Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-13 / 161. szám, kedd

Tervek, teendők ÜJ FELADATOK ELŐTT A RIMASZOMBATI (RIMAVSKÄ SOBOTA) JÁRÁS zöldségtermesztői A CSKP KB három évvel ez­előtti októberi plénumának és az SZLKP Közép-szlovákiai Ke­rületi Bizottsága 1977. október 19-i elnökségi ülésének határo­zata a zöldségtermesztés fej­lesztéséről, a mezőgazdasági termelés eddig kellően nem ér­tekeit szakaszára irányította a ügyeimet. A zöldségtermesztésben az elmúlt években alacsony volt a munkatermelékenység, gyenge volt a termények minősége és gyakran adódtak nehézségek az értékesítéssel, az üzletek ellá­tásával kapcsolatban. Ezek a körülmények arra köteleznek bennünket, hogy a lakosság jó minőségű, friss zőldségáruval való ellátása érdekében átszer­vezzük a termesztési ágazat anyagi-műszaki bázisát és hogy tökéletesítsük a betakarítást követő terménykezelést, vala­mint a raktározás módszereit. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban az elmúlt években a növénytermesztés többi ágazatának dinamikus fejlődésével és egyre jobb gé­pesítésével szemben szétszór­tan maradtak a kisparcellás zöldségkertészetek, gépesítésük színvonala sem emelkedett. Így nem is lehettek megfelelő fel­tételek a jó terméseredmények, a kellő hatékonyság elérésére. A termesztés, a felvásárlás, az elosztás és a lakosság ellátása terén a gondok jó ideig tartó­sak maradtak, s teljesen még máig sem fogytak el. Járásunk termesztői eddig a közép-szlo­vákiai kerület zöldségszükség' letének 34,5 százalékát adták. A következő években több mint 40 százalékra kell növelnünk ezt a részarányt. A nagyobb feladatok teljesítése jól képzett szakembereket kíván, valamint a termesztés, az értékesítés és a feldolgozás következetes, jó szervezését követeli meg. En­nek érdekében már több intéz­kedést foganatosítottunk. Kidolgoztuk a járás zöldség­termesztés-fejlesztésének az 1977—1990 közötti évekre szóló tanulmányát. Az egyes gazda­ságokban — tekintettel a ter­mesztési viszonyokra és az anyagi-műszaki feltételekre — ennek alapján készítették el a távlati tervjavaslatokat. Ügy tervezzük, hogy 1990-ig a je­lenlegi 753 hektárról ezer hek­tárra fogjuk növelni a zöldség­kertészetek összterületét. A mostani 14 mezőgazdasági Üzem helyett nyolc gazdaságba Összpontosítjuk majd a zöldség- termesztést. A három évvel ez­előtti 6700 tonnáról pedig 24 892 tonnára fogjuk növelni a csaknem valamennyi nálunk termeszthető zöldségféle évi termesztését. A zöldségtermesztés fejlesz­tésére kidolgozott tanulmány­ban az egyes évekre és zöld­ségfélékre külön-külön hatá­roztuk meg a termesztési fel­adatokat. Mindeddig azonban még nem történt meg a parcel­lák koncentrálása. A zöldség- termesztés fejlesztése, magas fokú koncentrálása feltétel nélkül megköveteli a speciális gépekkel és berendezésekkel való komplex anyagi-műszaki ellátottságot is. A szükséges speciális központok kiépítése, valamint az egyes zöldségfélék feldolgozására megfelelő gépi berendezések beszerzése ko­moly anyagi ráfordítást igé­nyel. Számunkra jelenleg ép­pen a gépek és a berendezések hiánya okoz gondot. A célul tű­zött feladatokat ennek ellenére most még sikerül teljesíteni. Az elmúlt évben mór tízre csökkentettük a zöldségter­mesztéssel foglalkozó gazdasá­gok számát és ezzel egyidejű­leg 41 hektárról 75 hektárra növeltük a zöldségkertészetek átlagos területét. Tavaly az összesen 656 hektáros terület­ről 11 201 tonna termés értéke­sítésére kötöttünk szerződést a felvásárlókkal.' Az idén már 735 hektáron termesztünk zöld­ségét a járásban és 12 466 ton­na termés eladására szól a szerződésünk. A korai zöldsé­gek termesztésére szolgáló fó­liasátrak alatti területet öt hek­tárral sikerült növelnünk. A gépek és a feldolgozó berende­zések hiányát a fiatalok, a he­lyi lakosság szervezett segít­ségnyújtásával ellensúlyozzuk. A betakarítási munkák meg­szervezésében segítségünkre vannak a pártszervek is. Járásunkban a zöldségter­mesztés magas fokú koncentrá­lása lehetővé teszi majd a kor­szerű gépek és a nagytermelői feldolgozó módszerek hatékony kihasználását. A mezőgazdaság­ban tapasztalható egyre na­gyobb munkaerő-nehézségek azonban már most megkövete­lik a speciális gépek és komp­lex gépsorok beszerzési gond­jainak megoldását, Bírálóan kell megítélnünk viszont a ve­gyi készítményekkel való ellá­tottságot és néhány esetben a vető- és az ültetőanyagok nem megfelelő minőségét is. Továb­bá meg kell gyorsítani az újabb üvegházak és a fóliakertésze- tek létesítését a több korai zöldség és a jó minőségű ülte­tőanyag termesztése érdekében egyaránt. Egyelőre még nem teljesen megnyugtató a szállí­tók és a fogyasztók közötti kapcsolatokból adódó problé­mák megoldása. Ezek a gondok különösen az átlagos és a jó termések éveiben szaporodnak meg. Ezt illetően sem a felvá­sárló üzemekkel, sem jiedig a Pofnoprodukt kerületi társult vállalat tevékenységevei nem lehetünk elégedettek. Az utób­binak például a felvásárlást, a piac friss zőldségáruval való ellátását kellene összehangol­nia, és a termesztés gépesítésé­hez szükséges sjjeciálís beren­dezések beszerzéséhez kellene segítséget nyújtania. Mindeddig azonban a fóliasátorvázak és néhány meleglevegős aggregá­tor beszerzésének megkönnyíté­sén kívül egyéb segítséget nem kaptunk a PoTnoprodukttól. A nagy területen gazdálkodó zöldségtermesztők szempontjá­ból fontosnak mutatkozik a gazdaságossági kérdések meg- oldása is. Főleg a kedvezőtlen időjárású években elkerülhetet­len termésveszteségek miatt sürgető ez. A megoldásra két lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy a zöldségtermesztők tár­sulásában egy külön „kockáza­ti“ pénzalapot kelleje létrehoz­ni. A másik pedig, hogy meg­felelően szét kellene osztani a nem biztosítható elemi károkra meglévő alapot. A termesztők mindkét megoldást elfogadha­tónak tartják. Figyelembe kell venni továb­bá a hagymafélék és a gyökér­zöldségek termesztésével össze­függő gazdaságossági haté­konyság kérdéseit is. Jelenleg egyre nagyobb jelentőséget kap 1978 VI. 13. A Magas-Tatra tö­vében befejezésé­hez közeledik a burgonya ültetése. Micba! JasičuSka /balról) és Franti­šek Hámor burgo­nyával tölti meg az íiltetőgépet a Lnftivná — Meng- šovne Efsz | pop­rádi járás) hatá­rában (CSTK-felv.) a termés betakarítás utáni ke­zelése, értékesítésre való elő­készítése, mert a megtermett mennyiség csak egy része ke­rül azonnali fogyasztásra köz­vetlenül a betakarítást követő­en, A termés nagyobb részét raktározni kell, ami megköve­teli a szakszerű kezelést. A je­lenlegi raktározási feltételek mellett aránytalanul nagy — 20 százalékot is elérő — vesz­teségek keletkeznek, ami ked­vezőtlen befolyással van a ter­mesztés jövedelmezőségére. E gondok megoldása sem ter­mesztői, sem társadalmi szem­pontokból nem tűrhet halasz­tást. A rimaszombati járás helyze­te rendkívül kedvezőtlen a csa­padékmennyiség tekintetében. Az öntözés ezért elsőrendű fontosságú a zöldségtermesztés fejlesztése érdekében. Sürgősen el kellene végezni azoknak a nagyterületű öntözőberendezé­seknek a kiépítését, amelyek a Meleghegyen (Teplý Vrh) megkezdett víztároló építéséhez kapcsolódnak. Sajnos, a Kassai (Košice) Kohóépítő Vállalat il­letékeseinek az építkezés be­fejezéséhez való hozzáállása nem a legjobb és ezen a hely­zeten a beruházónak, a Bratis­lavai Vízgazdálkodási Építő- vállalatnak sem sikerült még változtatni. Az elmúlt évben az építők csak a tervezett munkák 13 százalékát végezték el, az idei első negyedévben pedig csak feladataik 18 százalékát teljesítették. Az összesen 55 millió koronás beruházást igénylő építkezésen a kezdés óta, eddig csak a feladatok 18 százalékát teljesítették. Pedig az eredeti szerződés értelmé­ben már az idei év áprilisában be kellett volna fejezni az épí­tést. Az átadás új határidejét egyelőre még csak nem is is­merjük, mert a beruházó és az építő vállalat illetékesei még nem egyeztek meg ebben. Nemcsak járásunk, hanem az egész közép-szlovákiai kerület zöldségellálására az is kedve­zőtlen hatással van, hogy az újabb építkezésekhez szükséges beruházási eszközök korlátozá­sa miatt nem kerülhetett sor a méhi (Vöelince) nagy területű öntözőberendezés kiépítésének megkezdésére. Annak ellenére is így történt, hogy már meg­vannak a tervrajzok és megtör­tént a szivattyúberendezések szállítása is. Bár jól tudatosít­juk mind a zöldségtermesztés fejlesztésének, mind a szubven­ciós intézkedések szükségessé­gét, nem hallgathatjuk el, hogy az öntözőberendezések építését és a földalap termékennyé té­telét segítő állami támogatások korlátozása éppen a rimaszom­bati járást érinti kedvezőtlenül. Annál is inkább, mert jelenleg, amikor másutt már tetőzik a termesztés fejlesztésével járó munka, mi csak a kezdetnél tartunk és a kedvezőbb feltéte­lekkel bíró területeken arány­talanul nagyobb segítséget kap­tak erre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy járásunk zöldségter­mesztői tétlenül várakoznak és nem igyekeznek megoldani a problémákat. A tavalyi sikerek önmagukért beszélnek. Időköz­ben sok új, jól képzett szak­emberrel is gazdagabbak let­tünk. Mezőgazdasági üzemeink­ben, a zöidségkertészetekben szorgalmas lányok, asszonyok dolgoznak, akikhez különösen közel áll ez a munka. A zöld­ségtermesztéssel foglalkozó gazdaságokban már hozzálát­tunk « kertészeti berendezések kiéjiítéséhez, megfelelő épüle­teink vannak az idénymunká- sok elszállásolására is. Az idei csúcsmunkák idejére már szer­ződést is kötöttünk velük. A mezőgazdasági üzemek vezetői rendkívüli igyekezettel dolgoz­nak annak érdekében, bogy megsokszorosodjannk a zöld­ség t e rm esz t és er ed m é n y mu t a t ó i és járásunk igénves feladatait ezen a téren a CSKP XV. kong­resszusának határozata értel­mében maradéktalanul teljesít­jük. CSANK ZOLTÁN, a Nagybalogi (Veľký Bibi SZNF 20. Évfordulója Föiriművesszíi- vetkezet elnöke A nagykaposi (Veľké Ka­pušany) Béke Efsz irodahá­zában csak a személyzeti osztály dolgozóit találom. Csupa kedves, mosolygós arcú nő. A többiek, ki gyű­lésre, ki a határba ment. Galgóczy Tibor, az elnök a nagyszelmenci (Veiké Sle- menc) gazdasági udvarban van. Ott ma kezdték a ga­bona és a takarmányrepce silózását. Személyesen irá­nyítja ezt a munkát, az idén először keverik a gabonát takarmányrepcével, s ez ko­moly odafigyelést és szak­értelmet igényel. Szeretné, ha minden rendben menne. Ifjabb Atuiré János mérnök, a főagronómus a kaszálást ellenőrzi. Amíg azon töpren­gek, hogyan juthatnék el Nagyszelmencbe, a hölgyek már rendelkeztek is. Jó negyed óra múlva már az üdezöld vetések közt ro­munkájukat becsületesen el végzők. — És most? — Bevezették a célpre miumot, amit csak akkor kapunk, ha a normát telje sítettük, s ha az elvégzett munka minősége is jó. Tovább mentünk, most már hármasban. Számomra eddig ismeretlen növényfajtával ta­lálkoztam, a neve: lóbab. — Ebből az idén kétszáz hektárt vetettünk. Csak má­sodik éve termesztjük — mondja az elnök. — Ez kivá­ló, fehérjedús takarmánynö­vény. — Kifizetődő-e a termesz tése? — Igen, mert aránylag igénytelen. Elérhető az átla­gos húszmázsás hektárho­zam is. Mi ebből is magter- melök vagyunk. Eddig úgy néz ki, hogy meglesz a húsz mázsa hektáronként. A gépeké a jövő bogunk. Pihentetem szeme­met a végtelen búzamező­kön. A szövetkezet 5690 hek­tárnyi földterületéből 1564 nektáron búzát termeszte­nek. Az idén 700 vagon ter­ményt szeretnének betakarí­tani. Ebből 600-at kell elad­niuk jó minőségű vetőmag­ként. Egyébként a kaposi szövetkezet vetőmagtermelő. Útközben találkozunk a főagronómussal. Egy zöld színű terepjárón tartja a délelőtti határszemlét. Gyö­nyörű búza, ahol állunk, szinte végtelennek tűnik a koranyári napfényben. — Ez a legnagyobb tábla búzánk, 360 hektárnyi — mondja. — Az élső búzatermés lesz rajta. Eddig ez mocsaras, vadvizes legelő volt. Tavaly fejeztük be a talajjavítási munkálatokat. így leginkább nyugtalanító, sok gondot okozó problémán már túl vagyunk. S megnyugtat, hogy a vetés mindenütt szép. A kukorica s a cukor­répa is szépen fejlődik. Ezekből is jó termést vá­runk. Aztán kapásból sorolja, mi mindent vetettek a vad­vizektől elhódított földekbe. — Nem hátráltatta-e na­gyon a gyakori eső a tava­szi munkálatokat? ~ Hát bizony, mint mon­dani szokás, a mezőgazda­ság műhelye felett nincs te­tő. S az idén az aranyat érő májusi esőből jóval több hul­lott a megszokottnál. Van némi lemaradásunk, de nem nagy. A cukorrépa egyelését már befejezzük. Megkezdjük a kukorica kapálását is. A gyomtalanítást is idejében elvégeztük. Gépeink üzem­képesek, s ha baj van, azonnal jönnek a szerelők. Hallgassa csak! Felemel egy telefonkagy­lót, s mondja a szokásos hívó szöveget. S máris jön a válasz. — Minden üzemi kocsira és néhány traktorra is URH adó-vevő készüléket szerel­tünk. így tartjuk az állandó kapcsolatot az öt gazdasági udvar, a javítóműhely és más fontos gazdasági rész­leg között. Az imént kaptam a jelentést, hogy mind a két járvaszecskázó meghibáso­dott. Utasítottam a műhelyt, hogy azonnal hozzák a szük­séges alkatrészeket, s jöjjön két szerelő is. Ésszerű, okos megoldás, sok felesleges idegességtől mentesíti a felelős dolgozó­kat. S ami a legfontosabb, lényegesen csökkenti a ki­esést. Mire a szelmenci határba Srtünk, már a szerelők is ott voltak. Hetvenöt percet vett igénybe a két gé|) megjaví­tása. Már az elnököt is itt találtuk. Amíg ők a javítást figyelték, én az 58 éves Mi­hók András traktorossal be­szélgettem. — Mióta traktoros? — Már 15 éve. — Mennyit keres havon­ta? — Ha jól megy, négyezret is. Most már jobb, érdeke­sebb hajtani és becsületesen elvégezni a munkát. — Eddig nem volt az? Tűnődik, kimondja-e, amit gondol. — Nem, mert a lógósok is annyit kaptak, amennyit a — Mit tart igazán kiváló­nak a szövetkezetben? — Erre nehéz válaszol­nom, mert minden fontos, amit termelünk. Azért mégis a búzát és a takarmányter­mesztést említeném első he­lyen. A gazdasági hasznos­ság szempontjából ezek ter­mesztése a legelőnyösebb. A gépesítés terén is leginkább erre rendezkedtünk be. — Mit említene második­ként? — Az állattenyésztést. 3583 a marha-, 7023 a ser­tés-, 2100 a juhállományunk. S van hetven ezer barom- fink is. — Milyen a legeltetési le­hetőség? — Kielégítő. — S a téli takarmány­alap biztosítása? — Földterületünk 24 szá­zalékán termesztünk takar­mányféléket. Ezenkívül éven­te még 5—6 ezer mázsa ta­karmánylisztet is készítünk. Ma már szövetkezeteink­ben egyre inkább előtérbe kerül a zöldségtermesztés is. A gépesítés ezt is megköny- nyíti. Amíg a gépek körül leginkább a fiatalokat ta­láljuk, a növény- és a zöld­ségtermesztésben már az idősebb korosztály dolgozik. Ezek is többségükben nők. A nagykaposi Béke szövet­kezetben 107 hektárnyi te­rületen foglalkoznak zöld­ségtermesztéssel. Ennek a vezetője Sánta György, aki Budapesten szerezte meg kertészmérnöki diplomáját ö így nyilatkozik: — Ma már a zöldségter­mesztésben is egyre na­gyobb szerepe lesz a tech­nikának, a kémiának, s lé­nyegesen csökken a kézi munkaerő. Mi is erre tö­rekszünk. Másképp a zöld ség termesztése nem kifize­tődő. Itt is találtam feljegyzés­re méltó módszert, amely­nek az elindítója Sánta György mérnök volt. — Kísérletezünk a Ma- gyararoszágon már jól be­vált, úgynevezett agyás zöldségtermesztés módszeré­vel. Ehhez már ősszel elő kell készíteni az ágyakat, s a mellettük vezető barázdákat a speciális munkagépek ve­zetésére. Ezek a gépek húsz centiméteres sorköznél is tökéletes pontossággal dol­goznak. — S vannak-e már ilyen gépek? — A gépek beszerzése fo­lyamatban van. Várjuk a mi­nisztérium jóváhagyását megvásárlásukra. jövőre már ilyen módszerrel és gé­pekkel szeretnénk 50 hek­táron megkezdeni a paradi­csom termesztését. Ahhoz, tiogy a zöldségtermesztés kifizetődő legyen, feltétle­nül szükséges a korszerű palántaneveléshez, a gé­pek. berendezések be­szerzése. Befejezésképpen csupán egy gondolatot még. A szö­vetkezeten belül ez az újfaj­ta gazdálkodási profil min­den téren szakképzett irá­nyítást igénye). S a nagy kaposi Béke Efsz-ben ebben nincs hiány, s már az után­pótlás képzéséről is gondos kodnak. TÖRÖK ELEMŔR

Next

/
Oldalképek
Tartalom