Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-26 / 203. szám, szerda
EGYELŐRE MARAD A SOARES KORMÁNY (ČSTK) — Lisszabonban tegnap ikora reggel megkezdődött ň Portugál Szocialista Párt kormányzó bizottságának ülése, amelyen megtárgyalják a három centrista miniszter leváltása után a koalíciós kormányban kialakult válságot. A szocialista párt kormányzó bizottsága Mario Soares kormányát a koalíciós partner nyomása ellenére is támogatta, s a találkozó végén felszólította az ország demokratikus erőit, hogy támogassák a kormányt. Mario Soares kormányfő, a szocialista párt főtitkára tegnap közölte, hogy kormánya nem mond le A szocialista párt kormányzó bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben a centristákat azzal vádolja, hogy a kormányban végrehajtandó személyi változásokkal kapcsolatos ultima- tív jellegű követeléseivel súlyos következményeikkel fenyegető válságot robbantott ki. A nyilatkozat szerint a portugál társadalomban többségben vannak a demokratikus és antifasiszta erők, amelyek szükség esetén készek harcolni a demokráciáért. Szigorúbb szankciókat! Képviselők és szakszervezeti vezetők bírálják az USA chilei fegyverexportját (ČSTK | — Brüsszelben teg nap négynapos tárgyalások kezdődtek a KGST Titkárságának küldöttsége és a KGST tagállamok szakembereinek küldöttsége, valamint az E'urópai Közösségek Bizottságának kül döttsége között. A KGST küldöttséget Asen Velkov, a KGST titkárának helyettese, az Európai Közösségek Bizottságának küldöttségét pedig Roy Demuen, az Európai Közösségeik Bizottsága külügyi osztályának vezér- igazgatója vezeti. A megbeszéléseket az idén májusban történt megegyezés alapján tartják. (ČSTK) — Washingtonban tegnap a kongresszus tagjainak, kormányképviselőiknek, szakszervezeti vezetőknek a szövetsége és egyes vallási felekezetik a chilei junta elleni szankciók fokozását követelték. A szövetség konferenciáján, melyet Edward Kennedy demokrata szenátor védnöksége alatt rendeztek, a felszólalók elítélték azokat az amerikai bankokat, amelyeket kölcsönöket adnak a chilei rezsimnek. Kennedy szenátor azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy uö- vetkeiik a chilei rezsimmel, és szigorú embargót követelt a Chilébe irányuló fegyverszállítmányokra. Megemlítette, annak ellenére, hogy 1976-ban leállították a katonai segítséget Chilének, továbbra is kap amerikai fegyvereket a korábbi szerződések alapján. India maga intézi ügyeit (ČSTK) — Indiában nem/kívánatosak az úgynevezett amerikai „ béketest üleiek“, jegyezte meg Morardzsi Deszai indiai kormányfő az amerikai elnök anyjához intézet levélben. Az említett amerikai egységek a múltban gyakran táp- lalajkónt szolgáltak az Egye- sült Államoknak a fejlődő országokban lebonyolított felforgató akcióihoz. Carter asszony, az említett testületek volt tagja felajánlotta az indiai kormánynak a béketestületek új szolgálatait. A válaszban, amelyet valamennyi indiai napilap közölt, Deszai megjegyzi, hogy Kecskére bízták a káposztát fČSTK) — James Carter amerikai elnök figyelmeztette a Fehér Ház alkalmazottait, hogy felmond a kábítószer-élvezőknek. Carter figyelmeztetése reagálás volt arra a botrányra, amely a múlt héten tört ki a Fehér Házban. Ekkor állapították meg, hogy Peter Bournez, a kábítószer elleni harcban illetékes elnöki tanácsadó, arra használta fel tisztségét, hogy fehér-házi munkatársait kábítószerekkel látta el, sőt az AFP hírügynökség szerint ő maga is kokaint szedett. A bizonyítékok arra kényszerítették Bournezt, hogy pénteken lemondjon tisztségéről. Ezt követően az újságíróknak elmondta, hogy esete az amerikai szövetségi kormány apparátusában nem kivétel, mivel a Fehér Ház dolgozóinak egész sora élvezi a marihuánát és gyakran még erősebb kábítószereket ts. a fejlődés jelenlegi szakaszában Indiának nincs szüksége külső támogatásra, s hogy saját ügyeit egyedül Intézi. Abszurd liivetelis (ČSTKI — Ifi romi Kuriszu tábornok, japán vezérkari fő nők a nyilvánosság és a politi kusok tiltakozását követően lemondásra kényszerült. A tílta kozást Japán védelme szükség létéiről tett kijelentései váltották ki. Kuriszu azt javasolta, hogy Japán is lássa el hadseregét atomfegyverrel és a katonai parancsnokok számára követelte „váratlan támadás esetére“ az egyoldalú döntés jogát. A japán törvények értelmében csak a kormányfőnek áll ez a jogában és a háború utáni Japán lemondott az atomfegyverek gyártásáról, illetve birtoklásáról. o • mm Ketten az USA nevében. Vance nyilatkozata a szovjet—amerikai kapcsolatokról Cyrus Vance amerikai külügyminiszter az ABC rádió- és tévétársaságnak adott nyilatkozatában érintette a szovjet— amerikai kapcsolatok probié xnáit, az egyiptomi—izraeli kü- löntárgyalások kérdéseit és más témákat. A szovjet—amerikai kapcsolatokat Vance összetettnek minősítette, mivel magukban foglalják a versengés területeit éppúgy, mint azokat a területeket, amelyekben a két országnak közös céljai vannak, és keresik a közös álláspontokat. Ennek kapcsán a külügyminiszter a hadászati fegyverzetek korlátozását említette. Mint mondotta, a SAI.T- tárgyalásokon haladás figyelhető meg — lassú, de állandó haladás, amely elsőrendű fontosságú, mive<l a tárgyalások a világ békéjével kapcsolatos problémákat érintik. Mi a jövőben Is erőfeszítéseket teszünk e téren — mondotta Vance. A Carter elnök legutóbbi, a Szovjetunióval folytatott kereskedelem diszkriminációs korlátozására vonatkozó döntésével kapcsolat lián feltett kérdésre a külügyminiszter nem adott egyenes választ. A kormányzatot képviselő különböző személyiségek politikai nyilatkozataiban észrevehetően nyilvánvaló nézetkülönbségekről szólva Vance kijelentette: — Véleményem szerint nagyon fontos, hogy az amerikai kormánynak egyetlen szócsöve legyen. Erről az elnök is világosan nyilatkozott és értésre adta, hogv két ember fog beszélni az Egyesült Államok nevében: vagy az el nők, vagy én. Carter mutatványai A TASZSZ kommentárja (Vorwárts) ..Amerika siobod idle“ ünnepel K uba népe ma emlékezik meg a Santiago de Cu- ba-í Moncada laktanya ellem támadás 25. évfordulójáról. Akkor, 1953. július 26-án, a szí getország forradalmának nyitányaként alig 200 fiatal forradalmár Fidel Castro vezetésével megtámadta a Moncada laktanyát, a zsarnoki rezsimet jelképező erődítményt. A dík tátor, Fulgencia Batista, a kis számú csapatot könnyen, minden nehézség nélkül leverte. Az ifjú forradalmárok egy cső portját kivégezték, a többit, köztük Fidel Castrót, és öccsét, bebörtönözték. A zsarnokság elleni első kísérlet tehát kudarcba fulladt, de mégis a katalizátor szerejmt töltötte be, s a nép körében — látva a forradalmárok hősiességét és elszántságát — forradalmi erjedést indított meg. ,,A Mtinca da utat mutatott és a nemzeti felszabadulás olyan program ját vázolia fel, amely a későbbiekben megnyitotta hazánk számára a .szocializmus kapu ját“ — állapította meg a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A Moncada elleni ostrom ve zetett 1956. december 2-ához. amikor a Granma fedélzetén 82 kubai forradalmárral kikö tött Oriente tartományban. A túlerő ismét győzött. A 12 túlélő a Sierra Maestra sziklás hegye' közé menekült, s Innen bontakozott ki az általuk meg alapozott széles körű felszaba dító harc. Ez a harc 1959. ja uuár 1-én meghozta a forrada lom győzelmét. Kuba „Amerika szabad földjévé“ vált — ahogy a kubaiak hazájukat jogos büszkeséggel nevezik. Az első amerikai szó ciallsta országban a forradalom felszámolta az észak-ame rikal újgyarmalosító elnyomást, s mély politikai, gazdasági és társadalmi változásokat szült. A forradalom győzelmével azonban még korántsem ért véget a harc. Az imperializmus Kuba elszigetelésével, majd fegyveres támadással és gazda sági blokáddal Igyekezett meggyengíteni, majd teljesen felszámolni a forradalom vívmányait. Az élet-halál harcból végül is — a szocialista urszáA hét tőkés ország a múlt hét elején befejeződött bonni csúcstalálkozóján szóba került a fejlődő országoknak nyújtott támogatás kérdése, írja Rudolf Gladkih, a TASZSZ hírmagyarázója. Az elfogadott amerikai országok száma 34- ről 80-ra emelkedett. A szocialista államok támogatásának célja az, hogy elősegítse a fejlődő országok gazdaságának harmonikus fejlődését, az ipari bázis kialakítását, Tőkéstámogatás = neokolonializmus záródokumentum azonban csupán homályos ígéretet tett a fejlődő országoknak nyújtóit támogatás fokozására. A hét tőkés ország vezetője ugyanakkor lebecsülte a szocialista országok által a fejlődő országoknak nyújtott támogatás jellegét és terjedelmét A dokumentumban mély sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a KGST-országok „nem részesítik kellő anyagi támogatásban a harmadik világ országait“. A tények azonban arról tanúskodnak, hogy a szocialista országok a fiatal államoknak önzetlen segítséget nyújtanak. A KGST-tapállamok által támogatott afrikai, ázsiai és latlna gazdasági és politikai függetlenség megszilárdítását. A szocialista országok támogatásával felépített üzemek a fiatal államok tulajdonát alkotják. Ez lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék az ipari termékek importját, és növeljék az exportjövedelmüket. Figyelemre méltó, hogy a szocialista országok növelik az Ipari termékek Importját a fejlődő országokból, s neon szorítkoznak csupán a hagyományos exporttermékek vásárlására. A kapitalista országok nyújtotta „támogatás“ teljesen más jellegű. Politikai feltételekhez kötik, ami lényegében fokozza a fejlődő országok gazdasági, szociális és politikai problémáit. Ezt a „segítséget“ mindenekelőtt azok az országok kapják, amelyeknek kormányai kiszolgálják a Nyugatot, és kaput nyitnak a külföldi tőke előtt. A fejlődő országok neokolo- nialista kizsákmányolásának terjedelméről a burzsoá sajtó néhány adat.a is tanúskodik. A Survey of Current Business, az USA kereskedelmi minisztériumának kiadványa például megjegyzi, hogy az észak-a meri kai monopóliumok 1971 és 1976 között 8 milliárd dollárt Invesztáltak a fejlődő országokba, amiből csupán 1976-ban 5,8 milliárd dol'lár tiszta hasznot húztak. A hét fejlett tőkés ország szándéka, hogy fokozni kívánja a fejlődő országoknak nyújtott „támogatást“, csupán arról tanúskodik hogy a nyugati országok neokolonlallsta pénzügyi és gazdasági „segítséggel“ függővé akarják tenni a fejlődő országok gazdaságát, s továbbra Is ők akarnak hasznot húzni természeti kincseikből. gok, de mindenekelőtt a Szovjetunió segítségével — Kuba került ki győztesen, meghiúsítva az imperialista erők minden kísérletét. Most, 25 évvel Moncada és 19 évvel a győzelem után az egykori monokultúrás ország agrár-ipari országgá vált. Ezt kiegyensúlyozott fejlődéssel, kitartó, becsületes munkával, állandó külső fenyegetés közepette érte el a kubai nép. Az egykor elmaradott Kuba most a szocialista közösség megbecsült tagja. Az elért eredmények alapján nemzetközi tekintélye jelentősen megszilárdult. ■Kuba az el nem kötelezeti országok mozgalmában is egy re fontosabb szerepet játszik. Tekintélye a mozgalom országai körében állandóan nő. Bizonyítja ezt az is, hogy az el nem kötelezett országok 6. csúcstalálkozóját a jövő év szeptember 3-a és 7-e körül Havannában rendezik meg. A kubai nép most a Kuba* Kommunista Párt első kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésén munkálkodik. Az olt elhangzott beszámolóból említsünk meg néhány adatot: a forradalom előtti időhöz képest a szigetország megháromszorozta energiatermelését, az 1970. évi 742 000 tonnával szemben 1976-ban 2,5 millió tonna cementet gyártott. 1959- től nagyarányú lakásépítési program valósult meg: 1975-ig mintegy 200 000 korszerű lakás épült fel. Az elért nagy eredmények tették lehetővé, hogy Kuba rendezheti meg a XI. Világit- júsági Találkozót, a világ haladó ifjúságának találkozóját, amelynek megnyitójára néhány nap múlva kerül sor. A VIT tiszteletére meghirdetett munkaversennyel és a kötelezettségvállalásokkal Kuba nagyot lépett a kongresszusi határozatok teljesítése felé. Minden feltételt megteremtett ahhóz, hogy a Világifjúsági Találkozó 16 000 — köztük a több mint 500 csehszlovákiai — résztvevőjének méltó házigazdája legyen Most, a történelmi évforduló évébe.n a világ fiataljainak alkalmuk nyílik személyesen Is meggyőződni Kuba fejlődéséről, a szocializmus építésében elért eredményeiről. KOVÁCS ILONA Megemlékezés Moszkvában a Kínai KP VI. kongresszusáról A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Kínai Baráti Társaság szervezésében Moszkvában nagygyűlésen emlékeztek meg a Kínai Kommunista Párt VI. kongresszusának 50. évfordulójáról. A KKP VI. kongresszusa fontos esemény volt a kínai kommunista és forradalmi mozgalom történetében. Olyan döntéseket hozott a párt taktikájáról és stratégiájáról, amelyek a továbbiakban Iránvt mutattak a kínai népnek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcban A KKP VI. kongresszusa bírálta Mao Ce-tungnak az agrár- és katonai kérdésekkel kapcsolatos kalandor nézeteit megerősítette a kínai forradalom és a forradalmi vllágmozgalom közötti megbonthatatlan kanrsolatnt a marxizmus—leninizmus $c a proletár nemzetköziség iránti hűséget. (TASZSZ) KGST—közös piaci tárgyalások Havanna ünnepi köntösben várja a XI. VIT megnyitását (Telefoto: CSTK, M. Kalina) A török csapatok hagyják el Famagusztát (ČSTK) — A ciprusi görögök vezetősége követelte, hogy a török csapatok hagyják el Fa- mag úszta városát, és tegyék lehetővé a lakosságnak a városim való visszatérést. Követeléseik között szerepel az is, hogy a török seregek által 1974-ben elfoglalt Famagusztát ideiglenesen helyezzék az ENSZ ellenőrzése alá. A Niqosiában kiadott közlemény megállapítja, hogy ilyeoi feltételek mellett, a görög fél hajlandó megkezdeni a ciprusi megbeszéléseket a török közösség képviselőivel. E megbeszélések célja az, hogy megoldást találjanak a ciprusi .probléma rendezésére, amely összhangban állna a nemzetközi határozatokkal és az alapvető emberi Jogokkal.
