Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-13 / 191. szám, csütörtök

­A BRIGADVEZETO SZERZODESE Beszélgetés o Mélník III. ifjúsági építkezés egyik élenjáró dolgozójával A7. EMÉ III., az első 500 me­gawattos teljesítményű hőerő­mű építkezése az első percek­től fogva mágnesként vonzotta fiatalokat. Jöttek az ország minden részéből, egyetemt vég­zettséggel, gimnáziumi érettsé­givel, szakmunkás-bizony ít­vánnyal és szakma nélkül. Ht mindenkire szükség volt, min­denkinek jutott testreszabott munka. Két évvel ezelőtt vállalt véd nökséget az építkezés fölött a Szocialista Ifjúsági Szövelség Korábban 25 százalékra telje­sítették az építés tervfelada- taít. Azóta természetes, hogy legalább 100 százalékra teljesí­tik, s nem ritka az olyan hó­nap sem, amikor túlteljesítik. Másfél éve dolgozik itt Halia Milán, a nyugat-szlovákiai fia­talok 40 fős munkabrigádjának vezetője. — Az első idők, a hőskor­szak hetei-hónapjai eléggé ne­hezek voltak — magyarázza. — összetartó erő esetleg csak a közös szállás, az üzemi étkez­de asztala, meg a röpgyűlések programja volt, de számomra biztatást jelentett, hogy építője lehetek egy új létesítménynek, amelyről talán ötven esztendő múlva is el lehet mondani: nos, az én munkám is benne van! Bratislavából jött, ahol a Vá­rosi Építőipari Vállalat fiatal technikusaként dolgozott, s egy évre szóló szerződést írt alá, hogy építésvezetői gyakorlatát Itt, ezen az építkezésen töké­letesítse. Abban az időben, másfél évvel ezelőtt 580 fiatal, önkéntes építő érkezett ide. Megalapították a SZISZ épílke- zési szervezetét, melynek veze­tősége a járási bizottságok rangján irányítja az ifjúsági munkát. A védnökség persze nemcsak az ittenieket érintet­te, hiszen az egész ország be­kapcsolódott a mozgalomba, de a vállalások teljesítése rájuk hárult. — Nem volt könnyű — em­lékszik vissza —, hiszen az építkezés fő kivitelezője 700 dolgozóra, a technikai berende­zések szerelését irányító vál­lalat pedig 130 dolgozóra ter­vezett teljesítményt követelt, mi pedig csak ötszáznyolcva- nan voltunk. Hosszabbított mű­szakokban, szombati és vasár­napi műszakokban dolgozva tettünk eleget a követelmé­nyeknek. — Mondhatom ezt forradal­mi helytállásnak? — kérdem tőle. Hosszan gondolkodik. Latol­gatja, hogy amikor illő munka­bért kapnak a teljesítmény ará­nyában. s az építők közvetle­nül a másodosztályú HOTEL LUDMILLA szomszédságában, hozzá hasonló épületben, für­dőszobás lakosztályokban Jak­nak, kedvezményes árú menet­jegyeket kapnak, ha az ottho­niakat meglátogatják — lehet-e forradalmi helytállásnak nevez­ni a jól végzett munkát. Végül kimondja: — Legyünk szerények. Mond­juk csak példás helytállásnak. A védnökség elsődleges cél­ja a politikai nevelőmunka. Az itt élő és dolgozó, a tervezés­ben és kivitelezésben részt ve­vő fiatalok tudatának formálá­sa, szemléletének alakítása, a szakmai képzés segítése. Emel­lett az építési határidők meg­tartása, a különböző építési, anyagellátási, szállítási felada­tok megoldása. Ezek tudatában fogalmazom a következő kér­dést: — Milyen élményt, tapaszta­latot adott az itteni munka? — Az élmény feledhetetlen — mondja. — Amikor megér­keztünk, a fiatalok többsége alig értette, hogy mit csiná­lunk. A tereprendezésnél tar­tottunk. Felvonulási utak, épü­letek, vízvezetékek, csatorna. Ez rutinmunka volt. Minden építkezés előjátéka. Arrább mé­ricskélnek. centiznek, kitűznek, jelölnek. A tervező már látja, az építő még nem. Ritkán adó­dik az ember életében, hogy valami rendkívülinek a bölcső­jénél kétszer is ott legyen. Most pedig nézzen fel a 132 méter magas kemencére, a 270 méter magas kéményre! — És a tapasztalatok? Megint hosszan gondolkodik. Latolgatja, hogy melyik jelen­tősebb: amikor a kémény olda­lára, mintegy 150 méter magas­ságban felszerelte az égőket, hogy éjszaka is folyamatos le­gyen a betonozás, vagy amikor szilveszterestre esztrádműsort szervezett, hogy a szállítókat, akik aznap hosszabbított mű­szakban dolgoztak, fővárosból érkezett vendégművészek kö­szöntsék. Vagy talán az, ami­kor megtanulta a vasbeton da­rugerendák szerelésének irá­nyítását? Nem tudja eldönteni. Ezért csak ennyit mond: — A tapasztalatoknak se szeri, se száma... Gond is akadt bőven. Éppen a fiatalok­kal, a védnökségben részt ve­vőkkel. Apró mulasztások, pon­tatlanságok, felelőtlenségek. De azt hiszem, a nagy egészben egyik sem egetrengető. Viszont mindegyik eset jól szolgálta az építésvezető példatárához a megjegyzésre érdemes ismere­teket, tapasztalatokat. Az építkezésre érkező fiata­lok egy évre szóló szerződés alapján dolgoznak a kerületen­ként szervezett munkabrigádok­ban. Akik másfél évvel ezelőtt érkeztek, becsülettel teljesítet­ték vállalt feladatukat, de le­telt a szerződésben meghatáro­zott egy esztendő, s már nin­csenek itt. — Miért hosszabbította meg szerződését a brigádvezető? — kérdezem. — Tetszik nekem az itteni munka. — Ennyi az egész? Hallgat. Nem tudom, hogy mire gondol, mit latolgat, te­hát más formában megismét­lem a kérdést: — Csak azért, mert tetszik a munka? — Azért is — válaszol —, de elárulom az igazi okot. Sze­retném meglátni a kész alko­tást, a működő erőművet. Meg­látni a fényt, melyet majd az erőműben termelt energia vil­lant fel. És ragyog tekintete. HAJDÜ ANDRÁS A felső sorban, balról jobbra: Acs Magdolna, Mészáros Éva, I/áss Gyula, Kovács Erzsébet, Pásztor Katalin. Az alsó sorban, balról jobbra: Borbély Anikó, Jara Bujková JA szerző felvételeJ Pozbán is sikert aratott a ;,Guantamera, gua-ji-ra .. kezdetű kubai dal, melynek szerzői fosé Fernandéz és fosé Marti. Azóta dalolják a fiata­lok, dúdolják az idősebbek, amióta a SZISZ helyi szerve­zeténeik együttese a Februári Gyűzelem 30. évfordulójának tiszteletére rendezett műsorban előadta. Egyébként a jól sike­rült esztrádműsornak a címe is a dal első sora volt. Aki ismeri a pozbai fiatalo­kat, azt is tudja, hogy az em­lített műsor bemutatása óta te­vékenyek az ifjúsági szervezet­ben. Még a kívülállók is elis­merik: élénkebb azóta a SZISZ helyi szervezetének tevékeny­sége, mint korábban volt. Ennek persze magyarázata is van. Mégpedig az, hogy a helyi pártszervezet vezetősége látva a korábbi, élénknek egyáltalán nem mondható tevékenységet, javasolta: az ifjúsági szervezet elnökének válasszák meg Vass Gyula tanító elvtársat, aki ma­ga is fiatal, s nemrégiben ke­rült a faluba. A fiatalok hall­gattak az okos szóra, és a pártszervezet vezetőségének ja­vaslata szerint cselekedtek. Nem bánták meg. Az új el- rrök először egy kisebb együt­test szervezett. Tagjai Acs Magdolna, Mészáros Éva, Ko­vács Erzsébet, Pásztor Katalin, Borbély Anikó és Jara Bujková voltak, akik egyébként a fel­Elsődleges a nevelő szándék Az ifjúsági nevelötáhorok szerepe, küldetése S okan azt gondolják, hogy véget ért a tanév, és a diákok, közép- és fő­iskolások számára megkezdődött az édes semmittevés ideje. Csakhogy nem minden diák tölti édes semmittevéssel a vakációt. Évről évre egyre többen vannak olyanok, akik a nyár egy részében dolgoznak. Az ifjúság nyári aktivitása, az építő­táborok a Szocialista Ifjúsági Szövetség egyik számottevő mozgalma. Többféle haszna és küldetése van. Mindenekelőtt fontos szerepet játszik az ifjúság nevelé­sében, a munkával és a munkára nevelés egyik legjobb módja. A fiatalok sok eset­ben itt kerülnek először közvetlen kap­csolatba a kétkezi munkával, megtanul­ják, hogy tisztelni és becsülni kell a mun­kát, és mindent, ami munkával jön létre. Akik szakmát tanulnak, a gyakorlatban ellenőrizhetik elméleti tudásukat, megis­merik a munkahelyi légkört, dolgozóink életét. Ugyanakkor munkájuk népgazda­ságunk számára is komoly segítséget je­lent. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsá­ga mellett működik az építőtáborok törzskara, mely éppen ezért nagy figyel­met szentel a diákok nyári foglalkozta­tásának. Elsődleges szempont a SZISZ SZKB Elnökségének 1977. évi, decemberi határozata értelmében: a nevelő szándék. Ezért a nyári építőtáborokat az egységes nevelési rendszer elválaszthatatlan részé­nek kell tekinteni. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az építőtáborok népgazdasági haszna sem. Különben erre vall az is, hogy évről évre egyre nagyobb a „kereslet“ az építőtá­borokba jelentkező fiatalok iránt. Az egyes reszortok az idén, csupán Szlová­kiában, 108 000 fiatalt foglalkoztatnának. Sajnos, ez a követelmény a legjobb aka­rattal sem teljesíthető. Mégpedig azért, mert mind a közép-, mind a főiskolákon nem jöhetnek számításba a leendő első­sök és a végzős növendékek. Ugyancsak el kell tekinteni a katonai kiképzésen vagy a kötelező szakmai gyakorlaton levő fiatalok foglalkoztatásától. Ilyen körülmények között Szlovákiában 76 500 fiatal diák és tanuló kapcsolódik be a vakáció alatt a termelőmunkába. Az építőtáborok törzskara igyekezett elsősor­ban a társadalmi szempontból fontosabb ágazatok igényeit kielégíteni. A szövetségi kormány által irányított szakágazatokban * (bánya- és tüzelőanyag-ipar, kohók, ener­getika, gépipar, közlekedés, távösszekötte­tés) például 14 500 fiatal lép munkába a kért 15 000 helyett. Az SZSZK ipari üzemeiben ötezren dolgoznak majd a kért 5500 helyett. A mezőgazdasági ter­melésben 30 000 fiú és lány lép munkába a kért 43 000 helyett. Itt azonban még szá­mításba jön a fiatalok alkalmi segítsége szombatokon és vasárnapokon. A korábban említett okok miatt a többi ágazat — is­kolaügy, egészségügy, kereskedelem stb. — igényeit csak felerészben sikerült tel­jesíteni. A z építőtáborok' törzskara azonban nem zárkózik el a további érdeklő­dők elől. Húsztagú, szervezett csoportok korlátlanul jelentkezhetnek minimálisan 2 heti munkára a SZISZ járási bizottságain, sürgős esetekben közvetlenül az építőtá­borok törzskaránál, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán. Minden segítő kéz­re szükség van, és minden érdeklődő szá­mára találnak megfelelő elfoglaltságot. Idén főleg öt kiemelt munkahelyre irá­nyítják a fiatalokat. Az egyik „A diákok a prágai várért“ elnevezésű, ismert akció munkahelye. A másik az országos ifjúsági építkezés, a mälníki EMÉ III. számú hő­erőmű. Szlovákiában különösen nagy je­lentőséget tulajdonítunk az udvardi (Dvo­ry nad Žitavou) ifjúsági építkezésnek, és közeledik november, a létesítmény átadá­sának határideje. Hatezernyolcszáz fiatal dolgozik Bratislavában, ipari üzemekben, a városfejlesztési munkálatokban és má­sutt. Ugyanakkor jelentős segítséget nyúj­tanak a diákok az iskolák építésében. Bratislavában a Komenský Egyetem tol­dalékszárnyának építésén, a természettu­dományi kar és a malomvölgyi diákott­hon, továbbá a Műszaki Főiskola villamos­ipari és vegyi-technológiai karának épí­tésén. Diáksegédlettel épül továbbá a Ži­linai Közlekedési Főiskola, a Zvoleni Er­dészeti és Faipari Főiskola, a poprádi és prešovi ipari szakközépiskola, a breznói és a Banská Bystrica-i gimnázium. A szakiskolák és műszaki iskolák ta­nulóit és hallgatóit igyekeztek olyan szak­ágazatok munkahelyeire küldeni, ahol hasznát vehetik az iskolában szerzett el­méleti ismereteiknek. Az építőtáborokba jelentkező fiatalok 60 százaléka fa gép-, bánya, kohó-, élelmiszer-, vendéglátó- és vegyipari iskolák tanulói) leendő szak­májának megfelelő munkakörbe került. Nagy jelentőségűok a szocialista or­szágokkal közösen szervezett csereakciók. Hogyne, hiszen mindegyik akció az in­ternacionalista nevelés jól bevált formája. Az idén Szlovákiából 2150 diák — kö­zülük 1600 főiskolás — tölti a nyarat kül­földi építőtáborban. A Szovjetunióban 625, a Német Demokratikus Köztársaságban 500, Magyarországon 295, Lengyelország­ban 565, Bulgáriában 165. Az építőtáborok törzskara a lehető leg­nagyobb körültekintéssel szervezte meg a diákok nyári aktivitását. Persze, az üze­meken, az iskolákon is múlik, hogy ez az akció mennyire teljesíti küldetését. Az SZSZK kormányának 1975. évi 173. szá­mú rendelete pontosan meghatározza az üzemek és a vállalatok kötelességét a fia­talokkal szemben. Az említett kormányren­delet előtérbe helyezi a nevelő feladato­kat. N e tűrjük, hogy a fiatal ember a ha­nyagság, a munkához való rossz viszony megnyilvánulásával találkozzon! Mert amilyen benyomásokkal, tapaszta­latokkal tér majd vissza az Iskolába, va­lószínűleg olyan lesz a munkához való viszonya később. PALÁGYI LAJOS vételen is láthatók. Betanulták az említett kubai dalt. És per­sze nemcsak azt, hanem sanzo­nokat, virágénekeket, mozgalmi dalokat is. Közben a fiatalok közül egyre többen és többen csatlakoztak hozzájuk, s akkor határozták el, hogy önálló, egész estét betöltő esztrádmű­sort adnak elő. Ez volt az első, komolyabb sikerük, melyről a kívülállók még ma is beszélnek a falu­ban. A többi szinte magától jött. Csatlakoztak a Nőszövetség helyi szervezetének színjátszói­hoz, velük közösen tanulták be, s adták elő A vén szerelmes című színdarabot. És persze bekapcsolódtak a faluszépítő akciókba is. A VIT tiszteleté­re már önálló vállalást jelentett be a SZISZ helyi szervezetének vezetősége. Egyébként a fiatalok akcióit mindig segítik, támogatják a pedagógusok, a nemzeti bizott­ság képviselői. Tóth Ernő elv­társ, a hnb titkára, aki maga is szívesen segít a fiataloknak, a nemzeti bizottság legutóbbi gyűlésén, elismeréssel szólt te­vékenységükről, és megjegyez­te: olyan színvonalas, hogy a legtevékenyebb fiatalok közül bátran párttagjelöltségre lehet ajánlani a legjobbakat. Problémától azért nem men­tes a fiatalok szervezeti élete. Akik korábban vezetőségi ta­gok voltak, köztük néhány ifjú kommunista, nem járnak gyű­lésre, nem vesznek részt az ak­ciókban. Érdekes jelenség. Oka talán valamiféle „sértődöttség“. Persze az ifjúsági szervezet ve­zetősége igyekszik megoldani ezt a problémát. Megértéssel, kellő tapintattal. És bizonyos, hogy ha maguk nem tudják majd megoldani, segíteni fog­nak nekik a kommunisták, a pártszervezet vezetősége is. A fiatalok aktivizálása terén jól bevált módszer, hogy konk­rét feladatokat adnak azoknak, akik arra érdemesek, akik nemcsak forma szerint tagjai az ifjúsági szervezetnek. Na­gyon jó a szervezet és a pio­nírcsapat közötti kapcsolat. Többen a fiatalok közül rajve- zetőként, instruktorként tevé­kenykednek a pionírcsapatban. Pásztor Szilvia, Mészáros Zsu­zsanna, Tóth Éva. Yvetta Sve- cová, Borbély Katalin, Tóth Emil, Kovács Laios, Balogh Er­nő és még többen mások di­cséretet érdemelnek példás te­vékenységükért. Nemrégiben külön klubhelyi­séget kapott az ifjúsági szer­vezet n helyi nemzeti bizott­ságtól. Várható tehát, hogy te­vékenységük még sikeresebb lesz. Erre utal munkatervük is, melynek főbb pontjai a követ­kezők: megszervezni a fiatalok politikai oktatását, rendszeresí­teni a klubtevékenységet, foly­tatni a tagok toborzását, keres­ni a különféle munkamódszere­ket, hogy tehetségének, adott­ságának és érdeklődésének megfelelően mindegyik tag te- vékeny részese legyen a szer- Ttllt vezeti életnek. LJLÜ Jelképes, hogy a kubai dal lendületet adott a pozbai fia- jgyg ialok tevékenységének. Meg­győződésünk, hogy a jövőben vil. csak fokozódni fog, s újabb si­kerek felé irányítja majd a fia- tatokat. ĽL KOBOLKA GYÖRGY ^ Ballá Miián brigádvezető (A szerző felvétele) Szállt a dal... EGY FALUSI IFJÚSÁGI SZERVEZETRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom