Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-01 / 179. szám, szombat

világ proletárjai, EGYEŠOtJETSKI SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1911. július t SZOMBAT BRATISLAVA • I 79. szára XXXI. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér Felelősség egymásért A Szlovák Szocialista Köztár- iság Belügyminisztériuma és a közlekedésbiztonsági kor­mánybizottság évente már ha- <yu m anyosan meghirdeti a köz- okedésbiztonsági negyedévet. A választás nem véletlenül esett ulius, augusztus és szeptem­ber hónapokra. Sokéves tapasz* itatok indokolják a döntést, bizonyítják, hogy a közúti köz* ■■(•kedés intenzitása ebben az űószakban a legnagyobb, és 'inek következményeként nö­vekszik a közúti balesetek szá­ra is. A ma kezdődő közlekedésbiz- isági negyedév fő célja: a r.űti balesetek megelőzése, a esetek számának a csökken* <«, Az akció ésszerűsége és -dúszerííséga vitathatatlan, ta- lusztalatok, adatok igazolják xüksógességét. A tavalyi sta* szlíkai adatok közül elegen- iő megemlíteni a legtöbbet ondót: a szlovákiai közutakon atszáznyolcvanhat személy ,*ztette életét. Egy egy bal •ot, egy egy hosszabb-rövidebb «tút végét jelenti. A statísz- 'ka családi tragédiákat mutat ismer olyan esetet is, nelynél az egész család áldó- tul esett, s az új családi ház­it a halottakat csak az ott- íumaradt nagymama sirat­Pflrsie, a szoniorkodás, a inny mit sem segít, nem vál- oztat a lényen, nem kelt élet- i* senkit. Tenni lehet, tenni all azért valamit, hogy a köz- iákon megelőzzük a balesete­it, hogy ne maradjanak özve- /ek és árvák. Nem lehetünk illenők, nem lehetünk közöm* 4 sek, mert mindannyian köz* ■ kediink, valamilyen formában <ztveszünk a közúti közleke* •shen, amely gyors ütemben jlódik, és népgazdasági je * íi tősége egyre nagyobb. Nem Petiink közömbösek. mert Imik, embertársainkról van 4 ó. Látnunk kell az okozati •szefüggést: mi vagyunk az ;ozó és az áldozat. A jármű, út állapota is tőlünk függ, vétkezésképpen csakis raj ' nk, a közúti közlekedés sztvevőin múlik, hogyan köz- kedünk, hány egészséges em- rtársunk távozik sorainkból csúszó nélkül. Mit tehetünk a biztonságos •zúti közlekedés érdekében? válaszokban válogatni lehet, '.állíthatnánk a teendők fon- ssági sorrendjét is. De te­link fel inkább újabb kérdé- ket: mit tehet az útitárs yan esetben, amikor a génko- 'vezető lakott területen nem rtja meg a szabályokat, és a :igengedettnél lényegesen orsahliao, vagyis kockázata u közlekedik? Mit tehet az a leség, aki észreveszi, hogy a Ián mögött ülő férjének „le- ’gadozik“ a szeme? Mit tehet a szeszesitalt kinálgató ven »látó, aki tudja, hogy ven se — sógora, komája, vagy pen az építőanyagot szállítók u yike — gépkocsit v^jíHt? Mit telnek azok a kerékpárosok, kik az úttesten nem esyrr's « •itín, hanem szabálytalan/ ■'ymás mellett közlekedned? : 1 t tehet az a gyalogos, aki fi yelmetlenül, vagy éppen a ti o*ra halad át az úttesten? \ megannyi kérdés késztes n bennünket helyes maga tar­ára. Mit kell tennünk...? — Ad- k meg a választ együtt, mond k ki közösen: vigyázzunk villásra, vállaljunk egymásért lelősséget. Tegyünk meg min­őt a közúti balesetek elhá- ;isa érdekében. Önmagunkért, iberiársainkért. KEREKES ISTVÄN Internacionalizmus a világűrben (CSTK) — Már 275 napja ke. míg a Föld körül a Szaljut—6 tudományos űrállomás. Ez Idő alatt több minit 4300-szor kö­rül meg a Földet, $ fedélze. tón három szocialista ország 10 űrhajósa dolgozott. Szerda óta a Szajuz—30-caJ összekapcsolva dolgozik, amely Pjotr Klimuk es Miroslaw Her* inaszewski űrhajósokat szállí­totta. A keringési pályán hatal­mas űr laboratórium létesült, amelynek hossza meghaladja a 29 métert, súlya 32 tonna. A Szaljut—ü űrállomás belső bér­rendezését a négy űrhajós munkaazükség teteinek megfe. lelően módosították. A nemzetközi örhajólegény- ség tegnapi programján egyéb­ként főleg orvos-biológiai meg­figyeléseik szerepeltek. A testvéri szocia lista orszá gok tudósai és szakemboréi már 12 öv« sikeresen együtt* működnek a világűr kntatásá. ban és felhasználásában, inon., dottu Borisz Petrov akadémi­kus, az Interkozmosz tanácsá­nak elnöke a moszkvai irányí­tó központban. Most az együtt- működés új szakaszába lép* tűnik: megkezdődtek- a nemzet, közi leigén ységü űrhajók repti. lései, mondotta Petrov akadé­mikus. A leszerelés századunk korparancsa BEFEJEZŐDÖTT AZ ENSZ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA (ČSTK) — A* ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés szakának bizottsága tegnap éjjel egyhangúlag jóváhagyta a záróokmány-tervezetet, melyet tegnap este terjesztettek alő a rendkívüli ülésszaknak jóváhagyásra. A plénum esti ütésé­vel véget ért az ENSZ reiidki vüli leszerelési ülésszak* A terjedelmes dokumentum 123 pontot tartalmaz és négy részből áll: bevezetésből, a deklarációból, az akciók prog­ramjából és a leszerelési tár­gyalások mechanizmusából. A dokumentum bevezető ré s.ze hangsúlyozza, hogy a foly­tait ódó lázas fegyverkezés a nemzetközi béke és biztonság, sőt az emberiség túlélései szem pontjából is növekvő veszélyt jelent. Az aitom- és konvenciós fegyverkezés egyaránt aka-dá- lyozza a gazdasága fejlődést, egy új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozását és az eun beriség szempontjából más, életbevágóan fontos problémák megoldását. A deklaráció, amely a záró dokumentum második része, fi gyelmeztet a katonai kiadások állandó növekedésére, melyek óriási emberi és gazdasági erő forrásokat emésztenek fel. Az emberiség az önmegsemmisítés veszélye előtt áll, melyet az eddig gyártott legpusztítóbb fegyverek felihalmozása jelent. A lázas fegyverkezés, főleg az atomfegyverkezés ellentétben van a nemzetközi enyhülés fo lyamatával, a békés egymás mellett éléssel, az országok iküztii bizadómmal, a széles nemze tiközi egy üttműiködéssel A nemzetközi nyilvánosság szá mára különös veszélyt jelente nek a fajüldöző rezsiméi keze. bein felhalmozódott fegyverek és annak lehetősége, hogy ezeik a rezsimek is lehetőséget szereznek az atomfegyverek gyártására. A dekilaráció a le­szerelést a kor parancsának és a nemzetközi közvélemény leg fontosabb feladatának tekinti Az államok erőfeszítéseinek végső céljaként a hatásos uem zetközt felügyelet alatt inegva lósu ló teljes leszerelést teki a tik \ záróokmány legterjedelme seltb része a rendezvényeik programja, amely a doktumen tűm több minit felét képez) Ap ró lék osan felsorolja a leszwei lés feladatait és céljait a % egyes területieken. Az emberi, séget fenyegető legnagyobb ve szélyként az atomfegyvereket jelöli meg. Hangsúlyozza vaila mennyi atomkísérlet leállítása nak és új atomrendszerek lét­re hozásának szüksége sségét Ezzel kapcsolatban rámutat « stratégiai fegyvereik korlátozó, sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások nagy jelentőségé­re. A leszerelés ssíemipo'iitjáit»ó.i fontosnak tekintik az atommieur tes övezetek létrehozását. Az atomhatalmak kötelesek tiszte let ben tartani ezeket az öveze leket,, s nem szabad ellenük atomfegyvereket használniuk* vagy felhasználásukkal fenyő, getőzniük, Az akciók programja hang­súlyozza továbbá az atomíegy, verek terjedése megakadályo­zásának jelentőségét, melynek végső célja ezek teljes feLszá- rnolása. Felszólítja az államo­kat, hogy csat lak ózzanak a harci kémiai anyagok, a bakte­riológiai és radiológiai fegyve. rek 1 letiltására vonatkozó szer­ződéshez. Külön fejezet foglalkozik a hagyományos fegyverekkel. A fejezet hangsúlyozza, hogy az európai haderő csökkentés je.. lentős lépés lenne a világ béke és biztonság megerősítéséhez. Nagy jelentősége kín/ne a ha. gyományos fegyverek nemzet- kőfal kereskedelme korlátozá­sának is. A dokumentum utolsó része, amely a leszerelévsd tárgyalások mechanizmusával foglalkozik, hangsúlyozza, hogy ezen a te­rületen a vezető szerep az Egyesült Nemzeteknek jut, amely minden leszerelési intéz kedést, legyen egyoldalú, két­oldalú, regionális, vagy multi, later iá lis, egyaránt támogat. A közgyűlés létrehoz egy le. szerelési bizottságot. Ebben mondén ENSZ-tagáliam részt vesz, tanácsadó szerv lesz, melynek feladatköre a leszere léssel kapcsolatos különböző javaslatok f^enyújtása lesz. (Folytatás a * oldalon} Eredményes csehszlovák-portugál külügyminiszteri tárgyalások Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski űrhajósok a Szojuz—30 űrhajóról átmentek a Szaljut—6 űrállomásra, ahol Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr lvancsenkov ősi szláv szokás szerint ke­nyérrel és sóval fogadták őket. (Felvétel: ČSTK — TASZSZ) (CSTK J — Victor Sá MlaebütKldB portugál kültigyminisizteir meg hívására 1978. június 26-a és június 29-e között hlvatailos lá­togatáson Portugáliában tartóz kodott Bohuslav Chňoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztér saság k ü 1 ügyiminisztere.. Mi.nt a kiadott közlemény m>eg állapí t ja., a nyílt, konstruk­tív és baráti, légkörben lezaj lőtt megbeiszélések során a két k ülüg yuiini szter eszmecserét folytatott a nemzetiközi politika legfo.ntosaWb kérdéseiről, tár­gyalt a csehszlovák—portugál sokoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és további fejlesz­tésének lehe tősége ir&l. Az időszerű nemzetközi kér désekről szólva mindkét fé'l rá­mutatott a nemzetközi feszült­ség enyhítésében elért haladás­ra, ugyanakkor megállapította, hogy e folyamat további elmé­lyítése megköveteli valamennyi állam teljes részvételét és ak­tív hozzáállását. A két fél hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt, működést értekezlet az euró­pai államok kapcsolata inaik fej lődésébem jelentős mérföldkő volt, fontos lépés a béke és a biztonság megszilárdítása, vala. minit a kölcsönös együttműkö­dés bővítése felé. Mindkét fél meg van győződ­ve arról, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi helyzeté, ben a legsürgősebb probléma a lázas fegyverkezés leállítása. Véleményük megegyezett a.b. (Folytatás a 2. oldalon) ííözfemén! a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI!. ülésszakáról 1978. június 27 —29-e között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben meg­tartották a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának soron- .iivetkezö, XXXII. ülésszakát. Az ülésszak snunkájábao részt vettek a KGST-tagáSlamok kül­döttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, l.ubomir Štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Ku­bai Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Nénköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lá­zár György, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batinönh, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertaná­csának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke és Alek­szej Koszigin, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­ge Minisztertanácsának elnöke vezetett. A KGST rs a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény­nek megfelelően az ülésszakon részt vett a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság kül­döttsége Andrej Marínénak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökinek vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munkájában a Vietnami Szocialista Köztársa­ság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes vezeté­sével; a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttsége, Szín In Ha, a KNDK rendkívüli és meghatalmazott nagyköveté­nek vezetésével; az Angolai Né­pi Köztársaság küldöttsége Ho­se Eduardo dós Santos, az ANK miniszterelnöke első helyettesé­nek vezetésével; a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége, Sanan Southichack, a szocialista országokkal a gaz­daság és a technika területén való együttműködés kérdéseivel foglalkozó bizottság elnökének vezetésével; a szocialista Etió­pia küldöttsége, Gesesse Voldd Kidane, az ideiglenes katonai kormányzótanács állandó bi­zottsága tagjának vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagáUamok számos nem­zetközi gazdasági szervezeté' nek képviselői is. Az ülésszakon Manea Manes­cu, a Román Szocialista Köz­társaság küldöttségének vezető­je, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársa­ság kérését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tag- (Folytatás a 3. oldalon j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom