Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-18 / 227. szám, péntek
Derűlátással tekintünk ■» t a jovobe (Folytatás az 5. oldalról} százaléka összkomfortos lakásban él. Az is az életszínvonal emelkedését mutatja, hogy növekszik áz emberek szabad idejének tartama, átlagosan az év íiíi pja inaik egyharmada szabad nap. Egyidejűiéig javultak annak lehetőségei, hogy az emberek a szabad időt kulturális tevékenységgel és erejük visz- szanyerésével töltsék. 1977-ben például csaknem 9 millió ember vett részt külföldi üdülésen. A fejlett szocialista társadalom építéséért Népgazdaságunk sikeres fejlődése szorosan összefügg a szocialista termelőviszonyok további megszilárdulásának, társadalmunk osztály- és szociális szerkezetének kedvező fejlődésével, a párt tekintélyének és vezető szerepének megszilárdulásával, a nép erkölcsi-politikai egységének megerősödésével és a CSKP politikája iránti mély odaadásával. A XIV. és a XV. pártkongresszus irányvonalámaik megvalósítása során nem kevés akadályt és nehézséget kellett és !.e>ll leküzdeni. Az előrehaladás érdekében harcot kellett és kell vívni a kényelmesség, a rutinszerűség ésr a formalizmus ellen. Nem mindenütt és nem mindig sikerült é& sikerül idejében és jól teljesíteni az előirányzott feladatokat. Ezért a párt bíráló igényességgel értékeli az elért eredményeket, s el akarja kerülni az önelégültséget. Ettől függetlenül az az igazság, hogy nagy munkát végeztünk, amely minden területen magasabb szintre emelte társadalmunkat. Gustáv Husák elvtárs májusban a prágai városi pártkonferenciáin ezt mondotta: „Népünk és pártunk jogos büszkeséggel tekinthet vissza ac elmúlt időszakra, amely teljes mértékben alátámasztotta a kommunista párt magatartásának helyességét, a Tanulságok című dokumentum elemzésednek és következtetéseinek helyességét, Csehszlová.- kia fejlesztésével, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunk fejlesztésével kapcsolatban kö vetett politikánk helyességét.“ Az elmúlt évek eredményei meggyőzően bizonyítják a fejlett szocialii-^a társadalom fejlesztése programjának helyességét, azt, hogy ez a program helyesen fejezi ki a dolgozóik alapvető érdekeit, országunk továbbfejlesztésének szükségleteit. Eredményeink bizonyítják a szocialista népgazdaság irányítása és tervezése lenini ©Iveinek általános érvényességét, amelyek következetes és alkotó megvalósítása pótolhatatlan előfeltétele népgazdaságunk továbbfejlesztésének. Eredményeink bizonyítják, hogy csak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való sokoldalú együttműködés szüntelen fejlesztése és elmélyítése biztosíthatja megbízhatóan folyamatos gazdasági fejlődésünket. Eredményeink főként a tőkés világ jelenlegi helyzetével összehasonlítva szembetűnőek. A tőkés társadalmi rendszer általános válsága, amely a gazdaság területén és több más területen is érezteti hatását, nagymértékben sújtja a széles néptömegek létbiztonságát. Az 1969 és 1977 közötti időszak pozitív, kedvező eredményednek súlyát fokozza az, hogy az ötödik ötéves tervidőszak második felétől kezdve mélyreható változásokra került sor gazdasági fejlődésünk belső körülményeiben. Az elért eredmények megteremtik az alapvető feltételeket ahhoz, hogy a XV. pártkongresszus határozatainak szelleméljen aktív módon, belső gazdasági tartalékaink mozgósításával kielégítsük a jövő évek szükségleteit, teljesítsük a jövő feladatokat, s ellensúlyozzuk a nyersanyagok és az energia világpiaci ára növekedésének és a tőkés világ válságával összefüggő más jelenségeknek a negatív hatását. A pártnak az a stratégiai célkitűzése, hogy növelni kell a népgazdaság hatékonyságát és javítani kell a munka minőségét, népgazdasági fejlődésünknek, a lakosság életszínvonala emelésének, lét- biztonsága megszilárdulásának reális útja. A CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok következetes teljesítése előmozdítja azt, hogy megszilárdítsuk elért sikereinket és további sikereket érjünk el. A CSKP KB 11. ülése ugyanis átfogóan értékelte a XV. pártkongresszus határozatainak eddigi teljesítését és megvitatta, hogyan lehetne növelni az irányítás hatékonyságát minden területen, gyorsabban mozgósítani a tartalékokat és javítani a munka minőségét, joggal lőhetünk büszkék az elért eredményekre, derűlátással tekinthetünk a jövőbe. A pártnak a néppel összefogva elég ereje van az új feladatok teljesítéséhez. Az 1969. áprilisa óta követett lenini irányvonal újabb győzelmeket biztosít munkásosztályunk, népünk, szocialista társadalmunk számára. JAROSLAV SVOBÜDA A Svitavyi Műszaki Megmunkáló Gépeket Gyártó Nemzeti Vállalat a famegmunkáló gépek legnagyobb gyártója hazánkban. A gépgyár dolgozóinak fő feladata, olyan berendezések gyártása, amelyeket a bútorrészek, ablak- és ajtókeretek gyártásában alkalmazhatnak, nem csupán a hazai bútorgyárakban, hanem a KGST többi országaiban is. Az idei termelési feladatok a tavalyi évhez viszonyítva 8,5 százalékkal magasabbak, a vállalat egész termelésének 65 százalékát exportálják a KGST- országokba, főleg az NDK-ba. Felvételünkön 'Karéi Šír szerelőmunkás az EWL bútorrészek megmunkálását végző kombinált gép szerelését vépzi. Ezt a gépet a brnói nemzetközi gépipari vásáron az idén állítják ki első ízben. (Felvétel: CSTK — J. Sourek) A MODERN OHM EGYIK BTÍflfifllE Leoš Janáček életművén! Ezekben a napokban világszerte megemlékeznek Leoš Ja náček, a nagy morva zeneszerző halálának ötvenedik évfordulójáról. Hazánk zenei múlt|ának egyik legkiemelkedőbb alakját 62 éves koráig mint zeneszerzőt csak Brnóban ismerték va lamelyest. Az operairodalom egyik legnagyszerűbb paraszt- drámájának, A mostohalány című operának — mely külföldön Jenufa címmel terjedt el — a prágai bemutatója azonban egy csapásra ismertté tette a szerző nevét egész hazánk ban, s a mű bécsi bemutatója után Janáček a nemzetközi ze nei érdeklődés középpontjába került. Ettől kezdve a nagy mester a kor zenéiének egyik legvitatottabb egyémsege lett. Az ellentmondásos vélemények okát a művész nagyon sajátos zenei, zeneesztétikái és társadalmi fejlődésében kell keresnünk. Idézzük fel életének egyes eseményeit, melyek rávilágítanak Janáček művészetinek nem mindig akadálymentes kibontakozására. Morvaország észak keleti sarkában, közel a lengyel határ hoz, Hukvaldyban született 1854. július 3-án. Édesapja és nagyapja tanító volt. szülei ezért neki is a családi hagyomány folytatását szánták hivatásul. A tehetséges fiatal a tanítóképzőben Pavel K'rííovský nál, a kor jelentős zeneszerzőjénél tanulta a zeneszerzés alapjait. Később a prágai orgona-iskolában F. Z. Skuherský lett a mestere, majd rövid ideig a lipcsei és a bécsi konzervatóriumban képezte magát. Janáček nyughatatlan és türelmetlen fiatal volt, nem^ elégedett meg lipcsei és bécsi tanárainak pedagógiai képességeivel, akik a fiatal, temperamen tumos morva zeneszerző fejlő- désének irányítására valóban nem voltak alkalmasak. Visszatérésé után 1881-ben orgona- iskolát alapított Brnóban. Itt több mint négy évtizeden át nevelte, tanított,! a fiatal ze tieszerzők több nemzedéke' Janáček művészetét tekintve figyelembe keü vennünk azt i tényt, hogv a zeneszerző —bár tulajdonképpen még Antonín Dvorák■ és Zdenék Fibich nem zedékéhez tartozott J Dvorák riál tizenhárom, Fibichnél négy evvel volt fiatalabbJ és szeme lyesen ismerte Bedfich Smetu ■ nát is —. müvei már a huszadik század zenéjének előhírnö kei voltak. Alkotó munkásságának első szakaszában keletkezett müvei meg tükrözik i nagy példakép, Dvorak. tiatasát Ebből az időből származik első nagyobb műve, a Sárka című opera Vokális és hangszeres művei Is a klasszikus-romantikus stílus szintézisén alapultak, de Ja náček érdeklődése hamarosan a rendkívül gazdag morva nép zene felé fordult. A zeneszerző kezdeti elméleti érdeklődése hazája népének zenéje iránt hatalmas szenvedéllyé vált. A népdalgyűjtés nemcsak zeneileg érdekelte, pszichológiailag, esztétikailag és szociológiailag is tanulmányozta a népdalt, moly művészetének legfőbb ihletője és forrása lett. Zené jében a népi ihletettség azonban nem népdahdézetek forrná jálKiu jelentkezik, hanem a nép zenéje és beszédmódja sajátos lejtésének alkalmazásában. Szerzeményeiben a népi jelleg íz emberek valóságos életének ábrázolását jelentette. Hosszasan tanulmányozta az emberi beszéd zenei lejtését. Érzékeny zenei hallása minden kimondott szóban zenét hallott. > ezt Janáček zeneileg próbálta rögzíteni is. Különösen a beszéddel kifejezett érzelmeket, indulatokat, szenvedélyeket, tudta j zene nyelvén mesterien megszólaltatni. Az Amarns című kantáta az első mű, melyben Janáček az új stílussal próbálkozott. Ettől kezdve írta szebbnél szebb műveit, melyek reveit nemcsak a cseh, hanem az egész európai modern zene egyik legeredetibb alakja lett. Alapvető drámai érzéke a színpadi zenében találta meg legtermészetesebb kifejezési formáját. Jellegzetes társadalmi kérdéseket megelevenítő kilenc operája közül a JenáJa, a Kát fa Kabonova, a Ravasz ró- kőcska és a Makropoulosz ügy a nemzetközi operarepertoár állandóan műsoron levő darabjai. Jelentősek kórusműveí is. Híres férfikórusaiban — a Ma- ryčka Magdonovában, a Hetven< ezerben es a Haljar kántor ban — Petr Bezruč verseit zenésí- tette meg. a munkásosztály harcát juttatta kifejezésre. fanaček a modern opera egyik legnagyobb úttörője és mestere. Tiszteletére a brnói operaház az ő nevét vette fel. Zenei hagyatékának ápolásában és tanulmányozásában is a brónól előadóművészek illetve zenetudósok járnak az élen. A város gyakran rendez fesztiválokat és tudományos találkozókat a zeneszerző tiszteletére. 1977-ben hazánkban megalakult a Leoš Janáček Társaság is. Müvei tisztelőinek a száma külföldön is nagy. Jelentős Janáček-társaság működik például Svájcban és Japánban. SCHLOSSER KLÁRA A LENINI ÜTŐN MAI SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA BRATISLAVÁBAN A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat idézte meg tavaly a moszkvai Manézsban rendezett, több mint háromezer alkotást felölelő kiállítás, amelynek jelszava a „Lenini úton“ volt. S valóban, a lenini eszme ösztönözte a szovjet képzőművészetet az olyan szovjet köztársaságokban és tartományokban is, amelyek korábban is rendelkeztek ugyan alkalmazott művészeti hagyományokkal, de a szabadművészet számukra Ismeretlen volt. Beszédes számok: ma körülbelül 16 ezer képzőművész munkálkodik a Szovjetunióban, s az utolsó négy évben megnyílt kétezer tárlatot harmincmilliónál többen látogatták meg. A vándorkiállítás anyaga most a bratislavai Kultúra Házába érkezett; változatos beszédű, válogatott anyag, mely a teljesség igénye nélkül is jól tájékoztat az egész szovjet képzőművészet jelenéről. A kort intenzíven átélő művészeket életbe vágó közösségi és emberi kérdések izgatják. Közéleti hevülettel formált alkotásaik hitelesen tükrözik a szocializmus építését vállaló nép lelkiségét. Közléseik nyelve a világos és érthető, korántsem a szabályokhoz mereven alkalmazkodó realizmus. A realizmus állandóan fejlődő alkotó módszerével élnek. Kifejező eszközeik összhangban vannak a népeik életében történő páratlan külső és belső változásokkal. A kiállító alkotók különböző nemzedékekhez és nemzetekhez tartoznak. Történeti tárgyú műveikben visszapillantanak a múltba. A moszkvai Viktor Gromyko lényeget kiemelő, egyszerű festésmóddal foglalja képlxj egy 17-es partizáncsapat vonulását. A türkmén Izzat Klycsev Aurórája tartalmi és formai összhangban, lendülettel, érzékletesen idézi fel a Téli Palota ostromára fegyelmezett sorokban menetelüket, a háborgó hullámokon készenlétben álló hadihajót, a légkör drámai feszültségét, s az ember új életbe vetett hitét. A dusanbeí Mihail Abduralimanov és Greta Jaralova teltzengésű, harsány koloritú kompozícióban ünnepli a Tadzsik Köztársaság kikiáltását. A kiállítás legszebb szobra pedig az alma-atai Tuligen Doszmagambetov fába faragott remek női aktja, a Hírnök. A távolodó időben sem halványulnak el a borzalmak. A litván Augusztinasz Szavickasz triptichonja, a Párbeszéd mond- hatatlanul fájdalmas kifejezísű arccal ábrázolja az Anyát, akit megöltek, és a meggyötört testvért, akit a fasiszták lőttek agyon. A két tragikus témájú festmény gyászos hangulatát a napfényes Tavaszi műterem derűs képe oldja föl. A mindenanpi élet sokrétűségére, kiegyensúlyozott nyugalmára és bőségére vet fényt a tbiliszi Marina Lobzsanidzo- va Ünnep című vászna. A grú- ziai Grigorij Toidzse izgalmas színekkel tárja elénk a Kaheti őszt. A föld, a fák, az emberek és állatok kapcsolatát idézi a tbiliszi Radysz Torgyija Ősz című képe is. Dzsavljat Umarbekovot már az Új táj foglalkoztatja. A dombok szelíd vonulatára óriás gáztartályok formái rajzolódnak. A folyó fölött karcsú híd feszül és hatalmas csővezeték szállítja a gázt távoli vidékekre. Festői és emberi energiák feszülnek Edgar llten Szántók című vásznán. Két szálas, kisportolt testű férfi áll a fénylő ekevasú gép mellett. Elkezdődik a zsíros talaj szántása, s nem tart hajnaltól késő estig. A mind táguló, bővülő horizontot mutató világról ad hírt az ogyesszai Alexander Cselbakov világos, tisztán épített pasztell je: a Világűr. A természet szépsége ihleti a bakui Raszim Babajevet. A költői hangú észt grafika valóságszemlélete közismert. Képalkotása általánosító és tömörítő. A ta Hinni Kajsz Puusz- tak Reggeli utak című lapján érzelmi és gondolati mélység párosul a mesterségbeli tudással. Evald Okasz litográfiája kitűnően érzékelteti a Várost. Ynnelejd Eelma kalásztermő föld termékenységéről szói. Vive Tolli finom lírikus. A népi hagyományok szellemét megragadva idézi az Iván nap .egen- dás világát. A rosztovi Vityalij Markin színes linómetszete az Új világ születését hirdeti, világos grafikai nyelven. A moszkvai Kiara Kaljincseva litográfiája meleg kedéllyel utal arra, hogyan tárgyalja meg a Legfrissebb híreket az utcaseprő és a postáslány. A minszki Borisz Zaborov Ember és világűr litográfiájában Ikarosz, az újítók, az úttörők önfeláldozását idézi technikai biztonsággal. Az értékekben bővelkedő anyag nem illusztrálva, hanem a lényegét kiszűrve ábrázol. Festi az igazat és megfogja az időt. BArkANY JENÖNÉ VIII. iq7fl
