Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-26 / 174. szám, hétfő

MILYEN VOLT AZ I. LABDARUGÓ LIGA? Egy helyben topogés A vereknyei labdarúgócsapat tagjai boldogan mosolyognak a fényképezőgép lencséjébe, ami ért­hető, hiszen ősztől a bratislavai kerületi bajnokság résztvevői lesznek. H Ősztől a kerületi bajnokságban Vereknye (Vrakuňa) nem is olyun régen még különálló kis­község volt, ma Bratislava egyik városnegyede. Számos családiház helyére felhőkarco­lókat építettek, megváltozott a táj képe, de a lakosság éppúgy ragaszkodik egyesületéhez és csapatához — ma a TJ Dunaj nevet viseli — mint egykor. A 128 tag közül csaknem 80 ak­tív, mind labdarúgó és nem is akármilyen. — 1939-ben kezdtünk Verek- nyén focizni — emlékezik a múltra Orbán István, az alapító tagok egyike, volt játékos és tisztségviselő — így jövőre ün­nepelhetjük fennállásunk 40. évfordulóját. PTK 11 néven sze­repeltünk, de edzéseinket a po- zsonypiispöki (Podunajské Bis­kupice) pályán tartottuk és ott játszottuk mérkőzéseinket is mindaddig, míg fel nem épült 1942-ben a ml pályánk. — Jó kis csapatot sikerült összehoznunk, úgyhogy 1947- ben már a kerületi bajnokság­ban játszottunk. Az együttes 1948-ban szétesett. Játékosaink közül többen is Csehországba kerültek, de akik itthon marad­tak, nem csüggedtek. Egy évvel később már szerveztük az új gárdát. Nem volt könnyű dol­gunk, de a határtalan lelkese­dés, az igyekezet meghozta gyümölcsét. Az anyagi támoga­tás természetesen hiányzott, így amit télen „kitáncoltunk“, azt nyáron azután elfociztuk. — 1963-ban kerültünk u II. osztályba — kapcsolódik be szélgetésünkbe Nagy Szilvesz­ter, aki tizenöt esztendeje tölt he különböző tisztséget az egyesületben —, majd amikor a bajnoki rendszert átszervez­ték, a Bratíslava-vidéki kerület I. B osztályának résztvevői let­tünk. Akkor a játékosok még kivétel nélkfil vereknyel lako­sok voltak. Ma nem ez a hely­zet, de ennek ellenére az együttesben kitűnő a kollektív szellem, aminek a jó eredmé­nyek is köszönhetők. Egyesüle­tünk életében jelentős változást hozott, am'kor a régi pálvánk a városrendezés áldozatául esett és 1972-ben újat építettünk. Az idősebb generációt fiata­lok váltották fel, de a váltőbot Jó kezekbe került, jozef Flach­bart irányította a csapat felké­szülését 1976-ig, most pedig az ifik edzője. A sikersorozat ak­kor vette kezdetét, amikor Bau­man István került a csapathoz. Két év alatt két fokkal jutottak magasabbra. Az 1976/77-es idényben megnyerték az I. B-t, felkerültek az I. A oszlályba és az idén ott is az élen végeztek, jövőre a bratislavai kerületi bajnokság résztvevői lesznek. Érthető volt tehát a játékosok öröme és amikor az idény utol­só mérkőzése után boldogsá­gukban edzőjüket a magasba dobálták, ő bizony ezért nem haragudott meg — Ilyen nagy sikert még negyvenéves fennállásunk alatt nem értünk el — mondotta nem kis büszkeséggel Matus Károly, a csapat lelke, me­nedzsere —, amit annak kö­szönhetünk, hogy a játékosok, edzők és vezetők között kitűnő az egyetértés, a csapat tagjai szorgalmasan végzik heti há­rom edzésüket és a mérkőzése­ken minden igyekezetükkel, tu­dásukkal a győzelemre töre­kednek. Ezért végeztek fölé­nyesen, 5 pont előnnyel az első helyen. Gombkötő )ózsef pedig tavaly kerületi gólkirály lett és most is ő vezeti a listát. Az egyesület ügyes-bajos dol­gaival Fieber István elnök, Vladimír Hergovič titkár, Milan Kubica alelnök, Kamii Kubica, a politikai-nevelő bizottság ve zetője, valamint Nagy Szilvesz­ter pénztáros törődik. — Azt talán nem is kell hangsúlyozom — jegyzi meg Fieber elnök —, hogy tevé­kenységünket kivétel nélkül társadalmi munkában végez­zük. játékosainkat a mi edző­ink nevelték. A felnőtt „A“- csapatról már szóltunk. A „B“- együttes a második osztályba került. Jól szerepel az ifjúsági és kölyökcsapat is. — A magasabb osztály még nagyobb felelősséget ró ránk, ezt jól tudjuk. Terveink között nemcsak a sikeres szereplés dominál, hanem — bár anya­giakban nem bővelkedünk — egy hónap múlva építkezni kezdünk. A jelenlegi épületet kibővítjük, korszerűsítjük, meg- toldjuk négy öltözővel, zuha­nyozókkal, raktárhelyiséggel. Ezzel is bizonyítani akarjuk, hogy a nagy méreteket öltött városépítés ellenére egyesüle­tünk. csapatunk létjogosultsága továbbra is indokolt. KOLLÁR JÓZSEF Régen volt ilyen gyenge szín­vonalú a labdarúgó-bajnokság, mint az idén. A csapatok nem. csak gyengéin játszottak; hanem érdek te lenül Is. Ugyanis ha­mar eldőlt a kiesés kérdése, és az elsőségért, illetve a nem zetközi kupákban való szerep, lésért is csak három-négy együttes vult versenyben, így a többiek játszottaik is, meg nem is. Egyszerűen nem volt tétje a mérkőzéseknek. A né­zőkéit pedig már évek óta nem veszik számításba labdarú­góink. Minid a harm int: forduló mérkőzésed so rám láthattuk, hogy mennyire elhamarkodott volt a szövetség döntése az egy kiesőt illetően (az új idénytől ismét két csajkát fog kiesni!J. Ettől várták a színvo­nal emelkedését, mondván ke­vesebb lesz az idegeskedés, a gyanús találkozó a „búcsú“ körül, a futballisták csak a já­tékra fognak koncentrálni. Hát nem nagyon koncentráltak. Különben is a világon még se hol sem akartak színvonalat javítani azzal, hogy eigy vagy két csapat esik ki a bajnok­ságból Naív dolgok ezek, csak arra jók, hogy továbbra is el­kendőzzék az egy helyben to- pogás igazi okait. Hogy nemi merültek fel kételyek a baj­nokság tisztaságát illetően? Ez kevés vigasz. Ezen a téren nem lelhetne szigorúbban fellépni, ha szükség lenne rá? Lehetne. Csak hál azt bizonygatni, hogy semmit sem lehet bebizonyí­tani, kevés a boldoguláshoz. Monoton cammogós? Ősszel még aat állapítottuk meg, hogy a csapatok hajta­nak, hogy izgalmas az elsősé­gért vívott harc. A színvonal ellen uiszont sok volt a kifo. gás. Tavasszal már hajtás sem volt, mivel érdektelenül futbai ] óztak a csapatok. Iiiba lenne mindezt csak az egy .kiesővel magyarázni. Ha összehasonlít julk a Mundialon szerepelt válogatottak játéká­val csapatunkat, akkor szomo­rúan kell megállapítanunk: já­tékosaink kevésbé képzett fut­ballistáik. Technikában, mozgé­konyságban, gyors és pontos összjátékban, a speciális láb darúgó futógyorsaságban. Nem ts a futómennyiséggéi van baj náluk, hanem a monoton, ne­hézkes cammog ássál. Van-e olyan futballistánk, aikJ min­den különösebb kezelgetés, igazítás nélkül át tudja venni a labdát és tovább tudja szőni az a>kciót? Nagyon kevés. \ Vagy itt van a gól lövés: az ] idén 52 góllal esett kevesebb, ] miint tavaly. A fentebb emlí­tett hiányosságok következté­ben logikusnak tűnik, hogy az I. ligában továbbra is az e'rő- fut'ball dominál, hiányoznak még a kisebb kaliberű egyéni­ségek is, hogy a tizenhat csa­pat közül 13 a szürke közép­mezőnybe esett vissza. Gondol- junik csak a Slovanra, az In- terre vagy az Ostravára. Fieber István, az egyesület elnöke minden jatckusuaK virágcso­korral kedveskedik a siker alkalmából. Balról a második Gomb­kötő József, a kerületi gólkirály. (Kubica felvételei) Csehszlovák súlyemelők az olimpia előtt 1978 VI. 26. Néhány nappal a Havífovban lebonyolított súlyemelő Európa-bajnokság után a kedélyek már megnyugodtak, s így józan fejjel lehet érté kelni az EB eseményeit. A ČSTK munkatársa az olimpiai felkészüléssel kapcsolatban tett fel néhány kérdést Antonín Dreslnek, aki az olim­piai felkészülést irányítja. • A csehszlovák súlyemelők Európa bajnoki szereplésével elégedettek lehetünk. Vajon el­mondható e ez a válogatott minden tagjáról? — Annak ellenére, hogy tervünket túl te) jesi tetliik — öt érmet nyertünk, hat csehszlovák csúcsot javítottunk meg és hét versenyzőnk vég zett az első hat helyezett között — akadtak még tartalékok, melyeknek felszínre hozását technikai fogyatékosságok akadályozták meg. Rendkívüli teljesítményt nyújtott strejček, a vá­rakozásnak megfelelően szerepelt Rutter, Ned véd és Sršeň. Többre képes PoliaCik, Baraniaik, Zaremba és Nagy. Solar sérülése további pon toktól fosztotta meg csapatunkat. • Kik képviselik Csehszlovákia színeit az ok tóberi világbajnokságon? — A Havífovban nyújtott teljesítmények és eredmények alapján hét versenyzőt javasotok a világbajnokságra, s közülük ötnek minden re­ménye megvan a tisztes eredmény elérésére. Természetesen Solarra is számítunk, akinek sé rülése addig bizonyára rendbejön. • A havírovi Éurópa-bajnokság az olimpiai felkészülés egyik főpróbája volt. Jó úton hala­dunk Moszkva felé? — Csapatunk fiatal, s azok a versenyzők, akik Haviiovban bemutatkoztak, az olimpiára is készülnek. Kívülük Ježek, Otava és Kovács is számításba jöhet az olimpiára történő váloga­tásnál­Q Milyen a válogatott további műsora? — Hétfőtől kezdve a Magas-Tátrában sorra kei ülő edzőtáborozáson vészünk részt, melynek fő célja a pihenés lesz. Ez1 kéthetes könnyű fel­készülés követi, majd a válogatott tagjai július közepéig egyesületükben készülnek. Havífov, érthetően, fellelkesítette versenyzőinket, így na­gyobb kedvvel készülnek majd az olimpiára, ahol a nemzetek versenyében szeretnénk meg előzni Lengyelországot és az NDK-t. Kik voltak a háto mögött? Az I. ligában soJk olyan csa­pat van, amely akar, igyekszik, pontokat és jó eredményeket akar elérni, de képességei eh­hez nincsenek. A Brno, a Duk- Ja és a Loikomotiva nemcsak eredményeivel, hanem játéká­val is elkülönült a szürke me­zőnytől. A Zbrojovka attraktív labdarúgást jászott, otthon és idegenben is támadó felfogás­ban futbaHozott. Tehette, mert játékosai gyorsak, technikásak, jó erőnléttel rendelkeznek és mindez megfelelő küzdőképes- séggel párosul. Elsőségükhöz nem fér kétség, annál is in­kább, mert az ötödik forduló­tól tartani tudták pozíciójukat. A Zbrojovka tehát üde szín­foltjai volt a bajnokságnak. Já­tékosai nemcsak a pontokért játszottak, hanem élvezték is a labdarúgást, mindenki elien saját stílusukban futballoztak. Felmerül azonban egy kérdés: hány igazi jó csajiat van ná­lunik? A Zbrojovka nem éppen azért lett bajnok, mert kevés jóképességű együttest érzett a háta mögött? Valószínűleg így van. De ez mit sem kiseb­bíti sikerét. Hogy a Zbrojovka mennyire járult hozzá a cseh­szlovák labdarúgás srínvonaIá­nak emeléséhez, az csak a BEK-mérkőzéseiken dől el. A prágai katonák nem tud­ták megismételni tavalyi, ki­ég yens ú 1 y ozol t teljesítményü­ket. Védelmük nem volt egv. ségeá, mivel a középhátvédek posztján játszók nem tudták helyettesíteni a Brnóba távo­zott Dvoráikot. A csatársor sem játszott mindig koncentráltan. Ä bajnoki cím sorsa tulajdon- képj>en az otthoni mérkőzése­ken dőlt el (idegenben a Duk­la annyi pontot szerzett, mint a Zbrojovka, igaz, az utolsó mérkőzésein Brnóban már ak­kor győzött, amikor ellenfele bajnok volt). A Dukla pedig kikapott a Trnavától és a Tép. lioétől. A Lokomotíva fennáílá- sának legnagyobb sikerét érte el. Evek óla sajátos stílusban, látványosan és gólerősen fut­ba II ozik. Néha azonban van­nak kilengései, s talán ennek következtében lett „csak“ har­madik. A KEK után most az UEFA Kupiéban fog szerepelni. Remélhetőleg, ezúttal nem hagyja magát meglepni. TOMI VINCE lfLeg"-ek az I. ligáról Gálok, összesen 640 gól esett (tavaly 692): ősszel 348, ta­vasszal 292. Legtöbbször a Dukla (73), a Zbrojovka (64) és a Lo­komotíva (53) talált a hálóba. A legkevesebbszer a Trnava (26) és a Teplice (26). Góllövők. Józsa után Kroupa Jett a gólkirály 20 góllal, pedig kihagyoLt három tizenegyest, A további sorrend: Józsa 19 (az utolsó négy mérkőzésen nem játszott). Pelc (Dukla) 18, Gallis (Slovan) 15, Nehoda (Dukla) 14. Hazaiak — vendégek. A hazaiak csak egyszer, a 2. fordulóban voltak százszázalékosak. A mérleg: 148 hazai és 35 vendéggyő­zelem, 57 döntetlen. Piros és sárga lapok. A játékvezetők 277 sárga és 11 piros la­pot (Dobiáš, PetráŠ, Jurkemik, Novotný, Valent, Suchánek, Baláž, Šálka, P. Herda, Frydrych, A. Rusnák) mutattak fel Legtöbb sárga lapot, huszonötöt a prágai katonák kaptak. Tizenegyesek. 58-szor állították le a labdát a tizenegyes pontra és 15 alkalommal nem tudták értékesíteni a büntetőt. Legtöbb­ször 18) a Brno jutott tizenegyeshez, mindet Kroupa lőtte, há­romszor hibázott. Az Inter Javára egyszer sem ítéltek tizen­egyest. Nézők. A 30 mérkőzést nem hivatalos becslések szerint 1 900 000 néző tekintette meg. A Zbrojovka hazai találkozóit mintegy 350 000 szurkoló látta. Szomorú csúcsot állított fel a Žilina: az utolsó mérkőzésére 250-en mentek ki. farűíek mesterhármasa. Hét futballista (Józsa, GajdftSek Ond- ruš, Kroupa, Bartoš, Pelc és Jarűsek) é^t el három gólt egy meccsen, de csak JaröSek találatai a Prešov ellen jelentenek mesterhármast. Eredmények. Leggyakoribb eredmény (akárcsak íiz Idei világ­bajnoksápon) az 1:0 volt Í45-S7ör) majd a 2:1 és a 2:0 (33-szor) következett. Tizenhét találkozó végződött gól nélkül. |iej Karéi Kroupa húsz yuttal nyer­te a gólkirályi címet (Vojtišek felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom