Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-04 / 182. szám, kedd

Terv szerint folytatódnak a kísérletek a Szaljut—6-on iCSTK) — A Szaljut-6 kí­sérleti űrállomás nemzetközi le génysége, Vlagyimir Kovaljo­nok, Alekszandr Ivancsenkov, Pjotr Klimuk és Miroslaw Her­maszewski tegnap reggeli és a fedélzeti rendszerek ellenőr­zése után folytatta "a tervezett kutatásokat és kísérleteket. Fényképezték a Föld felületét, ellenőrizték saját szervezetük anyagcseréjét, végrehajtották az elmaradhatatlan tornagya­korlatokat és tévériportot ké szítét lek, majd délután egy további közös szovjet—lengyel technológiai kísérletet hajtőt tak végre a Sxplav berendezé­sen. A földi irányítóállomás méré­si iidiitai és a legénység jelen­tései szerint az űrkomplexum fedélzeti rendszerei normálisan működnek. A kozmonauták jói érzik magukat. A SZOCIALISTA ISKOLA FONTOS SZEREPE Megszemlélték a termékválasztékot (CSTK) — Bratislavában a Dimitrov 'Vegyiművek művelő dési otthonában bemutatta a belkereskedelem számára az 1979. évi tavaszi nyári idény­re gyártandó lábbeli termékvá­lasztékát a partizánskej Ogako termelési vállalatcsoport, a gottwaldovi Cseh Cipőipari Vállalat, valamint a Cseh és szlovák termelőszövetkezetek szövetsége. A cipőkiállítást tegnap meg­tekintette Peter Coiotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke, az SZLKP KB Elnökségének tagjai — Elena Litvajová, a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsá­gának elnöke és Ignác Janák, ■a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Anna Kretová, az SZNT alelnö ke, Benyó Máté, az SZNT al­elnöke, Ján Gregor, a szlovák kormány alelnöke, Rudolf Ne- tík, az SZLKP KB osztályveze­tője, a textilipari, cipő- és bőr­ipari dolgozók szövetségi és cseh, valamint szlovák szak- szervezeti szövetségeinek veze­tő képviselői és más vendégek. Á vendégeket Alojz Ktisalík szlovák iparügyi miniszter és a bemutató vállalatok képvise­lői kísérték. szuson és a CSKP KB 11. ülé­sén elfogadott határozatok tel jesítését. A Koménský-napok nyitánya­ként n rendezvény résztvevői megkoszorúzták Jan Ainos Ko- menský emlékművét. Délután több munkacsoport tartott tanácskozást. Este mű­sort rendeztek Zdenék Nejedlý akadémikus 100. születési év fordulója alkalmából­Az ötnapos rendezvény része ként gazdag kulturális műsort ts összeállítottak. Kiállítást rendeznek „Tanítónk, Zctenék Nejedlý“ és ,,A szocialista ok­tatás 30 éve“ címmel. KÖZÉLET — A CSKP KÖZPONTI BIZOTT- nacAnaK meghívására tegnap Prágába érkezett a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­sága szervezési osztályának kiil- ■fiiltségc Andrzej Ozga oszlályve- zeto helyettes vezetésével. — DUŠAN SPÁČIL csehszlovák Uiiliígy miniszterhelyettes tegnap találkozott Nikosz Rolamlisszal, a Ciprusi Köztársaság külügymi­niszterével, aki hivatalos látoga­tóra a Német Demokratikus Köz­társaságba tartva megszakította útját Prágában. A tanácskozáson részt vett Demosz Nadjimiltisz, a Ciprusi Köztársaság csehszlová­kiai nagykövete is. — PETER ARTHUR EDWARD lOHNSTON, Kanada csehszlovákiai nagykövete hétfőn Prágában fo­gadást rendezett országa nemzeti ünnepe alkalmából. A találkozón részt vett: Jaroslav Srb, a Szövet­ségi Gyfilés alelnöke, Mričisluv J.tblonský és Dušan Spác'ííl kül­ügyminiszter-helyettesek. imír Remek a pionírtalálkozón (CSTK) — Vladimír Remek űrhajós-pilóta tegnap a Hradec nad Moravicou-i (opavai járás) pionírok közé látogatott. A kö­zép-szlovákiai pionírszervezet képviselőinek átadta a Szovjet Űrhajósok díját, amellyel a SZISZ Pionírszervezettének Köz­ponti Tanácsa értékelte a ke­rület több mint 174 000 gyer­meket tömörítő szervezetének a múlt évben végzett kiváló munkáját. A Moravica bal partján levő pionírtáborban ezután űrhajó­sunk pionírversenyen vett részt, és elbeszélgetett a pio­nírokkal űrutazásáról. A talál­kozó zárünnepségén csaknem 1200 pionír vonult fel hazánk minden kerületéből. Aratásra készülnek... /Folytatás az 1. oldalról) hozta fel a Tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárat, a Szlo­vák Kőipari Vállalat lévai üze­mét és az Ipolysági (Šahy) Me­zőgazdasági Szaktanintézetet. A két üzem dolgozói és az iskola tanulói igazán jó munkát vé­geznek a žemberovcei, čajkovi és az ipolysági efsz-ben. A va­dászszövetség bešai helyi egye­sületének tagjai szintén kive­szik részüket a munkákból. Más üzemeket, tömegszerveze- teket sorolt fel, amelyek dol­gozói, tagjai, szívügyüknek tartják a takarmány betakarí­tását. Arról is tájékoztatott, hogy a cseresznye szedésében a néphadsereg katonái is se­gítenek. A járásban a takarmányszá­rító lizemek három műszakban dolgoznak. Egyelőre nincsenek Uzemanyagellátási gondok, és a jó karbantartás eredményeként a berendezések sem hibásod­nak meg hosszabb ideig. A szá­rító berendezéseket legjobban a Zselízl (Želiezovce) Állami Gazdaságban és az Alsószecsei J Dolná Seč) Efsz-ben, valamint az Ipolysági Efsz-ben használ­ják ki. Bár a gabona a hűvös idő­járás miatt lassan érik, min­den mezőgazdasági üzemben készülnek az aratásra. Valószí­nű, hogy a Nagyölvedi (Vei­ké Ludince) Efsz-ben kezdik meg elsőnek az őszi árpa ara­tását. A csehországi részekből közel 200 kombájn jön a járás­ba. Egy kombájnra hetvennégy hektár gabona betakarítása jut. Arató-cséplőgép tehát van elég, de ezzel szemben ke­vés a gabona szárítására al­kalmas üzem vagy berendezés. Nagysallón (Tekovské Lužany) és Óroszkán (Pohronský Rus- kov) nagyon lassan haladnak a szárító berendezések javítá­sával, illetve az egyik üzem át­adásával, és félő, hogy e két faluban a szárítóüzemek csak késve indulnak. Az Ígéret sze­rint három Mobil típusú szárl- lót kellene kapni a járásnak, de eddig még nem érkeztek meg. 'balla­Napirenden a szovjet mezőgazdaság további fejlesztése a & /Folytatás' az 7. oldalról) A kongresszus óta több mint két év telt .el. Amikor ma, a politikai bizottság elbírálás céljából az SZKP KB rendes ülése elé terjeszti a mezőgaz­daság fejlesztésének kérdését, a következő feladatokat tartja szem előtt: 1. A párt figyelmét a mező- gazdasági termelés legidősze­rűbb problémájának megoldá­sára, fogyatékosságainak kikü­szöbölésére és a mezőgazda­ság előrehaladása céljából eszközölt beruházásokra fordí­tott összegek hatékonyabb ki­használására kell összpontosí­tani; mozgósítani kell a pártot és a népet az ötéves terv si­keres teljesítésére mind a ter­melés növelése és a mezőgaz­dasági termékek felvásárlása, mind a vidék müszaki-anyagí bázisa megszilárdítási prog­ramjának megvalósítása terén. 2. Meg kell határozni a me­zőgazdaság és annak iparosítá­sát biztosító ágazatok további fejlődésének, valamint a tudo­mányos-műszaki haladásnak fő irányvonalait, meg kell tárgyal­ni a gazdaság, a tervezés tö­kéletesítésének, valamint a falu szociális fejlődésének néhány kérdését. Ez elvi jelentőségű lesz a XI. ötéves terv kidolgo­zása, valamint a párt által ki­tűzött feladatok sikeres telje­sítése szempontjából. A párt célja az, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság fejlett szekto­rává váljon. Melyek azok az eredményed, amelyeket 1965 óla, az SZKP KB márciusi ülése óta mező- gazdasági politikánk megvaló­sítása terén ériünk el? A stratégiai feladat megoldá­sában — elérni az egész or­szágban az élelmiszerekkel, valamint az Iparnak mezőgaz­dasági nyersanyagokkal való megbízható ellátását — a párt elsőrendű kötelességét abban látta, hogy megerősítse a me­zőgazdaság anyagi-műszaki bá­zisát. Ezt a mechanizálás, a kemizálás, a talajjavítás kér­dései, valamint a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsolatos kérdések komplex megoldásá­nak meggyorsításával kívánja elérni. A mezőgazdaság társadalmi szektorában a termelési állő- a lapok értéke elérte a 183 mil­liárd rubelt, ami 2,8-szorta több, mint 1965-ben. A kolho­zok és szovhozok gép- és trak­torállomásait csaknem teljesen újjáépítették, minőségileg ma­gasabb színvonalra emelkedett, növekedett a nagy teljesítmé­nyű, nagy teherbírású és ter­melékenységű korszerű gépek részaránya. A mezőgazdasági üzemek energetikai kapacitása az említett évek alatt 232-ről 525 millió kilowattra emelke­dett, tehát több mint a két­szeresére, a kolhozokban és a szovhozokban az egy főre eső munka energetikai ellátottsága a 2,5-szeresére emelkedett. Ak­tívan folytatódik a mezőgaz­daság villamosítása. A párt nagy jelentőséget tu­lajdonít a termőföld kemizálá- sának és a talajjavításnak. Túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy sem a hazai, sem a külföldi gyakorlat nem ismer ilyen mé­retű munkálatokat. A kemizá­lás és a talajjavítás nálunk az országos feladatok szintjére emelkedett. Az elmúlt évbem a falvakon 77 millió tonna mű­trágyát használtak fel, míg 1965-ben csak 27 millió tonnát. Az öntözött és lecsapolt terü­letek az országban csaknem megkétszereződtek, s kolhozaink és szovhozaink rendelkezésére több mint 27 millió hektár ilyen földterület áll. A 10. öt­éves tervben csaknem 40 mil­liárd rubelt fordítanak talajja­vításra. Az anyagi-műszaki bázis fej­lődése szorosan összefügg a káderképzéssel, de főleg a szakemberek és a gépesítők kérdésével. Ebben az irányban is megfelelő erőfeszítést tet­tünk az elmúlt időszakban. Ma a helyzet a következő: a kol­hozokat és szovhozokat képzett szakemberek irányítják, a tech­nika a gépesítők kezében van. A kolhozelnökök 93,5 százalé­ka a szovhozigazgatók 98,3 százaléka főiskolai, vagy kö­zépiskolai végzettséggel rendel­kezik. A mezőgazdaságban je­lenleg több mint egymillió 600 ezer szakember és négymillió 225 ezer gépesítő dolgozik. Amint azt az SZKP XXV. kongresszusa is megállapítot­ta, a technika és a többi anya­gi forrás fokozott hozzájárulá­sával jelentős mértékben növe­kedett a munka termelékeny­sége a kolhozokban és a szov­hozokban. A Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Hivatalának adatai szerint 1977-ben egy dol­gozóra számítva 19ü5-liöz vi­szonyítva 169 százalékkal emelkedett a munka termelé­kenysége, ami 16 millió ember évi munkájának fel^l meg. Az SZKP Központi Bizottsága nagy figyelmet szentelt a me­zőgazdaság fejlesztését célzó gazdasági intézkedéseknek, mindenekelőtt a termelés ter­vezése tökéletesítésének, a mezőgazdasági termékek felvá­sárlásának, az árkialakításnak, a hitelezés és a jutalmazás kérdéseinek, folytatta Brezs­nyev elvtárs. A mezőgazdasági termelőerők fejlődése napjainkban szorosan összefügg a falusi élet szociá­lis kérdéseinek megoldásával. Hosszú éveken át több óiknál fogva vidéken nem sikerült módosítani a díja/ási rendszert. Most megtaláltuk e nagyon fon­tos kérdés megfelelő megoldá­sát. Mindenekelőtt a kolhozpa­rasztok munkájának szavatolt díjazására való áttérésre gon­dolok. Rendkívüli jelentőségűek a párt azon határozatai, ame­lyek arra irányulnak, hogy csökkentsék a falusi és az ipa­ri dolgozók díjazása közti kü­lönbségeiket. A kolhozparasztok díjazása tizenkét év alatt meg­kétszereződött, a szovhozpa- rasztok díjazása pedig az 1,9- szeresére emelkedett. Jelentős intézkedéseket foga­natosítottak az elmúlt években a kolhozparasztok nyugdíj- és szociális biztosítása terén. Hogy minderről fogalmat alkothas­sunk, tekintsünk néhány szá­mot: 1977-ben a kolhozparasz­toknak több mint négymilliárd rubelt fizettek ki a központi szövetségi nyugdíjalapból — vagyis négyszer annyit, inint 1865-ben. Napjaink egyik legjelentő­sebb vonása a falusi lakosság jólétének, kulturális és szociá­lis színvonalának emelkedése. Ezek általánosítható adatok. Egy kolhozcsalád. összjövedel­me 1965—1977-ben 1,8-szeresé- re emelkedett. Az említett években falun egy lakos éven­te a korábbi 222 rubel helyett 492 rubelt fordított áruvásár­lásra. Tehát ez több mint két­szerese a korábbinak. Az állami és kolhozberuházások a nem termelő objektumokba, főleg a szociális szférába az említett időszak alatt meghaladták a 40 milliárd rubelt. Ez az emlí­tett szférára fordított vala­mennyi beruházás háromnegye­dét jelenti. A párt feladata: rendszere­sen és lankadatlan figyelem­mel kísérni, hogy tovább növe­kedjék a mezőgazdasági dolgo­zók életszínvonala, hogy egyre szebbek legyenek falvaink. A mezőgazdasági tevékeny­ség fő kritériumát a jó vég­eredmények adják meg. Milye­nek ezek az eredmények a me­zőgazdaságban? Mint általában, az összterme­léssel kezdem. Ennek évi átla­gos értéke az utolsó hét év fo­lyamán (1971—1977) száztizen­hat milliárd rubelt tett ki, míg az SZKP KB márciusi ülése előtti években 81,4 millió ru­belt. Növekedett valamennyi termény hektárhozama. Pozitív fejlődés mutatkozott az állattenyésztés terén is. Az említett években az állati ter­mékek össztermelésének évi át­laga 45 százalékkal volt na­gyobb. Növekedett az állatállo­mány a közös gazdaságokban és az állatok jövedelmezősége. A hústermelés évi átlagban az 1959—65-ös időszakban elért 9,2 millió tonnáról 1971—77* ben 14 millió tonnára, a tejter­melés 63,9-ről 88,8 millió ton­nára, a tojástermelés 53,5 mil­liárd darabra, vagyis 1,9-szere- sére növekedett. Ezekből a számokból látni azoknak a kiterjedt erőfeszíté­seknek az eredményeit, amelye­ket nálunk az utóbbi években a dolgozók aktívan kifejtenek az állattenyésztés eredményei-, nek a növelésére. De még ha* tározottabb lépéseket kell ten­nünk, hogy tovább gyorsítsuk ennek az ágazatnak a fejlesz­tését. A mezőgazdaság jelentős he-> lyet foglal el a part lő irányť vonalának gyakorlati megvaló­sításában, mely irányvonal a nép életszínvonalának jelentős emelésére irányul. Ha az ága­zat fejlesztésiben elért ered- menyeket ezekből a szempon­tokból értékeljük, akkor telje­sen nyilvánvaló, hogy a szovjet emberek jóléte állandóan nö­vekszik, egyebek között a leg­fontosabb szükségleteik — élelmiszer- és fogyasztásicikk- szükségleteik kielégítésének szempontjából is. Itt van előttem a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalá­nak hivatalos jelentése. Ebből kitűnik, hogy például az álla­mi és a szövetkezeti kereskede­lem által a lakosságnak 1965 és 1977 között eladott hús mennyisége csaknem megkét­szereződött: átlagosan több mint 10 millió tonna évente. Az eladott tej mennyisége is csak­nem megkétszereződött — 15,4- ről 30 millió tonnára, az el­adott vaj mennyisége 702 ezer tonnáról 1270 ezer tonnára; a tojásé 10,3-ről 34 milliárd da­rabra emelkedett, vagyis meg­háromszorozódott; a zöldségfé­léké 59 százalékkal, a gyü­mölcsé és a tökféleségeké 401 százalékkal emelkedett. Ugyan­csak növekedett az összes töb­bi élelmiszer eladása is. A mai körülmények között a mezőgazdaság irányításában el­ért eredmények és szerzett ta­pasztalatok meggyőzően bizo­nyítják az SZKP lenini agrár- politikájának tudományos meg­alapozottságát és éltető erejét, jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ebből törvényszerűen követke­zik: továbbra is az SZKP KB 1965 márciusi ülésén kitűzött úton kell haladnunk, amelyet a párt központi bizottságának további ülései és a párt kong­resszusai fejlesztettek tovább. A fő feladat, amelyet a me­zőgazdaság elé tűzünk: el kell érni összes ágazatainak sokol­dalú dinamikus fejlődését, az ország megbízható ellátását élelmiszerekkel és mezőgazda­sági nyersanyagokkal, hogy ezek termelése biztosítsa a nép életszínvonalának további jelen­tős emelését. Ugyanakkor nö­velni kell erőfeszítéseiket, ami a városi és a vidéki lakosság anyagi, kulturális és szociális körülményeinek közelítése te­rén kitűzött feladatok megol­dását illeti. Ennek alapján az 1981—85-ö* években évi átlagban 238—243 millió tonna gabonát kell ter­melnünk, és 1990-ben a gabo­natermésnek országos átlagban egy lakosra számítva el kell érnie az egy tonnát. A húster­melésnek a következő ötéves terv végéig el kell érnie a 19,5 millió tonnát. Lényegesen nö­velnünk kell a tej- és tojáster- melést. Ez lehetővé teszi a leg­értékesebb élelmiszerek egy fő­re jutó fogyasztásának növelé­sét, amelynek a 11. ötéves terv­időszak végére lényegesen meg kell közelítenie a tudományo­san indokolt normákat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a fő mezőgazdasági termékek termelésének terjedelmét és ezek termelésének abszolút nö­vekedését a kővetkező ötéves tervben elég magasan szabtuk meg. Hogy ehhez szilárd alapot teremtsünk, megfelelőképpen biztosítanunk kell a mezőgaz­daság anyagi-műszaki forrásai­nak fejlesztését. A következő ötéves tervidő­szak folyamán feladatul tűzzük ki az összes fontos mezőgazda- sági termékek termelése komp­lex gépesítésének befejezését és az állattenyésztés gépesíté­se színvonalának lényeges nö­velését. Ezért továbbra is sok­oldalúan növelni kell a mező- gazdaságnak szállított trakto­rok, tehergépkocsik, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek számát. (A beszámoló befejező részét lapunk holnapi számában is­mertetjük.) BH 1978 Vll. 4. 2 (Folytatás az 1. oldalról/ nevezte ós leszögezte, lmgy az oktatási rendszer átalakításá­ban az utóbbi két évben elért eredmények mindenkit meg­győznek az általunk követett lit helyességéről, megőrzik a csehszlovákiai oktatás szocia­lista fejlesztésének folyamatos­ságát és átveszik a múltból mindazt, ami bevált, és ami ha­ladónak bizonyult. Milan Vondruška cseh okta­tási miniszter méltatta Jan Amos Komenskýnak az oktatás demokratizálásához való hozzá­járulását, s hangsúlyozta, hogy ugyanezért a célért küzdöttek a kommunista pedagógusok előző nemzedékei, köztük Zde- nők Nejedlý, akinek a nevéhez fűződik az egységes oktatást bevezető törvény. Ma is erre törekszünk, ezért fejlesztjük a esehszlovákiai oktatási rend­szert. A megnyitó ünnepség részt vevői üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságá­nak, ebben megígérték, hogy mindiennapos munkájukkal elő mozdítják a XV. pártkongresz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom