Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-05 / 214. szám, szombat
Együtt — városukért Társadalmi munka 6,7 millió korona értékben 9 Apróságok, melyek nélkül nem igazi város a város • Mire költik a jutalomként kapott százezer koronát? Megérdemlik tiszteletünket Ipolyságnak (Šahy) 6250 lakosa van. Alig több, mint a nagyobb mályusföldi, csallóközi falvak. Földrajzi helyzete, történelme azonban várossá tette, és Szógel István elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke ehhez a megállapításhoz hozzáfűzi: Nem kevésbé a lakosok, a városukért cselekvők akarata is. Ugyanakkor örömmel állapítja meg, hogy a jelenben, korunkban is éltető, alkotó erő ez az akarat. Bizonyság erre: a városfejlesztési verseny legutóbbi idő szakában 5210 dolgozó vett részt a városépítő társadalmi munkában. Szó sincs arról, hogy talán még a gyermekek is dolgoztak, a számadatok jelzik, hogy néhány száz lakos kétszeres feladatot vállalt, kettő helyett dolgozott. A város fejlesztési versenyben elért eredményekért a kormánytól kitüntető oklevelet és százezer korona jutalmat kapott a városi nemzeti bizottság. Részletesebb tájékoztatást Farkas Károly elvtárstól, az építési osztály vezetőjétől kapok. Szerényen elhallgatja, hogy a városnak adott kitünte tés és jutalom átadásakor oklevelet kapott ő is, inkább a reá oly jellem? ; pontossággal a városfejlesztési verseny legutóbbi időszakára vonatkozó adatokat idézi: — Ügy terveztük, hogy a 6,7 millió korona értékű munka elvégzéséhez a lakosok részéről 30 670 óra ledolgozására lesz szükség. Tervünket elfogadták az emberek, 640 egyéni és 20 kollektív vállalást jelentettek be. Teljesítették, sőt bizonyos mértékben túlteljesítették a vállalásokat, mert 30 780 óra ledolgozásával sikerült a tervezett munkálatokat befejezni. Felépítették a kóVház melletti sebészeti pavilont, az autójavító műhely 2. számú részlegét, megkezdték az iskolai étkezde épületének alapozását. — A városfejlesztés folyamatos — magyarázza —, és ebben a folyamatban ezek voltak a főbb akciók, persze több, más munkát is elvégeztünk. Apróságokat, melyek nélkül azonban nem igazi város a vá ros. Ilyen „apróságokról“ van szó: a 7, akció nem beruházási része keretében 6CI00 négyzetméternyi bekötőút a Pincék utcájától a Hangyásig, 400 négy zetméter járda építése, 1500 méter hosszú vízelvezető árok megasása, az egyik patak 700 méteres szakaszának szabályoFarkas Károly, az építési ősz tály vezetője. (A szerző felvétele) zása, 21 000 négyzetméter területen tereprendezés, talajrendezés a csatornahálózat és a vezetékek megépítése után, a sporttelepen 2H 000 négyzetmé teren karbantartás, felújítás. És persze a város zöldterületének, parkjainak gondozása. Bárki jogosan kíváncsi lehet arra, hogy az ilyen arányú társadalmi munkát a városi nemzeti bizottság részéről kik és hányán irányítják. Nos, az építési osztály vezetőjének közvetlen munkatársa Ľudovít Holla elvtárs és egy hivatalnoknő. Rendszeres, hivatalos, napi munkájukon kívül irányítják a városfejlesztő társadalmi munkát is. Rajtuk kívül Lukács János kőművesmester dolgozott építésvezetőként a sebészeti pavilon építésekor, továbbá Bogya László, Villám Lajos, a technikai szolgáltatóüzem vezetői is közreműködtek. — A szervezőket illeti dicséret —r mondja Farkas elv társ —, övék az érdem, név szerint, pontosan kellene fel sorolni mindegyiket. Meg is kezdi a felsorolást, így kerül noteszba a feljegyzés, hogy a kórház igazgatósága, a Nőszövetség városi bizottsága részéről Jakus Vilma, Boldis Anna, az óvoda igazgatója, meg az üzemek, az állami gazdaság, a földművesszövetkezet vezetői mind kiváló szer vezőktiek bizonyultak. — Legszívesebben ünnepé lyes névsorolást tartanék — mondja, amikor szóba kerül a kérdés, hogy kik vettek részt példásan a munkában. Néhány csoportot azonban külön is megemlít. A STROj- STAV vállalat üzemében dolgozó lán Konôpka vezette szocialista munkabrigád szerelte be a központi fűtést a sebé szeti pavilonba. A Szolgáltató- vállalat, a Járási Építőipari Vállalat, a Magasépítő Vállalat helyi üzemének dolgozóiból alakult munkacsoportok pedig más munkaszakaszokon jeles kedtek. — Mire költik a jutalomként kapott százezer koronát? Azonnali választ kapok, hiszen már többször meggondolták, korábban döntöttek. — A városjelleget kívánjuk hangsúlyozni — válaszol —, persze úgy, hogy a pénzt anyagra költjük, a munkát mi vállaljuk, és ilyen módon bejá rati csarnokot építünk a gimnázium felé, bővítjük az alapiskola tornatermét, és az új lakótelepen tornatermet építünk. Ezzel persze nem ér véget beszélgetésünk. Hosszan, részletesen magyarázza, hogy bármennyire is kevés a lakosok száma más, gyorsabban fejlődő városokéhoz viszonyítva, Ipoly Ságnak, mint városnak, biztos a jövője. Hamarosan újabb ipari üzemet építenek, hiszen a város egyben ipart jelent. Az ipar pedig munkásosztályt, mely záloga, formálója a jövőnek. HAJDÚ ANDRÁS Papp Zoltán jelvétele A bratislavai Strojjstav vállalat szenei (Senec) üzeme azonnali belépéssel f e S v e s z: A géplakatosokat A fémmegmunkálókat A hegesztőket A munkásokat a gépipari termelésbe (betanítjuk őket) A segédmunkásokat. Szállást korszerű munkásszállónkban biztosítunk. Családosoknak üzemi lakást utalhatunk ki. Érdeklődni és jelentkezni lehet az üzem káder és személyzeti osztályán, vagy a 20 66 os telefonszámon Toborzási terület a Bratislava vidéki járás. Az öregedés törvényszerű folyamat, es bár aránylag pontosan tudjuk, milyen változások mennek végbe szervezetünkben ebben a korban, mégsem tudjuk megválaszolni azt a kérdést: miért öregszünk. Az embert ősidőktől fogva foglalkoztatja ez a kérdés. A világmindenség megismerésében kiváló eredményeket értünk el, de az élet lényegére eddig még nem derítettünk fényt. Az öregedés lényegének felismerése pedig azonos az élet lényegének felismerésével... Ezért tehát az a legfontosabb, hogy harcoljunk az életet megrövidítő, illetve az öregedést meggyorsító tényezők ellen. Ezen a téren is figyelemreméltó eredményekkel büszkélkedhetünk: az utóbbi száz év alatt az átlagos életkor megkétszereződött (a nők átlagú' san 74 évet, a férfiak 70 évet élnek). fizikailag is olyan állapotban van, hogy a háztartásokban, de a társadalomban is hasznos munkát végezhet. Felvetődhet a kérdés, célszerű-e, ha az öreg emberek egy háztartásban élnek gyermekeikkel és unokáikkal. A három nemzedék együttélése csö- kevény vagy kívánatos jelenség? Lélektani szempontból az idős ember számára az olyan családi környezet a legmegfelelőbb, amelyben bizonyos tekintélynek örvend,^és amelynek továbbra is hasznos tagja marad. A modern társadalomban azonban az idős emberek tekintélye egyre csökken. A konkur- rencia könyörtelen, az idős ember egyre jobban háttérbe szorul. A gyermekek és a szülők közti nézeteltérések egyre mélyebbek a környezet, a fiatalok egyre magasabb műveltségi szintje, valamint az idősebbek pszichikai változásai következAz idős embereknek szükségük van családjukra (A szerző felvétele) Becslések szerint a nyugdíjasok képezik a lakosság 15—25 százalékát, és az idősebbek 5 százaléka magára hagyatottan él. Ezért az idős emberek szociális, társadalmi és egészség- ügyi szempontból is komoly problémát jelentenek. Társadalmi összefogással keressük annak lehetőségét, hogyan tehetnénk kellemesebbé, nyűgöd- tabbá életüket. Természetesen a legmegfelelőbb számukra a családi környezet. Ha akarjuk, ha nem, be kell ismernünk, hogy a beteg ember mindig gondot jelent saját maga, a családja és a társadalom számára is. Egy olyan háztartásban pedig, ahol három nemzedék él — a nagyszülők, gyermekeik és unokáik — az idős ember megbetegedése súlyos probléma, és az esetek többségében csakis úgy oldható meg, hogy a magatehetetlen beteget kórházban, vagy szociális otthonban helyezik el. A gyerekek szempontjából ez érthető. Nem követelheti meg senki, hogy a munkaviszonyban levő házastársak közül bármelyik is otthagyja munkahelyét, és tartósan ápolja anyját, illetve apját. Gyakran azonban olyan idősebb emberek kórházi felvételét kérik, akik minimális gondozás mellett a családban élhetnének. Nem ritka, hogy hozzátartozóik csak akkor keresik fel őket a kórházban, ha a postás meghozza a nyugdíjat. Szerencsére ismerünk számos olyan esetet is, amely a szeretet és a hála példaképe lehet. Annak ellenére, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több betegség jelentkezik (szív és érrendszeri, mozgásszervi, emésztési zavarok), az idősebbek nagy része szellemileg és tében. Olyan konfliktusok keletkeznek, amelyek kedvezőtlenül hatnak az öregekre és a fiatalokra is. A fiatalok ugyanis rendszerint dolgoznak, az idősebbek pedig magukra maradnak, elszigetelten élnek szobájukban. Ha pedig betegség jelentkezik, a legkönnyebb megoldás a kórház vagy a szociális otthon. Amennyiben társadalmunknak lehetősége nyílna elegendő szociális otthon építésére és ha az idősebbek minden szempontból jól is éreznék magukat ezekben az otthonokban, akkor is kérdéses lenne, hogy ez jelentené-e a probléma végleges megoldását. Hiszen az idősebb embernek szüksége van a fiatalok» elsősorban a gyermekeik, unokáik társaságára, ebben a környezetben érzi magát a legjobban. Hajlandó segíteni még akkor is, ha közben sóhajtozik és fájdalmak gyötrik. Hogyan és hol érvényesülhetnek a legjobban az idősebbek? Dolgozhatnak a konyhában, kertekben, gondozhatják unokáikat, tevékenyek lehetnek a társadalmi szervezetekben, az efsz-ekben, széles lehetőség nyílik arra, hogy kézimunkázzanak és más hasonló tevékenységet fejtsenek ki. El kell ismernünk, hogy nehezebb a városokban élő öregek sorsa, akiket gyakran látunk a parkokban, kávéházakban, sőt — sajnos — a kocsmákban üldögélni. Az idősebbek megérdemlik tiszteletünket és hálánkat. Két világháborút éltek át, és nekik köszönhetjük, hogy ma jólétben, békében élhetünk, s örömteli szocialista jövő áll előttünk. Dr. ALOJZ KOCINGER APRÓHIRDETÉS — gépkocsivezetőt Jelentkezni lehet a következő címen: Ilstrendý výbor CSEMADOK, Bratislava, nám. 1. mája 10. ÚF-111 ■ Fiatal házaspár albérletet keres Somorján (Samorín). Jelige: Egy gyermekünk van. 0-953 ADÁSVÉTEL 1978 ■ A CSEMADOK Központi Bizottsága azonnali belépéssel > felvesz: ■ Családi ház nagy kerttel Bru- tyban eladó. özv. Benyák Anna. yii» « Bruty 105. * 0-926 * ' ■ Eladó Renault 12-es jó álla- ŠL pótban. Telefon: Calovo 25-14 — fi este. 0-948 Régészeti kutatások (CSTK) — Ősrégi kelta település feltárásával foglalkoznak már több éve a nyári időszakban a prágai Nemzeti Múzeum régészei a Űesky Krumlov melletti Trísov község határában. A leletek fényt derítenek arra, hogy valaha itt az a kelta város állt, amelyről Gaius Julius Caesar emlékirataiban is említést tett. E helységek a kelta hatalom termelési és kereskedelmi központjai voltak. Hazánkban időszí5 'Mftásunk előtt több ilyen he'ység volt, i prágai Nemzfeii Mú^jum gyűjteményében err„* több lelet, például a vascsatok, pénzérmék, használati tárgyak, cserépedény, földművelő szerszámok, több mint 2000 éves sarló, gabonaőrlő utal. Mélník mellett, Mšeno község térségében is ásatási munkákat végeznek a múzeum archeológusai. Itt az időszámításunk előtti 4700, sőt 4200-as évekből származó település maradványait tárták fel. A feltárt tárgyak képet adnak arról, hogyan éltek hazánk területének őslakosai 700r* évvel ezelőtt. Az emberek földműveléssel foglalkoztak, noha már ismerték a kézműves munkákat, elsősorban a cserépedény készítését. A legérdekesebb lelet egy rituális célokat szolgáló csiszolt kőszerszám. Dr. Milan Lička, az archeológiái kutatás vezetője, a prágai Nemzeti Múzeum történelmi osztályának dolgozója a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott interjújában elmondotta, hogy az ókori földművesek nagy lakásokban laktak. A kör alakú épületeik átmérője 18, sőt 30 méter volt. Emellett semmi sem bizonyítja, hogy- itt háziállatokat is tartottak volna. A régészek az említett tárgyakon kívül kődarálók maradványaira, vulkáni üvegtöredékekre bukkantak, ami a távoli vidékekkel való kereskedelmi kapcsolatokat bizonyítja. A leletek a prágai Nemzeti Múzeumba kerülnek.
