Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-23 / 232. szám, szerda

A szocializmus, a béke és a biztonság megerősítése Lapvélemények Csehszlovákia sikeres fejlődéséről (ČSTK) — A szovjet lapofk terjedelmes kivonatodat közöl­nek a Rudé právo hétfői száma- ban ,,A szocializmus érdekében, népünk érdekében“ címen meg- |el/ent vezércikkéből. Ebből kü­lönösen azt a részt hangsúlyoz­lak, amely megállapítja, liogy szabadságunkat, függetlensé­günket, sokoldalú fejlődésünket egyedül a Szovjetunióval való együttmüküdés szavatolja. Ugyancsak emlékeztetnek a csehszlovák—szovjet barátság régi hagyományaira és hangsú lyozzák a testvéri országok ál­tal — 1968 augusztusában nyúj- tott internacionalista segítség jelentőségét. A szovjet lapok a továbbiak- ban beszámolnak arról a fejlő désről, amelyet társadalmunk 1969 áprilisa óta ért el, ami­kor megválasztották a CSKP új vezetőségét Gustáv Husákkaí az élen. A tegnapi bolgár lapok szin­tén részleteket közölnek a Ru­de právo hétfői vezércikkéből. Hangsúlyozzák, hogy a Szovjet­unió és Csehszlovtkia népei a szocialista jelent és a kommu­nista jövőt kapcsolják össze, hogv a proletár és szocialista internacionalizmus a lő elve a CSKP nak, a csehszlovák állam politikájának és az egész or­szág életének. A lapok a vezércikknek külö­nösen azokat a részeit idézik, amelyekben a Rudé právo Cseh­szlovákiának a szocializmus építésében eléri sikereiről ír, hangsúlyozva, hogy az elmúlt tíz év meggyőzően bizonyította Csehszlovákia népének a párt politikája iránti bizalmát. Az Unen című mongol lap hétfői számában kommentárban foglalkozik a Csehszlovákiában 1968-ban lezajlott események­kel. A lap ezeket ellenforradal­mi akciónak minősíti, amelynek konkrét célkitűzései voltak és amely nemcsak Csehszlovákia, hanem a többi szocialista or­szág ellen is irányult. A kommunista párt és Cseh­FELEMÁS HOZZÁÁLLÁS KÍNA TOVÁBBRA IS USZÍT Vietnami javaslat a határállomásokon összegyűlt kínaiak ügyének megoldására (CSTK | — A VNA hírügynök­ség közleményt adott ki a Viet­namban élő kínai nemzetiségű személyek kérdésével foglalko­zó vietnami—kínai tárgyalások harmadik fordulójáról. Hoang Bieh Son külügyminiszter-he­lyettes, a vietnami küldöttség vezetője a tárgyalásokon kije­lentette, hogy az elsőrendű fel­adat azon kínai nemzetiségű személyek ügyének megoldása, akik a vietnami—kínai határál­lomásokon gyűltek össze. A leg­utóbbi ülésen a kínai küldöttség vezetője kijelentette, hogy a kínai fél üdvözölni fogja, ha a vietnami fél visszatéríti ezeket a személyeket korábbi lakhe­lyükre. Mindazonáltal a kínai fél a mai napig nem szüntette meg uszító tevékenységét, amelynek célja, hogy a kínaiak továbbra is a határon marad­janak. Hoang Bich Son indítványoz­ta a kínai küldöttségnek, hogy a két delegáció intézzen közös felhívást a kínai nemzetiségű személyekhez, hogy „térjenek vissza korábbi lakhelyükre, s folytassák normális életmódju kát és munkájukat“. A kínai fél nem adott választ: erre a javaslatra. Angola és Zaire megállapodása Mobutut meghívták Angolába Mubutu Sose Seko zaire-i el­nök az angolai fővárosba a kö­zeljövőben teendő látogatásra szóló meghívást fogadott el a hivatalos látogatáson Kinshasá- ban járt Agostinho Netu angolai elnöktől — jelentette a zaire i hírügynökség. Neto angolai és Mobutu zai- re-i elnök megállapodott, hogy közös bizottságot állítanak fel a két ország között két ós fél ezer kilométer hosszan húzódó határ biztonságának nagyobb fokú szavatolása céljábóL A két államfő tárgyalásairól kiadott közös közleményben Angola és Zaire támogatásáról biztosította a namíbiai, a zim­babwei ós a dél afrikai nemzeti felszabadító mozgalmat. Az angolai államfő ígéretet tett az ásványkincsekben gaz­dag Shaba tartományból az an­golai Lobito kikötővárosig veze­tő Benguela vasútvonal újra- megnyitására. Agostinho Neto Kinshasából visszautazott Luandába. Szlovákia haladó erői a Varsói Szerződés tagországainak inter­nacionalista segítségével hatá­rozottan szem beszálltak a szo­cializmus ellenségeivel, és meg tudták védeni a nép érdekeit é* vívmányait. A szocialista or­szágok részéről Csehszlovákiá­nak nyújtott testvéri segítséget az az internacionalista köteles­ség diktálta, hogy meg kell vé­deni a szocialista világközössé get a reakciós erőik támadá­sától. A Csehszlovákiában tíz évvel ezelőtt lezajlott események is­mételten megmutatták, milyen fontos megvédelmezni a mar­xizmus—leninizmusnak, a nem zetközi munkásosztály és a dől gozó tömegek hatalmas fegyve­rének tisztaságát, megvédte a polgári ideológusok, főként a revizionisták támadásaitól. A lap emlékeztet arra, hogy az 1968-as események résztve­vői közül senkit sem ítéltek el, amiről a nyugati lapok szándé­kosan hallgatnak. A Nyugat si­rámokat hallat arról, hogy Csehszlovákiában megsértik az emberi jogokat, az 1968-as ese­mények megismétlésére szólít fel, a Szovjetuniót és a többi szocialista országot vádolja és csökönyösen „agresszoroknak“ nevezi őket. Az Ünen ezzel kapcsolation ír a szocialista Vietnam ellen irányuló kínai provokációról. A kínai vezetők közvetlenül ag resszív politikát folytatnak a Mongol Népköztársaság, a Viet­nami Szocialista Köztársaság és más országok ellen, s ezzel fontos tartalékát képezik az Egyesült Államink vezette im­perialista erőknek, amelyek igyekeznek elnyomni a forra­dalmi folyamatot a világban. Ezért olvan fontos a szocialista országok összehangolt fellépése a nemzetközi fórumokon, hang­súlyozza a mongol lap. SZPIROSZ KIPRIANU ciprusi elnčik tegnap hazatért 14 napos Görögországi látogatásáról, ahol a görög kormány vendége volt. NICOLAAS DIEDERICHS. n Dél-afrikai Köztársaság elnöke, hétfőn, 75 éves korában el­hunyt. Diederichs, aki 1975 óta töltötte be az elnöki tisztséget, a faji megkülönböztetés és faj­üldözés politikájának híve volt. ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPÉN Kedvező mérleg A román nép ma emlékezik meg a 34 évvel ezelőtti antifa­siszta népfelkelés évfordulójá­ról. J944. augusztus 23-án,ami­kor a szovjet hadsereg felsza badító küzdelmeiben átlépte a román határt, az ország törté­nelmének döntő fontosságú ál lomásához érkezett: a függet­lenségért, a nemzeti és szociá lis szabadságért vívott évszáza­dos küzdelem utolsó felvonása kezdődött ekkor, amely győze lemmel ért véget. Megnyílt ez zel az út Románia új. demok ratikus és haladó fejlődése előtt. Az esemény történelmi jelentőségét méltatva, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a fasiszta diktatúra meg­döntése után Romána teljes ka tonal és anyagi potenciáljával bekapcsolódott a hitleri Német­ország elleni harcba, egészen 1945. május 9-ig, a fasiszmus teljes bukásáig. , Az ország felszabadulása a fasiszta uralom alól egyidejű­leg a népi demokratokus for­radalom, a nemzeti megújho­dás, a mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulások nyitá­nyát jelentette. A Román Kom­munista Párt vezetésével a de­mokratikus és hazafias erők, a lakosság széles rétegei élükön a munkásosztállyal fokozták a harcot a demokratikus jogo­kért, a földreform megvalósítá­sáért, a háború sújtotta gazda­ság fellendítéséért. Az elmúlt 34 év alatt sike­rült felépíteni a szocialista társadalmat, alapjaiban meg­változtatni az ország társadal­mi és gazdasági szerkezetét. A Román Kommunista Párt leg­fontosabb feladatul tűzte ki az ország iparosítását. Ebben lát­ta a gazdasági és kulturális fej­lődésnek, az életszínvonal eme­lésének. a társadalom fejlődé­sének egyedüli lehetőségét. Az említett feladat megvalósításá­nak köszönhető, hogy az elma­radott mezőgazdasági jellegű Románia fejlett, ipari-mezőgaz­dasági országgá vált. Az ország külpolitikájában el­ső helyen szerepel a szocialis­ta országokkal való együttmű- ködés fejlesztése, amely a köl­csönös előnyösség és az elvtársi segítség, az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuve­renitás elvein alapul. Románia fejleszti baráti kapcsolatait és együttműködését a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal a békés egymás mellett élés szellemében pedig a fejlett ka­pitalista országokkal is. Jelen­leg 131 országgal tart fenn dip­lomáciai és konzuláris kapcso­latot. A csehszlovák—román kap­csolatok a közös antifasiszta harcban születtek s a szocialis­ta építés során fejlődtek to­vább. A marxizmus—leniniz­mus, a szocialista internaciona­lizmus s a nemzeti független­ség és szuverenitás elveinek tiszteletben tartásán alapuló kapcsolatok legfontosabb doku­mentuma a 30 évvel ezelőtt megkötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés. A kapcsola­tok fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségű volt Gus­táv Husák elvtárs 1977-es ro­mániai látogatása és Nicolae Ceausescuval folytatott megbe­szélései. A látogatás végén el­fogadott, a barátság elmélyíté­séről és a testvéri együttműkö­dés fejlesztéséről szóló dekla­rációban a két fél kinyilvání­totta. hogy kész minden szinten fejleszteni az együttműködést. A csehszlovák—román gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési kormánybizott­ság legutóbbi, 11. ülésén öröm­mel állapították meg, hogv a nyilatkozatban foglaltakat mindkét fél lehetőségeihez mér­ten igyekszik megvalósítani. Ez lehetővé teszi a két ország kao- csolatainak bővítését a lövő­ben is. KOVÁCS ILONA’ Szovjet vezetők jókívánságai Romániába (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin táviratban fejezte ki jókívánságait a ro­mán vezetőiknek, Nicolae Ceau- sescunak és Manea Manescu- nak, a Román Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepe, Ro­mánia felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából. A távirat leszögezi: az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány a baráti kapcsola­tok sokoldalú elmélyítésére és fejlesztésére törekszik Romá­niával a kétoldalú kapcsolatok terén ugyanúgy, mint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa kere­tében. „A Szovjetunió a test­véri szocialista országok, vala­mint az összes haladó, és de­mokratikus erő összefogásáért, a feszültség enyhülésének meg­szilárdításáért az imperializmus és a reakció erői ellenállásá­nak leküzdéséért harcol, mert ezek az erők igyekeznek foly­tatni a lázas fegyverkezési haj* szát“ — állapítja meg a távi­rat. 1978 és valódi gazdái országuknak. A dolgozók szabadnak érzik magukat s teljes mértékben él­nek az alkotmány, a többi tör­vény, de főként a szocialista társadalom lényege és gyakor­lata biztosította polgárjogaik­kal. Amikor a kulturális életről szólok, szeretném hangsúlyoz­ni a televíziós és a rádióadá­sok fejlődését, a színháziak, hangversenyek egyre növekvő látogatottságát, az amatőr mű­vészeti tevékenység sohasem látott felvirágzását. Megfelel ennek a kulturális értékek cse­réje a szocialista országokkal, de számos tőkés állammal is. A tapasztalt alkotók mellett gyors ütemben növekszik fel zeneszerzők, képzőművészek és írók új nemzedéke. Pozitív eredményeink közé számítjuk — semmiképpen sem utolsó helyen — a nemzetiségi problémák megoldását is, a le­nini tanítás szellemében. Cseh­szlovákia szövetségi állaimjogi elrendezése megszilárdította a cseh és a szlovák nemzet önál­ló fejlődésének és a nemzeti kisebbségek egyenjogú helyze­tének összes feltételeit: A volt polgári köztársaságban égető és megoldhatatlan probléma volt ez, amely egyre jobban bonyolódott és a fasiszta erők malmára hajtotta a vizet, amelyek azután az akkori cseh­szlovák állam felforgatására és végül felszámolására használ­ták ez>t fel. Az ország belpolitikai stabi­litása és gazdasági virágzása növelte a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság tekintélyét a nemzetközi fórumokon. Orszá­gunk elismert politikai és gaz­dasági partnere a világ csak­nem valamennyi államának, te­kintet nélkül ezek társadalmi rendszerére. Diplomáciánk ak­tív, kétoldalú és multilaterális tárgyalásokon mindig világosan a béke, a népek közötti megér­tés és együttműködés érdeké­ben emel szót, az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveinek alapján. Mindig szembenállunk az imperializ­mus és a sovinizmus agresszív terveivel, elítéljük a fajüldö­zést, a cionizmust és az újgyar­matosítás minden formáját. Eze­ket az álláspontokat képviseli küldöttségünk az ENSZ Bizton­sági Tanácsában is, melynek tagjává meggyőző szavazattöbb­séggel választották meg Cseh­szlovákiát. Csehszlovákia aktí­van részt vett az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezleten, aláírta a Záróokmányt és következetesen érvényesíti ennek valamennyi ajánlását. A pártok közötti kapcsolatokban a CSKP minden alkalmat fel­használ, hogy a maga részéből hozzájáruljon a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységéhez. Aki tehát szán­dékosan nem hunyja be a sze­mét a valóság előtt, annak lát­nia kell, hogy az antiszocialis- ta erőknek Csehszlovákia nem­zetközi elszigetelésére tett kí­sérlete teljesítetlen álom ma­radt. Csehszlovákia nemzetközi te­kintélyének szilárd támasza a szocialista közösséghez tartozá­sunk, tagságunk a Varsói Szer­ződésben és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában. A több mint harmincéves háború utáni történelmünk egyetlen láncolata a bizonyítékoknak, milyen előnyös és gyümölcsöző a sokoldalú együttműködés az összes szocialista szövetséges állam számára, hogyan erősíti a szocializmust ezeknek az álla­moknak mindegyikében. A csehszlovák bel- és külpo­litika sarkalatos pontja a ba­rátság és az együttműködés a Szovjetunióval. Ehhez a meg­dönthetetlen elvhez a CSKP és népünk hosszú évek tapaszta­latai után jutott el a burzsoá kizsákmányoló rendszer elleni küzdelemben, a náci megszál­lók ellen vívott nemzeti fel­szabadító harcban, a háború utáni újjáépítés és a szocializ­mus építésének és védelmének időszakában. A történelmi ta­nulság konkrét és egyértelmű: a Szovjetunióra, az első és legnagyobb szocialista ország­ra, a lenini SZKP-ra, a szovjet népre mindig reménnyel tekin­tettünk. A tapasztalatok felbe­csülhetetlen forrását jelentették és jelentik a számunkra, nekik köszönhetjük állami független­ségünk és nemzeti szabadsá­gunk helyreállítását, segítő ke­zet nyújtottak mindig, amikor erre szükségünk volt. A jobboldali revizonisták, a szocializmus legmegrögzöttebb hazai és külföldi ellenségeivel szövetségben, tíz évvel ezelőtt legsúlyosabb támadásaikat a csehszlovák—szovjet szövetség ellen összpontosították, de szö­vetségünk ezt a súlyos próbát Is sikerrel kiállta. A CSKP új vezetősége a szocializmus to­vábbi sikerei fejlesztésének ér­dekében első ós legfontosabb kötelességének tartotta tovább szilárdítani a szövetséget a Szovjetunióval, s ebben a cseh­szlovák nép teljes támogatásá­ra talált. Ez a politika különös szeiulóletessóggel jutott kifeje­zésre a XIV. ós a XV. kong­resszus dokumentumaiban, az 1970 ben aláírt új szövetségi szerződés betűjének és szelle­mének mindennapi teljesítésé­ben és nemrég a Leonyid Brezs­nyev elvtárs vezette szovjet párt- ós kormányküldöttség szí­vélyes fogadtatásában. Mi magyarázza, hogy arány­lag oly gyorsan sikerült felszá­molni azokat a károkat, ame­lyeket Csehszlovákiának az el­lenforradalmi erők okoztak, hol a forrása a sikereknek, amelyeket a szocializmus épí­tésében az utóbbi évek során felmutathatunk? Csehszlovákia Kommunista Pártjának, szervei­nek és szervezeteinek, a Gustáv Husák főtitkár vezette Központi Bizottságának következetes po­litikai nevelő és szervező mun­kája ez. A párt a marxizmus— leninizmus és a proletár in- ternacionalimus elveit követi, a története folyamán szerzett legjobb tapasztalatokra épít, belső életében és vezető szere­pének érvényesítésében lenini módszereket alkalmaz. Ennek köszönhetően hatékonyan meg­nyilvánul a nép odaadása a szocialista eszmék iránt, a párt megszilárdította kapcsola­tát a dolgozókkal, akik aktívan támogatják bel- és külpolitiká­ját. Nyilvánvalóan annak Is kö­szönhető ez, hogy az utóbbi ki­lenc év folyamán kereken fél­millió új harcostárs, túlnyo­mórészt fiatal munkás ós pa­raszt lépett be a párt soraiba. Bel- ós külpolitikánk ered­ményeinek pozitív értékelése nem jelenti azt, hogy nem lát­juk az életünkben mutatkozó problémákat. Nem takargatjuk ezeket ós nyíltan megvitatjuk fogyatékosságainkat. Különö­sen megnyilvánult ez a Köz­ponti Bizottság 1978 márciusá­ban megtartott 11. plenáris ülésén. A kommunisták or­szágszerte igen igényesen ér­tékelik az elért eredményeket, kitűzik a következő időszak fel­adatait, ösztönzik és felhasznál­ják a dolgozók bírálatát ós ön­bírálatát. Tovább szilárdul a nép erkölcsi-politikai egysége, felzárkózottsága a kommunista párt körül, ez szavatolja, hogy sikerül leküzdeni a fogyatékos­ságokat az egyes területeken, hogy teljesítjük a XV. kongresz- szus feladatait. A csehszlovák nép az idén emlékezik meg önálló állama megalakulásának 60. évforduló­járól és a reakció felett aratott győzelmének 30. évfordulójá­ról. Nem feledkezik meg azon­ban a negyven év előtti mün­cheni árulásról sem s arról sem, hogy 1968-ban a jobboldali re­vizionisták, opportunisták, a szocializmus ellenségei ismét valamiféle „müncheni sorsot“ készítettek elő számára. Né­pünk a gazdag tapasztalatokból tanulva, a CSKP vezetésével, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való szövet­ségben minden erejét és képes­ségét latba veti, hogy hűen szolgálja a szocialista társada­lom további szilárdítását és fej­lesztését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom