Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-01 / 210. szám, kedd
Európa - az enyhüiéspolitika böfcsője 1978. VIII. L (Folytatás az 1. oldalról/ világhelyzetre. A második az elsővel szorosan összefüggő: milyen e nemzetközi dokumentum tényleges tartalma tekintettel arra, hogy a Nyugaton kísérletek történnek a Záróokmány szellemének és betűjének elferdítésére. Már korábban is megtörtént, hogy az egyes államok eltérően tolmácsolták a nemzetközi megállapodásokat, vagy azok egyes részeit. Nehezen találunk azonban példát ilyen hatalmas kampányra, amelynek célja az, hogy szándékosan elferdítsék e jelentős nemzetközi dokumentum lényegét. Sajnos, ez történik a Záróokmány esetiében. Azok a felelősek, akiknek nincs ínyükre a Záróokmány politikai beállítottsága — az enyhülési politika folytatása, a hidegháború maradványainak felszámolása. A sajtó hasábjaira, a tévé-képernyőkre a Záróokmánynak csak valamiféle hamis másolata kerül, amelynek tartalma egyáltalán nem hasonlít az eredetihez. Ezzel a hamisítvánnyal lépnek fel a legkülönbözőbb kampányok során, amelyeknek célja a nemzetközi légkör megmérgezése, valamint más államok és népek belügyeibe való beavatkozás. Talán ezért hasznos ma ismét emlékeztetni a Záróokmány valódi tartalmára. „Az enyhülési folyamatot kiterjeszteni, elmélyíteni, folytatását biztosítani és állandóvá tenni“. Ezt a készséget fejezték ki a dokumentumot aláíró országok. Továbbá kifejezték meggyőződésüket: „Szükséges mindent megtenni azért, hogy az enyhülési folyamat folytonos, állandóan életképesebb le gyen“. Ezt a Záróokmány első oldalain a bevezetőben találjuk meg. A gondolat megvilágítja a dokumentum politikai értelmét. Ezt az elvi irányvonalat követi a Szovjetunió, amit az SZKP XXV. kongresszusának külpolitikai határozatai is teljes mértékben megerősítettek. Politikai és jogi jelentőségét fejezi ki az a hatásos tény, hogy a Szovjetunió új alkotmánya rögzíti a Záróokmányban foglalt, a kölcsönös kapcsolatok elveivel összefüggő valamennyi alapelvet. Ide tartozik a szuverén egyenlőség, a kölcsönös tartózkodás az erőszakkal való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától, a határok sérthetetlensége, az államok terüleli szuverenitása, az ellentétek békés rendezése, a lielügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, az egyenjogúság és a népek önrendelkezése, az államok közötti együttműködés, valamint a nemzetközi jog szerint a kötelezettségek becsületes teljesítése. A Helsinkiben közösen kidolgozott elvek egyre jobban érvényre jutnak a gyakorlatban. Ez az egészséges Irányzat talán legkonkrétabban az európai kontinens szocialista és kapitalista része közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében és elmélyítésében mutatkozik ineg. Megélénkültek a politikai kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között. Vegyük például a katonai bizalom és stabilitás megerősítésére foganatosított intézkedéseket. Ez minőségi szempontból új jelenség a nemzetközi életben. Ilyen intézkedéseket sem a második világháború előtt, sem azután nem foganatosítottak. Annak ellenére, hogy ezek az intézkedések önkéntesek, a felek mégis pontnsan végrehajtják őket. Az államok kölcsönösen és előzetesen tájékoztatják egymást a megbeszélt paraméterek szerint a katonai hadgyakorlatokról, s ezekre a gyakorlatokra kölcsönösen megfigyelőket hívnak meg, valamint katonai küldöttségeket cserélnek. A Záróokmány szerint az európai konferencia résztvevői kifejezték közös érdeküket, miszerint mindent megtesznek a katonai konfrontáció csökkentéséért és a leszerelés támogatásáért. Felvetődik a kérdés, hogyan kapcsolódnak ehhez a NATO Tanácsa washingtoni ülésének határozatai. Itt ugyanis a lázas fegyverkezés és a katonai kiadások emelésének hoszszú távú programját fogadták el. Ehhez tegyük hozzá a barbár neutronfegyverek gyártásának és Európában való elhelyezésének tervét. Ez végül is nem a béke szeretetét bizonyítja, hanem azt, hogy honnan fenyeget a reális és tényleges katonai veszély, s hogy mennyire szükséges határozott lépést tenni a lázas fegyverkezés leállítása és a reális leszerelés felé. A Szovjetunió erre hívja fel következetesen a világ' fi- gyeimét és ezért harcol. Az enyhülés kedvező a gazdasági kapcsolatok és a gazda- sági együttműködés fejlesztése szempontjából, ez viszont a politikai enyhülés valamiféle anyagi bázisát alkotja. Elmondhatjuk, hogy Helsinki óta e téren is születtek eredmények: gazdagabbak és szélesebb körűek a gazdasági kapcsolatok emelkedett az árucsere-forgalom, s tökéletesedik az árucsere struktúrája. Ennek ellenére negatív jelenségek is tapasztalhatók: az amerikai kormány kísérleteket tett arra, hogy a kereskedelmet n Szovjetunióra gyakorolt politikai nyomás eszközeként használja fel; hasonló célokat követnek azok a kísérletek, amelyek néhány kereskedelmi kapcsolat leállítására irányulnak. A szovjet fél már számtalanszor kijelentette, és ezt most ismét a leghatározottabban megerősítjük: ilyen alapon nem lehet sikeresen és mindkét lél számára előnyösen együttműködni. Európában egyre égetőbbé válik a környezetvédelem, a közlekedési kapcsolatok tökéletesítése, valamint az energiaforrások biztosításának kérdése. A Varsói Szerződés tagállamai azt javasolták, hogy rendezzenek európai államközi kongresszusokat vagy tanácskozásokat a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika terén való együttműködésről, b javaslat megvalósítása kétségkívül megkönnyítené az optimális megoldást, mely megfelelne kontinensünk népei Írt- szükségleteinek. A Szovjetunió külpolitikájának egyik legfontosabb jellemvonása a humanizmus. A Szovjetunió, amely az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának egyik kezdeményezője volt és aktívan részt vett az ajánlások kidolgozásában, rendkívüli erőfeszítéseket tett azért, hogy a Záróokmány határozatai kifejezzék az emberek érdekeit. Szem előtt tartották azt is iogy biztosítva legyen a legalapvetőbb emberi jog — L élethez való jog. Ez azt jelenti: mindent meg kell tenni azért hogy az emberek békében éljenek, és biztonsággal gondoljanak a jövőre. A Záróokmányban helyet kaptak a Földközi-tenger térsé- biztonsággal és egytítt- m9. dőssel kapcsolatos kérdések. A Szovjetunió szempontjából, amely fekete-tengeri és ilyen értelemben földközi-ten- ^rí,.na8yhatalom ís. ezek a kérdések távolról sem közöm- A Szovjetunió a vitás kérdések konstruktív megtárgyalásának a híve. 8 A Záróokmányban meghatároztak az együttműködés irányvonalait és formáit a kultúra, az iskolaügy, a tájékoztatás az emberi kapcsolatok, az Intézmények és a szervezetek tevékenysége terén. Valamennyiünk számára érthető, hogy e téren a megállapodások egyszerűen elképzelhetetlenek lettek volna a hidegháború éveiben. Az egyik, a Záróokmányban Is pontosan rögzített tétel az hogy az említett területeken kialakulóban vannak a különböző társadalmi rendszerű államok együtttműködésének alapjai., Ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben kell tartani a iészt vevő államok kapcsolatait rendező elveket. Ez azt jelenti, hogy a humanitárius területeken az együttműködésnek hozzá kell járulnia a béke megszilárdításához, az államok es a népek közötti kölcsönös megértés fejlesztéséhez, kapcsolataik további megjavításához. Az együttműködésnek minden ország törvényeinek szigorú megtartásából, valamint a belugyekbe való be nem avat- kozas elvének tiszteletben tartásából kell kiindulnia. Ilyen az úgynevezett „harmadik kosár“ reális politikai tartalma. Erről nem nehéz meggyőződni a Záróokmány ajánlásainak objektív elemzése folyamán. Minden objektív megfigyelő, aki a Helsinki előtti helyzetet össze akarja hasonlítani a mai helyzettel, arra a következtetésre jut, hogy az említett területeken Is sok minden hasznos történt a kölcsönösen bővülő együttműködés fejlesztése szempontjából. Természetesen az enyhülés folytatása során sem szűnik az ideológiai harc. Lényegében ez történelmi küzdelem az egyik vagy a másik társadalmi rendszer értékeiért és előnyeiért. Az egyik oldalon az eszmei harc áll. Valami teljesen más „a pszichológiai háború“ gyakorlata, amelynek valamennyi megnyilvánulása ellen síkrászállunk. S mindezt nem azért tesszük, mert félünk a burzsoá propagandától, akkor sem, ha kihasználná az említett háború legleleményesebb formáit. A szovjet nép eszmei egységét senki sem törheti meg. Az igazság azonban más: az országunk belügyeibe való beavatkozási kísérletek, valamint az egymást követő rágalmazó propaganda- kampányok mindenekelőtt az államok és a népek közötti bizalomnak és az enyhülésnek ártanak. A szovjet fél legmagasabb szinten nemegyszer ismételten hangoztatta: az európai értekezlet eredményei fölött őrködni kell. Az elmúlt három év megmutatta, hogy ez a figyelmeztetés kellő időben érkezett és helyes volt. Az enyhülés szintjétől, az államok közötti kétoldalú kapcsolatok állapotától jelentős mértékben függ az, hogyan valósítják meg a Záróokmány ajánlásait. Az enyhülés ellenségei fékezik ezt az óriási munkát, amely több évre szól. Ami országunkat illeti, az említett munkát 1976-ban az SZKP KB októberi plenáris ülésének határozatai rendkívül fontos párt- és állami tevékenységként jelölték meg. Távol áll tőlünk az, hogy borúlátó következtetéseket vonjunk le abból, hogy az enyhülési politika ellen bizonyos nyugati körök állandóan támadásokat intéznek. Rémhíreket terjesztenek „a szovjet katonai veszélyről“, vagy „az emberi jogok megsértéséről“. A Szovjetunióban világosan látják, hogy az enyhüléssel, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek megvalósításával kapcsolatban más, felelősségteljes álláspont uralkodik. Több fontos kétoldalú dokumentumban — az elmúlt évek nyilatkozataiban és közös közleményeiben — számos kelet- és nyugat-európai állam megerősítette, hogy a Záróokmányt egységes egésznek tekintik, hogy támogatják a dokumentum elveinek és ajánlásainak következetes megvalósítását. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legutóbbi ülésén Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a Záróokmányt rendkívül jelentős dokumentumként jellemezte. Az a tény, hogy ezt a dokumentumot a helsinki konferencián részt vevő országok nevében az államfők írták alá, a dokumentumban foglalt határozatok autoritatív, kölcsönös kötelezettségek jellegét öltötték. A helsinki elvek és ajánlások egyre vonzóbbak más világrészek népei számára. Ez többek között az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán is megnyilvánult. Európát ma nemcsak a két világháború epicentrumának, hanem az enyhülési politika bölcsőjének tekintik. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozni kell azt, ami az európai értekezlet eredményeinek a megvalósításával kapcsolatban a kommunista párt és a szovjet kormány határozataiból, valamint a szovjet vezetők nyilatkozatából kitűnik: a Szovjetunió kész továbbra ís a Helsinkiben meghatározott irányt követni, és ugyanezt várja el a konferencián részt vett valamennyi országtól. Anatolij Kovaljov ezután válaszolt a tudósítók kérdéseire. A rhodesiai fajüldözők újabb agressziója Két év alatt négy támadás Mozambik ellen (ČSTK) — A rhodesiai fajüldöző rezsim katonai egységei vasárnap betörtek a Mozambiki Népi Köztársaság területére, ahol még tegnap is folytak a harcok. Az elmúlt két évben ez volt a rhodesiai kommandók negyedik fegyveres támadása a szomszédos szuverén afrikai állam ellen. Annak ellenére, hogy a sa- lisburyi katonai vezetés „védekező akciónak“ jelölte meg az agresszív támadást, a provokatív akciók időzítése és irányítása arra mutat, hogy fő célja újabb fegyveres összecsapások kikényszerítése volt. A támadások célja, hogy rettegésben tartsák a határvidék lakosságát, amely mind nagyobb mértékben támogatja a Zimbabwei Hazafias Front harcát a fajüldöző kormány ellen. Az etióp hadsereg több várost felszabadított Létrehozzák a népi (ČSTK) — Az eritreai szeparatista k ellen sikeresen harcoló etióp hadsereg felszabadította az eritreai fővárostól, Asma- rától mintegy 40 kilométerre fekvő Dekemere várost, jelentette be a nemzeti forradalmi operatív parancsnokság. Vasárnap az etióp hadsereg elfoglalta Suzina városát. Az eritreai szakadárok ellen harcoló hadsereg a szudáni határ irányá- oan nyomul előre, ós egyesült Barenta város helyőrségével. Barentát 18 hónapig vette körül ostromgyűrű. A felszabadított területeken folyik a gazdaság felújítása, és létrehozzák a népi hatalom szerveit. hatalom szerveit Adi UgrI eritreai városban tömeggytílést tartottak az etióp kormány politikájának támogatására. Wolde Tinsai, Fikru tartomány vezető adminisztrátora a tömeggyűlésen rámutatott, a néptömegek egysége lehetővé tette, hogy a népi forradalom legyőzze a belső és külső reakciót. Az etióp nép megvédte országa szuverenitását és területi egységét a nemzetközi imperializmus és az arab reakció által támogatott nyílt szomáliai agresszió ellen Is. Jelenleg a forradalom elsőrendű feladata, hogy teljesem felszabadítsa Eritreát a szeparatistáktól, akik az ország egységét támadják. A LIBANONI KORMÁNY KATONÁKAT KÜLD A HATÁRVIDÉKRE (ČSTK) — Tegnap megkezdődött az újra alakult libanoni hadsereg első 500 katonájának elhelyezése az ország déli részén, melyeket, az év első három hónapjában Izrael tartott megszállás alatt. A kormány abból a célból, hogy felújítsa tekintélyét egész Libanon területén, várhatóan rövid időn belül összesen 1500 katonát küld a határvidékre. Az izraeli megszállók kivonulása után ideiglenesen ENSZ- egységeket helyeztek el az említett körzetben, ahol egyes te- rületeket még mindig a keresztény falangisták ellenőriznek, szorosam együttműködve Izraellel. A jobboldali keresztények vezető képviselői tiltakoztak a libanoni hadsereg katonáinak a déli országrészekbe való áthelyezése ellen. A megfigyelők ezért nem tartják kizártnak, hogy a libanoni egységek megérkezése után a jobboldali erők ebben a térségben újabb fegyveres incidenseket fognak kiprovokálnt. ALBÁN VÁLASZ A KÍNAI JEGYZÉKRE (ČSTK) — Tiranában vasárnap nyilvánosságra hozták az Albán Munkapárt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak július 29-én kelt levelét, amelyet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához és a Kínai Népköztársaság Államtanácsához intéztek. 'A részletes, előrejelzett okmány hivatalos albán válasz a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma július 7-1 jegyzékére, amelyben Kína egyoldalúan megvonta Albániától a gazdaSALZBURGBAN tegnap megkezdődött a 21. nemzetközi diplomáciai szeminárium, melynek fő témája a fegyverkezés ellenőrzése és a leszerelés. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a munkásokat, a szakszervezeteket és az ország demokratikus erőit egységre szólította fel az amerikai kormány, a monopóliumok és a helyi hatalmi szervek munkásellenes represszív politikája ellen folytatott harcban. PETER MLADENOV bolgár külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett Isidoro Mal- mierca kubai külügyminiszter. A NAGASZAKI tartomány Ko- jagi városának városi gyűlésébe megválasztották a Japán Kommunista , Párt négy tagját is. A MORNING STAR napilap szerkesztőségében történt bombarobbanás után hasonló postai küldeményben egy újabb bombát találtak London központjában egy könyvkereskedésben, amely haladó irodalom árusításával foglalkozik. sági és katonai segítséget. Az albán vezetés a kínai segítség megvonását „nagyhatalmi pozícióból eredő hitszegő, barátságtalan és reakciós akciónak“ minősíti. Továbbá leszögezi, hogy a kínai segítség megvonásának igazi oka „mélyem politikai és ideológiai jellegű“, s az egész akció kifejezi „a kínai vezetésnek Albániával szembeni soviniszta, nagyhatalmi és burzsoá nacionalista magatartását“. Az albán—kínai kapcsolatok romlásának folyamatát részletesen összefoglaló okmány Ismételten élesen elítéli Kína „három világ elméletét“, amely lényegében Kína hegemóniára való törekvését hivatott elködösíteni, s a pekingi árulókat az amerikai imperializmus és a nyugat-európai monopóliumok, fasiszták és fajüldözők, királyok és feudális urak, a legfékevesztettebb militaristák és háborús uszítók szövetségeseivé tette“. A levél ezenkívül számos szokásos szovjetellenes albán kirohanást is tartalmaz, amelyek eltorzítják a Szovjetunió bel- és külpolitikai elveit. Kambodzsai küldöttség Pekingben (ČSTK) — Nguyen-Trong Vinh, Vietnam pekingi nagykövete tegnap kijelentette, hogy Kína Kambodzsa révén támadja Vietnamot. A kambodzsai kormány alelnöke jelenlegi pekingi útjának célja, hogy meg-*, egyezzenek a támadásba®. Ennek a kijelentésnek igazát bizonyítja az is, hogy a kambodzsai küldöttség, amely formálisan a kínai néphadsereg ünnepségeire érkezett Kínába, megérkezése pillanatától kizárólag magas rangú kínai katonai vezetőkkel tárgyal, köztük Teng Hsziao-ping vezérkari főnökkel.
