Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-13 / 161. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. június 13. KEDD BRATISLAVA 0 169. szám XXXI ÉVFOLYAM Ára 50 fillér A PÁRT ELLENŐRZŐ FUNKCIÓJA Bárkiben felvetődhet a kérdés, miért kell olyasmiről írni, ami a pártszervezetek természetes kötelessége, hiszen a cím* ben jelzett tevékenység a pártinunka mindenkori szerves része. Ámbár mégsem ennyire magától értetődő kérdés ez. Gya­korlati példák és különböző pártdokumentumok igazolják, hogy sok pártszervezetben még mindig érvényesül e téren bizonyos fajta formalizmus, másfelől pedig a mostani időszak­ban — a nagy jelentőségű központi plenáris ülések, valamint a járási és a kerületi pártkonferenciák ntán — nyomatéko­sabb hangsúlyt kaptak többek közt a párt ellenőrző tevékeny­ségével kapcsolatos igények is. Gustáv Husák elvtárs már a XV. pártkongresszuson a lenini stílusú pártmunka egyik fő követelményeként említette a párthatározatok teljesítésé­nek következetes ellenőrzését, mint amely a párt irányító- szervező tevékenységének, akcióképességének s egyben a párt­munka színvonalának is meghatározó ismérve. Ugyanerre az elengedhetetlen követelményre hívta fel a figyelmet a CSKP KB 11. ülésének beszámoló jelentése, s nem véletlenül Jnzef Lenárt elvtárs is ebben az értelemben szögezte le az SZLKP KB márciusi plénumán: „Az irányító munkában kulcsfon­tosságú szerepük van a határozatoknak és teljesítésük ellen­őrzése rendszerének. A határozatokkal kapcsolatban már sok minden elhangzott.' Ennek ellenére, amint erről a tapasztala­tok s az azokat megerősítő, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága, valamint as SZLKP KB politikai-szervezési osztálya által végrehajtott ellenőrzések tanúskodnak, éppen itt legtöbb a fogyatékosság, gépiesen másolják a régi határo­zatokat. vagy a már kitaláltnak kitalálására pazarolják az ener­giát“ Ez azonban, még ha oly jellemző is, csak egy a több ne­gatív jelenség közül, amelyekről határozatok és jegyzőköny­vek halmaza tanúskodhatnak. Illusztrációként említsünk né­hány példát — s korántsem légből kapottakat. Kezdjük azzal, hogy jó néhány pártbizottság talán még mindmáig sem tuda tpsította az alapszervezetek tagságában, hogy a határozatok, valamint a teljesítésük ellenőrzése nem csupán a párt vezető szerveinek az ügye, hanem az alapszabályzat értelmében va­lamennyi kommunistáé. Tehát hogy nem „felülről“ szorgal­mazott formaiság, a taggyűlés egyik napireudi pontjaként szereplő „hivatalos aktus' végrehajtásáról van szó. amikor egy-egy határozat elfogadásáról szavaznak vagy teljesítésük ellenőrzésében vesznek részt, hanem a pártdemokrácia széles körit érvényesítéseként saját munkájuk hatékonysága és mi­nősége kérdéseiről döntenek, megvalósítási folyamatukba gólnak bele. Ennél már csak az lehet visszássabb jelenség, ha maguk az illetékes tisztségviselők tekintik formális ad* minisztratív ügyködésnek a határozatok ellenőrzését. A ha­tározatok és ellenőrzésük ilyetén elbürokratizálásának elég gyakori megnyilvánulása a megoldásra váró feladatok ismét' tödő határozatokban történő rögzítése, helyesebben: nyilván­tartása is — tulajdonképp halogatásuk vagy megkerülésük Hogy a fentebb sorolt példák ne tűnjenek fikciónak, a több $özül egy-két ténnyel is szolgálhatunk. A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencia a számtalan pozitívum, a kiemelkedő munkasikerek és az országosan is jelentős eredmények mel­lett pártéleti vonatkozásban elmarasztalóan állapította meg, hogy a közszükségleti, a vegyi és az építőiparban még min­dig alacsony a szervezettség színvonala, a pártszervezetekben kevés a munkások százalékaránya, a kerület ötvenöt párt- szervezetében a XV. pártkongresszus óta történetesen egyet­len tagjelöltet sem vettek fel soraikba — sőt huszonhat, öt­vennél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben, illetve vál­lalati részlegen egyáltalán nincs pártszervezet. Milyen lehet az említett munkahelyeken a politikai-szervező munka szín­vonala? Természetesen más kerületekben is tapasztalhatók hasonló fogyatékosságok, a pártszervezetek zömében azonban elmé­lyült figyelmet zentelnek a tervfeladatokkal, az irányítás hatékonyságával, valamint minőségi színvonalának emelésé­vel összehangolt határozatuk s azok teljesítése kérdéseinek. Nemrégiben például a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság, s példájukra a preSovi járási pártbizottság szerzett felméré­sek útján jó tapasztalatokat a határozatok teljesítésének el­lenőrzésében. A fent említetteken kívül van még egy nyomós ok, amiért a párt ellenőrző funkciójának különben mindig időszerű kér­déseiről szóltunk. Az évzáró pártgyűlések, az üzemi és a vál­lalati konferenciák több mint 25Q ezer pártbizottsági tagot választottak meg az új funkciós időszakra, akiknek 20 szá­zaléka először visel ilyen tisztséget. A XVI. pártkongresszusig terjedő időszakban felelősségteljes feladatok hárulnak rájuk a lenini stílusú pártmunka elmélyítésében csakúgy, mint a gazdasági vezetésben érvényesülő politikai irányítás és szervező munka terén — s mindeme feladatok eredményes biztosítéka érdekében a párt ellenőrző funkciójának gyakor­lásában is. Az ellenőrző tevékenység alapelveit a pártalapszabályzat 69. cikkelye írja elő, de 1970 óta több központi pártdokumen- tűm is foglalkozott vele, tehát régebbi és új tisztségviselőink­nek ezek érvényesítésére kell törekedniük ellenőrző tevé­kenységükben. A párt ellenőrző munkája természetesen nem korlátozódik csupán a belső pártélet kérdéseire, hanem a kü­lönböző állami, gazdasági és tömegszervezetekben dolgnzó kommunistákon keresztül fejlett szocialista társadalmunk építésének minden területére kiterjed. Minden kommunistának tudatosítania kell, hogy a demagóg és frazeolugikus módsze­rek ideje rég lejárt már, épp ezért a határozatoknak is konk­rétaknak, névre szólóknak s határidőkhöz kötötteknek kell .lenniük, az illetékes funkcionáriusoknak pedig arra kell tö­rekedniük, hogy a határozatok ne maradjanak afféle írutt maiasztok, hanem a szavak és a tettek egységének egyértékű kifejezői tegyenek* MKKUS SÁNDOR MA ÉRKEZÜK HAZÁNKBA A JUMZSAGIJN CEDENBAt VEZETTE PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG Üdvözöljük kedves mongol vendégeinket (CSTK) —« Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké­nek és kormányának meghívás sára ma hivatalos baráti láto­gatásra Csehszlovákiába érke­zik a Mongol Népköztársaság párt- és ikormányikiildöttsége, Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja Elnök­sége elnökének vezetésével. A mongol közvélemény és tö­megtájékoztatási eszközök szi­lárd meggyőződésüknek adnaik (kifejezést, hogy ez a látogatás új fejezetet nyit a Mongol Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közöl ti megbonthatatlan barátság és sokoldalú együttműködés törté­netében, A két ország közötti kapcsolatok alapla az 1957 ben megkötött barátsági és kölcsö­nös egvüttmfíködési szerződés, valamint több más jelentős mongol—csehszlovák megálla­podás. Csehszlovákia, a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei­től vezettetve, testvéri segítsé get nyújtott és nyújt a szocia- tizmus építéséhez Mongóliának. Csehszlovák segítséggel épült fel az utóbbi években egy ce­mentgyár, egy bőripari kombi­nát, cipőgyár, hőerőmű, rádió- állomás, az Ulánbátort Klinika, amely a legnagyobb Mongóliá­ban, és más jelentős létesítmé­nyek. Mélyül a két ország együttműködése a geológia, a tudomány és a kultúra, vala­mint a szakemberképzés terü^ létén, és sikeresen fejlődik a külkereskedelem. Jumzsagijn Cedenbal elvtárs életrajza Jumzsagijn Ce- denbal 1916. szep­tember 17 én Uvsz kerületben (Aj- makban) született. Szülei szegény pásztorok voltak. 1930-ban elvégezte tanulmányait Ir- kutszkban a pénz­ügyi és gazdasági intézetben, majd mint tanító dolgo­zott. Huszonhárom éves korában 1939- ben tagja lett a Mongol Népi For­radalmi Pártnak. Ugyanebben az év­ben pénzügymi­niszter helyettes s egyszersmind a Mongol Kereske- ielmi Iparbank el­nöke lett. A párt 1940-ben megtartott X. kongresszusán Cedenbal elvtár sat megválasztották a Központi Bizottság tagjává, maid ennek plénumán a KB Elnökségének, 1943-tól a KB Politikai Bizott­ságának tagjává és a KB főttt kárává. E tisztsége alól, arrie lyett 1954 lg töltött bef felmeri tették, hogy figyelmét a Mt nisztertanácsban végzett mun­kájára összpontosíthassa A inásodik világháborúban Jumzsagijn Cedenbal a mongol néphadsereg politikai főcso port főnöke és a hadsereg fő parancsnokának helyettese volt, Abban az időben érdemeket szerzett az ország védelmi ké ■ V frtlÉiiÉ e ifesiisü előnyös kapcsolatok fejlesztése Bohuslav Chňoupek külügyminiszter Teheránba érkezett (ČSTK) — ABBAS ALI KHÁLATBAR1 iráni külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Teheránba érkezett BOHUSLAV CHŇOUPEK csehszlovák külügyminiszter. A Mahrahad nemzetközi repülőtéren a csehszlovák vendéget az iráni külügyminiszter és más személyiségek üdvözölték. Je­len volt VLADIMÍR POLÄČEK, hazánk iráni nagykövete is. Chňoupek miniszter megér­kezése után újságírók előtt ki­jelentette, hogy látogatásának célja eszmecserét folytatni a vezető csehszlovák iráni kép­viselők találkozóján főként Muhammad Reza Pahlavi iráni sah múlt évi prágai látogatá­sa során létrejött megállapodá­sok további megvalósításáról. Rámutatott, hogy Csehszlová­kiának érdeke a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése Iránnal és hangsúlyozta, hogy az utóbbi öt év alatt a kölcsŐ nős kereskedelmi forgalom a négyszeresére nőtt, s megvan nak a további lehetőségek e forgalom pozitív fejlesztéséhez. Chňoupek miniszter továbbá rámutatott, hogy a vendéglátó féllel véleménycserét szándék­szik folytatni a fő nemzetközi problémákról, mindenekelőtt az enyhülésről, a leszerelésről a fesziiltségi gócok felszámolásá­ról és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett éléséről. Az iráni tömegtájékoztatási eszközök nagy figyelmet szen­telnek a csehszlovák külügy­miniszter látogatásának. Az an* goi nyelven megjelenő Kayhan International és más lapok hangsúlyozzák, hogy a cseh­szlovák—iráni diplomáciai kap­csolatok fennállásának 50 éve óta először látogat csehszlo vák külügyminiszter Iránba. X X IC Bohuslav Chňoupek külügy miniszter Iránba tartó útján va sárnap megállt Bakuban, ahol fogadta őt Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságé nak póttagja, az Azerba|dzsán< KP KB első titkára. f Folytatás a 2. oldaton l pességének fokozásában, vala­mint a hadsereg harci és poli- tikat felkészültségének tökéle­tesítésében. Nagymértékben hozzájárult a mongol néphad­sereg harci sikereihez, amikor ez a szovjet csapatok oldalán részt vett a Kwantung-hadse­regnek, az imperialista Japán fő ütöerejének felmorzsolásá­ban. A háború után Jumzsagijn Cedenbal 1945 és 1952 között a Minisztertanács elnökhelyet­tese és a háború utáni első három esztendőben az Állami ÍFoli/latás a 2 oldalon J Bratislava! napok Kijevben Gejza őlapka küldottségvezetö méltatta a két város barátságát (CSTK | — A kijeviek kenyér­rel és sóval, valamiffit virágcso korral üdvözölték Szlovákia fő városának küldöttségét, amely a „Bratislavai napok Kijevben1 ünnepségsorozatra érkezett az ukrán fővárosba, Bratislava csaknem 500-tagú küldöttségét Gejza Slapka, az SZLKP KB el nökségi tagja, az SZLKP Brati slava Városi Bizottságának ve­zető titkára vezeti. A szlovák főváros 1969-ben vette fel a baráti kapcsolatot Kijevvel. A bratislavai vendégek virtf" got helyeztek el % Lenin em­lékműnél, és Kijev több pontján tisztelettel adóztak az ukrán főváros felszabadításáért vívott harcban elesett szovjet és csehszlovák katonák emléké­nek. A Bratislavai napokat a kl- |evi Októberi Forradalom téren ünnepélyesen nyitották meg. Aleksxaudr Botvin, az Ukrán Kommunista Párt városi bizott­ságának első titkára a megnyi­tón hangsúlyozta, hogy a baráti kapcsolatok felvétele óta eltelt (Folytatás a 2. oldalonl Jozef Lenárt fogadta a Paraguayi Kommunista Párt elnökét í ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára tegnap fogadta Antonio Maidanát, ä Paraguayi Kom­munista Párt elnökét, valamint Julin Rojast és Alfred Alcortát, a párt központi bizottságának tagjait, akik a (CSKP KB meghívására baráti látogatáson tartózkodnak ha­zánkban. A fogadáson jelem volt Ján janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Daniel F u t e j, as SZLKP KB osztályvezetője. Az elvtársi .légkörben lezaj­lott találkozón a résztvevők megvitatták a két testvérpárt együttműködésének és baráti kapcsolatainak elmélyítését és kiszélesítéséi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom