Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-08 / 186. szám, szombat

ERŐPRÓBA UTÁN Megszigorítják az ellenőrzést Szép nyárias az idő. A fel­sőcsallóközi kavicsos földpar­cella kon gyorsan szőkill a ga­bona. Itt-ott már búgó kombáj­nok mozognak a határban. Ay. egyiket Antal Gyula, a Nagy­pakai fVeká Paka) Efsz kom- bájnosa irányítja — fő! kezdtünk — újságol­ja. — Folyamatosan haladha­tunk előre, mert egyenesek, egyenletesek a rendek. Ha egyes helyeken túl vastag, cso­mós lenne a rend, akkor meg kellene állni, mert a felszedő­szerkezet nem bírná a mun­kát. Rövid beszélgetés után a komba jnos újra a kormány mellé ül, és pár perc múlva indítja gépét. Egy másik kom­bájnnal Varga Sándor, többszö­rösen kitüntetett kiváló dolgo­zó érkezik. — Már türelmetlenül vártuk Szerdán délután záporeső zavarta meg az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a me­zőgazdasági munkákat. Másnap azonban kisütött a nap és újra benépesült a határ. Amint a fárási Mezőgazdasági Igazgató­ságon megtudtam, a takarmá­nyok első kaszálását már régen befejezték. A 7611 hektár éve­lő takarmányból 2800 hektáron a másodkaszálást is elvégezték már. A mezőgazdasági szakem­berek közelmúltban megtartott járási értekezletén úgy hatá­roztak, hogy az említettt mun­kálatokkal az aratás kezdetéig végeznek. A korai burgonyából július 6-ig már csak 20 hek­tár vár kiszántásra. Tardosked- den (Tvrdošovce) megkezdték a 80 hektár borsó betakarítá­sát. A repcét az idén 570 hektár­ról kell a járás mezőgazdasági dolgozóinak betakarítaniuk. Előreláthatólag e hó 10-e táján vágják le az első rendeket. A 23 788 hektárnyi gabonafélék aratását — amint Martin Šal- kovský mérnök, a Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság főag- ronómusa elmondotta — a hó­nap derekán kezdik el. A be­takarítási munkálatokban 238 hazai és 211 vendégkombájn Elemi csapások Erős szélviharral 'kísért zi­vatar vonult át szerda délutón Nagykürtös (Veľký Krtíš) fe­lett. A Járási Mezőgazdasági Igazgatóság székházáról az orkán letépte a bádogtetőt és az épület melletti autóparko­lóra dobta, ahol az öt gépko­csit megrongált. A tetőszerke­zetben mintegy félmillió koro­na, az autókban pedig több mint 80 000 korona kár kelet­kezett. A zivatar később a Spišská Nová Ves-l járásban okozott kárt. Letépte egy ház tetőze­tét, megrongált egy autót és telefonvezetékeket, ezenkívül kárt tett a parkok díszfáiban is. Előzetes becslés szerint az anyagi kár mintegy 30 000 ko­rona. Villám csapott be Michal M. pólóinkat (Banská Bystrica-l járás) házába. Az épület ki­gyulladt és a tűz átterjedt a gazdasági épületre is, amely­ben szénát tároltak. A kár körülbelül százezer korona. Elütött egy járókelőt Gyorshajtás következtében sze­mélygépkocsijával a járdára fu­tott Jur pri Bratislave községben Ján V 27 évec bratislavai la­kos. A jármüve! elgázolta az arra haladó Helena Sch. hely­beli lakost. A szerencsétlen asszony súlyos sérüléseibe kórházba szállítás közben bede- halt. Súlyos közúti szerencsétlenség Elvesztette uralmát személy­autója felett a Senica — Sobo- tište közti útszakaszon egy üt* kanyarban Michal J. 36 éves sobotištei lakos. A gépkocsi az az első erőpróbát... Ellenőriz­hetjük a gépek állapotát, és na­gyobb biztonsággal indulhatunk a gabona aratására. Átvizsgálja a gépét és gyor­san elbúcsúzik. •— Mennem kell — mondja mentegetőzve —, mert az idő szalad és teljesíteni kell a na­pi tervet. A tábla végén Monosl József fordul rá a rendre. Teljes ütemben dolgozik a három szov­jet gyártmányú Niva kombájn. Utánuk egy traktor máris szecskázza, vágja a repceszal­mát, hogy a legrövidebb idő alatt fekete barázdákat hasít­hasson az eke Ladislav Paulik, az efsz fő- agronómusa elégedett a munka ütemével. — Eredményas munkát vé­geznek kombájnosaink — ál­lapítja meg. — Igaz, a gépe­vesz részt. A múlt évek tapasz­talatai alapján a kombájnok csoportos bevetését alkalmaz­zák, mégpedig úgy, hogy egy helyen legalább öt gép is dol­gozzon. A múlt hónapban vég­zett biológiai leltár alapján ar­ra következtethetünk, hogy az átlagos hektárhozam a járásban 50 mázsán felül lesz. Bár az aratás még nem kez­dődött meg, sürgősen meg kell oldani 39 000 tonna termés ideiglenes raktározását, még­pedig úgy, hogy a veszteség a lehető legkisebb legyen. Az idei feladatok egyike, hogy a tarló­ról gyorsan lehordják a szalmát a folyamatos tarlóhántás érde­kében, s azért, hogy 2700 hek­táron mielőbb elvethessék a tarlókeveréket. Az aratási mun­kálatokat irányító járási és he­lyi bizottságok megkezdték te­vékenységüket. Ezek tagjai többek között a nemzeti bizott­ságok, á tömegszervezetek kép­viselői, valamint a nagyobb üzemek felelős gazdasági ve­zetői. Az üzemek dolgozói és a községek lakosai a termény és a szalma betakarításában, illetve a gabona szállításában nyújtanak majd segítséget.-nj­árokba rohant, egy fának üt­között és felborult. A baleset tragikus következményekkel járt. A gépkocsivezető súlyosan megsérült és kórházba szállí­tás közben kiszenvedett. Két lánya, a 9 éves Zuzana és a 8 éves Anna a helyszínen meg­halt, fiát, Miroslavot súlyos sérülésekkel a kórházban gyógykezelik. Tüzet okozott a gondatlanság A Stavivá vállalat galántai (Galanta) raktárában Dezider P. hegesztési munkát végzett Munka közben nem tartotta meg a tűzbiztonsági előíráso­kat. Ennek következtében ki­gyulladt a fal mellett tárolt gyúlékony anyag, s a lángok átterjedtek a tetőberendezésre is. A tűz több mint 110 000 ko­rona kárt okozott. Az előírá­sok megszegése miatt Martin P. raktárvezető és Dezider P. hegesztő ellen megindították a bűnvádi eljárást. A propán-bután gázpalackot cserélte ki lakókocsijában Bra- tislava-Petržalkán Jozef F. helybeli lakos. A palack besze­relése után meggyújtotta az égőket. Eközben tűz ütött ki és a lángok mintegy 45 000 korona kárt okozlak. Súlyos baleset Ä folyosóablakon keresztül akart bejutni első emeleti la­kásába a nltrai Lenin utcán Rudolf O. 66 éves férfi. Eköz­ben a fal sarkába kapaszko­dott. A vakolat levált és az idős ember az udvar betonpad­lójára zuhant. Súlyosan meg­sérült és a helyszínen meghalt. kot idejében jól kijavítottuk. A nyári munkákra részletes mun­katervet dolgoztunk ki. Ennek megfelelően a hatvannégy hek­tár repcét őt dolgozó három kombájnnal takarítja be, illet­ve elvégzi a szalma szecská- zását és a magot is elszállítja. Tíz éve dolgozom már a szö­vetkezetben, de még ilyen jól nem ment a munka. Mutatja a részletesen kidol­gozott aratási tervet, amelynek főcélja a lehető legkisebb vesz­teséggel történő betakarítás. A veszteség ellenőrzésére meg­alakított bizottság tagja még a mázsamester is, aki figyeli, hogy a pótkocsikra nem rak­tak-e túl sok szemet. Mások azt ellenőrzik, hogy a traktoros nem robog-e túl gyorsan gé­pével. A főagronómus ilyenne­mű törekvésükről így véleke­dik: — A pótkocsik túlságos meg- rakása és a gyorshajtás követ­keztében sok-sok mázsa gabo­na szóródik el a tarlón, a me­zei és a közutak éles kanyar­jaiban. Hét napra tervezik az ara­tást. Ha kedvező lesz az idő­járás, elképzeléseiket megvaló­síthatják. A gépek üzemképe­sek és tíz kilenctonnás pót­kocsit készítettek elő a gabo­na szállítására. A patronáló üzemektől — a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat Duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) üzeméből, a bratislavai Tesla üzemből és a Dunai Árvízvédel­mi Vállalat somorjal (Šamorín) üzeméből — három kiváló szak­embert kapnak. — Olyan idénymunkásokra van szükségünk, akik értenek a gépek kezeléséhez, javításához — fejtegeti a főagronómus. Ezzel a helyes megállapítás­sal a tarsolyomban haladok to­vább a felsőcsallóközi síkságon. A főúton maggal teli pótkocsi­kat vontatnak a traktorok. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat nagylégi (Leh- nlce) üzemében Rigó József mázsamester elmondja, hogy egyre több üzemből szállítják a repcét. — Megkezdődött a repce fel­vásárlása, ez pedig azt jelen­ti, hogy hamarosan megérkez­nek az árpával és búzával meg­rakott járművek is ... BALLA JÚZSEF Rablótámadás tetteseit vették őrizetbe A számlát egyenlítette ki a skalicei Tatra Szállodában egy férfi. Négy fiatalember észre­vette, hogy az illetőnél na­gyobb pénzösszeg van. Össze­beszéltek, hogy a pénzt elra­bolják tőle. A férfinak egy sö­tét utcában útját állták, a föld­re teperték és elvették tőle hétezer koronát tartalmazó pénztárcáját. A Közbiztonsági Testület dolgozói kinyomozták és őrizetbe vették a rablótá­madás tetteseit — Anton V. 19 éves, Jozef P 21 éves, Milan S. és Ladislav S. 18 éves skali- cei lakosokat. Az elrabolt pénzt Ladislav S. rejtegette. A vizs­gálat folyamán a pénzt átadta a hatósági közegeknek. Sör a csatornában 300 hektoliter 12 fokos sör folyt el a csatornába a martini sörgyárból. A 21 éves Tibor P., az üzem alkalmazottja a tar­tály kimosása és az öblítővíz leengedése után elfelejtette el­zárni a kifolyócső csapjait. Uta­sítást adott a sör átcsapolá- sára. A csapolás befejezése után megdöbbenve vette észre, hogy a tartály üres, a sör a csatornába került. Az anyagi kár 25 000 korona. Halálos végű verekedés Megtámadott és ütlegelni kezdett egy férfit a komáromi (Komárno) Dunai falatozó előtt Anton K. 30 éves helybeli la­kos. A károsult a bántalmazás következtében súlyos sérülése­ket szenvedett és másnap meghalt. A tettest a Közbizton­sági Testület dolgozói őrizetbe vették. —hr— fi I FELKÉSZÜLŐ FEL SIKER Rendőrségi krónika A jövő idejű cselekvés kifejezése a magyar nyelvben Kevés nyelvben van annyi lehetőség az igék jövő ide­jének kifejezésére, mint a magyarban. A legegyszerűbb, legtermészetesebb kifejezője a jelen idejű igealak. Ha azt mondjuk: „Hozunk mi neked a boltból, amire szük­séged van“, akkor a hozunk igealakkal jövő idejű cse­lekvést fejezünk ki. Az olyan alárendelő összetett mondat főmondatában levő egyszerű igealaknak is jövő idejű jelentése van, amelynek mellékmondatával szintén jövő idejű, de a főmondaténál előbb végzett cselekvést fejezünk ki. Például „Ha kész lesz a cipőm, járok benne egyet.“ Itt a jelen idejű Járok még később bekövetkező cselekvésre utal, mint a jövő idejű lesz. Tehetünk továbbá jövő időre utaló határozószót is a jelen idejű igealakot tartalmazó mondatba, ezzel is elősegíthetjük a jelen idejű igealak jövő időre utalását: „Holnap megyek hozzátok “ A jövő idő legismertebb és legáltalánosabb kifejezője a fog segédige a szóban forgó cselekvést kifejező igének az igenévi alakjával: írni fogok, főzni fogsz stb. Ezt egy időben helytelenül németesnek tartották, s üldözték is. Ma azon a véleményen vagyunk, hogy szükség van erre az összetett alakra is, különösen akkor, amikor a jelen idejű alakkal nem tudnánk világosan kifejezni a jövő időt, illetve nem tudnánk, hogy a jelen idejű alak az adott helyzetben jelen vagy jövő idejű cselekvést fejez-e ki. Például ebben a mondatban: „Ebből a csapból csöpög a víz“ a csöpög ige csak jelen idejű cselekvést fejez ki. Ha a jövőben bekö­vetkező cselekvést akarjuk kifejezni, akkor kénytelenek vagyunk a fog segédigés összetett alakot használni: „Ebből a csapból csöpögni fog a víz“. Szükség van tehát nyelvünk­ben erre az alakra is. Néha abban is segítségünkre van, hogy az utána következő mondat jövő idejű cselekvését jelen idejű igealakkal is kifejezhessük: „Sétálni fogok, aztán olvasok.“ Ilyenkor felesleges és helytelen volna mindkét mondatban összetett igealakot használni: „Sétálni fogok, aztán olvasni fogok.“ De ezt kifejezhetjük így is: „Sétálni, aztán olvasni fogok.“ A „Sétálok, aztán olvasni fogok“ szerkesztési forma már kétféleképpen értelmezhető; tehát megértéséhez szükség van a beszédhelyzet felméré­sére is. Ugyanis mondhatom én ezt séta közben: „Sétálok, aztán olvasni fogok“ — ilyenkor a sétálok-kai jelen idejű cselekvést fejeztek ki —, de mondhatom séta előtt is, jövő idejű cselekvésre utalva vele. Ne használjuk a fog segédigés jövő idejű alakot a kel­leni, lenni igenevekkel együtt! Az effajta mondatok: „Fog kelleni ez neked?“; Ez jó fog lenni“ — helytelenek. A kell megfelelően utal a jövő időre önmagában is: „Kell ez neked?“ A létigének meg van önálló jövő idejű alakja: a lesz; „Ez jó lesz". Az igekötős igéknek még erősebb a jövő idejű értelmük, mint az egyszerű igéknek, tehát jól pótolják a fog segéd­igés jövő idejű alakokat. Például ehelyett: „Reggelizni fogok, aztán nekiállok a munkámnak“ — ezt is mondha­tom: „Megreggelizem, aztán nekiállok a munkának.“ A jö­vőben bekövetkező cselekvést tehát ugyanolyan jól kife>- jezhetjük az igekötős igével is, mint a fog segédigével és az igének igekötő nélküli igenevével. Nincs szükség arra, hogy ilyen esetekben két elemmel is utaljunk a jövő ide- jűségre: a fog segédigével is, az igekötővel is, mint például ebben a mondatban: „Meg fogok reggelizni, aztán nekiállok a munkának.“ Nyelvhelyességi babona viszont az, hogy sohasem használhatjuk együtt ezt a két eszközt. Igenis helyénvaló az együttes használatuk abban az esetben, ha határozott, nyomatékos a kijelentés: „Meg fogsz gyógyul­ni!“; A gyarmati sorban élő népek fel fognak szabadulni!“ De akkor is helyénvaló az együttes használatuk, amikor — az előbbivel ellentétben — csak valószínű az állításunk: „Most már talán ki fog sütni a nap.“ Dr. JAKAB ISTVÁN Rövid ital Minden nyelvben szám számmal vannak olyan meggyöke­resedett kifejezésformák, amelyeken a nyelvben mindig logikát kereső beszélők — ha nem ismerik a nyelvi előz­ményeket — könnyen fennakadhatnak. Persze, nincs iga­zuk, de erről most ne beszéljünk. Ellenben szóljunk néhány szót a rövid ital-ról! Erről egy haragos levelezőnk a közel­múltban ezt írta: „Miért rövid? Hát az italt nem literrel, hanem méterrel mérik? Hé. pincér, hozzon nekem másfél méter teát tíz centiméter rummal!“ Nos, a haragos levelező ezúttal téved, mégpedig rövid szavunk jelentését illetőleg. A rövid nemcsak azt jelenti, hogy „hosszirányban ki­csi“, hanem sok egyebet is. Lehet rövid valaminek az idő­tartama (pl. rövid idő, rövid látogatás), valamilyen ké­pesség, tulajdonság (pl. rövid emlékezőtehetség, rövid észf, sőt. még annak is van nyelvünkben hagyománya, hogy valamilyen folyadékot nevezünk rövidnek. Az, hogy a sza­kács rövid lével főzi a pörköltet, csupán azt jelenti, hogy a szokásosnál kevesebb vizet tesz bele. a rövid dupla vagy rövid szimpla kifejezés rövid szava szintén a víz mennyi­ségére utol, a rövid ital pedig a jelentés további módosulá­sával — „nagy szesztartalmú, erős ital. pálinkaféle, amely­ből kis mennyiséget szokás inni, ill. kimérni“. Gondoljunk csak a rövid szó ellentétére, a hosszúraI A hosszúlépés az egy deci borból és két deci szódavízből álló, tehát a szo­kásosnál hígabb fröccsöt jelenti, arra pedig, aki túl híg, gyenge levest főzött, már a régi Háromszék megyében azt mondották, hogy hosszú lére főzte a levest. Nem véletlen, hogy a hosszú lére ereszt kifejezést még átvitt értelemben is használjuk, az olyan beszéd jellemzésére, amelyben kevés a tulajdonképpeni tartalom, vagyis amelynek „híg a leve“ GRČTSY LASZLÖ 1978 VII. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom