Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-30 / 178. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK)-SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1973. június 30. PÉNTEK BRATISLAVA • 173 szám XXXä ÉVFOLYAM Ára 50 fillér Tanév végén Eseményekben gazdag, tartalmas esztendőt zárnak iskolá- fnk. Olyan tanévet, melyben változatlanul az érdeklődés fó­kuszában állt az iskola és a jövő nemzedék formálásának programja. S ez nem véletlen, hiszen a társadalmi tevékeny­ségnek nincs még egy területe, mely céljait és eredményeit tekintve annyira a jövőhöz kapcsolódna, mint az oktatás és a nevelés. Ezért fordított nagy figyelmet ezekre a kérdésekre, s a képzés helyzetének, feladatainak és távlatainak elemzésé­re a párt Központi Bizottságának 11. plenáris ülése is, mely ez év tavaszán tárgyilagosan feltárta társadalmunk fejlődé­sének állapotát, beleértve az oktatásügy helyzetét is és lé­nyegbevágó intézkedések kidolgozását javasolta. Fontos lépések történtek az 1977/78-as tanévben a jövő is­kolájának kimunkálásában. Szeptembertől már az alapiskolák második osztályában is új tantervek alapján kezdték meg az oktatást. Az új koncepció — mint ismeretes — egy hosszan tartó korszerűsítési folyamat, egy mélyreható átszervezés ré­sze, hiszen az oktatási rendszer széles körű átépítésére csak ezután kerül sor. A nagyszabású s távlataiban is igen jelen­tős új oktatási tervezet megfelelő kiindulópont ahhoz, hogy megkezdjük a tudományos-műszaki forradalom igényeihez mért és csak a nyolcvanas években beérő átszervezés munká­latait. Bár az új oktatási tervezet meghonosítása még csak a kez­detén tart, az első és a második osztály tanulságai alapján azonban joggal remélhetjük, hogy nagy jelentőségű változá­sok elébe nézünk, hiszen a biztos alapok az ifjúság számára jobb feltételeket teremtenek tanulmányainak eredményesebb folytatásához. S míg az első és második osztályokban eredmé­nyesen folyt az új alapokra helyezett oktatás, addig a harma­dik és negyedik osztályok pedagógusai már a jövőre készülőd­tek, hiszen szeptembertől az ország valamennyi alapiskolájá­nak harmadik osztálya is áttér az új koncepcióra. Szocialista oktatásügyünk fejlődésében fontos mérföldkőnek tekinthetjük az alap- és középiskolák rendszerében eszközlen- dő változások törvényerőre emelését, s a Szövetségi Gyűlés ál­tal a múlt héten jóváhagyott törvénymódosítást. Jövőnk és az oktatás demokratizálása szentpontjából rendkívül jelentős lé­pés a tankötelezettség meghosszabbítása, azaz a tíz évig tartó iskolalátogatás bevezetése és a teljes középiskolai végzettség megszervezésének lehetősége. A cél, hogy a következő évek­ben, évtizedekben hazánk miuden fiatalja elvégezze a közép­iskolát, s alaposabb szakmai ismereteket és általános művelt- céget szerezve megfeleljen az egyre növekvő követelmények­nek, mind a munkahelyen, mind a felsőoktatási intézmények­ben. t. Ám nemcsak a jövő iskoláinak kialakításán fáradoztak az il­letékes szakemberek, hiszen számos olyan intézkedés is szü­letett, amely a most iskolába járó tanulók jobb nevelését szol­gálja. Például folytatódott a középiskolák korszerűsítése, hogy ezek az oktatási intézmények is lépést tarthassanak a fejlő­déssel. A gimnáziumokban javult a politechnikai képzés szín­vonala; ez azért szükséges, mert az érettségizőknek csaknem a fele az iskolát befejezve munkaviszonyba lép, fontos tehát, hogy a diákok bizonyos szakmai ismeretekkel felvértezve ke­rüljenek a munkahelyre. A szakközépiskolákban pedig jobban szorgalmazták, hogy a tanulók a szakmai ismereteken kívül kellő általános műveltséget és elméleti ismereteket is szerez­hessenek. Sokat tettünk — de még nem eleget — a szakmunkásképző intézetek népszerűsítéséért, s oktató-nevelő munkájuk színvo­nalának emeléséért. A jövőben azonban még nagyobb figyel­met kell szentelnünk ennek az iskolatípusnak, hiszen a szak­tanintézetek a következő években gyökeres változásokon men­nek át. Az átszervezés nemcsak azért szükséges, mert az ipa- ritanuló-iskolákat évtizedeken át elhanyagolták, sőt lebecsül­ték jelentőségüket, hanem azért is, mert az új oktatási terve­zet— s a most jóváhagyott törvény — értelmében ezeket az intézeteket a középiskolák rangjára emelik, a szaktaninté­zetek tehát a középiskolai rendszer szerves részévé válnak. A megfontoltabb és céltudtosabb munka eredményeként ja­vult az alapiskolák és az érettségizők pályaorientációja, ami az egyes iskolák, szakok és szakmák iránti érdeklődés ará­nyosabb megoszlásában nyilvánul meg. A jövőben arra kell törekedni, hogy még több, főleg nyolcadikos tanuló jelentkez­zen szakmunkásképző iskolába. A nyolcadik osztályból az idén ugyanis csak 1400 fiatal kérte felvételét ebbe az iskola­típusba, ami a tervezettnek 76,6 százaléka. A kérdést kiemelt feladatként kell kezelni, hiszen a szaktanintézetek a munkás- osztály derékhadát nevelik. Általában megállapíthatjuk, hogy oktatási intézményeink egyre igényesebb és hatékonyabb pedagógiai munkáról ad­hatnak számot: az eltelt tíz hónap alatt javult az iskolák ne- velőmunkája és az oktatás színvonala, megszilárdult a szocia­lista világnézeti és erkölcsi nevelés, emelkedett az általános és szakmai műveltség, szorosabb lett az iskola és az élet kapcsolata. S ha adódnak is gondok, nehézségek, a jószándékú törekvések fokozatosan tetté érlelődnek és a párthatározatok élettel telítődnek. TÜLGYESSY MÁRIA GONDOSAN KÉSZÜLJÜNK FEL a termuEsbetakarításra Kerületi pártbizottságok (CSTK) — Ülést tartottak tegnap Prágában a kerületi pártbizottságok mezőgazdasági ős élelmiszeripari pártmunká- v.tl foglalkozó titkárai. A ta­nácskozást Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára nyitotta meg és ve­zette. Jelen volt Ján Janik, az titkárainak tanácskozása SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője, Josef Nágr, szövetségi és Miroslav Petŕík cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, vala­mint a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének és a Mező­re Folytatás a 2. oldalon f Bukarestben befejezte munkáját a KGST XXXII. ülésszaka Tovább mélyül a szocialista gazdasági integráció VIETNAMOT FELVETTÉK A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZERVEZETÉBE # ĽUBOMÍR ŠTROUGAL INTERJÚ JA (ČSTK) — A Kölcsönös Gaz dasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszaka tegnap dél­előtt Bukarestben plenáris ülés sel folytatta tevékenységét. Manea Manescu román mi niszterelnök, a román küldött­ség vezetője, aki az ülésen el nökölt, gratulált a szovjet és a lengyel küldöttség vezetőjének a Szojuz—30 űrhajó sikeres űr utazásához, a szovjet lengyel Orpáros sikereihez. A gratulációért Piutr Jaroszu- wicz lengyel miniszterelnök, a lengyel küldöttség vezetője mondott (köszönetét, hangsú­lyozva, hogy a Szojuz—30 űr­utazásának megvalósítását — az Interkozmosz program kere­tében, a második nemzetközi legénységgel a fedélzetén — a Szovjetunió önzetlen testvéri se gltsége tette lehetővé, amelyet az első lengyel űrhajós felké­szítésében nyújtott. A délelőtti ülés megkezdése előtt Ľubomír Štrougal szövet ségi miniszterelnök, a csehszlo­vák küldöttség vezetője tanács­kozott Manea Manescu román kormányfővel. A két államférfi a csehszlovák—román kölcsö nős gazdasági együttműködés elmélyítéséről tárgyalt a legkö­zelebbi időszakban, főiként az 198i—1985-ös években. A Vietnami Szocialista Köz­társaságot csütörtökön az ülés résztvevőinek egyhangú szava­zatával felvették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. A KGST tagjai je­Nicolae Ceausescu, a Roman Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke június 28-án Bukarestben fogadta a KGST XXXII. ülésszakán részt, vevő küldöttségek vezetőit. (Felvétel: ČSTK — Agerpressl lenleg: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Koma- nia, a Szovjetunió és Vietnam. Jugoszlávia ikülön megállapodás alapján együttműködik a Köl csönös Gazdasági Segítség Ta nácsával. (ČSTK) —• A Ľubomír átrou- gal szövetségi miniszterelnök vezette csehszlovák küldöttség, amely Bukarestben részt vett a KGST XXXII. ülésszakán, csü­törtökön a délutáni órákban hazautazott Prágába. Ľubomír Štrougal elutazása Érdekes és hasznos megbeszélések Bohuslav Chňoupek hazatért portugáliai látogatásáról (ČSTK) — Bohuslav Chňou­pek csehszlovák külügyminiszter csütörtökön négynapos portu­gáliai látogatását befejezve, visszautazott Prágába. A lissza­boni repülőtéren a portugál kormány nevében Joao Lima 'külügyi államtitkár búcsúztat­ta. Jelen volt Miloslav Hrűza. Csehszlovákia lisszaboni éa Ressano Garcia, Portugália prá­gai nagykövete is. A csehszlovák külügyminisz­ter Lisszabonban megbeszélése­ket folytatott portugál kollégá­jával, Victor Sá Machadóval. Bohuslav Chftoupeket fogadta Mario Soares portugál minisz­terelnök és Antónlo Ramalho Eanes államfő. Bohuslav Chňoupek a portu­gál fővárosból való elutazása előtt interjút adott a Csehszlo­vák Sajtóiroda lisszaboni tudó­sítójának. Rámutatott, hogy ez volt csehszlovák külügyminisz­ter első portugáliai látogatása. Mint mondotta, ignn érdeke­sek és hasznosak voltak meg­beszéléseik a portugál külügy­miniszterrel, akivel a bilaterális és a nemzetközi kapcsolatok te­rületét felölelő számos kérdést vitatott meg. A csehszlovák külügyminiszter örömének adott kifejezést, hogy néhánv kérdésben megbeszélést folytat­hatott Eanes államfővel és Soa­res miniszterelnökkel is. A portugál külügyminiszter­rel aláírt két megállapodásról Bohuslav Chňoupek azt mon­dotta, hogy ezek is jelentősen hozzájárulnak a 'kétoldalú együttműködés elmélyítéséhez. Igen nagy jelentőséget tulaj­donítunk annak, mondotta a to­vábbiakban Bohuslav Chňou pék, hogy — amint azt a ta nácsikozások lefolyása és az ezek befejeztével elfogadott közös közlemény is megállapít­ja — Csehszlovákiának és Por­tugáliának azonos vagy igen közeli az álláspontja egész sor nemzetközi kérdés megoldása tekintetében. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter tegnap hazatért a Portugál Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. előtt interjút adott a Csehszlo­vák Sajtóiroda bukaresti tudó­sítójának: A KGST XXXII. ülés szaka biztos előrehaladás a szocialista közösség országai e jelentős gazdasági szervezete munkájának egész mechaniz­musában, mondotta. Lényegé­ben két jelentős kérdéssel fog­lalkoztunk. Az első: a KGST munkaszervezésének módszerei és munkastílusa, mely terüle­ten sikerült bizonyos előreha­ladást elérnünk a nézetek egyeztetésében. A második fontos kérdéskör­be a hosszú távú célprogramok tartoztak, illetve annak meg­ítélése, hogyan folyik a mun­ka e programok kidolgozásán* A célprogramok elsősorban a f űtőanyagok, az energia ós a nyersanyagok, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területét ölelik fel. Most már minden csak attól függ, hogyan teljesítjük az idén és a jövő évben a meghatáro­zott irányelveket. Fontos ez a következő ötéves tervidőszak ós az 1990-ig terjedő távlati kilátások szempontjából is, —> mondotta Ľubomír Štrougal. Zárójegyzőkönyv aláírásával, a küldöttségvezetőknek a hosz­íFolytatás a 2. oldalon/ A nemzetközi legénység megkezdte a kitűzött program végrehajtását Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek távirata az űr- komplexum lakóihoz Jelentés és köszönet a jókívánságokért munkaközösségek készítettek elő, mondotta Kiril Szerafimov, a Bolgár Űrhajózási Bizottság elnöke a Csehszlovák Sajtóiro­da szófiai tudósítójának. (ČSTK) Leonyid Brezs­oyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Ed­ward Gierek, a LEMP KB első titkára a Szojuz-29-ből, a Szal­jut-6-ból és a Szojuz-30-bôl álló kísérleti űrkomplexum nemzet­közi legénységének, Kovaljo- uok, Ivancsenkov, Klimuk ős Hermaszewski kozmonauták- nak a következő szövegű táv­iratot küldték: Drága Elvtársakt Szívélyes jókívánságainkat (Folytatás a 2. oldalon/ (ČSTK) — A szovjet és a lengyel kozmonauta közös űr­utazásával megkezdődött a Szaljut-6 kísérleti űrállomás hosszú tartamú tervezett fel- használásának második szaka­sza. Az első szakaszban számos értékes kutatási eredményt si­került elérni és felállítani a világűrben tartózkodás új re­kordját. Valószínű, hogy nagy vonásokban megismétlődik a Jurij Romanyenko, Georgij Grecsko, Alekszandr Gubarjev és a csehszlovák állampolgár ságú Vladimír Remek kozmi­kus kísérletsorozata. Az új sza­kasz azonban számos új elemet is tartalmaz a kutatási ós kí sérleti programban, amelyeket szovjet és lengyel tudományos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom