múzeum régészei a Űesky Krumlov mel­letti Trísov község határában. A leletek fényt derítenek arra, hogy valaha itt az a kelta vá­ros állt, amelyről Gaius Julius Caesar emlékirataiban is emlí­tést tett. E helységek a kelta hatalom termelési és kereske­delmi központjai voltak. Hazánkban időszí5 'Mftásunk előtt több ilyen he'ység volt, i prágai Nemzfeii Mú^jum gyűjte­ményében err„* több lelet, pél­dául a vascsatok, pénzérmék, használati tárgyak, cserépe­dény, földművelő szerszámok, több mint 2000 éves sarló, ga­bonaőrlő utal. Mélník mellett, Mšeno község térségében is ásatási munká­kat végeznek a múzeum archeo­lógusai. Itt az időszámításunk előtti 4700, sőt 4200-as évekből származó település maradvá­nyait tárták fel. A feltárt tár­gyak képet adnak arról, hogyan éltek hazánk területének ősla­kosai 700r* évvel ezelőtt. Az emberek földműveléssel foglal­koztak, noha már ismerték a kézműves munkákat, elsősor­ban a cserépedény készítését. A legérdekesebb lelet egy rituális célokat szolgáló csiszolt kő­szerszám. Dr. Milan Lička, az archeoló­giái kutatás vezetője, a prágai Nemzeti Múzeum történelmi osztályának dolgozója a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójá­nak adott interjújában elmon­dotta, hogy az ókori földműve­sek nagy lakásokban laktak. A kör alakú épületeik átmérője 18, sőt 30 méter volt. Emellett sem­mi sem bizonyítja, hogy- itt há­ziállatokat is tartottak volna. A régészek az említett tárgya­kon kívül kődarálók maradvá­nyaira, vulkáni üvegtöredékek­re bukkantak, ami a távoli vi­dékekkel való kereskedelmi kapcsolatokat bizonyítja. A leletek a prágai Nemzeti Múzeumba kerülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom