Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-16 / 133. szám, kedd

LEVELEZŐINK ÍRJÁK Duna mente természetvédelme Szemináriumot rendezett a Szlovák Természetvédők Szö­vetségének Központi Bizottsága és a Komáromi (Komárno) Jnb a bátorkeszi (Vojnice) műve­lődési házban. A szeminát iu- mon elhangzott előadások a Duna mente természetvédelmé­vel és a természetvédelem egyéb időszerű problémáival foglalkoztak. Külön foglalkoz­tak a Gabčíkovo—Nagymaros vízi erőmű üzemeltetésével és jelentőségével. A szlovákiai szeminárium résztvevői az elő­adások után ellátogattak a já­rás hetényl (Chotín) és csicsói (Čičov) állami rezervátumaiba. Miriák Ferenc A legjobbak Ipolynyéken (Vinica) ren­dezték meg a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny nagykürtös! (Velký Krtíš) já­rási döntőjét. Nyolc női-, há­rom férfi-, négy vegyeskórus, három riteraegyüttes és tíz szólóénekes mutatkozott be a nagyszámú közönségnek. Az öt kategóriából két első helyezést a CSEMADOK bússal (Bušince) helyi szervezetének tagjai ér­tek el. Bombór Ferencné a szó­lóénekesek között bizonyult a legjobbnak, és a vegyeskórus Is első lett. A verseny legfiata­labb résztvevője, Deák Mária, a CSEMADOK szécsénkei (Se- Eianky) szervezetének képvise­lője volt. Budai József Eredményes munkát végeznek a Lévai (Levice) Baromfiüzem dol­gozói. Az üzemben csibéket keltetnek, és a hazai piac számára tojást is szállítanak. Tavaly 18 tonna baromfihúst adtak el a köz- ellátásnak több mint 27 millió korona értékben. Ez idei tervük 29 millió 500 ezer korona. Az üzem dolgozói vállalták, hogy az igényesebb feladatokkal is megbirkóznak, és teljesíteni fogják a tervet. Felvételünkön: Ružena Murányiová baromfigondozó mun­ka közben. KOVÁCS ÁRPÁD Több éves baráti kapcsolat Hangversenyt rendezett a berettyóújfalusi (Magyaror­szág) Arany János Középiskola Kollégiuma és az Ifjú Zeneba­rátok Köre, melyre meghívást kapott a kassai (Košice) Le­nin utcai kollégium Is. A hang­versenyen felléptek a konzer­vatórium növendékei, Ján Groc- ky, Valerian Tokár és Vladimír Tokár is, akik már több nem­zetközi versenyen is szerepel­tek, illetve helyezést értek el. A jól sikerült hangverseny Az emberek megbecsülése Szocialista társadalmunknak nagyon sok nemes, emberi cse­lekedetet köszönhetünk. Az egyik legnagyszerűbb és leg­szebb dolog, amit lehetővé tett, a nyugdíjasokról, az idős em­berekről való gondoskodás, hogy az ember ne érezze ma­gát feleslegesnek, amikor ke­nyere javát már megette. Ak­kor, amikor már nem gondol arra, mennyit dolgozott, fára­dozott szocialista társadalmunk építésén. Nélkülük nem lenne az, ami van: Ingyenes gyógy­kezelés, üdülés, Iskola, óvoda. Éppen ezért nagyon jő érzés volt, amikor Gellén (Holice) egy délután elbeszélgettünk az Idős generáció tagjaival életük­ről, munkájukról. Már hagyo­mányosan minden évben nyug­díjasnapot ünnepelünk itt. Mi­vel Gelle több apró település­ből tevődik össze, ezért a he­lyi nemzeti bizottság, a föld­művesszövetkezet, valamint a Nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szervezete egy időben három helyen (Budafán — Bu­din, Cséfán — Cechová és Gel­lén) szervezte meg a találko­zót. Mindhárom helyen a helyi alapiskola pionírjai és az ifjú­sági szervezet tagjai kulturális műsorral kedveskedtek az Idős polgároknak. Kmotrík Ferenc, a hnb elnöke meleg szavakkal köszöntötte az összegyűlt 280 nyugdíjast. Az ünnepség mara­dandó élményt nyújtott. Bölcs Veronika Példásan, jól dolgoznak A világ asszonyainak harca a békáért és a haladásért cím­mel tartott előadást Czuczor Erzsébet a Nőszövetség zsitva- besenyői (Bešeftov) helyi szer­vezetének gyűlésén. Majd Fu- ruglás Margit elnök értékelte a szervezet eddigi munkáját, és ismertette az előttük álló fel­adatokat. Megkezdődtek a szü­lők Iskolájának folytatólagos előadásai. A menyecskekórus részt vett a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny kerületi döntőjében, ahol a második helyen végzett. Szép eredményt értek el annak el­lenére, hogy nincs megfelelő helyiségük, ahol gyakoroljanak. Kézimunka-kiállítást rendez­tek, ahol a látogatók 188 szebb­nél szebb munkát tekinthettek meg. A szervezet tagjai kötele­zettséget vállaltak a közterüle­tek karbantartására, gondozá­sára. A kis létszámú tagság példásan, jól dolgozik. Szolár Katalin után diákjaink nagy elismerés­ben részesültek. A diákok szí­vesen gondolnak vissza erre a baráti találkozóra, ahol nem­csak szerepeltek, de sok ta­pasztalatot is gyűjtöttek. Benedek László igazgató minden évben kölcsönös talál­kozást szervez, ahol diákjaink nemcsak a kollégium életével ismerkedhettek meg, de alkal­muk volt megtekinteni a deb­receni Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Tanárképző Inté­zetét is. Bencze Lászlóné, az intézet igazgatóhelyettese kész­ségesen kalauzolta a diákokat a korszerű gyakorlóterembe, tanulószobákba, koncerttermek­be. Reméljük, hogy a több éves baráti kapcsolat sok szép él­ményt és tapasztalatot fog nyújtani a továbbiakban is mind a magyarországi, mind a csehszlovákiai diákoknak. Kiirthy Veronika Hasznos időtöltés Az eszmei-politikai nevelés mellett döntő fontosságú sze­repe van az ifjúság kulturális nevelésének. A fejlődés bizto­sítása érdekében a galántai (Galanta) járásban több intéz­kedés született az Ifjúsági klu­bok munkájának segítése és javítása érdekében. A SZISZ galántai járási bizottsága rendszeresen tanfolyamokat rendez a klubvezetők részére. Elegendő módszertani anyag áll azok részére, akik most kapcsolódnak be a klubok munkájába. A galántai járás­ban a klubok felszerelésének értéke eléri a 900 000 koronát. A falvakban 34, az üzemekben 3, a szaktanintézetekben 2, a középiskolában pedig egy klub működik, s így közel kétezer fiatal tölti hasznosan szabad idejét. Benkovics Zoltán Túlteljesítették Élenjárók A szálkái (Salka) Űj Élet Földművesszövetkezetben a gé­pesítő részlegen kiváló ered­ményeket érnek el. A siker tit­ka: a tizenegy tagú szocialista munkabrigád becsületes mun­kája. Elsősorban a vetésterüle­tek jó előkészítésében, üzem­anyag-megtakarításban és a tavaszi munkák agrotechnikai időben való elvégzésében tűn­tek ki. A kollektíva vezetője Kormos Ferenc, tagjai: Kele­men László, Fodor Mihály, Kor­mos József, Deméndi János, Da- jes Gyula, Hruska László, Pik- lec Béla, Tóth András, Hangya Béla és Herda László. Annak ellenére, hogy három különböző községből valók — szabad Idejüket Is igyekeznek közösen eltölteni. Legutóbb egy 72 áros park létesítését vállal­ták és vállalásukat teljesítették is. Majerszky Márton Jó eredményeket érnek el a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság dolgozói Nágel La­jos mérnöknek, a gazdaság igazgatójának tájékoztatása szerint a szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítése nagy­mértékben befolyásolja a terv teljesítését. Az elmúlt évben például 3 millió 226 ezer ko­rona értékű kötelezettséget vállaltak a gazdaság dolgozói. Nemcsak teljesítették, de jóval túlszárnyalták a tervezett érté­ket. így sikerült elérniük, hogy a gazdaság 105 százalékra tel­jesítette termelési tervét. Nőtt a dolgozók anyagi érdekeltsége is. Az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal emelkedett az át­lagkereset. Az idén a termelésen kívül nagy figyelmet szentelnek az építkezéseknek is. A 800 férő­helyes tehénistálló építését már tavaly elkezdték. Az új istállóban egyszerre 15 tehe­net fejnek majd. Ezen az épít­kezésen kívül más beruházá­sokat is terveznek. Holczer László Faluszépítés Szentes (Plešany) községben nemrég nagyszabású faluszépí- tési akcióban vett részt a fa­lu apraja-nagyja, összesen 275-en. Az egykori tófenékre telepített nyáifást még a télen kivágták, és földdel feltöltöt- ték. Kulcsár Ferenc, a hnb el­nöke és a tanács többi tagja most a parkosítást szervezte meg. A lakosok „díszcserjéket, 307 rózsafát és 240 ezüstfe­nyőt ültettek el. A munkák összköltsége 70 000 korona. Az 1,3 hektárnyi területen fekvő park kellemesebbé, szebbé va­rázsolja a környezetet. Kendi Ferenc Mire van igény az özveqvi járadékon kívül? Sz. G.: Férje halála után öz­vegyi járadékot kap. Helyesen tájékoztatták a járási nemzeti bizottság szociális osztályán, hogy ön csak akkor kaphatna családi pótlékot két rokkant gyermekére, ha saját maga munkaviszonyba lépne. Két rok­kant gyermekére a rokkantsági pótlékkal igényelje a jnb já­radékosztályán az 1975/121 sz. törvény 40. §-ának 3. bek. c) és d) pontja értelmében a gyermekek 26. életévének be­töltéséig az árvajáradékot. Az­után már az idézett törvény 32. §-ának 2. bek. értelmében 500, esetleg 500 + 200 korona ösz- szegű rokkantjáradékra lesz majd gyermekeinek igénye. IVhinkaidő a szövetkezetben K. K.: Az efsz munkafeltéte­lei ugyan sokban megközelítik és részben azonosak is a Mun­katörvénykönyv előírásaival, de a munkaidő kérdésében nem lehet ezeket alkalmazni. Ebben a kérdésben az efsz munka­rendje a mérvadó. Munkajogi problémák F. L.: Az állami gazdaság építőcsoportjának dolgozóira nem vonatkozik az 1967/97 sz. hirdetmény IV. része (a 19. és a következő paragrafusok), mi­vel nincs sző építővállalatról. Üzemi baleset esetében — ha azt nem saját maga okozta az előírások megszegésével — a Munkatörvénykönyv 190. és köv. paragrafusai értelmében lenne igénye kártalanításra: fájdalomdíjra, ha annak érté­kelése több mint 30 pont, tar­tós következmények esetében a társadalmi érvényesülés meg­nehezüléséért járó kártalaní­tásra, a betegállomány ideje alatt a baleset előtti átlagke­reset és a kifizetett táppénz közti különbözeire, a betegál­lomány befejeződése után a balesettel okozati összefüggés­ben levő keresetcsökkenés meg­térítésére. A Munkatörvénykünyv 1975/ 54 sz. végrehajtási rendeleté­nek 18. §-a a további szabad­ságról csak azokra a mezőgaz­daságban és erdészetben dol­gozókra, továbbá az építőipar­ban dolgozókra vonatkozik, akiknek munkáját az időjárási viszonyok befolyásolják. Az Ilyen esetben a téli időszakban (dec. 1—márc. 31.) igénybe vett minden hét szabadság után további két nap, de leg­feljebb egy hét szabadság jár. Lehet, hogy ezt a kérdést a kollektív szerződés is szabá­lyozza. Az említett rendelet nem köti ezt a kedvezményt a teljes szabadság télen való ki­merítéséhez. A végzős tanulók fizetése és szabadsága B. J.: A szakközépiskolát végző növendék esetében is a gyakorlat idejét a vállalat igazgatója határozza meg. Ez rendszerint egy évre szól. Leá­nya esetében a 18. életéve be­töltése utáni egy év tanulmá­nyi idejét be kell ugyan számí­tani, de a munkaadó vállalat­tal szemben csak az öthavi vá­rakozási idő és 75 nap ledol­gozása után, a belépés utáni Időnek megfelelő aránylagos szabadságra van igénye, tehát 1977 II. féléve után egy hét (5 munkanap) szabadságra tá­maszthat igényt. Igény szülési segélyre K. A.: 1973-tól 1977 májusáig volt munkaviszonyban mint pe­dagógus, majd mint tisztvise­lő. Munkaviszonya megszűnt, mivel csak határozott időre kö­tött munkaviszonyról volt szó. 1977. június 30-án megszületett első gyermeke. Mivel a szülés a 6 hónapi védelmi időben tör­tént, volt munkaadó vállalata a 26 hétig tartó szülési szabad­ságának ideje alatt rendesen folyósította a szülési segélyt. Ha az első gyermeke születé­sétől számítva 25 hónapon be­lül születne második gyerme­ke, csak akkor lenne igénye fizetett szülési szabadságra, ha a szülés napjához viszonyítva az utolsó két évben legalább 270 napon át volt biztosítva. Ebbe a 270 napba beszámítód­nék az első gyermekre igénybe vett fizetett szülési szabadsá­gának ideje, ám az otthoni gyermekápolás és gondozás nem számítható be. Ha közben nem lépne állásba, akkor má^ sodik gyermekének megszületé­sétől igényelheti az illetékes jnb szociális osztályán az 500 koronás gyermekgondozási se­gélyt. Ha jelentkezne a jnb munkaügyi osztályán állásért, akkor szülési szabadságának idejére az első fizetése szerint, de legalább napi 25 korona összegű segélyt kapna. Az egy­szeri — 2000 korona — szrtíé- si segélyt férje is igényelheti saját munkaadó vállalatánál, ha Ön nem lenne munkavi­szonyban. Gyermekgondozási segély folyósítása Sz. A.: Ha fizetett szülési szabadságának letelte után is­mét munkaviszonyban volt, a munkaadó vállalat társadalom- biztosítási bizottsága (KNP) volt hivatva dönteni és folyó­sítani a gyermekgondozási se­gélyt. Ha nem volt állásban, akkor a jnb szociális osztálya volt erre illetékes. Ha igényjo­gosultságát kellőképpen igazol­ta, akkor már a korábbi idő­szakra is járt volna a gyermek- gondozási segély. Az első eset­ben a KNP felettes hatósága: a Betegbiztosítás' Járási Igazgató­sága (Okresná správa nemoc, poistenia), a második esetben a jnb felettes szerve, a knb megfelelő osztálya illetékes. Az igény egy éven belül évül el s csak az említet szervek­nél lehet érvényesíteni, mert a bírósági per útja ki van zárva. Igény rokkantsági járadékra E. Istvánná: Sógornője 1965- ben, amikor egészségi állapota oly mértékben leromlott, hogy rokkantnak lehetett volna őt tekinteni, már nem volt munka- viszonyban, így rokkantsági já­radékot nem igényelhetett és most sem igényelhet. Sógornője közben megözve­gyült és férje után özvegyi já­radékot kap, gyermekeire pe­dig árvajáradékot. Az 1975/121 sz. törvény 37. §-a értelmében a férj halála után az özvegy­nek egy éven át minden eset­ben jár özvegyi járadék. Az egy év eltelte után csak ak­kor, ha az özvegy teljesen rok­kant, ha legalább egy, árvajá­radékra jogosult gyermekről gondoskodik, ha három gyerme­ket nevelt fel (korhatárra való tekintet nélkül), ha elérte 45. életévét és két gyermeket ne­velt fel, ha 50-éves, vagy ha betöltötte 40. életévét, és férje mint az I. munkakategóriába tartozó dolgozó üzemi baleset következtében halt meg. Az idézett rendelkezés 3. bekez­dése értelmében az özvegyi já­radékra, való Igény újból fenn­áll, ha a fenti okok valamelyi­ke az igény megszűntétől szá­mított két éven belül követke­zik be. Sógornőjének fiatalabb gyer­meke 1983-ban lesz 18 éves, ugyanakkor ő csak 42 éves lesz. így két éven belül nem éri el 45..életévét, amely eset­ben újból jogosult lenne özve­gyi járadékra. Ha fia tovább tanulna szak- vagy főiskolán, akkor valószínűleg ezen az alapon válna igényjogosulttá. Ellenkező esetben kisebbik fia árvajáradékra való jogosultsá­gának megszűnése előtt kellene kérnie a jnb társadalombizto­sítási osztályán, hogy ismerjék el teljesen rokkantnak. Ebben az esetben járadékra való igé­nye megújulna. A munkaviszonyban töltött évek kimutatása V. G. B.: Ha a kérdéses évek­ben saját neve alatt hosszabb Ideig dolgozott az efsz-ben, mint azt Önnek kimutatták, és olyan mértékben, hogy ennek alapján a kérdéses éveket tel­jes egészében el kellene ismer­ni, az efsz-nél kell szorgalmaz­nia a nyilvántartási lap hiva­talos kijavítását. Dr. F. J. m 1978 V. 16. 6 Tevékeny szervezet A CSEMADOK ipolyvarbói (Vrbovka) helyi szervezetéről joggal elmondható, hogy a já­rás egyik legtevékenyebb szer­vezete. Nemrég képkiállítást rendeztek, Janiga József cseh­szlovákiai magyar pedagógus­festőművész képeit mutatták be a falu lakosainak. Bodzsár Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom