Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-21 / 169. szám, szerda

MEGKEZDŐDÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 8. EGYÜTTES ÜLÉSSZAKA Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter expozéja (Folytatás az 1. oldalról) Horčičková, Bedŕich Kaíírek. Benjámin Šrenkel, Stefániái Hartinikova, Ján Rábel és Fran­tiška Pi la!ovii. Az állami zárszámadásról szóló határozat jóváhagyását és a kormányjavaslat elfogadását követően a napirend második pontját — a ikonvertibilis ru­belben való sokoldalú elszámo lást szabályozó megállapodás módosítását, valamint a gazda­sági együttműködést irányító nemzetközi bank létesítését és a bamk alapszabályzatát tartal­mazó 1977. november 23-án Moszkvában aláírt kormányja­vaslatot — ugyancsak Leopold Lér szövetségi pénzügyminisz­ter terjesztette elő. A miniszter a nemzetközi bank tevékenységét értékelve a nemzeti jövedelem ütemes emelkedéséről beszélt, amely a KGST-tagországokban az elmúlt hét esztendő során háromszor gyorsabban emelkedett, mint á kapitalista országokban. A tag­országok kölcsönös külkeres­kedelme a bank létesítése óla több mint a négyszeresére emelkedett. A komplex program elfogadásával lényegesen elmé­lyült a tagországok szocialista gazdasági Integrációja Is, amelynek keretében együti mű­ködésünk 1990-ig kidolgozott távlati programja rendkívüli előnyöket jelent valamennyiünk számára. A kormányhatározatot Mag­daléna Vojteková és Josef Mar­tinec képviselők javasolták el- logadásra. A napirend további pontjá- t>an Ladislav Šupka szövetségi műszaki és beruházásfejleszté- si miniszter, a CSSZSZK-nak a termékek és szolgáltatások egységes módszerrel történő nemzetközi osztályozását sza­bályozó, 1957. június 15-én Niz­zában aláírt, majd 1967. július 34 én Stockholmban módosított, *i védjegyek bejegyzésére irá­nyuló megállapodást tartalma­zó kormányjavaslatot terjesztet­te elő. A módosítást, illetve kiegé­szítést a műszaki fejlesztés, il­letve a piacra hozott újfajta ter­mékek egységesített osztályozá­si rendszere teszi szükségessé. Tekintettel a megállapodásból íkövetkező gazdasági előnyeink­re és mert a védjegyek bejegy­zésével csökken az érdekellen­téteik lehetősége, František Kliha és Karel Holub képvise­lők a kormányhatározat elfo­gadását javasolták. Ezután a Szövetségi Gyűlés berekesztette tanácskozásait, amelyek ma folytatódnak. —km— Hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Moamer Kadhafi /Folytatás az 1. oldalról) A líbiai államfőt és kíséreté, nek tagjait a repülőgép lép­csőjénél Gustáv Husák üdvö­zölte. A két ország himnuszá­nak elhangzása után Moamer Kadhafi ezredesnek jelerotést tett a repülőtéren csapatzász­lóval felsorakozott katona) díszegység parancsnoka. Ezt követően Moamer Kadhafi ŕs Gustáv Husák ellépett a ufsz- egység előtt. A vendégek és a csehszlo­vákiai vezetők a repülőtérről a prágai várba mentek. A vár első udvarán Moamer Kadhafi és Gustáv Husák el lépett a várőrség felsorakozott díszégy. sége előtt, majd a vendégek szálláshelyükre mentek. Röviddel ezután baráti talál­kozót tartott Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök ós Moamer Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam általános népi kongresz- szusának főtitkára. Moamer Kadhafi a délutáni órákban találkozott a prágai diplomáciai testület tagjaival. Gustáv Husák köztársasági elnök Moamer Kadhafi ezredes­nek, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam általános népi kongresszusa főtitkárának a prágai várban tegnap átadta a legnagyobb csehszlovák állami kitüntetést — a Fehér Orosz­lán I. fokozatát, lánccal. A köz­társaság elnöke a líbiai vendé­gek tiszteletére este díszvacso­rát adott, amelyen Gustáv Hu- wák és Moamer Kadhafi pohár- iköszöntőt mondott. PÁRTTiTKÁROK TANÁCSKOZÁSA (ČSTK) — Josef Kempnýnek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével tanácskozást tartottak tegnap Prágában a kerületi pártbizott­ságoknak, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizott­ságnak az iparban végzett irá­nyításával foglalkozó titkárai. A CSKP KB márciusi ülésén elfogadott határozatokból ere­dő Időszerű feladatokról, az idei terv teljesítéséről és a jövő évi terv kidolgozásáról Josef Haman, a CSKP KB tit­kára számolt be. A tanácsko­zás, amelyen Miloslav Hruško- wifc, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára is részt vett, ezután vitával folytatódott, amelyben a részt­vevők tapasztalatcserét folytat­lak a párt gazdaságpolitikájá­nak megvalósításáról. VLADIMIR REMEK KELET SZLOVÁKIÁBAN (ČSTK) — Vladimír Remeit Őrnagy, űrhajós-pilóta, a Szov­jetunió és Csehszlovákia Hőse tegnap Kassára (Košice) láto­gatott. A kelet-szlovákiai kerü­leti pártbizottság székházában találkozott a kerület párt- és állami szerveinek vezető tiszt­ségviselőivel, köztük Ján Fvrfi- csel, a kerületi pártbizottság vezető titkárával és Ján Bron- došsal, a Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnökével. Tájékozódott a város fejlődéséről, valamint h kassai tudósok és techniku­sok sikereiről. Pirč elvtárs át­adta Vladimír Remeknek „A ke­let-szlovákiai kerület fejleszté­sében szerzett érdemekért" em­lékérmet. Az első csehszlovák űrhajóst egyúttal Kassa dísz­polgárává avatták. A kassai Ľudovít Kukorelli kaszárnya udvarán délelőtt nagygyűlést tartottak, amelyen részt vettek az SZNF Katonai Főiskola hallgatói, valamint pa­rancsnokai és pedagógusai. A résztvevők szívélyesen üdvö­zölték Vladimír Remeket, az első csehszlovák űrhajóst. Vla­dimír Remek őrnagy szívélyes köszönetét mondott a baráti fogadtatásért abban az iskolá­ban, amelynek valaha ő is hall­gatója volt. ELOTERBEN A TARTALÉKOK FELTÁRÁSA (Tudósítónktól) — A Szövet­kezeti Földművesek Szövetségé­nek Központi Bizottsága tegna­pi ülésén megvitatta azokat a feladatokat, amelyek a szövet­ség előtt állnak a CSKP KB 11. plénuma határozatainak teljesí­tése terén. A központi bizott­ság megtárgyalta az aratással kapcsolatos teendőket is. Ki­emelten foglalkozott a szövet­kezeti tagság szocialista mun­kakezdeményezésének fontossá­gával az aratás alatt. Pavol J©- náš, a SZFSZ elnöke beszámo­lójában rámutatott a mezőgaz­daságban levő hiányosságokra Hangoztatta, hogy az efsz tag­ságnak első számú feladata a jelenlegi időszakban az állatte­nyésztés és a növénytermesztés tartalékainak feltárása és a tartalékok gazdaságos kihasz­nálása. Az ülésen a Szövetkezeti Földművesek Cseh, illetve Szlo­vákiai Szövetségének tevékeny­ségéről az országos szervezet két elnökhelyettese, J. tervin- Itta és T. Bohdanovský adott számot. A plénumülés foglalko­zott a soron levő IX. mezőgaz­dasági szövetkezeti kongresz- szus előkészületeivel is. tsm) (Folytatás az 1. oldalról) és túlteljesítették az anyagi erőforrások képzésének terv­feladatait. Az ipari termelés növekedése 1977-ben 5,7 száza­lékos volt, ami 0,4 ponttal na­gyobb a tervezett ütemnél. A bruttó mezőgazdasági termelés 7,9 százalékkal növekedett, a 10,3 millió tonna gabonatermés az 1974-es évi rekordtermés után a legjobb volt. A nemzeti jövedelem 4,5 szá­zalékos növekedését 93 száza­lékban a társadalmi munkater­melékenység növekedésével fe­deztük. Tudatában vagyunk annak, hogy a tervfeladatokat nem mindenütt valósítottuk meg egyenletesen. Az építőipar tel­jesítménye például 1,1 ponttal elmaradt a tervezett szinttől. Rendszeres figyelmet követel meg a szükséges ipari szerke­zeti változások megvalósítása is, valamint a bel- és külkeres­kedelem igényeinek jobb kielé­gítése, a szállítói-megrendelői kapcsolatok javítása. Az anya­gi viszonyok terén történő fej­lődés tükröződött a pénzügyi fejlődés alapvető irányzataiban is. A pénzügyi források képzése a múlt évben — összehasonlít­ható áralapon — 5,9 százalék­kal növekedett, ami megiköze- lítőleg az utóbbi évek átlagá­nak Jelel meg. Ez a hatékony­ság további növelésének is kö­szönhető, ami egyébként a (költségek csökkentésében, a nyereség növelésében és a készletek jobb kihasználásában nyilvánult meg. Kétségkívül si­kernek könyvelhető el az, hogy az utólagos igények ellenére — különösen a külkereskede­lem területéről — megtartottuk a költségvetési egyensúlyt. Ez­zel teljesítjük a 6. ötéves terv­időszak egyik fontos gazdaság- politikai célját. Ez az eredmény azért is je­lentős, mert 1977-ben léptek érvénybe az új nagykereskedel­mi árak. Eltérően az előző ár­átépítések tapasztalataitól a központi pénzügyi gazdálkodást ez nem gyengítette. Az állami költségvetési ki­adások — beleértve a nemzeti bizottságok költségvetését is — a múlt évben összesen 278,3 milliárd koronát tettek ki, te­hát 0,7 milliárd koronával töb­bet a tervezettnél. A 200,8 mil­liárd korona értékű bevétel liá- rommilliárd koronával nagyobb a tervezettnél. A költségvetési kiadások szerkezete lényegében megfe­lel a tervszándéknak. A kiadá­sok 45,9 százalékát a gazdasá­gi jellegű kiadások képezték, 44,7 százalékát fordítottuk kul­túrára és a szociális fejlesz­tésre, 7,2 százalékát az állam­védelemre és biztonságra, az igazgatásra és a bíróságokra pedig a 2,2 százalék jutott. Kedvező eredményeket értek el a nemzeti bizottságok is. Tervezett bevételeiket és kiadá­saikat túllépték. A 2,2 milliár­dos fölöslegük lehetővé teszi a tartalék- és fejlesztési alapok feltöltését, ami a Nemzeti Front választási programja megvalósításának és a lakosság kezdeményezése fokozásának egyik fontos feltétele. A költségvetési egyensúly el­érése a jelenlegi gazdasági fel­tételek között nem természetes és nem egyszerű. Ez a vállala­tok túlnyomó többsége jó gaz­dálkodásának köszönhető, ame­lyekben a dolgozók pártunk ve­zetésével mindent megtettek a leiadatok teljesítéséért. A hatékonyság növelésére irányuló feladatok teljesítése Népgazdaságfejlesztésünk fő célja a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségle­teinek kielégítése, létbiztonsá­gának további szilárdítása. Erre irányítjuk a hatékony és minőségi termelést minden te­rületen. A hatékonyság és ml. nőség követelménye pártunk gazdaságpolitikájának ebben az ötéves tervidőszakban a ÍŐ irányvonala. A múlt évben 85,6 milliárd koronás nyereséget könyvelhet­tünk el, ami azt jelenti, hogy a nyereségképzés tervét lénye­gében teljesítettük. Ez társa­dalmunk számára nagyon fon­tos és kedvező eredmény. Ugyanakkor nem lehetünk elé­gedettek azzal, hogy az inten­zív tényezők nem hatottak a tervnek megfelelően a nyere­ségképzésre. Bár a költségek csökkentek, nem értük el a tervezett szintet. Számos vállalatban a költsé­gek csökkentésére irányuló feladatok teljesítése egyenlőt­len. Az ipari vállalatok egy­negyede nem teljesítette a költ. ségek tervezett mutatóit, éppen ezen a téren került sor a terv. feladatok módosítására is. Többször hangsúlyoztuk, hogy nyereséget nem akármi­lyen áron akarunk elérni. Pár­tunk gazdaságpolitikája világo­san meghatározza, hogy a 6. ötéves tervidőszakban a nyere­ségnövekedést intenzív módon kell elérni, tehát többek kö­zött a költségek csökkentésé­vel s a rentabilitás növelé­sével. Számos vállalatinak és üzem­nek jó tapasztalatai vannak az ésszerűsítő programok kidolgo­zásában. Ezekben az egyes részlegek, műhelyek számára pontosan meghatározzák az anyag-, nyersanyag, és költ­ségmegtakarítások nagyságát. Az 1977-es évi, valamint az Idei pénzügyi gazdálkodás eredménye és fejlődése Igazol­ja a CSKP KB 11. ülése egyik döntő határozatát, amely ki­mondja, hogy a hatékony és minőségi termelés követelmé­nyeinek nem mindenütt tettek eleget. Gondjaink megoldását nehezíti, hogy minden új fel­adat további igényeket támaszt a beruházásfejlesztéssel, a be­hozatallal és a munkaerőkkel szemben. Sajnos, számos irá­nyító dolgozó nem veszi figye­lembe azt a tényt, hogy lehe­tőségeink végesek. A rendel­kezésünkre álló erőforrások maximális és célszerű kihasz­nálása gazdaságpolitikánkban döntő kell, hogy legyen. Gazdaságunk eredményessé­gének növelésében a tudomány és technika vívmányainak ha­tékonyabb kihasználásával, va­lamint a nemzetközi munka- megosztás elmélyítésével és fejlesztésével léphetünk előbb, re. A KGST-tagországokkal — főleg a Szovjetunióval — foly­tatott gazdasági együttműködés népgazdaságunk fejlődésének pótolhatatlan tényezője. Beruházások, készletek, műszaki fejlődés Népgazdaságunk beruházás- fejlesztési igényessége tovább­ra is jelentős. Az 5. ötéves tervidőszakban 7,8 százalékos növekedést értünk el a beru­házásfejlesztés terén, s bár a múlt évi 5,3 százalékos növe­kedés alacsonyabb volt ennél, mégis nagyobb, mint a nemzeti jövedelem növekedési üteme. A beruházásfejlesztés ilyen nagyarányú üteme és a beru­házási eszközök kihasználásá­nak hatékonysága még mindig nem felel meg a jelenlegi szük­ségleteknek. Ezt az állítást is alátámasztja, hogy az eszközö­ket szétforgácsoljuk a külön­böző beruházási akciókra s a kivitelezési határidőket sem rövidítjük le a kongresszusi Irányelveknek megfelelően. Je­lentős tartalékok vannak a ter­vezett határidő megtartásában is. A termelői és nem terme­lői szféra feladataira való te­kintettel ott kell beruházáso­kat eszközölni, ahol a társada­lom számára a legtöbb hasznot hozhatják. Népgazdaságunk régi gond­ján — a munkaerőhiányon — is csak olyan beruházásokkal segíthetünk, amelyek üzembe helyezése a lehető legnagyobb mumkaerőmegtakarítást jelenti. Tavaly népgazdaságunkban 138,8 milliárd koronát fordítot­tunk beruházásokra. A tudományos-műszaki fej­lesztésnek szocialista népgaz­daságunkban ugyancsak jelen­tős figyelmet szentelünk. Ál­landóan nő az e területre for­dított pénzügyi eszközök nagy­sága. Tavaly 14 milliárd koro­nát fordítottunk a tudomány és technika fejlesztésére, ami nem csekély összeg. Az emlí­tett összegből hatmilliárd ko­rona az állami költségvetés kiadásait terhelte. Annak ellenére, hogy tavaly a megelőző évekhez viszonyít­va "növekedeitt a tervezett esz­közök kihasználása, négy szá­zalékuk így is kihasználatlanul maradt. Tavaly sikerült felgyorsítani az iparban és építőiparban a készletforgást, ami pozitív eredményként könyvelhető el. A készletek és állóalapok jobb kihasználása népgazdaságunk számára továbbra is egyike az állawdő feladatoknak. Évi elemzések és az irányítás Az állami zárszámadás csu­pán száraz adathalmaz lenne, ha nem kötnénk össze az elért eredmények bíráló elemzésével, a hatékonyabb termelés felté­teleinek megjelölésével, a gaz­daságosság megszilárdításának szükségességére való ráonuta. tással. Az állami zárszámadás elkészítését rendszeresen m vállalatok és termelési-gazda­sági egységek éves gazdasági eredményeinek értékelése előzi meg. Ezek a minden évben végrehajtott mérlegkészítései, az irányítási folyamat szerve* részei. Ebben az évben első ízben került sor a szövetségi kormány által jóváhagyott ú] alapelvek szerinti kidolgozá­sukra. Az éves elemzések új kidol­gozási eljárásának fő jellemző vonása az, hogy növelik ai igényességet az eredmények értékelésével kapcsolatban is. Az értékelések döntő részét a hatékony és minőségi terme­lés növelésében elért eredmé­nyek, valamint a népgazdaság szükséges termékekkel történi ellátása és a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások elemzése kéjiezi. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem csupán a köny­velési zárókimutatás helyessé­gét hagyják jóvá, hanem az egész gazdálkodási tevékeny­ség eredményeit. Az elemzések megtárgyalása a vállalatok 92 százalékában tette lehetővé gazdálkodásuk kifogástalan jóváhagyását. El­lenben olyan vállalatok is vol­tak, amelyben a jóváhagyásra csupán ellenőrzési rendszer bevezetése után kerülhetett sor. Azokban a vállalatokban,, ahol a fogyatékosságok már hosszabb ideje fennállnak* nem hagytuk jóvá a gazdasági eredményeket. Megmutatkozott, hogy a jövőben nagyobb figyel­met kell szentelni a minőségi mutatók ellenőrzésének. Ezek a mutatók egész irányítási rendszerünkben nagyobb súlyt kapnak. Erre irányul a minő­ségi és hatékony termelés komplex tapasztalati módsze. réneik bevezetése is, amelyet jelenleg tizenkét termelési­gazdasági egységben alkalma, zunk. Életszínvonal A tavalyi gazdasági felada­tok teljesítése lehetővé te>tte a lakosság életszínvonalának to­vábbi emelését. A lakosság pénzbevétele tavaly 4,5 száza­lékkal növekedett, s az állami költségvetésből 3,ö százalékkal többet fordítottunk szociális célokra, az egészségügyre, az iskolaügyre és a kultúra fej­lesztésére. A nagyobb pénzbevételeket » lakosság túlnyomórészt a kis­kereskedelmi hálózatban köl­tötte el. A kiskereskedelmi forgalom egyébként 3,7 száza­lékkal növekedett. A lakosság növekvő jövedelme és növekvő takarékbetétállománya, vala­mint szükségleteinek maga­sabb fokú kielégítése megkö­veteli, hogy a termelés, a ke­reskedelem és a szolgáltalá- sok kínálata sokrétűbb, váltó, zatosabb, divatosabb, magasabb műszaki színvonalú stb. legyen. Végezetül engedjék meg, hogy a szövetségi kormány ne­vében minden képviselőnek megköszönjem a múlt évi igé­nyes feladatok teljesítése érde­kében kifejtett segítségét, a Szövetségi Gyűlés szerveiben a népgazdaság fejlesztése kér­déseinek megoldásában muta­tott kezdeményezését. A szövetségi kormány nevé­ben a Szövetségi Gyűlésnek Ja­vaslom, hogy az előterjesztett 1977-es évi állami zárszámadá­si tervezetet hagyja jóvá. 1S7». VI 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom