Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-22 / 170. szám, csütörtök

i>, ­IVlint arról már lapunk tegnapi számában hírt adtunk, Gustáv Husák elvtárs, köztársaságunk elnöke és a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Moamer Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam népi kongresz- szusának főtitkára a keddi díszvacsorán pohárköszöntőt mondott. GUSTÁV HUSÁK POHÁRKÖSZÖNTÖJE Tisztelt főtitkár úr! Tisztelt, kedves líbiai ven­dégeink! Elvtársak! Nagyon örülök annyik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban, az ősrégi Prágá­ban szívélyesen köszönthetem Csehszlovákia egész népe ne véljen és a saját nevemoen is Moamer Kadhafi ezredest, a Lí­biai Arab Szocialista Népi Ál­lam általános népi kongresz- szusának főtitkárát. Országa és az arab világ olyan kiváló sze m él y iség e k é n t ü d vözö 1 j títk önt, aki jelentős mértékben hozzájárult a csehszlovák— líbiai baráti kapcsolatok és eg y ü 11 m íí ködés fej lesztéséhez é* megszilárdításához. Csehszlovákiai látogatásuk, tisztelt líbiai vendégeink fon­tos mérföldköve a két ország gazdag kapcsolatainak. Kifejezi Csehszlovákia és Líbia népé­nek elmélyülő barátságát és szolidaritását, amely az impe­rializmus, az elnyomás és a jogtalanság ellen, az igazságos békéért és a tartós haladásért vívott közös harcban született meg.. , Csehszlovákiához, ahhoz az országhoz, amely sikeresen ha­lad előre a fejlett szocialista társadalom építésének útján, közeláll az a törekvésük, hogy felépítsék az új, szociális szem­pontból igazságos társadalmat, aimely mentes az idegen elnyo­mástól és a kizsákmányolástól és amely a líbiai népnek azon a jogán alapul, hogy szabadon rendelkezzék saját javára or­szága gazdagságával és mun­kájának eredményeivel. Őszin­tén örülünk azoknak a sike­reknek, amelyeket országuk a független és progresszív fejlő­dés útján haladva éc el. őszin­te l»a rútságot érzünk népük iránt, s nagyra értékeljük hoz­zájárulását az imperializmus ellen, a békéért, a nemzetközi biztonságért és a társadalmi hatadásért vívott harchoz, va­lamint az arab és h világkul­túra fejlesztéséhez. Tisztelt főtitkár úr! Felhasználóim ezt az alkal­mat arra, hogy megelégedése­met fejezzem ki a csehszlovák —líbiai együttműködés eddigi fejlődésével kapcsolatban. Fő­leg az utóbbi években fejlőd­nek sikeresen és előnyösen országaink politikai kapcsola­tai. Bővül a gazdasági, a tu­dományos-műszaki és a keres­kedelmi együttműködés, mind­két fél keresi a kapcsolatok elmélyítésének új lehetőségeit más területeken! is. Csehszlovákiai látogatásuk alkalmat ad arra, hogy rész­letesen tájékoztassuk egymást országaink helyzetének alaku­lásáról és eszmecserét folytas­sunk arról, hogyan fűzhetnénk szó rosa bb ra egy ti 11 m űködésün- ket. Mege 1 égedéssel á 1 la pí t hat j tik meg, hogy megbeszéléseinket a vélemények és az álláspon. tok azonossága vagy közelsége Jellemzi. Csehszlovákia külpolitikai tevékenységében a Szovjetunió­val és a többi szocialista test­véri országgal való szilárd barátságra és szövetségre tá­maszkodik. Ez országunk biz­tonságának és szocializmust éjjítő népünk szabadságának megbízható védőpajzsa. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt Csehszlovákia tevéke­nyen részt vesz a haladó, az imperialistaellenes és a de­mokratikus erőknek a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcában. Ezért támogatjuk a szovjet kormánynak azokat az új ja­vaslatait, amelyek elfogadása hozzájárulna a háborús konf­liktusok veszélyének felszámo­lásához, a lázas fegyverkezési hajsza leállításához és a le­szereléshez. Egyidejűleg határozottan tá­mogatjuk a népek szabadság­éi függetlenségi harcát. Váltó zatlanul és szilárdan támogat, juk a közel keleti válság Igaz­ságos és átfogó rendezését, szolidárisak vagyunk az arab népnek az imperialista-cionista agresszió ellen vívott küzdel­mével. Rokonszenvvel figyel­jük azt a törekvést, amelyét a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam tesz annak érdekében, hogy szilárduljon a haladó arab erők egysége és egyez- tetet t ma ga tart ása. Elítéljük az afrikai országok belügyeibe történő imperialista beavatkozást. Ugyanúgy mint eddiig, továbbra is támogatni fogjuk a dél afrikai nép nem­zeti felszabadító haircát, s tő rekedni fogunk az egyenjogú­ságon alapuló kapcsolatok ét. együttműködés fejlesztésére minden országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerére. Tisztelt főtitkár úr! Engedje meg, hogy kifejez zern azt a meggyőződésemet, hogy csehszlovákiai látogatása, megbeszéléseink és találkozó­ink jelentős mértékben hozzá, járulnak majd egymás jobb meg isme réséhez, új erővel fog­ják ösztönözni a csehszlovák- líbiai kapcsolatok fejlődését. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és egész népe nevében, valamint a sa­ját nevemben is új sikereket kívánok önnek és az egész lí­biai népnek országuk fejleszté­séhez, a haladó és igazságos társadalmi rendszer építéséhez. Emelem poharamat: — Csehszlovákia és Líbia né­pének szilárd barátságárai — A tartós békéiéi — Moamer Kadhafi ezredes úrnak, a Líbia* Arab Szocia­lista Népi Állam általános népi kongresszusa főtitká­rának egészségére! — Minden kedves líbnai vendé­günk egészségére! — Az önök egészségére, elv­társak! MOAMER KADHAFI POHÁRKÖSZÖNTŐJE 1978. VI. 22. Tisztelt Husák barátom, tisz­telt csehszlovák barátaimi Nagyon örülök annak, hogy ma körükben, csehszlovákiai barátok körében lehetek, Prá­gában, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság fővárosában. Mai találkozónk bizonyítja az országainkat egybekötő kapcso latok fejlődését. Jelenlegi kap­csolataink a szeptember elsejei dicső forradalom győzelme ó:a eltelt évek fejlődésének és erőfeszítéseinek eredményeként alakultak ki. Ebből az alka­lomból üdvözlöm mindazokat a csehszlovákiai és líbiai bará­taimat, akik személyesen hoz­zájárultak kapcsolataink fej­lesztéséhez. Tisztelt barátaim, nemcsak a Líbiai Arab Szocialista Népi Ál­la™ (Dzsamahirija) nevében szó­lóik önökhöz, hanem arab hazám minden haladó erejének nevé­ben, azoknak a forradalmi erőknek a nevében is, ame­lyek hasznosítják a szeptem­ber elsejei dicső forradalmun­kat követően felszabadult ha­talmas eme rg iát. Csehszlovákia neve sokat je­lent az arab nép számára és mély benyomást kelt az arab emberek körében. A haladó arab erők és a ha­ladó szocialista országok kö­zött megkezdődött a hídépítés, a haladó erők élén Gamal Ab­dán Nasszer állott. Örömmel ismerjük el, hogy a haladó arab erők a szocialista orszá­gokban igazi barátra és szö­vetségesre találtak. A barátságnak ezek a hidjai valóban nagyon hasznosaknak bizonyultak az arab nép szá­mára, főleg a cionista és az imperialista intrikák és agresz. sziók elleni küzdelemben, és éppen ezért az ellenség nagy erőfeszítéseket tett e barátsági hidak lerombolására. Amikor az ellenségnek sikerült aláak­náznia és felrobbantania eze­ket a hidakat, egyúttal sike­rült az arab forradalmi és ha­ladó erők egységét is megbon­tania. Ma rajtunk múlik barátaink, hogy ismét megépítsük ezeket a hidakat. Reméljük, hogy ez a látogatás is hozzájárul az arab világot a szocialista kö­zösség országaival összekötő hidak újraépítéséhez. Biztosítjuk önöket arról, ked­ves barátaink, hogy sok közös cél fűz össze bennünket. Saj­nos, nagyon sok a közös ellen­ségünk is. Ezek az imperializ­mus, a cionizmus és a reakció erői, mindazok az erők, ame­lyek meg akarják fosztani a népeket jogaiktól, szabadsá­guktól, útját állják a jobb élet utáni vágyuk valóra váltásá­nak. Ök a mi közös ellensé­geink. Nagyra értékelem azt a har­cot, amelyet népünk vívott és amellyel bevonult a népek an­tifasiszta harcának történetébe. Köszöntik önöket az afrikai és a latin-amerikai országok né­pei, azok a népek, amelyek saj­nos még ma is ki vannak téve a reakció, az imperializmus és a cionizmus erői állandó fe­nyegetésének. Egyúttal biztosíthatom önö­ket ez országok népeinek ar­ról az eltökélt szándékáról, hogy küzdeni fognak az ellen­séges reakciós és imperialista erők teljes vereségéig. Nagy reményeket fűzünk a szocia­lista országok segítségéhez, az önök segítségéhez, hiszünk abban, hogy harcunk során bízhatunk önökben. Egyúttal azonban azt is meg­értjük, hogy ezek az álmok csak akkor válnak valóra, ha vereséget szenved az imperia­lizmus, ha vereséget szenved a rasszizmus és a reakció. Ezért meg kell érteniük népünknek azt a törekvését, hogy oly mó­don fokozzuk védelmi képes­ségünket, hogy győzelmet arat­hassunk az imperializmus és a reakció erőin, s ebben a győ­zelemben biztosak vagyunk. Önöknek már megvannak a tapasztalataik és tudják, mek­kora árat kellett fizetni azért, hogy eljussanak a stabilitásig, a haladásig, harcolni kellett és katonai győzelmet kellett arat­ni a népek ellensége, a fasiz­mus fölött. Mi, ugyanúgy, mint önök, tá­mogatjuk a Szovjetunió lesze­relési javaslatait és azt a ja­vaslatot, hogy vonják vissza a hadiflottákat a Földközi-tenger térségéből. Nemcsak önöknek, nekünk is érdekünk, hogy eny­hüljön a nemzetközi feszültség, hogy törekvéseinket siker ko­ronázza és valóban sikerüljön leállítani a fegyverkezési haj­szát. Vannak azonban akadályok. Ezekben a napokban, amikor az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkí­vüli ülésszaka folyik, tanúi le­hetünk annak, hogy az impe­rialista erők több nép ellen támadást intéznek. Ilyesmire került sor Csádban, Nyugat- Szaharában és a Shaba tarto­mányban. A rasszista erők, amelyek természetes szövetsé­gesükre, a nemzetközi impe­rializmusra támaszkodnak, újabb gaztetteket követnek el Palesztinában, Zimbabwéban, Dél-Afrikában és Namíbiában. Az, ami a Közel-Keleten tör­ténik, határozottan veszélyez­teti a világbékét, ebben bizo­nyára teljes mértékben egyet­értünk. Örömmel vesszük tudomásúl a palesztinok ügyében elfoglalt nemes álláspontjukat. Végezetül, kedves barátaim, köszönöm a forró fogadtatást, amely az országaink közötti szívélyes kapcsolatok bizonyí­téka. Köszönöm azt a szívélyes fogadtatást, amelyben a kísé­retemben levő egész küldött­séget részesítik. Arra törekszem, hogy fel­építsem az igazi barátság híd. jait az arab népek és a szo­cialista közösség országai kö­zött. Éljen népeink barátságai Győzzön a béke! Pusztuljon a nemzetközi im­perializmus, a fasizmus, a cio­nizmus és a reakció! Köszönöm figyelmüket, béke önökkel! A kapcsolatok fejlesztésére törekszünk A török minisztereilnök nyilatkozata Szovjet unióbeli látogatásáról, a török—szovjet kapcsolatok alakulásáról nyilatkozott An­karában szovjet újságíróknak Bülent Ecevit török miniszter elnök. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a baráti kapcsolatok bővítésének és a kölcsönös bt zalom megteremtésének mind a Szovjetunió, mind pedig a térség valamennyi állama vo­natkozásában — hangoztatta Ecevit. Országaink tartozhatnak kü­lönböző szövetségekhez és tár­sadalmi rendszerekhez, de en­nek nem szabad gátolnia a ba­ráti kapcsolatok fejlődését —•- folytatta interjújában a török kormányfő. — Meggyőződésem — han­goztatta —, hogy a kölcsönös bizalom légkörének szilárdulá- sával párhuzamosan az eltérő rendszerű szövetségek elveszí­tik az egymással való szemben* állás jellegét s a jövőben an* nak az egyensúlynak a meg* erősödését szolgálhatják, ame­lyekre ma a béke és az eny* hűtés támaszkodik. Lenin és Kemal Atatürk ki­emelkedő szerepét hangsúlyoz­va a Török Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés alapjainak lera­kásában Ecevit kiemelte: ezek a szilárd alapon nyugvó kap­csolatok megfelelnek nemcsak a két ország, hanem az egész világ békéje érdekeinek is. (TASZSZ)’ (ČSTK) — Románia és Fran­ciaország szükségesnek tartja az enyhülés elmélyítését, álla­pítja meg az a közös francia—• román közlemény, amelyet teg­nap Párizsban Stefan Andrei román külügyminiszter francia­országi látogatásának végén ír­tak alá. Giscard d'Estaing francia el­nök és Louis de Guiringaud külügyminiszter romániai láto­gatásra szóló meghívást foga­dott el. A VIETNAMBAN ÉLŐ KÍNAIAK ELÍTÉLIK a pekingi vádaskodást A VSZK-val szembeni kato­nai vádaskodó kijelentések és provokatív lépések feletti fel­háborodásuknak adtak hangot a Vietnamban élő kínai nemze­tiség képviselői Haiphongban a külföldi tudósítókkal megtar­tott találkozójukon. Konkrét adatokat idézve visszautasítot­ták azokat a kínai propagan- daszólaniokat, hogy a Vietnam­ban letelepedett kínaiakat zak­latják és erőszakosan kitolon­colják az országból. „Az ösz- szes kínai nemzetiségűek ugyan­úgy élhetnek Vietnamban, mint azelőtt. Semmi sem indokolja, hogy port verjenek a kínaiak állítólagos problémája körül Vietnamban“ — mondotta az újságíróknak egy kínai szüle­tésű haiphongi munkás. Sok felszólaló hangoztatta, hogy a kínai fél által kiprovo­kált visszatelepítések súlyos nehézségeket támasztottak Vietnam normális gazdasági fejlődésében, a szocialista épí­tésben. „Azok, akik árulónak neveznek, mert nem akarom el­hagyni ezt az országot, maguk árulják el a marxizmus—leni- nizmust" — állapította meg a Vietnami Kommunista Párt egyik kínai nemzetiségű tagja. A kínai nemzetiség képviselői az egész országban nagygyűlé­seken biztosítják támogatásuk­ról a vietnami pártot és kor­mányt. (TASZSZ1 VANCE AZ USA AFRIKA POLITIKÁJÁRÓL Két napon belül másodszor nyilatkozott az Egyesült Álla­mok külpolitikájának fontos elemeiről Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter. A képvise­lőház külügyi bizottságában hétfőn elmondott és a szovjet —amerikai kapcsolatok helyze­tével foglalkozott Időnként bé- külékenyen hangzó, máskor fe­nyegető — beszéde után ked­den a New jersey állambeli Atlantic Cityben az Egyesült Államok Afrika-politikáját tag­lalta a külügyminiszter. Beszédéből most sem hiá­nyoztak a szovjet- és Kuba-el- lenes kitételek. Vance visszafogottan nyilat­kozott az Egyesült Államok ál­tal az afrikai országoknak nyújtandó katonai segítségről; s ebben közrejátszott az is, hogy az amerikai törvényhozók körében igen ellentétes vissz­hangot keltett a zaire-i felke­lést leverő francia és belga ej­tőernyősöknek Shaba tarto­mányba szállításához nyújtott amerikai segítség. Vance —1 nyilvánvalóan megnyugtatás­ként — kijelentette, hogy az amerikai kormányzat fő fel­adatának az afrikai államok problémái megoldása elősegíté­sét tekinti. Ez azonban — Vance szavai szerint — nem zárja ki, hogy a „katonai se­gítségnyújtásra vonatkozó ké­réseket az Egyesült Államok ne teljesítse. Beszédének jelentős részében Vance az Egyesült Államok „új Afrika-politikáját“ részletezte, amelynek fő eleme a „gazda­sági segítségnyújtás“ címén a nyílt beavatkozás. Zaire eseté­ben a külügyminiszter világo­san értésre is adta, hogy bár­milyen segítség feltétele „bel­ső gazdasági reformok végre­hajtása, valamint a fegyveres erők vezetésének erősítése,“ nyilvánvalóan az amerikaiak érdekeinek megfelelően. * V tlf.t Spanyol alkotmánytervezet (ČSTK) — A spanyol alkot­mánybizottság elfogadta az or­szág új alkotmánytervezetét, amelynek a megfelelő eljárás után helyettesítenie kell a Franco diktátor idejéből való, ma már nem megfelelő alkot­mányt. Az új alkotmányterve­zetet a spanyol parlament mindkét kamarájának és nép­szavazásnak is jóvá kell hagy­nia. A népszavazást valószínű­leg ez év őszén tartják meg. Francia—román közlemény KADAR JÁNOS Varsóba utazott (ČSTK) — Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott hivatalos baráti látoga­tásra Varsóba. A magyar kül­döttség a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, valamint az Államtanács és Minisztertanács meghívásának tett eleget. A varsói repülőtéren a ma­gyar vendégeket Edward Gie­rek, a LEMP KB első titkára, Henryk jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, va­lamint más hivatalos személyi­ségek üdvözölték. Egy lépés hátra... Törvényváltozás Chilében (ČSTK) — A Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, amely a chilei nagybirtokosokat egyesí­ti, elragadtatással fogadta a chilei katonai kormány hatá­rozatát, hogy megváltoztatja az eddig érvényben levő földre­formról szóló törvényt. A tör­vény megváltoztatásáról szóló kormánynyilatkozatot a chilei hatóságok pár nappal ezelőtt a lapokban hozták nyilvánosság­ra. A módosított törvényből hiányzik mind az a haladó, amit a Salvador Allende vezet­te Népi Egység kormánya való­sított meg 1970—73 között. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a chilei mezőgazdaságban a nagybirtokrendszer ismét veze­tő szerepet kap, s fő következ­ménye a vidéki munkanélkü­liek számának növekedése lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom