Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-07 / 155. szám, szerda

Tejtermelésben járási elsők A SIKER KOMPLEX MUNKA EREDMÉNYE A galántai járás már evek ó la a legeredményesebb nö­vénytermesztő járások sorába tartozik, és lényegében ugyan­ezt mondhatjuk állattenyészté­séről is. Az elmúlt évben pél­dául 57-millió liter tejet adták el és ezzel Ilyen irányú piaci termelési tervüket 100,7 száza­lékra teljesítették. Nem kis ér­deme van ebben a központilag irányított Zemianske Sady i Iskolagazdaságnak és a Diósze­gi (Sládkovičovo) Magtermesz­tő Állami Gazdaságnak, ahol 3977-ben tehenenként 3143 li­ter tejet fejtek. Ez 18 literrel több, mint a járási mezőgazda- sági igazgatóság által tervbe vett szint. Ezzel szemben a járási me­zőgazdasági igazgatóság irá­nyította egységes földműves- szövetkezetek és állami gazda­ságok 18 041 tehénnél csak 3117 literes atlagot értek el. Nem véletlen tehát, hogy a já­rási pártkonferencián is sok szó esett a termelés növelésé­ről. Értékelték a helyzetet, boncolgatták a tervtel jesítés feltételeit és határozatot fogad­tak el a fejési atlagok növe­lésére. A dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás tejterme­lőinek felhívására valóban mél­tó feleletet adtak. MVDr. Jozef Kopáöik, a járási mezőgazda sági igazgatóság főzootechni- kusa ezzel összefüggésben mondta: — Az elért 3117 literes fe­jési átlagunk bizonyos szem­pontból nem a legrosszabb, de Jelentősen elmarad a lehetősé­gektől. Ezt tudatosítva és a le maradás okait ismerve tűztük az igényesebb feladatokat. Elmondta, hogy a fejési átlag az általuk irányított 19 tízem közül nyolcban 3300 liter fe lett van, a Nádszegi (Trstlce) Egységes Földművesszövetkezet pedig a dunaszerdahelyi járás legjobb tejtermelő üzemeivel is eredményesen felveheti a ver­senyt. Sajnos, vannak olyan üzemeik is, amelyek fejési át­lagukkal messze elmaradnak a járási átlagtól. — Intézkedéseink célja, hogy az idén az általunk irányított üzemek elérjék a 3200 literes átlagot és fokozatosan megte­remtsék a feltételeket, hogy 1980 ban tehenenként legkeve­sebb 3400 liter tejet fejjenek. Hogy konkrét legyek, tejter­melő üzemeinket négy csoport­ba soroltuk. A leggyengébbek­nek az év folyamán tehenen­ként 400 literrel, a további cso­portba tarlozó üzemekben pedig 2*10 literrel kell növelniük az évi fejési átlagot. Azok a me­zőgazdasági üzemek, ihol a ta­valyi átlag 3000-—3500 liter kö­zölt volt, 150 literes feladatot kaptak, a Nádszegi Egységes Földművesszövetkezetben pedig 300 literrel kell megjavítani a tavalyi fejési átlagot. E konk­rét feladatok teljesítését az egyes mezőgazdasági üzemek­ben széles körű szocialista munkaverseny is segíti. A szö­vetkezetek feladataikat minden egyes esetben lebontották egé­szen az egyes telepekre, illet­ve istállókra, ami ugyancsak lényeges feltétele a célok elé­résének. A Nádszegi Egységes Föld- művesszövetkezet növényter­mesztésével és állattenyészté­sével !s már évek óta a járás legjobb mezőgazdasági üzemei­nek egyike. Tavaly tehenenként 3861 liter tejet fejtek, ami lé­nyegesen- hozzájárult a bruttó és piaci termelési tervek túl­teljesítéséhez. Az eredményes­ség ellenére valamennyi állat- gondozó és fejő kellően tuda­tosítja, hogy a jelenlegi átlag mellett Is van még hasznosít­ható tartalék. Ezt bizonyítják Hencz Istvánnak, a tehénte- riyésztő részleg vezetőjének szavai. — Jelenleg 590 tehenünk van es átlagosan 12,5 liter felett tejünk, így naponta 7:100 liter tejet adunk el. Ez lényegese^ több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában volt. Előre­lépésünk a jó munkaszervezés, az átgondolt nemesi tőprogram és nem utolsósorban a széles körű szocialista munkaverseny törvényszerű eredménye. A Feb­ruári Győzelem 30. évforduló­jának tiszteletére a tehenészet­ben dolgozók például kötelez­ték magukat, hogy a gondjaik­ra hízott állatoknál elérik a 4000 literes fejési átlagot. Me­rész elhatározás ez, hiszen ke­reken 100 literrel több a já­rás, illetve a kerület által szá­munkra meghatározott átlag­nál. — Hogyan sikerült Ilyen szintre hozni a tejtermelést? — kérdeztem Győrt István mér­nöktől, a szövetkezet főzoo- technikusától. Amint elmondta, az állomány következetes javítását 1973- ban kezdték. Akkor az évi fe­jési átlag 2700 liter volt. Az illetékei; intézetek hathatós se­gítségével kidolgozták a neme­sítést programot, ami máig irányadó. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a takar­mányozásra, elsősorban a ta­karnia nyadagok összetételére. gukénak. A kollektívák tagjai a téli kampány keretében tar­tott minősítési tanfolyamot csaknem kivétel nélkül kitűnő osztályzattal végezték el. Ilyen dolgozókkal már az igényes feladatok is teljesíthetők. Az eredményességhez a dif­ferenciált takarmányozás is hozzájárult, ami hozzáértő dol­gozók nélkül nem vezet ered­ményre. A differenciált takar­mányadagolás eredményeként sikerült 28 dekagrammra csök­kenteni az 1 liter tej előállí­tásához szükséges koncentrált ta kar ni á nymon n y iséget. Pél dá ul egy 13 litert adó tehén jelen­legi napi adagja 35 kg zöld- takarmány, 5 kg klkoricasiló, 1 kg takarmányszalma, 4 kg préselt takarmány és 3 kg kon­centrált takarmány. A koncent­rált takarmányt tehát elsősor­ban préselt takarmányokkal helyettesítjük. Van lucernaszá- rítónk és különböző élelmiszer­ipari, például pékipari hulla­dékokat is hasznosítunk. A ne- mesítési program keretében évente J80 tehenet selejtezünk ki, s ezeket saját nevelésű üszőkkel pótoljuk. így komp­lex munkával és gondoskodás­sal- sikerül évről évre emel­nünk a fejési átlagot, ami a szocialista nagyüzemi termelés törvényszerű velejárója JOZEF SLUKA — Hangyamunka volt, de megérte — folytatta a főzoo- technikus. — Bebizonyosodott, hogy a szlovák tarka és a ka­nadai típusú lapáji fekete-tar­ke keresztezése olyan egyedet eredményez, aliely lehetővé te­szi céljaink elérését. Az ered­ményeket természetesen az em­berek megfelelő hozzáállása is meghatározza. Teheneink hat régebbi istállóban vannak el­helyezve, s az állatokról 44 gondozó, illetve fejő gondosko­dik. Három munkacsoportra osztva versenyeznek a szocia­lista munkabrigád címért. MoZ- nár Árpád hattagú kollektívája 96, Éliás József kilenctagú mun­kacsoportja pedig 150 tehenet gondoz és szlovákiai viszony­latban Is figyelemre méltó eredményeket mondhatnak ma­Kommentáljuk A VfGSŐ LÁNCSZEM A megteriMell anyagi javak elosztásának végső láncsze ute a belkereskedelem. A lakosság ellátásának színvonala tehát elsősorban attól függ, hogy milyen a termelés áru­kínálata, hogyan reagál az egyre gyorsabb ütemben változó igényekre, miként elégíti ki a lakosság alapvető szükség­leteit. Az életszínvonal alakulása mindenekelőtt a szemé­lyi fogyasztás szerkezetén mérhető le, ez tUkrőzi szocialis­ta népgazdaságunk fejlettségi színvonalát. A belkereskedelmi ellátás szempontjából feltétlenül szük­séges, hogy a termelő szoros kapcsolatban álljon a belke­reskedelmi szervekkel. Ez utóbbiak képezik a közvetíti) szerepét a fogyasztó és az anyagi javak előállítói között. Ha a belkereskedelem nem méri fel és nem jelzi idejében a várható igényeket, akkor a kereslet és a kínálat közötti összhangot nagyon nehéz megteremteni. Ugyanez történik akkor is. ha a termelők figyelmen kívül hagyják a belke­reskedelmi dolgozók előrejelzéseit. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a lakos­ság igényei az alapvető szükségletek kielégítésén kívül egyre inkább a tartós fogyasztási cikkekre irányulnak. Az utóbbi években hazánk a háztartások műszaki ellátottsága szempontjából! a fejlett európai országok közé sorakozott fel. Alig van mosógép, hűtőgép, illetve televízió nélküli háztartás, s a gépkocsik száma is rohamosan növedik. A végsó láncszem, a belkereskedelem számlájára írott panaszuk persze mindig voltak és lesznek is. A felsőbb szervek igyekeznek kiszűrni a legfontosabb, az egész tár­sadalmat érintő követelményeket, és úgy irányítani a leír melést, hogy elsősorban ezeknek tegyenek eleget. Javítani­való van bőven. A fogyasztók például a ruha- és cipőipari termékekkel kapcsolatban joggal hiányolják a szezonjelle­gű divatcikkeket, mert ezekből az árukból az ellátás nem mindenütt egyformán rugalmas. Ezt a problémát igyekez­nek belátható időn belül megoldani. A belkereskedelem fejlesztése politikai feladat. Nemcsak az áruellátás szempontjából, hanem az elárusítás színvo­nalának javítása szempontjából is. A korszerű áruházak, bevásárlóközpontok építése országszerte nagy ütemben fo­lyik, de sok helyütt még nem tűntek el a korszerűtlen, rosszul felszerelt üzletek. Ezek felszámolására, illetve ahol lehetséges, korszerűsítésére fokozatosan kerül sor, hiszen ezeken kívül az üzlethálózat bővítése állandó feladat. A nagyarányú lakásépítés kis- és nagyvárosainkban egyaránt megköveteli a lakótelepi bevásárlóközpontok létesítését. Mindamellett a belkereskedelem sem mentes a munka­erőhiány okozta gondoktól. Sok helyen a szocialista mun- kabrigádokat és komplex racionalizációs brigádokat alakí­tó kollektívák tagjai áldozatos, példamutató munkájának köszönhető, hogy az elárusítás színvonala kielégítő, s a vásárló nem érzi az ottani munkaerőhiányt. Persze, a belkereskedelem csak azt az árut értékesítheti, amit a termelőtől kap. Igyekszik megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a XV. pártkongreszus, valamint a 7. plénum határozott meg számára. Szlovákiában a hatodik ötéves tervidőszakra a lakosság anyagi fogyasztásának 31 százalékos növekedését irányozta elő. Az anyagi fogyasztás szerkezetében továbbra is az 'ipari cikkek aránya lesz nagyobb, tehát elsősorban ezek gyártóinak kell a minőségi és hatékony termelésre törekedniük. PAKOZDI GERTRŰO A növénynek napfény kell Behozzák az esőik okozta lemaradást A szécsénkei (Sečianky) Ipolymente Efsz-ben Cibulya 1,ászló a főagronómus. Amikor megtudja, hogy a kertészetről szeretnék vele és munkatár­saival elbeszélgetni, kissé el­kedvetlenedik. — Mostanában ez nem a leg­jobb téma. Az idén nagyon so­káig kellett a jó időre várni, Mi fólia alatt alig termelünk, a szabadon termesztett növé­nyek pedig meleg hiányában lassan fejlődtek. Kertészetünk összterülete több mint 55 hek­tár. Húsz hektáron vöröshagy­mát, 8,5 hektáron paprikát, 14 hektáron paradicsomot ter­mesztünk. Van még ezenkívül 2 hektár salátauborka, 2 hek­tár sárgarépa, 3 hektár saláta, 3 hektár káposzta, 1 hektár petrezselyem stb. A munkát Hornyák András főkertész és Buris Béla kertész irányítják. A kertészet jó helyen terül el: a szövetkezethez tartozó Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Iplom) határában, az Ipoly partján. Ami tehát a kertész­kedéshez feltétlenül szükséges, az öntözési lehetőség, az itt adott. — Vízben nincs hiány — kezdte a főkertész —, sőt, ép­pen fordítva, a vízbőség okoz­za a legnagyobb gondot. Ha. így megy tovább, ennyi lesz az eső, nemcsak a gumicsizma tartozik majd a kertészeti dol­gozók öltözékéhez, de az eső­kabát és az esernyő is. — Jó idő kellene — mutat a fejünk felett vonuló esőfel­hőkre. — Sok palánta vár még tí melegágyakban arra, hogy végleges helyére kerüljön. — Most mire készülnek? — A paradicsompalántákat szeretnénk a földbe tenni. Két illtetőgéppel, mely ebben a ta­lajban jó munkát tud végezni, A dűlő végen már készülőd­nek is a lányok, asszonyok, ké­szítik elő a palántát a gépi ültetésre. A két traktoros, Bodzsár Mihály ós Hornyuk Jó­zsef több alkalommal dolgo­zott már itt, megértik egymást a kertészeti dolgozókkal. — A több mint ötven hektá­ros terület megművelése nem kis feladat. Győzik erővel? — Bizony, nemegyszer alapo­san rá kell kapcsolni, hogy idejében elvégezhessük a szük­séges munkákat. Különösen az idén, amikor az időjárás ilyen szeszélyes, az eső gyakran ki­kerget a tábláról. Általában 30 —35 dolgozónk van, ezek vég­zik a munkát kora tavasztól betakarításig. Legtöbbjük évek óta dolgozik a kertészetben. — Fóliát nem látok. — A szécsénkei határban van két sátrunk, de ezekben csak a palántákat neveltük. Azelőtt foglalkoztunk a fólia alatti termesztéssel is. de idén már nem állítottunk sátrakat. Pe­dig az időjárás azt mutat |a. nem ártott volna. Hosszabb beszélgetésekre mostanában nincs idejük a kertészeknek, András bácsi is egyre többet tekintget a mun kacsoport tagjai felé, ahol az asszonyok már elhelyezték a palántákkal teli ládákat a trak torokra szerelt ültetőgépekre, és maguk is elfoglalták helyü­ket. De azért még egy kérdést fölteszek: — A rossz kezdet ellenére sikerül majd teljesíteni a ter­melési tervet? — Ml, kertészek, mindig bi­zakodunk. Igaz, a növények fejlődése lassúbb a szokásos­nál, de hosszú még a nyár, a jő idő sok mindent megold­hat, helyrehozhatja az időjá­rás okozta mulasztásokat. Ter­melési tervünk másfél millió korona bevételt irányoz elő, kedvező feltételek mellett ezt teljesíteni tudjuk. BOJTOS JÁNOS m Ültetik ei kaputtzliapalántákjat IA szerző felvétele) Éliás József (balról az ötödik) kollektívája már évek óta a leg- jobb eredményeket éri el (A szerző felvételei) Munkában a fejögép MVDr. jozef Kopáéik

Next

/
Oldalképek
Tartalom