Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-22 / 170. szám, csütörtök
Veszélyeztetik a békét F ni Utat ás 07. fi. oldalról) aznk \i;\ v:i I l;i rwik f tartania r\lrc*t (Folytatás az 5. oldalról) Egyébként erről nemrégen meggyőződtek a japán—kínai szövetség egyes buzgó hívei is. A japán „önvédelmi erők“ szá mos képviselője látogatott el Pekingbe. A látogatás során sok kölcsönös bók hangzott el. Áprilisban azonban ezeknek az erőknek egy egészen más feladatot kellett megoldaniuk hogyan tessékeljék ki a Szen- kaku szigetcsoport körzetéből azt a több mint száz kínai ha- láíjzcsónakot, amelyek közül számos gépfegyverrel volt felszerelve és olyan plakátokkal körülaggatva, amelyek Szenka- kut kínai területnek ábrázolták. A Japan Times című japán lap vezércikkében e tény nyel kapcsolatban konkrétan megállapította: „A japán felségvizekre való behatolást önmagában azon hegemóniára tö rés teljesen szemléltető illusztrációjának tarthatjuk, amely ellen Kína harcra szólít Kelet- Ázsiában... A Kína által su- gallt konfliktus a Szenkaku szigetcsoport körzetében a nemzetközi kapcsolatok kínai megközelítése lényegének igen jellegzetes megnyilvánulásaként értékelhetjük.“ Am: ennek az eljárásnak távolabbi következményeit illeti, azok igen váratlanok lehetnek, és azok ellen fordulhatnak a Nyugaton, akik csupán a pekingi politika szovjetellenes irányzatával számolnak. A maoisták szívesen beszélnek útjuk „kacskaringósságá- róľ\ Ezzel nem érthetünk egyet. Hogy a kínai militarizmus fegyverei hová és ki ellen fognak fordulni az egyik vagy másik szakaszban, ez nem függ majd azoktól, akik ma körültekintés nélkül segítik e fegyvereket kovácsolni Hegemóniára céljai megvalósítása során Peking nem retten vissza semmilyen eszköztől. Az uszítás, a hazu- dozás, a fegyveres provokációk, a felforgató tevékenység, az „ötödik hadoszlopok“ szervezése, a más országok bel- ügyeibe való álcázott és nyílt beavatkozás, az erőszakkal való fenyegetőzés, mindez távolról sem meríti ki a pekingi po- litikusok kedvelt módszereinek felsorolását. És igyekeznek an ra tanítani más nemzeteket, hogy belenyugodjanak az ö módszereikbe, a nemzetközi jo gi normák és a nemzetközi kapcsolatok normáinak figyelmen kívül hagyásába, amely normák mindenki számára érvényesek és mindenkinek tiszteletben keli tartania őket. A kínai vezetők kísérletei e nor- mák figyelmen kívül hagyására hangsúlyozzák a kínai vezetés akcióinak növekvő veszélyessé gét a békére és a népek biztonságára. Peking óhaja, hogy „meghódítsa az egész világot“, a megvalósítástól természetesen igen messze van. Még emlékezünk arra, hogv az emberiség hogyan temette el az új világrend megteremtésének terveit e tervek szerzőivel együtt. Nem azért temette el őket és azokat, hogy újból életre keljenek és újabb nagy szenvedést zúdítsanak az emberekre. „Meggyőződésünk szerint az emberiség erőfeszítésének arra kell irányulnia, hogy megőrizze Földünket és átadja az ifjú nemzedékeknek minden gazdagságával és szépségével anélkül, hogy atomháború tüzének lángjai pusztítanák el“ — állapította meg Leonyid Brezsnyev elvtárs a Lenini Komszo- mol XVIII. kongresszusán mondott beszédében. A Szovjetunió mindent megtett és megtesz, ami erejéből telik, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért, azért, hogy Földünkön tartós béke uralkodjék örök időkre. RP Lépést az idővel EGY SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA JELENE ÉS JÖVŐJE Az új oktatási tervezet bevezetése sok újat hozott a szak inunkásképzésben is. Ilyen például, hogy egyes intézetekben érettségi bizonyítványt is szerezhetnek a tanulók. Sőt, beve zetik a több szintű szakmunkásképzést is. Ez a jelen, mely a jövő oktatását is lényegesen meghatározza. Hiszen a szak- munikásképzés nem néhány évi, hanem több évtizedes munkára készít fel. A most végzett fiatalok már 2000 után mennek nyugdíjba. Addig helyt kell állniuk a termelésben s el kell sajátítaniuk az egyre korszerűbb termelési formákat. Az ú) — Több mint száz Ebből * mi iskolánkban csak ötyenen maradnak. A többit az Új Otthon bútorgyár igazgatósága lg lóra (Spišská Nová Vesl irányította. Hárman pedig Bratislavába mennek szakmunkásképző intézetbe. — Nyilván az új bútorgyár közelsége vonzza e szakmára a fiatalokat — Igen, és a jó kereseti lehetőség is. — Van-e az asztalosmesterig elméleti tantárgyainak oktatására tanár? — Jelenleg még nincsen, de szeptembertől már lesz. szakmunkásképzés tehát rugalmasabban alkalmazkodik a mai (követelményekhez, és előre is tekint. Ilyen gondolatokkal kerestem fel Kelet-Szlováikia egyetlen magyar tanítási nyelvű iparitanu ló-iskoláját Királyhel- mecen (Kráľovský Chljnec). Az iskola igazgatója Pikó Béla, igazgatóhelyettese Franko Jenő, aki egyben a városi pártbizottság elnöke is. Velük beszélgettem el az iskola jelenéről és jövőjéről. Az iskolának jelenleg 302 tanulója van, de az 1975/76-os tanévben 540 volt. A létszám- csökkenést részben az okozta, hogy a villanyszerelői szakmára már a vajáni hőerőmű intézetében oktatják a tanulókat. Megtudtam azt is, hogy a „legdivatosabb“ szakma még mindig a kereskedői, jelenleg is 60-an tanulják ezt a szakmát. Ezt követi a géplakatos, 58 tanulóval. Bodrogközben nagy múltja van az építőipari szakmának, így nem véletlen, hogy még mindig 41 fiatal választotta ezt a mesterséget. Képeznek még itt szabókat és vízvezetékszerelőket is. — Az asztalosmesterség most Jött igazán divatba, s a szakmák között jövőre már az első helyen lesz — mondja Pikó Béla igazgató. — Hány fiatal jelentkezett erre a szakmára? — Hány tanító oktatja a tanulókat? — Tizenketten vagyunk. — Szakképzettségük? — Megvan, az eddigi követelményeknek megfeleltek. Három kollégánk továbbtanul. A továbbképzés mindenki számára kötelező. 1983-ban áttérünk mi is az új oktatási tervezetre. Ahhoz, hogy többre legyen képes az iskolánk, szakmailag, módszertanilag és didaktikailag is már most fel kell készülnünk a jövő szakembereinek képzésére. A szakmunkásképzés mostani színvonala és rendszere már a mi iskolánkban sem kielégítő. Bár az eddigi követelményeknek eleget tettünk. — Hogyan mérhető ez le? — Kapcsolatot tartunk az egyes üzemekkel és elárusítóközpontokkal. Minden évben összejövünk közös szakmai beszélgetésre, és a gyerekék szakmai felkészülésére eddig panasz még nem hangzott el. S ez továbbra is kötelezi iskolánkat. — Jó ezt hallani. De hogyan tovább? — Ez a kérdés a városi párt- bizottságot is komolyan foglalkoztatja — mondja Franko elvtárs. — A gyorsuló tudomá- nvos-mfiszaki fejlődés a szakmunkásképzéssel szemben is új követelményeket támaszt. így az elmélet igényesebb területeken középiskolai rangra kell emelni a szakmunkásképzést. Ahogyan az igazgató elv társ is mondotta, pedagógusaink továbbképzése folyik A gondok egeszen más természetűek. — Hallhatnánk erről is valamit? — A legnagyobb gond a jelenlegi iskola elhelyezése. Ez az épület már öreg, nem is erre a célra épült. Kevés a tanterem, így az oktatás két épületben folyik. Szaklanter műnk sincsen. Ilyen körülményeik között a legjobb pedagógiai és szakmai felkészültséggel sem tudunk eleget tenni az új oktatási követelményeknek. — Van-e megoldás? — Ezt keressük. Szeretnénk e kérdést gazdaságilag is a legésszerűbben megoldani. A városi pártbizottság már tárgyalt egy új iskola építésének lehetőségeiről. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Kablo gyár helineci részlege és az Űj Otthon bútorgyár közösen építené fel az iskolát. De döntés még eddig nem született. Ám az idő sürget, hiszen 1983-ig, az új oktatási rendszer végleges bevezetéséig már csak négy és fél évünk van. S addig feltétlenül fel kell építeni egy új szakmunkásképző iskolát, melyben az oktatás továbbra is magyar tanítási nyelven folyna. Az új szakmunkásképző iskola építése során a távlati szükségleteiket is figyelembe kell vennünk, vagyis olyan iskolát kell építenünk, amely hosszabb távon lehetővé tenné a korszerű oktatást. Megnyugtató választ eddig még senkitől sem kaptunk. A kerületi szervek most tárgyalnak e kérdésről, s reméljük, olyan döntés születik majd, amely véglegesen megoldja ezt a gondunkat is. — Tehát a kérdés az, lesz-e új szakmunkásképző iskola Ki- rályhelmecen, s ha igen, hogyan épül fel? — Véleményünk szerint új szakmunkásképző iskola állami dotációval, és a már említett két nagyobb üzem társadalmi összefogásával felépíthető. Mint minden újnak, így az új iskolának a felépítése sem gondmentes. De ezeket a gondokat vállalnunk kell a jövő érdekében. A helmeci iparitanuló-iskola negyedszázados fennállása óta több, mint háromezer szakmunkást nevelt már az országnak. S a Bodrogköz és az Ung vidékének iparosítása tovább folyik. A fejlődő ipar és a mező- gazdaság gépesítése pedig egyre több képzett szakmunkást igényel. S e szakmunkásokat itt helyben, a nagy munkás-, mozgalmi múlttal rendelkező Bodrogközben kell korszerű körülmények között felnevelni. TŰRÖK ELEMÉR SOKRÉTŰ KULTURÁLIS MŰSOR A CSEMADOK Központi Bizottsága a kelet-szlová kiai kerületi és a rozsnyói (Rožňava) járási szervekkel karöltve e bet végén rende zi meg a 23. országos kultu rális ünnepséget. A rendezvény egyik legfontosabb célja, hogy tovább mélyítse és erősítse a hazáuklKiii éló nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélését, szocialista hazafiságát, és prole tár nemzetköziségét. Ez az ünnepség is hivatott arra, hogy igazolja nemzetiségi kultúránk fejlődését, ered menyeit. A rendezők ebben az esztendőben is sokrétű, színes kulturális műsort állítottak össze, s így az idősebb nem zedék tagjai, de a fiatalok is találnak érdeklődésük nek, ízlésüknek megfelelő programot. Az idei országos kulturális ünnepség pénteken kezdődik. amikor a rozsnyói bányászmúzeumhau 15.00 órakor megnyitják a Dél- Szlovákia fejlődése képek ben című fotokiállitást. Este a rozsnyói és a rímaszom ba ti (Rimavská Sobota) ja rásban író—olvasó találkozókra kerül sor. A Gomba - szögön részt v«>vó együttesek is bemutatkoznak a rozsnyói járás falvaiban. Szombaton 15.00 órakor kerül sor az ünnepi mani- fesztációra, majd ezután a zselízi (Želiezovce) népművészeti fesztivál győztesei lépnek a színpadra. Ezt követően a CSEMADOK ersek újvári (Nové Zámky) helyi szervezetének társastánc csoportja mutatja be műsorát. 18.00 órakor Konc Zsu zsa és a Beton együttes ad hangversenyt. A szombat esti fő műsorban a Magyar Területi Színház adja elő Shakespeare A windsori víg nők című vígjátékát. Vasár nap délelőtt megkoszorúz zák a szovjet hősök pelsőci (Plesivec) emlékművét, majd A népek barátsága cí mű műsorban a kassai (Košice) Dargov folklóregyüttes. a Karpatyanyin népi együttes, valamint az OKIS7. budapesti Erkel Ferenc Művészegyüttese szerepel. Dél után Jirí Brabec együttesének és Vladena Koudelková táncdalénekesnőnek tapsolhatnak a könnyűzene hívei 14-Otl kor kezdődik a Délszlovákiai tájak című inű sor, amelyről a Csehszlovák Televízió is helyszíni közvetítést ad. ~yf~u Az időszerű Remarque (A német író nyolcvanadik születésnapjára) Ö tárta föl előttem az al/as ság mozgalóerőit, a dehumani zálás végtelen módszereit, s tette nyitottabbá előttem a világot, Mikor ts? A hatvanam évek eleién: önmagam vivóda saival elfoglalt, romantikus és gátláson koromban. Tudtam ts én, ki az az Erich Marta Re margue? Elhízott, kopaszodó írónőnek képzeltem, fecsegő nek pedig azért, mert három szóból áll a neve. Aztán kiderült, hogy férfi, hogy német, s hogy nem szószátyár, hanem kiváló író. A könyv, ami az író/a utam érdeklődést kutatásba hajUtotta, a Nyugaton a helyzet változatlan címet viselte. Pacifista szellemű mű, épp ezért a háborút pusztán izgalmasnak. a két nagyerős amolyan engemet nem érintő, létemet nem veszelyeztető csatázásnak minősítő kamaszlelke met nem tudta egyértelműen lenyűgözni, tény azonban, hogy néhány megtört, elfáradt, eszméit mégsem feladó regény alak elnyerte rokonszenvernet. Mivel? Szánul másságával. A háború és a cselekedlető béke szembeállításából kiviláglott ugyanis, hogy az ember menynyiben hajlandó elítélni vagy elfogadni a béke kapitulációját. Mivel Remarque több hőse lényegével nem hajlandó, ám a kényszerítő körülmények hátasára, s annak reményében, hal ha így könnyebb lesz, mégis beadja derekát, a tudathasadás lesz úrrá rajta. A tudathasadásos ember pedig szánalmas ember, s a sajnálat érzését kelti abban, aki önmaga igazságát minden akadály ellenére kimondja. így hát nagyon sajnáltam Remarque hőseit, és bújtam a könyvtárat, ismerőseim könyvespolcait, hogy ismét legyen kiket sajnálnom, mert sajnálni, nagyon felemelő érzés. Persze, az „aki sajnál, az többnek érzi magát* elmélet felszínességére a későbbiekben óhatatlanul ráébredtem, ez azonban nem zárta ki, hogy Remarque művei iránti érdeklődésem lelohadjon. így kerültem A diadalív árnyékában című regényéhez, amelynek orvos hőse a német antifasiszta emigKULTURÁLIS HÍREK ★ A nemrég elhunyt Szem- ler Ferenc Emlékezés egy sü- völvényre című művéí megjelentette a bukaresti Kriterion Könyvkiadó. ★ Három nő pályázóit a spanyol királyi akadémia egyik megüresedett helyéire. A spanyol „halhatatlanok“ Carmen Conde Abeilan költőnőt választották. ránsok életéről nyújt megrázó s egyben lenyűgöző képet. Hogy mennyi felelősség terheli az értelmiséget a háború kitörésében, arról e megtépázott, reményeiben is teljes értékű reformer orvos élete beszél. És a második világháború taszításában élő Párizs, e spekulatív, e rágalmakba belehajszolt, szabadságban fukar, aljasságban bőkezű világváros, ahol hitvány eszmék mérkőznek, ahol az ember értéke embertelenné devalválódott. F. könyv kapcsán a legkevesebb, amit Remarque- ról leírhatok: antifasiszta. Félreértés ne essék, nem brechti, vagy Fábry Zoltán-i értelemben, de azon a szinten. Sőt, az érzelmek és az értelem remar- quei vegyítése, a szerelem, a gyűlölet, és az érzelmekkel való manipulálás ily mesterien hű ábrázolása, az esztétikumban talán még fölibük is emeli. Persze, most nem annak a megállapítása fontos, ki a jobb író, hanem azt kell kimondani, hogy az ún. európai antifasiszta irodalomban műveihez méltó helye és rangja van Remarque-, nak. Akárcsak Brechtnek, Fáb- rynak és a többi itt nem említettnek, akik minden csonkító igyekezet ellenére azon fáradoztak. azért éltek, hogy megértessék az emberrel: a fasizmus az embertelenség maga. Másik két, ugyancsak világhírű munkája, a Három bajtár's és a Szerelem és a halál órája című könyveket szintén olvashatta a magyarul olvasó közönség. A szerző témája megint csak a fasizmus, az a barbarizmus, ami kényszerítette, hogy 1932 ben elhagyja hazáját. Ekkor már világhírű volt, megbecsült és szeretett alkotó, akinek írásait mégis titokban olvashatták az emberek, persze, mármint azokat, amelyek megmenekültek a könyvmáglyáktól. Remarque végül is Svájcban telepedett le, ott is halt meg. Ha élne, nyolvanéves lenne. Emlékezzünk hát erre az öregkorában visszavonult, magába zárkózott alkotóra, akinek eddig általában elolvasott művet nemes érzeményekként rezegnek bennem. S mi is lehetne az emlékezés legtisztességesebb formája, ha nem az, hogy meglévő Remarque könyveim közül, kézbe veszem a legkedvesebbet, s a felelevenítés szándékával újraolvasom a tudatukban, érzékeikben állandóan, hazájukban már ritkábban otthon lévő remarque-hősök figyelmeztető életét. Mert Remarque — vessünk csak körpillantást a világra — ma is időszerű. Antifasiszta eszményrendje figyelmezö valóság. SZIGETI LÁSZLÓ 1978. VI. 22. 6 tombiszigi előzetes Gyakorlati oktatáson (Könözsi István felv.)
