Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-03 / 181. szám, hétfő
30000 kilométert - gyalog BEMUTATJUK VITÉZ LÁSZLÓT '3 Akik rendszeresen olvassák a s portsa j tó híradásait, azok már többször Is találkozhattak a nevével. Legutóbb P ódé brail yban hívta fel magára a figyelmet, ah oil június 11-én 50 km-en 4:06:00,2-es idővel megjavította a távgyaloglás csehszlovák csúcsai, s e z zed tulajdoniképpen az Európa-bajnokság on való indulását is biztosította. A 24 éves Vitéz László (képünkön) jelenleg Fábry Zoltán szülőfalujában — Stószon (Stos) él, és a versenyekre is itt készül. Én is i>tit kerestem fed., hogy megismerkedjem ve- Je, s hogy olvasóinknak is be. mutathassam. Bevallóim őszintén, mikor látogatóba indultam hozzá, magánéletéről csupán annyit tudtam, hogy Jrivatása szerint autószerelő, de hegesztőként dolgozik a Sandrik kés- gyárban, s ezelőtt egy héttel nősült meg. A választottja pedig az a Király Eráka, aiki a Jókai Naipokon versmondás'han már többször is első díjat nyert, te'hát sokunk kedves ismerőse. A Sand rí,k késgyár egyszobás üzemi lakásában Vitéz Lászlóék éppen hogy befejezték a vasárnapi ebédet, amikor becsengettem hozzájuk. Erika nyitott ajtót, s máris kedvesen invitált be fed é. Mivel ebéd után voltam, a főztjét nem, de a süteményét meg kellett kóstolnom. László mosolyogva jegyezte meg: — Ha továbbra is így fog főzni, akkor az eredményeim csak javulhatnak. Jól megfigyedtem Vitéz László arcát. Fáradtságot, megtört, séget nem láttam rajta, pedig délelőtt már ötven kilométert legyalogolt. László tudott az érkezésemről. He'llyed kínált a társalgó asztal mellett, s két pohár habzó sör mellett: beszélgetni kezdtünk. — Györkén (Ďurkov) születtem 1954-ben. Alapiskolába is ott kezdtem járni, de aztán át. iratkoztam a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Kilencéves Általános I Skodába. Ennek ed végzése után autószerelőnek tanultam ki és akkor még nem gondoltam, hogy valamikor komolyan fogok sportolni. Abban az időben a kultúra kezdett; érdekelni. Györkén engem vá. lasztoftak meig CSEMAUOK-ei. nőknek. Akkor még több magyar nemzetiségű fiatal élt ott és így sikerült is népitánc. csoportot alakítanunk. Tervbe ▼e'ttük egy észt rá dm ű sor betanulását is, de a színreviitelével elmaradtunk. Nekem be kellett vonulnom a tényleges katonai szolgálat letöltésére s ezalatt a szervezet szétesett . .. — Ezek szerint az atlétikához, pontosabban a távgyalog- láshoz véletlenszerűen jutót, tál? — A M oto te ciioában dolgoztam Kassán. Ott ismerkedtem meg két ru szik ad (Ruskovj fiúval, és őik szóltak, ho.gy van náluk a faluban egy atlétikai klub, nem lenne-e kedvem sportolni V FőJeg futásra és távgyailog lás. na specia lázadódnak, s nekem etihez jó az ala. kom. Tetszett az ötlet, a meghívásnak is örültem. A tévében eg yszer-<kétszer már láttam távgyalog lóversenyt, hát úgy gondoltaim — megpróbálom. — Mikor születtek meg az első komolyabb eredményeid? — Hetvenegy tavaszán kezdtem ed gyalogolni, ősszel már megcsináltam a vizsgát, vagyis bekerültem az első osztályba. Ez a rajt tényleg sikeres volt, mert a juniorok között máris negyedik lettem Csehszlovákiá. ban. Hetvenkettőben az ifjúsági versenyek közül hármait megnyertem. 1973-ban 10 km- en olyan jó időt mentem (46 perc 30 másodperc), hogy meg kellett volna kapnom a mesteri osztályt, de ezt épp akkor törődték el. Az üröm aztán mégis örömmé vált, mert éppen ezért az eredményért a katonaságnál bekerültem a Ban sík á Bystrica-i Dukdába. Ezek voltak a legtermékenyebb évek. Itt fejlődtem a legtöbbet. Rengeteget voltam edzőtáborban, jó volt a koszt és megvolt a nyugalom. 1975-ben aztán megjavítottam az 5 km- es fedett pályás országos ifjúsági csúcsot. Ugyanebben az évben 4 óra 15 perces idővel 50 km-en a csehszlovák táv gyalogló csúcsot is megjavítottam Ez az eredmény lehew lővé tette, hogy bekerüljek a válogatottba. A rajt itt is jól sikerűit. Az Európa-kupa elődöntőjét megnyertem. Hetvenhatban Milánóban volt még egy nagyobb versenyem, ahol 32 km-en 2 óta 33 perces idővel esek a 11. helyein végeztem — bár igaz, térdsérüléssel indultam. Vjitéz László a katonai szolgálat letöltése után a prágai sportközpontba került, aihol több minit 10 hónapig tartózkodott. Térdsérülése lassan javult, de a versenyeken ő így is rajthoz Állt. Az eredmények természetesein a várakozás alatt maradtak, és mivel a hazai bajnokságon csaik az ötödik helyen végzett — búcsút kellett intenie Prágának. Vitéz IAszlónak fájt ez a döntés. Tudta, hogy a sérülés nem lehet tartós és ő az eddigi eredményeinél többre is képes. Bizonyítani akart. Ugyanabban az évben, az idény végén rajthoz állt és maratonii futott — méghozzá 2 óra 34 perces i dővel! A szlovák bajnokság megnye. rése után ismét bekerült a válogatottba. — Minden bizonnyal erős akarat és a sport szere tete keillretit ahhoz, hogy ismét meg. tadádd önmagadat. Mindezek után hadd kérdezzem meg, mit jelent számodra a távigyadog- lás, és mi benne a széip? — Egyszer odvastam egy cikket Tomsonról, az angol ma- ratoni futóról. Ö azt mondta, hogy maga a futás örömet szerez neki. Hát én is így vagyok a gya lógd ássad. A mozgás szerez nekem örömet. Nyolc éve csinálom már aktívan, és az edzéseken eddig már több, mint 30 000 kilométert legyalogoltam. Tudod, minden ember a legtöbbre törekszik, én is kíváncsi vagyok a saját maxim urnomra. Ennyi volt az, amit eilső találkozásiunkkor Vitéz Lászlóról megtudtam. Mielőtt elbúcsúztam volna tőle, azt azért még megkérdeztem, van-e valamilyen rejtett vágya? László azt válaszolta: „Kijutni az Európa- bajnokságra és sikeresein szerepelni a moszkvai olimpiáin!“ Nos, azóta már tudjuk, Vitéz László vágyának első fele tel. jesül. Bízunk benne, hogy az Európa-bajnokságon, s majdan az olimpián is becsülettel meg. áldja a helyét. SZÁSZAK g\ürgy Hány világcsúcsot fut még az idén? 1978 VII. 3. Április 8, Berkeley: 5000 méter 13:08,4, május 13., Seattle: 3000 m akadály 8:05,4, június 11., Bécs: 10 000 m 27:22,47, június 27., Osló: 3000 m 7:32,1. Mindez Henry Rono, az új hosz- szútávfutó sztár érdeme, aki ugyan mar évekkel ezelőtt jelezte „jöttét“, csak az idén robbant a világ élvonalába, iratkozott jel a világrekorderek listájára. Három hónap alatt négy világcsúcs, de nem lehetetlen, hogy a június 28 1, szerdai Helsinkiben megrendezett versenyen ötödik világcsúcsát jutja. E sorokat ugyanis még a helsinki verseny előtt küldtük a nyomdába. Nagyon találó tehát az a megállapítás, hogy Rono nem is tud lassan jutni. Tizenkilenc éves korában egy gyenge minőségű salakpályán, természetesen mezítláb, a 30Ö0 méteres akadályjutásban 8:30 perces időt ért el. Kerry O’Brien világcsúcsa akkor 8:22,0 perc volt. Az elmúlt hét évben fokozatosan javultak eredményei és ■a ma 26 esztendős kenyai atléta olyan csodafutők társaságába tartozik, mint volt Nurmi, Zátopek, Clarke, Viren. Bár uz említettek közül egyik sem dicsekedhetett négy világcsúccsal. Kipcsoge Keino így mutatta be 1076 ban Robert Hartmann német újságírónak: „Ez itt Henry Rono, aki midnyájunkat felül fog múlni.“ Keino jó jósnak bizonyult. Rono két éve a pullmani Washington State University hallgatója, John Chaplin egykori amerikai vágtázó a menedzsere, de leghűbb tanácsadója a háttérben meghúzódó Bőit, aki Keino- hoz és Ronohoz hasonlóan nandy néger és mindhárman Kenya legtermékenyebb vidékéről, a 4000 méteres Mount Elgon környékéről származnak. Bőit, aki hat esztendeje járja az európai versenyeket, jó tanácsokkal látja el Ronót a versenyek rendezőivel folytatott tárgyalásokon. Ók hárman 1600—-2000 méter magasságban Uganda határához közeli platón nőttek fel. Ezért kedvez Ronónak a pullmani klíma, bár zordabb a kenyainál. A kedvezőtlen feltételek azonban, úgy tűnik, Ronót nem zavarják. Ellenfelekre nincs szüksége, már jó ideje csak az óra az ellenjele. A 10 000 méteres bécsi világcsúcsjavításnál 66 ni ásod perces köröket jutott, majd 5000 méternél a bemondott 13:48 perces részidőt 13:38 nak értette, s mivel ez neki túl gyorsnak tűnt. átmenetileg fékezte az iramot, s egy-egy kört 69 másodperc alatt tett meg. Később ismét erősített és így született meg a világrekord. Rono nem csinál kultuszt az étkezésből, a legjobban a félig megsütött májat szereti, hozzá egy korsó sört iszik. Különben nem fogyaszt alkoholt. Elárulta a nagy „titkot“, hogy miért ilyen jók a kenyai futók. Az egész abban rejlik: gyermekkoruktól kezdve kemény, megpróbáltatásokkal teli, a természethez közeli életet élnek. Táplálkozásuk az európaival össze sem hason lítható. Náluk — a cukortól kezdve a rizsig — mindennek megmaradt a természetes formája. A tea például ott terem a Rono család háza mögött, melyet Henry építtetett. A szomszédok a kőből épült, pléh tetejű ház csodájára járnak. Ebben lakik Rono négy testvére a gyerekekkel. Anyja és nagyanyja azonban hű maradt a közelben levő régi szalmakunyhóhoz. A takarékos Henry rövidesen egy második házat is épít, ebben is követve Keino és Bőit példáját, akik jó üzletemberek. A rajt pénzből, valamint a felszerelésüket gyártó cégektől kapott juttatásból az amúgy is szerény világsztároknak évente telik egy egy házra. És ahogy szaporodnak a házak, úgy növekszik a Rono család tekintélye. Henry a rendkívül jó gyermek és testvér mintaképe, s ennek az egész család látja hasznát. Rono július közepén az Afrikai játékokon a 3000 méteres akadály futásban és uz 5000 méteres síkfutásban áll rajthoz, ma/d Dortmundban tölt egy hetet, mert már tavaly — még ismeretlen futóként járt az NSZK-ban — sok értékes megfigyelést tett, tapasztalatokat szerzett a felkészülést illetően. Az idény a Commonwealth, a Brit Nemzetközösségi Játékokon Edmontonban (Kanada) éri el csúcspontját. Ott is a fent említett két számban akar szerepelni, sőt az utána következő európai portyáján sem szándékozik 10 000 méteren indulni. —ár Akiről beszélnek A 10-ES SZÁMÉ JÁTÉKOS „Ademas, Maríol — Még egyet, Mario!“ — harsogott a biztatás Mario Kempes felé az Argentína—Hollandia világbajnoki döntőn. És Kempes teljesítette 25 millió argentin kívánságát: a 104. percben úgy tört be a kapu elé, hogy a markos holland legények hiába húzták, lökték, cibálták, nem tudták őt megállítani és a nyakán két védővel a hálóba ta argentin válogatottban és 23 gólt lőtt. Félő azonban, hogy hiába énekelték a döntő után az argentin szurkolók: „Mario, ne menj el, Mario, maradj itthon!“, Kempes nem gyarapítja tovább válogatottságainak számát, már ami a dél-amerikai ország csapatát illeti. Július 10-én jelentkezik klubja, n spanyol Valencia székhá zában, és valószínű, hogv ar Így örült Mario Kempes a hollandok ellen lőtt második góljának. (ČSTK — UPI-felv.) Iáit. Ezzel eldőlt a világbajnoki cím sorsa. Egy Kempesszel jobb volt Argentína, mint a holland válogatott... Pedig néhány hónappal ezelőtt, amikor Menotti edző késhegyre menő harcot folytatott azért, hogy a spanyol Valenciától a világbajnokság idejére kölcsönkérjék, voltak, akik méltatlankodtak, hiszen Ketn- pes világbajnoki szerepeltetése jelentős anyagi áldozattal is járt. (Az argentin szövetség 60 ezer dollárt fizetett a spanyol klubnak, hogy „kölcsönadta“ a csatárt.) Menotti azonban hajthatatlan maradt. Bizonygatta hogy Mario Kempes mérkőzések eldöntésére egyedül is képes nagy egyéniség. Amint láttuk, Menottinak lett igaza, Kempes a Peru ellen kezdte a gólgyártást, aztán az ő két góljával nyert Argentína a lengyel válogatott ellen, a döntő részleteit pedig mindnyájan ismerjük. Hogy milyen sokat vártak a lobogó hajú (sáfártól, azt a belgrádi ökölvívó-világbajnokság egyik argentin bírója, D. Morilas nyilatkozata is bizonyítja: „Ha Kempes játszik az argentin csapatban, akkor mi nyerjük a világbajnokságot. Nélküle viszont aligha. Nem véletlen, hogy az Európában játszó két válogatottra való argentin labdarúgók közül végül csak a Valencia 10-es számú játékosa került be Menotti csapatába . . .“ Ismételjük, ezt egy ökölvívó szakember mondta néhány héttel a labdarúgó-világbajnokság megkezdése előtt. Az argentin lapok azt írták, hogy bár valamennyi játékos hős volt a hollandok elleni döntő mérkőzésen, csak segíteni tudtak Kempesnek a győzelem kivívásában; Kempes nyerte meg Argentínának a FIFA-Kupát! Érdekes, hogy ezt a mi fülünknek túlzó, sőt sértő megállapítást az argentin válogatott tagjai állítólag elfogadják, így vagy úgy alá is támasztják. Tehát nem mindennapi futballistáról van szó. A világbajnokság gólkirálya és egy különbizottság döntőse értelmében a VB legjobb játékosa 1954. július 15-én született a Cordoba tartományban lévő Belleville nevű faluban, egyszerű földműves családban. Alig hat éve, 1972-ben szerződött a Rosario Centrál klubhoz, s még ebben az esztendőben válogatott lett, majd bekerült az 1974-es világbajnoki keretbe, miután a VB előtt két gólt lőtt Angliának a Wembley-ben. 1974-ben 29, 1975-ben 35 góllal lett az argentin bajnokság gólkirálya. Erre már fölfigyeltek a spanyol klubok is, így két évvel ezelőtt már a Valenciában rúg ta a gólokat, s a két bajnoki idényben 58 gólt szerzett. Előbb 24-et, majd 32-t, megelőzve olyan mesterlövészeket, mint Cruyff és Juanito. Kempes eddig 38 alkalommal szerepelt az gentin állampolgárként nem is tér vissza szülőhazájába. Szülei testvérével már két éve Valenciában élnek, s most a család a spanyol állampolgárságért folyamodott. Itt akarnak letelepedni. Erre elsősorban egyesületi vezetői kérték Kera- pest, minthogy a spanyol bajnokságban egy csapat csak két külföldi játékost szerepeltethet, s a Valencia most szerződtette az osztrák Kranklt és a nyugatnémet Bonhofot. Egész biztos — tudván, hogy a két híres játékosért milyen sok pénzt kellett kifizetni —, hogy az üzlet megkötésekor a vezetők tudták: Kempes gyakorlatilag már spanyol állampolgár. Ha arra gondolunk, hogy akár a lengyelek, akár a hollandok ellen az argentinok közepes teljesítményt nyújtva, csak a lobogó hajú óriás egyéni bravúrjainak köszönhették győzelmüket, akkor azt mondhatjuk: az 1982-bes világbajnokság házigazdáját, a spanyol együttest máris az esélyesek között lehet emlegetni. Kétségtelen, nagyon régen tűnt fel a nemzetközi labdarúgó világban Kempeshez hasonló futballista, aki szinte egyedül képes feltörni a legzártabb védelmeket is. aki különösebb támogatás nélkül is állandó veszélyt jelent. Talán Pelé rendelkezett hasonló képességekkel. Maga a „fekete gyöngyszem“ így nyilatkozott utódjáról: „Ha létezik egyáltalán labdarúgó ideál, akkor az' Mario Kempes. Egyesíti magában a dél-amerikaiak technikai felkészültségét az európai lendülettel és erővel. Azt mondják, hogy ő az utódom és én büszke lehetek egy ilyen örökösre ...“ Kempes nemcsak játéktudásban, de emberi magatartását tekintve is méltón tekinthető példaképnek. A rendkívül feszült légkörű argentin—holland világbajnoki döntőn, de más találkozókon sem idegeskedett, kakaskodott. Ha fölvágták, a feléje nyújtott kezet nem lökte el, nem törlesztett, nem fet- rengett. Nem szabálytalan megmozdulása, de még egyetlen sportszerűtlen megnyilvánulása sem volt. Igazolta a régi igazságot, mely szerint ahhoz, hogy egy játékos uralkodjon a labdán és az állandóan vá!- tozó helyzeteken, elsősorban önmagán kell tudnia uralkodnia. Az önfegyelem és az összpontosítás egymástól elválaszthatatlan! Egyetért hát a labdarúgó-világ abban, hogy a Mundialon nemcsak új világbajnok, hanem új futballkirály is született. Kempest most még egyéves szerződés köti a Val^n''* '1" — aztán lehet, hogy irán M-< ’ ! vagy Barcelona. Birrr- ’ nű mezt is viseljen \emp33, szeretnénk őt minél többszi.’ látni nemzetközi, nemzetek közötti mérkőzéseken és világbajnokságokon. Még csak 24 esztendős....
