Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-21 / 169. szám, szerda

A CSKP KB £. ÖLESEINEK SZELLEMÉBEN: EREDMÉNYEK ÉS GONDOK Kommentáljuk 'A hatodik ötéves terv évei­ben igénye* feladatokat ikell megoldaniuk az építőipari dol­gozóknak. Az építkezési mun­kákat 1980-lg 35 37 százalék­kal kell növelniük a munka­termelékenység 30 -32 százalé­kos növelésével. A CSKP KB ti. plenáris ülése behatóan fog­lalkozott az építőipar pvoblé maival és záradékai útmutatóul szolgálnak valamennyi epliő ipari vállalat dolgozói szarná ra, meghatározzák azokat a feladatokat, melyeik teljesíté­sével az építőipari dolgozók a lehető legsikeresebben való­síthatják meg a XV. pártkong­resszus irányelveit. A kong resszusl záradékok sikeres megvalósítását nagyban befo­lyásolja az, hogyan sikerült az építőipari vállalatok, üzemek kommunistáinak lebontani a CSKP 6. ülésének záradékait a helyi viszonyokra és még több függött attól, milyen mérték­ben sikerült meg valósítaniuk a konkrét Intézkedéseket. Ezekre a kérdésekre keres­tem a választ a Komáromi (Komárno) Járási Kpilővallakat­ban. Szabó László igazgató be­szélt a sikereikről, gondjaik­ról. Többek között elmondotta: a CSKP KB 6. ülése előtt sok volt a megkezdett, de be nem fejezett építkezés. A CSKP KB 6. ülése után valamennyi párt- csoportban, pártalapszervezet- toen, az üzemi pártbizottságon és az üzem vezetőségében gon­dosan lebontották a Központi Bizottság ülésének záradékait. Felmérték a helyzetet a válla­latiban. A legtöbb konkrét ja­vaslat a pártcsoportok ülésein született. A vállalati pártbizott­ságban gondosan elemezték a párttagok meglátásait, javasla­tait. így születtek a konkrét Intézkedések a XV. pártkong­resszus irányelveiből eredő feladatok sikeres megvalósítá­sára. Az intézkedések alapján ter­melési harmonogramot állí­tottak össze, amelyben szétír­ták a feladatok időrendi el­osztását és a költségvetést. A gyakorlatban ez annyit jelen­tett, hogy például a 'kőmüve- seknek a pontosan megszabott időre be kell fejezniük a kő mfive#munkákat, mert jönnek a villanyszerelők. Ök szintén időhöz vannak kötve, mert a meghatározott időben felvált­ják őket a központi fűtést sze­relő munkások. Ugyanakkor a kőművesekre és a villanyszere­lőkre további előre meghatá­rozott feladatok megoldása vár. A harmonogram alapján a készülő létesítményekre to­vábbi szakemberek jönnek és ez így folytatódik, az építke­zés befejezéséig. A vállalat igazgatósága a munkálatokra vonatkozó har­monogramot megtárgyalta a Járási nemzeti bizottság illeté­kes osztályával és a munka- szervezésnek ezt a nagyon igényes formáját a jnb taná­csa is jóváhagyta. Az igazgató ezt a módszert és a járási szervek hozzáállá­sát nagyra értékeli. — Először történik vállala tünk életében, hogy pontosan tudjuk: melyik épületen milyen munkát kell végeznünk, milyen költséggel és mikorra készü­lünk el — mondotta. Az ered­mény nem is maradt el. Nehéz, igényes tervünk volt tavaly — munkaerőhiánnyal is küszköd­tünk — ennek ellenére éppen a hatékony intézkedések jóvol­tából sikeresen megbirkóztunk a kitűzött feladatokkal. Azt szokták mondani: „Evés közben jön meg az élvágy." Így volt ez a járási epítővál- lalat ban Is: Az 1978-as év első felére olyan merész feladató kát terveztek, amilyenekre az előző években nem volt példa. A vállalat vezetősége azt sze­retné, ha dolgozóik korábban „szilvesztereznének" és meg. győződése, hogy december utolsó hetében nem lesz évvégi hajrá. Az építővállalat dolgo­zói az első negyedévben az egész évi feladatok 22 száza­lékát teljesítették (áprilisban ez a százalékarány 31,8-ra nö­vekedett). Ügy tervezik, hogy az év első felében tervfelada­taik 49 százalékát végzik el. Derűlátó az igazgató, — pe*- dig « Járási párt konferencia beszámolójából és vitafelszóla­lásaiból megtudhattuk, hogy sok nehézséggel, problémával kell megküzdeniük 41 vállalat dolgozóinak. Éppen ezért kell nagyra értékeim helytállásu­kat. A kommunisták a gyűlé­seken konkrétan rámutatnak a fogyatékosságokra, de ezzel nem elégednek meg. Keresik a módot, az új munkaszerve­zési formákat, hogy a vállalat vezetőségével és természetesen a dolgozók jó hozzáállásával leküzdjék ezeket. Az egyik ilyen fogyatékos­ság, ami jelenleg is késlelteti az üzem dolgozóit, bt>gy a ter- vezövália latok nem tartják be a szerződéses határidőket. Például a Kultúrpalotát, amely­ben otthonra talál majd a Ma gyár Területi Színház — 40 millió koronás beruházással a járási építővállalat dolgozol építik fel — azaz építenék, ha lenne terv. Az építővállalat dolgozói még az első negyed­évben elvégezték a betonozás) munkálatokat olyannyira, hogy kész az alap. Sajnos, a Bra­tislavai Kovoprojekt vállalat nem tartja meg a szerződésben rögzített időpontot, ami veszé­lyezteti a járási építővállalat tervteljesítését, megnehezíti a munkaszervezést, s veszélyez­teti a színház időbeni átadá­sát is. A CSKP KB 6. ülése záradé­kainak lebontásakor fontos szerepet kapott a lakásépítés. Erről Szabó László a követke­zőket mondotta. — A lakásépítés vállalatunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az idén 82 lakást kell átadnunk. Ezen a szaka, szón is pontos harmonogram szerint dolgozunk, megtartását rendszerint ellenőrizzük, saj­nos nem megy minden zökke­nőmentesen. Sok esetben késve kapjuk meg a tervrajzokat, ami sok gondot okoz szakem­bereinknek a munkaszerve­zésnél. — Az elmúlt években gyak­ran megtörtént, hogy még szil­veszter hetében sem tudtuk: sikerül-e átadni minden lakást. A határidő megtartása nem minden esetbein múlott rajtunk. Most azonban más a helyzet. Vállalatunk dolgozói maguk készítik el az épületelemeket, ugyanis építettünk épületelem gyárat ürsújfalu (Nová Stráž) mellett, ami egyik leg sikere, sebb intézkedésünknek bizo­nyult. Az épületelemekből ha­vonta 2 darab 8-os lakást, az­az Í2 lakásegységet építünk fel. Ez nagyban meggyorsítja a munkatermelékenységet, hi­szen csupán egy szerelőcso­port szereli az épületelemeket és máris jöhetnek a villany- szerelők, központifűtés-szerelők stb. Eleinte tartottunk ennek a módszernek a bevezetésétől. Voltak is kezdeti nehézségeink, de ezeket leküzdöttük. A gyors építkezési ütem mellett jelen­tős költségmegtakarításhoz is jutottunk. Mivel a Duna part­ján van az épületelemgyár, kisebbek a kiadásaink a szák utasra, kavicsátrakásra —■ egyszóval minden egy helyen történik. Innen a kész épület­elemeket az épülő lakásokhoz szállítjuk. Ezzel a technoló­giává! nagy lépést tettünk ahhoz is, hogy építőváilalatunk sikeresen megvalósítsa nem­csak a CSKP KB 6. plénumá- nak, hanem a XV. pártkong­resszus ránk vonatkozó zára­dékait Is. A Komáromi Járási Épitővál- lalat dolgozóinak 4U millió ko­rona értékű javítási és karban­tartási munkát kell elvégezniük ebben az évben. Tulajdonkép­pen a vállalatnak ez lenne a tő feladata. A járás viszont olyan gyors ütemben fejlődik, liogy a járási szervek komoly beruházások kivitelezésével bízzák meg a vállalatot. Ez helyénvaló, mivel a járás terü­letén sem a Nitrai Magasépítő Vállalatnak, sem a Bratislavai Hydrostavnak, sem a mélyépí­tő vállalatoknak nincs olyan kapacitásuk, hogy olyan épít­kezések kivitelezését vállalnák, mint a járási kórház belgyó­gyászati részlegének, a szol­gáltatások házának, az isko­láknak a felépítése. Úgy tu­dom, más járási építővállala­tok is kapnak ilyen megbíza­tásokat. — Csakhogy a járási építővállalat nem rendelkezik olyan berendezésekkel, gépek­kel, amilyenek ezekhez az építkezésekhez szüségesek len­nének. Az utóbbi évben ugyan már e téren tapasztalható volt némi javulás, de ez még min­dig csak az egyszerű újrater. meléshez elegendő, a megnö­vekedett terveik teljesítéséhez nem. Az igazgató találóan je­gyezte meg: — Vállalatunk már kinőtte a jelenlegi technológiát. Csupán egy példával szeret­ném ezt alátámasztani. A ház- elemek felrakása, összeillesz­tése balesetveszélyes. A daru­kezelő kabinja lent van. A ma­gasból egy másik munkatársa jelzéseire engedi az épület­elemet lejjebb, vagy feljebb, jobbra, vagy balra. Ezt a mun­kát sokkal egyszerűbb lenne MB 80-as daruval végezni, amelyet felülről lehet irányí­tani. Csakhogy a kerületi szer­vektől erre nem kapnak kere­tet. Ugyanúgy kevesebbet kap­nak építőanyagokból is. A járási építővállalatban ez komoly bonyodalmakat ered­ményez, főleg a nagy építke­zési akcióknál. Jó lenne ebből valamilyen kiutat találni. A Komáromi Járási Építővál­lalatban helyesen bontották le a CSKP KB 6. ülésének zára­dékait. Annak ellenére, hogy sok nehézséggel kell megküz­deniük, eddig sikeresen való­sítják meg a kitűzött igényes feladatokat. Mindez a jó párt­munka, a jó irányítás és mun­kaszervezés, a jól kibontakoz­tatott szocialista munkaverseny és a dolgozók nagyszerű hozzá­állásának az eredménye. KOLOZS1 ERNŐ KÖZÖS ÉRDEK Társadalmunk nagy gondot fordít az iskolák, óvodák, es egyéb oktatási intézmények építésére. Ez érthető, hi­szen az ilyen irányú igények egyre nagyobbak. A városok, falvak lakosai elegendő férőhelyű, korszerűen, jól felsze­relt iskolakat, óvodákat szeretnének a magukénak tudni. A sok millió korona beruházási költséggel épülő okta­tási intézmények építőire az elkövetkező két hónapban, s azt követően is Szlovákia-szerte nagy feladatok hárul­nak. Különösen azokon az iskolaügyi beruházásokon, ame­lyeken a kivitelező építőipari vállalatok az eddigiek során nem tettek meg minden töltik telhetőt a rájuk háruló feladatok megvalósításáért. Iskolarendszerünk anyagi-miiszaki alapja fejlesztésének meggyorsítása sajnos nem mindenütt lialad a terveknek megfelelően, zökkenőmentesen. Vannak kirívó esetek, ame­lyek «« nemzeti bizottságok, az illetékes építőipari válla­latok nemtörődömségét bizonyítják. Például a füleki (Fi­ľakovo) 4,4 millió korona értékű beruházási költséggel épüld óvoda már negyedik éve készül, holott a tervek szerint 1976-ban kellett volna átadni az arra váró gyere­keknek. pontosabban szüleiknek. Bár ez eléggé rendhagyó eset, az óvodai férőhelyek száma nem növekedik a kérel­mek számának megfelelően. Szlovákiában több mint 361100 elintézetlen kérvény fekszik a nemzeti bizottságok illeté­kes osztályain. Ezek többségét munkaviszonyban levő édes­anyák nyújtották be, de a nem dolgozó nők is szeretnék az iskoláskor előtti gyermeküket óvodában elhelyezni. Ha ezeknek a kéréseknek eleget tudnánk tenni, jelentős szá­mú női munkaerőt nyerhetnénk, ami ugyancsak nem az utolsó szempont. Néhány adat, amely bizonyítja társadalmunk nagyfokú gondoskodását iskolarendszerünk anyagi-műszaki alapjának fejlesztéséről, s ugyanakkor azt is tükrözi, hogy mennyi munka vár még szeptember 1-ig, illetve az év végéig a most épülő alapfokú iskolák, óvodák építőire. Szlová­kiában ez év szeptember 1-ig a különböző beruházási for­mák keretében — például a célberuházások, komplex la­kásépítés, Z-akció, vállalati építkezés — 117 óvodát — összesen 245 tanteremmel — és 29 alapfokú iskolát — összesen 394 tanteremmel — kell átadni. Az sem az utolsó követelmény, hogy az új iskolaépüle­tekre várók nem csupán a tantermeket szeretnék birto­kukba venni a jelzett határidőben, hanem a tornatermet, n napközi otthont és a további létesítményeket egyaránt. Ez tehát azt jelenti, hogy az építőknek átfogóan, komplex módon kell végezniük a munkát, nem szabad megengedni, hogy az egyes létesítményeket jelentős határidőelcsúszás­sal készítsék el. A tervfeladatok komplex módon történő teljesítése nagyarányú politikai-szervező munkát igényel az egyes beruházók és kivitelezők részéről egyaránt. Az SZSZK Oktatási Minisztériumának az épülő iskolákról és óvodákról szóló kimutatásából látható, hogy az óvodák építésében különösen sokat tehetnek a nemzeti bizottsá­gok a Z-akciók keretében. A jelenleg épülő 256 óvoda közül Szlovákiában 169 készül a Z-akció keretében, ami a nemzeti bizottságok jő munkáját dicséri. A komplex lakásépítés keretében épiilő iskolák és óvodák kivitele­zésében már sajnos nem ilyen kedvező a helyzet. A hato­dik ötéves tervidőszakra kitúzött ilyen irányú feladatok megvalósítása eddig nem mindenben halad a terv szerint. Jó lenne, ha az építőipari kapacitások elosztásakor a fel­sőbb irányító szervek nagyobb gondot fordítanának az is­kolák, óvodák építésére, mert ez közös érdek. PÁKOZDI GERTRCD Színvonalas szakmai továbbképzés az építőiparban Az utóbbi években Brnóban is gombamódra szaporodnak az új lakótelepek, új arculatot kap Dél-Morvaország központja. A Jel­vételen a Brno-Zabovfesky lakótelep egy része látható. (Felvétel; CTK — V. KorCák) A CSKP XV. kongresszusa és a IX. szakszervezeti kongres­szus a dolgozók nevelése és oktatása terén ugyancsak je­lentős feladatokat szabott meg. Az építőipari vállalatokban eze­ket a feladatokat a gazdasági szervek és a szakszervezetek dolgozói — szoros együttműkö­désben a pártszervekkel — kö­zös erővel oldják meg. Előké­szítették és kidolgozták a ká­der és személyzeti munka, va­lamint a dolgozók oktatásé é; nevelése hosszú távra szóló tervezetét. A szakszervezetek az említett tervek elkészítésén kívül évente szemléltető agi- táclóval és propagandával nye­rik meg a dolgozókat a to­vábbképzés különböző formái­nak. A dolgozók továbbképzése terén a Nitrai Magasépítő Vál­lalatban kiváló eredményeket érnek el. Ezt bizonyítja, hogv tavaly csaknem 1900 munkást tanítottak be, ebből 340-en két szakma ismereteit sajátították el. Rendkívüli figyelmet szen­telnek a kőműves- és ácsmun­kások betanításának, ezekből ugyanis kevesebb van a szüksé­gesnél. A dolgozók képzettségének fokozásában a bratislavai Dop rastav vállalat sem marad e). Együttműködve a vállalati szakszervezet i bízót tságga I, egyezményt kötött a Szlovák Műszaki Főiskola közlekedés­fejlesztési tanszékével és az építőipari szakközépiskolával. Ezekben az oktatási intézmé­nyekben több mint 100 dolgozó szerez szakképesítést. A mű­szaki-gazdasági dolgozók szá­mára az általános tanfolyamo­kon kívül a vállalat keretében a Szlovák Műszaki Főiskola közlekedésfejlesztési tanszékén teszik lehetővé a továbbkép­zést, s a termelési-gazdasági egység keretében a középisko­lát végzettek számára a sza­kosító iskolákban való tanulás­ra adnak alkalmat. A bratislavai Hydrostav épí­tőipari vállalat szintén gon­doskodik saját dolgozóinak to­vábbképzéséről. Szoros kapcso­latot tart a bratislavai és a nyugat szlovákiai fő- és közép­iskolákkal, ami nagy segítsé­get jelent a végzős hallgatók, illetve tanulók megnyerésében a vállalat számára. Az együtt­működésnek köszönhető, hogy a múlt évben az említett isko­lákat végzők közül 73 an lép­tek munkaviszonyba a válla­latban. A tudás bővítése, a szakismeretek elmélyítése, í\, legújabb műszaki ismeretek el­sajátítása érdekében szervezett különböző tanfolyamokon ta­valy több mint 1070 műszaki- gazdasági dolgozó vett részt. Az építőipari vállalatokban nagy figyelmet szentelnek az ipari tanulók nevelésének és oktatásának egyaránt. A brati­slavai Hydrostav vállalat szak­tanintézetében például létre­hoztak egy szakkört, amelyben az ipari tanulók eszmei-politi­kai képzéséről gondoskodnak. A szakkör összejövetelein ta­pasztalt, politikailag és szak­mailag egyaránt képzett válla­lati dolgozók, illetve a szak­tanintézet oktatói tartanak elő­adásokat. Az építőipari dolgozók neve­lésének egyik legfontosabb for­rná ja a politikai-gazdasági ok­tatás az egyes szaktanintéze­tekben, valamint a szocialista munkaiskolák működése. A szaktanintézetekben tavaly több mint 9fí ezren vettek részt az említett politikai-gazdasági ok­tatáson, a szocialista munkais­kolát pedig a szocialista mun­kabrigádok több mint 17 ezer tagja látogatta MIKULÁS maťaSeje 1978. VI. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom