Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-18 / 227. szám, péntek

Derűlátással tekintünk ■» t a jovobe (Folytatás az 5. oldalról} százaléka összkomfortos la­kásban él. Az is az életszínvonal emel­kedését mutatja, hogy növek­szik áz emberek szabad idejé­nek tartama, átlagosan az év íiíi pja inaik egyharmada szabad nap. Egyidejűiéig javultak an­nak lehetőségei, hogy az em­berek a szabad időt kulturális tevékenységgel és erejük visz- szanyerésével töltsék. 1977-ben például csaknem 9 millió em­ber vett részt külföldi üdülé­sen. A fejlett szocialista társadalom építéséért Népgazdaságunk sikeres fej­lődése szorosan összefügg a szocialista termelőviszonyok to­vábbi megszilárdulásának, tár­sadalmunk osztály- és szociális szerkezetének kedvező fejlődé­sével, a párt tekintélyének és vezető szerepének megszilárdu­lásával, a nép erkölcsi-politikai egységének megerősödésével és a CSKP politikája iránti mély odaadásával. A XIV. és a XV. pártkong­resszus irányvonalámaik megva­lósítása során nem kevés akadályt és nehézséget kellett és !.e>ll leküzdeni. Az előreha­ladás érdekében harcot kellett és kell vívni a kényelmesség, a rutinszerűség ésr a formaliz­mus ellen. Nem mindenütt és nem mindig sikerült é& sikerül idejében és jól teljesíteni az előirányzott feladatokat. Ezért a párt bíráló igényességgel értékeli az elért eredményeket, s el akarja kerülni az önelé­gültséget. Ettől függetlenül az az igazság, hogy nagy munkát végeztünk, amely minden te­rületen magasabb szintre emel­te társadalmunkat. Gustáv Husák elvtárs májusban a prá­gai városi pártkonferenciáin ezt mondotta: „Népünk és pár­tunk jogos büszkeséggel tekint­het vissza ac elmúlt időszak­ra, amely teljes mértékben alá­támasztotta a kommunista párt magatartásának helyességét, a Tanulságok című dokumentum elemzésednek és következteté­seinek helyességét, Csehszlová.- kia fejlesztésével, a Szovjet­unióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunk fejlesztésével kapcsolatban kö vetett politikánk helyességét.“ Az elmúlt évek eredményei meggyőzően bizonyítják a fej­lett szocialii-^a társadalom fej­lesztése programjának helyes­ségét, azt, hogy ez a program helyesen fejezi ki a dolgozóik alapvető érdekeit, országunk továbbfejlesztésének szükség­leteit. Eredményeink bizonyít­ják a szocialista népgazdaság irányítása és tervezése lenini ©Iveinek általános érvényessé­gét, amelyek következetes és alkotó megvalósítása pótolha­tatlan előfeltétele népgazdasá­gunk továbbfejlesztésének. Eredményeink bizonyítják, hogy csak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való sokoldalú együttműködés szün­telen fejlesztése és elmélyítése biztosíthatja megbízhatóan fo­lyamatos gazdasági fejlődé­sünket. Eredményeink főként a tőkés világ jelenlegi helyzetével összehasonlítva szembetűnőek. A tőkés társadalmi rendszer általános válsága, amely a gaz­daság területén és több más területen is érezteti hatását, nagymértékben sújtja a széles néptömegek létbiztonságát. Az 1969 és 1977 közötti idő­szak pozitív, kedvező eredmé­nyednek súlyát fokozza az, hogy az ötödik ötéves tervidő­szak második felétől kezdve mélyreható változásokra került sor gazdasági fejlődésünk bel­ső körülményeiben. Az elért eredmények megteremtik az alapvető feltételeket ahhoz, hogy a XV. pártkongresszus határozatainak szelleméljen ak­tív módon, belső gazdasági tar­talékaink mozgósításával kielé­gítsük a jövő évek szükségle­teit, teljesítsük a jövő felada­tokat, s ellensúlyozzuk a nyersanyagok és az energia világpiaci ára növekedésének és a tőkés világ válságával összefüggő más jelenségeknek a negatív hatását. A pártnak az a stratégiai célkitűzése, hogy növelni kell a népgazdaság ha­tékonyságát és javítani kell a munka minőségét, népgazdasá­gi fejlődésünknek, a lakosság életszínvonala emelésének, lét- biztonsága megszilárdulásának reális útja. A CSKP KB 11. ülésén elfo­gadott határozatok következe­tes teljesítése előmozdítja azt, hogy megszilárdítsuk elért si­kereinket és további sikereket érjünk el. A CSKP KB 11. ülé­se ugyanis átfogóan értékelte a XV. pártkongresszus határo­zatainak eddigi teljesítését és megvitatta, hogyan lehetne nö­velni az irányítás hatékonyságát minden területen, gyorsabban mozgósítani a tartalékokat és javítani a munka minőségét, joggal lőhetünk büszkék az el­ért eredményekre, derűlátással tekinthetünk a jövőbe. A párt­nak a néppel összefogva elég ereje van az új feladatok tel­jesítéséhez. Az 1969. áprilisa óta követett lenini irányvonal újabb győzelmeket biztosít munkásosztályunk, népünk, szocialista társadalmunk szá­mára. JAROSLAV SVOBÜDA A Svitavyi Műszaki Megmunkáló Gépeket Gyártó Nemzeti Vál­lalat a famegmunkáló gépek legnagyobb gyártója hazánkban. A gépgyár dolgozóinak fő feladata, olyan berendezések gyár­tása, amelyeket a bútorrészek, ablak- és ajtókeretek gyár­tásában alkalmazhatnak, nem csupán a hazai bútorgyárakban, hanem a KGST többi országaiban is. Az idei termelési felada­tok a tavalyi évhez viszonyítva 8,5 százalékkal magasabbak, a vállalat egész termelésének 65 százalékát exportálják a KGST- országokba, főleg az NDK-ba. Felvételünkön 'Karéi Šír szerelő­munkás az EWL bútorrészek megmunkálását végző kombinált gép szerelését vépzi. Ezt a gépet a brnói nemzetközi gépipari vásáron az idén állítják ki első ízben. (Felvétel: CSTK — J. Sourek) A MODERN OHM EGYIK BTÍflfifllE Leoš Janáček életművén! Ezekben a napokban világ­szerte megemlékeznek Leoš Ja náček, a nagy morva zeneszer­ző halálának ötvenedik évfor­dulójáról. Hazánk zenei múlt|ának egyik legkiemelkedőbb alakját 62 éves koráig mint zeneszer­zőt csak Brnóban ismerték va lamelyest. Az operairodalom egyik legnagyszerűbb paraszt- drámájának, A mostohalány cí­mű operának — mely külföl­dön Jenufa címmel terjedt el — a prágai bemutatója azon­ban egy csapásra ismertté tet­te a szerző nevét egész hazánk ban, s a mű bécsi bemutatója után Janáček a nemzetközi ze nei érdeklődés középpontjába került. Ettől kezdve a nagy mester a kor zenéiének egyik legvitatottabb egyémsege lett. Az ellentmondásos vélemé­nyek okát a művész nagyon sajátos zenei, zeneesztétikái és társadalmi fejlődésében kell ke­resnünk. Idézzük fel életének egyes eseményeit, melyek rá­világítanak Janáček művészeti­nek nem mindig akadálymentes kibontakozására. Morvaország észak keleti sar­kában, közel a lengyel határ hoz, Hukvaldyban született 1854. július 3-án. Édesapja és nagyapja tanító volt. szülei ezért neki is a családi hagyo­mány folytatását szánták hiva­tásul. A tehetséges fiatal a ta­nítóképzőben Pavel K'rííovský nál, a kor jelentős zeneszerző­jénél tanulta a zeneszerzés alapjait. Később a prágai orgo­na-iskolában F. Z. Skuherský lett a mestere, majd rövid ide­ig a lipcsei és a bécsi konzer­vatóriumban képezte magát. Ja­náček nyughatatlan és türel­metlen fiatal volt, nem^ elége­dett meg lipcsei és bécsi taná­rainak pedagógiai képességei­vel, akik a fiatal, temperamen tumos morva zeneszerző fejlő- désének irányítására valóban nem voltak alkalmasak. Vissza­térésé után 1881-ben orgona- iskolát alapított Brnóban. Itt több mint négy évtizeden át nevelte, tanított,! a fiatal ze tieszerzők több nemzedéke' Janáček művészetét tekintve figyelembe keü vennünk azt i tényt, hogv a zeneszerző —bár tulajdonképpen még Antonín Dvorák■ és Zdenék Fibich nem zedékéhez tartozott J Dvorák riál tizenhárom, Fibichnél négy evvel volt fiatalabbJ és szeme lyesen ismerte Bedfich Smetu ■ nát is —. müvei már a husza­dik század zenéjének előhírnö kei voltak. Alkotó munkásságá­nak első szakaszában keletke­zett müvei meg tükrözik i nagy példakép, Dvorak. tiatasát Ebből az időből származik első nagyobb műve, a Sárka című opera Vokális és hangszeres művei Is a klasszikus-romantikus stí­lus szintézisén alapultak, de Ja náček érdeklődése hamarosan a rendkívül gazdag morva nép zene felé fordult. A zeneszerző kezdeti elméleti érdeklődése hazája népének zenéje iránt hatalmas szenvedéllyé vált. A népdalgyűjtés nemcsak zenei­leg érdekelte, pszichológiailag, esztétikailag és szociológiailag is tanulmányozta a népdalt, moly művészetének legfőbb ihletője és forrása lett. Zené jében a népi ihletettség azon­ban nem népdahdézetek forrná jálKiu jelentkezik, hanem a nép zenéje és beszédmódja sajátos lejtésének alkalmazásában. Szerzeményeiben a népi jelleg íz emberek valóságos életének ábrázolását jelentette. Hosszasan tanulmányozta az emberi beszéd zenei lejtését. Érzékeny zenei hallása minden kimondott szóban zenét hal­lott. > ezt Janáček zeneileg pró­bálta rögzíteni is. Különösen a beszéddel kifejezett érzelmeket, indulatokat, szenvedélyeket, tudta j zene nyelvén mesterien megszólaltatni. Az Amarns cí­mű kantáta az első mű, mely­ben Janáček az új stílussal pró­bálkozott. Ettől kezdve írta szebbnél szebb műveit, melyek reveit nemcsak a cseh, hanem az egész európai modern zene egyik legeredetibb alakja lett. Alapvető drámai érzéke a színpadi zenében találta meg legtermészetesebb kifejezési formáját. Jellegzetes társadal­mi kérdéseket megelevenítő ki­lenc operája közül a JenáJa, a Kát fa Kabonova, a Ravasz ró- kőcska és a Makropoulosz ügy a nemzetközi operarepertoár ál­landóan műsoron levő darab­jai. Jelentősek kórusműveí is. Híres férfikórusaiban — a Ma- ryčka Magdonovában, a Hetven< ezerben es a Haljar kántor ban — Petr Bezruč verseit zenésí- tette meg. a munkásosztály har­cát juttatta kifejezésre. fanaček a modern opera egyik legnagyobb úttörője és mestere. Tiszteletére a brnói operaház az ő nevét vette fel. Zenei hagyatékának ápolásá­ban és tanulmányozásában is a brónól előadóművészek illetve zenetudósok járnak az élen. A város gyakran rendez feszti­válokat és tudományos találko­zókat a zeneszerző tiszteletére. 1977-ben hazánkban megalakult a Leoš Janáček Társaság is. Müvei tisztelőinek a száma kül­földön is nagy. Jelentős Janá­ček-társaság működik például Svájcban és Japánban. SCHLOSSER KLÁRA A LENINI ÜTŐN MAI SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA BRATISLAVÁBAN A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat idézte meg tavaly a moszkvai Manézsban rende­zett, több mint háromezer al­kotást felölelő kiállítás, amely­nek jelszava a „Lenini úton“ volt. S valóban, a lenini eszme ösztönözte a szovjet képzőmű­vészetet az olyan szovjet köz­társaságokban és tartományok­ban is, amelyek korábban is rendelkeztek ugyan alkalma­zott művészeti hagyományok­kal, de a szabadművészet szá­mukra Ismeretlen volt. Beszé­des számok: ma körülbelül 16 ezer képzőművész munkálkodik a Szovjetunióban, s az utolsó négy évben megnyílt kétezer tárlatot harmincmilliónál töb­ben látogatták meg. A vándorkiállítás anyaga most a bratislavai Kultúra Há­zába érkezett; változatos beszé­dű, válogatott anyag, mely a teljesség igénye nélkül is jól tájékoztat az egész szovjet képzőművészet jelenéről. A kort intenzíven átélő művészeket életbe vágó közösségi és em­beri kérdések izgatják. Közéle­ti hevülettel formált alkotásaik hitelesen tükrözik a szocializ­mus építését vállaló nép lelki­ségét. Közléseik nyelve a vilá­gos és érthető, korántsem a szabályokhoz mereven alkal­mazkodó realizmus. A realiz­mus állandóan fejlődő alkotó módszerével élnek. Kifejező eszközeik összhangban vannak a népeik életében történő pá­ratlan külső és belső változá­sokkal. A kiállító alkotók különböző nemzedékekhez és nemzetekhez tartoznak. Történeti tárgyú mű­veikben visszapillantanak a múltba. A moszkvai Viktor Gromyko lényeget kiemelő, egyszerű festésmóddal foglalja képlxj egy 17-es partizáncsapat vonulását. A türkmén Izzat Klycsev Aurórája tartalmi és formai összhangban, lendület­tel, érzékletesen idézi fel a Téli Palota ostromára fegyelmezett sorokban menetelüket, a hábor­gó hullámokon készenlétben álló hadihajót, a légkör drá­mai feszültségét, s az ember új életbe vetett hitét. A dusanbeí Mihail Abduralimanov és Greta Jaralova teltzengésű, harsány koloritú kompozícióban ünnepli a Tadzsik Köztársaság kikiál­tását. A kiállítás legszebb szob­ra pedig az alma-atai Tuligen Doszmagambetov fába faragott remek női aktja, a Hírnök. A távolodó időben sem hal­ványulnak el a borzalmak. A litván Augusztinasz Szavickasz triptichonja, a Párbeszéd mond- hatatlanul fájdalmas kifejezísű arccal ábrázolja az Anyát, akit megöltek, és a meggyötört testvért, akit a fasiszták lőttek agyon. A két tragikus témájú festmény gyászos hangulatát a napfényes Tavaszi műterem de­rűs képe oldja föl. A mindenanpi élet sokrétű­ségére, kiegyensúlyozott nyu­galmára és bőségére vet fényt a tbiliszi Marina Lobzsanidzo- va Ünnep című vászna. A grú- ziai Grigorij Toidzse izgalmas színekkel tárja elénk a Kaheti őszt. A föld, a fák, az embe­rek és állatok kapcsolatát idézi a tbiliszi Radysz Torgyija Ősz című képe is. Dzsavljat Umarbekovot már az Új táj foglalkoztatja. A dombok szelíd vonulatára óriás gáztartályok formái rajzolód­nak. A folyó fölött karcsú híd feszül és hatalmas csővezeték szállítja a gázt távoli vidékek­re. Festői és emberi energiák feszülnek Edgar llten Szántók című vásznán. Két szálas, ki­sportolt testű férfi áll a fénylő ekevasú gép mellett. Elkezdő­dik a zsíros talaj szántása, s nem tart hajnaltól késő estig. A mind táguló, bővülő horizon­tot mutató világról ad hírt az ogyesszai Alexander Cselbakov világos, tisztán épített pasz­tell je: a Világűr. A természet szépsége ihleti a bakui Raszim Babajevet. A költői hangú észt grafika valóságszemlélete közismert. Képalkotása általánosító és tö­mörítő. A ta Hinni Kajsz Puusz- tak Reggeli utak című lapján érzelmi és gondolati mélység párosul a mesterségbeli tudás­sal. Evald Okasz litográfiája kitűnően érzékelteti a Várost. Ynnelejd Eelma kalásztermő föld termékenységéről szói. Vive Tolli finom lírikus. A népi hagyományok szellemét megra­gadva idézi az Iván nap .egen- dás világát. A rosztovi Vityalij Markin színes linómetszete az Új világ születését hirdeti, világos gra­fikai nyelven. A moszkvai Kia­ra Kaljincseva litográfiája me­leg kedéllyel utal arra, ho­gyan tárgyalja meg a Legfris­sebb híreket az utcaseprő és a postáslány. A minszki Borisz Zaborov Ember és világűr li­tográfiájában Ikarosz, az újí­tók, az úttörők önfeláldozását idézi technikai biztonsággal. Az értékekben bővelkedő anyag nem illusztrálva, hanem a lényegét kiszűrve ábrázol. Festi az igazat és megfogja az időt. BArkANY JENÖNÉ VIII. iq7fl

Next

/
Oldalképek
Tartalom