Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-11 / 128. szám, csütörtök
úr'szó 1978. V 11. 3 Közlemény Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatásáról Moszkvában és Bonnban az alábbi közleményt adták ki Leonyid Brezsnyevnek. ez SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról. Walter Scheelnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének és Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1978. május 4-től 7-ig hivatalos látogatáson tartózkodott a Német Szövetségi Köztársaságban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Andrej Groiniko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere több megbeszélést folytatott Walter Scheellel, a Német Szövetségi Köztársaság elnökével, Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával és Hans-Dietrich Genscher szövetségi alkancellárral, szövetségi külügyminiszterrel. A látogatás során tartott találkozókon részt vettek: a Szovjetunió részéről N. A. Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, N. Sz. Patulicsev külkereskedelmi miniszter, B. P. Bugajev polgári repülésügyi miniszter, A. M. Alekszandrov és A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának munkatársai, L. M. Zamjatyin, az SZKP KB osztályvezetője, A. G. Kovaljov külügyminiszter-helyettes, V. M. Falin, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete, N. I). Komarov külkereskedelmi miniszterhelyettes, A. Sz. Csernajev, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és A. N. Bondarenko, a szovjet Külügyminisztérium kollégiumának tagja; a Német Szövetségi Köztársaság részéről Ottó Lambsdorff gazdasági miniszter. Kurt Gscheidle közlekedés-, posta- és távközlési miniszter, Hans-Jürgen Wisch- newski, a kancellári hivatal államminisztere. Paul Frank, a szövetségi elnöki hivatal vezetője, Klatts Bölling államtitkár, a szövetségi kormány tájékoztatási és sajtóhivatalának vezetője, Günther van Well külügyi államtitkár, Peter Hermes külügyi államtitkár, Detlev Rohwedder, a Gazdaságügyi Miuisztérium államtitkára, H. H. Wieck, az NSZK 'szovjetunióbeli nagykövete, jürgen Ruhfuss, a szövetségi kancellári hivatal miniszterális igazgatója, Klaus Blech és Hans Lau- lenschlagen, a Külügyminisztérium osztályvezetői. A találkozókon és a megbeszéléseken sokoldalú véleménycserére került sor a két állam közti kapcsolatok állásáról, fejlesztésük távlatairól és irányairól. A felek az időszerű nemzetközi kérdések széles körét vitatták meg attól a törekvéstől vezettetve, hogy megszilárdítsák a békét és a biztonságot Európában és az egész világon. A megbeszéléseket a konstruktív légkör jellemezte, kölcsönös megértés és nyíltság hatotta át. A tárgyalások végén L. I. Brezsnyev és Helmut Schmidt közös nyilatkozatot írt alá a leszerelés, a jószomszédság és a béke megszilárdításának elősegítéséről. Abból a közös törekvésből kiindulva, hogy hosszú távra biztosítsák a hatékony együttműködést a gazdaság területén, L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Helmut Schmidt szövetségi kancellár, valamint A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Hans-Dietrich Genscher szövetségi alkancellár, külügyminiszter megállapodást írt alá a hosz- szú távú együttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről a gazdaság és az ipar területén. ' A felek hangsúlyozták, hogy az 1970 augusztus 12-i megállapodás megkötése alapvető jelentőségű esemény volt a két állam kapcsolatai szempontjából. Kedvező feltételeket teremtett e kapcsolatok normalizálására és a két állam közti sokoldalú együttműködés fejlesztésére. A megállapodás az enyhülés biztosításának, az európai biztonság megszilárdításának egyik meghatározó tényezője volt és marad. A Walter Scheel köztársasági elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár szovjetunióbeli látogatása óta eltelt időszakban a két ország kapcsolatai ’ tovább javultak és mélyültek. Intenzí- vebbbé vált a politikai párbeszéd, szorosabbá az együttműködés nemzetközi kérdésekben, s számos területen bővültek a kapcsolatok. A felek annak a szándékuknak adtak kifejezést, hogy az 1970. augusztus 12-i megállapodásra támaszkodva, türelmes és konstruktív erőfeszítéseket téve állhatatosan fejlesztik ki és mélyítik a két állam közti kapcsolatokat. E feladat megoldásának nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak. A felek hangsúlyozták, hogy a két állam jószomszédi kapcsolatainak alakulásában különösen fontos szerepet játszanak a legfelsőbb szintű találkozók. Ezek változatlanul új ösztönzést adnak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság együttműködése további fejlődésének és kibontakozásának. A felek rámutattak arra, hogy nagy jelenlősége van a politikai konzultációk gvakorlata megőrzésének és kibővítésének, miként azt az 1974. október 30-i közös nyilatkozat is előirányozza. A felek állást foglaltak a parlamentek, a gazdaság és a szakszervezetek, a tudomány és a kultúra képviselői közötti rendszeres kapcsolatok mellett. Úgy vélik, hogy mindez hozzájárul majd a múlt örökségeinek felszámolásához, a kölcsönös megértés és bizalom megszilárdításához a két ország kapcsolataiban. Nagy figyelmet szenteltek a két állam közötti gazdasági kapcsolatoknak. Elégedetten állapították meg, hogy ezek egészében kedvezően fejlődnek. Sikeresen folyik az 1973—1974-ben aláírt megállapodások, valamint az 1974- ben aláírt hosszú távú megállapodás megvalósítása, amely előirányozza a gazdasági kapcsolatok következetes erősítését. A felek a már elért kereskedelmi forgalom volumenjét figyelembe véve úgy vélik, hogy az 1976-tól 1980-ig terjedő időszak árucsere-forgalmát az előző ötéves időszakéhoz képest kétszeresére lehet emelni. A felek arra törekednek, hogy ezt a szintet a lehetőség szerint meghaladják. A felek továbbra is minden eszközzel elő kívánják segíteni az árucsere-forgalom szerkezetének javítását, kiegyensúlyozottabbá tételét. A felek elismerték, hogy a két ország további sikeres gazdasági és műszaki együttműködése szempontjából elsőrendű jelentőségű a nagy volumenű közös vállalkozások megvalósítása, a termelési együttműködés megszervezése, új gazdasági ágazatok bevonása az együttműködésbe. A felek elégedetten állapították meg, hogy haladás történt az oszkolszki elektro-fémkohásza- tí kombinát, a mogilevszki vegyiszál- komplexum megvalósításában, valamint a vegyipar, energetika és gépgyártás más terveinek kidolgozásában és megvalósításában. A felek megerősítették, hogy lehetőségeiknek megfelelően széles körben elősegítik az együttműködést a gazdaság, az ipar és a technika terén, és ennek során továbbra is szem előtt tartják a kis- és középvállalatok érdekeit. A felek állást foglaltak amellett, hogy bővíteni kell az ipari együttműködést harmadik országok vállalataival. Pozitívan értékelték a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottsága, valamint a mellé rendelt szakértői csoportok tevékenységét. Ezek a szervezetek hasznosan járulnak hozzá a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez a különböző ágazatokban. A felek állást foglaltak amellett, hogy a jövőben növeljék a bizottság szerepét, tökéletesítsék munkáját, és új távlati irányzatokat keressenek tevékenységéhez. A felek lehetőségeiknek megfelelően elő kívánják segíteni a műszaki együttműködés kibontakoztatását, és támogatni akarják a megfelelő szervezetek és vállalatok ez irányú erőfeszítéseit. Különös figyelmet szentelnek a legfontosabb és legnagyobb távlatokat biztosító irányzatoknak és témáknak, amelyeknek alapvető jelentősége van a műszaki fejlődés szempontjából. Megerősítették kölcsönös törekvésüket az együttműködés elmélyítésére a kultúra, tudomány, oktatás és sport területén, amely fontos szerepet játszik a népek békés együttélésében. A felek véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok szerződéses alapjainak bővítésével kapcsolatos kérdésekről, beleértve a már meglevő, valamint a tervezett megállapodásokat konkrét területeken. Megállapodtak abban, hogy folytatják ezeknek a kérdéseknek a megvitatását. A népgazdaság és a kultúra eredményeit bemutató kiállítások közös rendezéséből fakadó kedvező tapasztalatok figyelembevételével a felek a következő években is szerveznek ilyen kiállításokat. Mindkét fél támogatja az orosz, illetve a német nyelv kölcsönös terjesztését. A felek hangsúlyozták a szakszervezeti kapcsolatok további fejlesztésének fontosságát. A felek elősegítik a városok közötti kapcsolatok bővítését is. A felek állást foglalnak a szovjet — nyugatnémet és a nyugatnémet—szovjet baráti társaságok kapcsolatainak fejlesztése mellett. Ezek tevékenységét kedvezően értékelik, munkájuk hasznos hozzájárulást jelent a kölcsönös megértéshez. A felek megállapították, hogy haladás történt a humanitárius kérdésekben. Készségüket nyilvánították arra, hogy ezeket a kérdéseket a továbbiakban is kedvezően ítélik meg. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, s a szövetségi kancellár részletesen megvitatták a jelenlegi európai és egészéljen a nemzetközi helyzet fő problémáit. Mélységes elégedettségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Európa népei irnmár több mint három évtizede nem ismerik a háborút. A felek kijelentették: a béke a legfőbb érték volt és marad, államaink politikai lépéseinek éppúgy erre kell irányulniuk, mint más államok erőfeszítéseinek. A felek elégedetten állapítják meg, hogy — jóllehet Európában különböző politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek léteznek — érzékelhető haladás történt a kölcsönös bizalom és a jószomszédság megerősítésében. Kifejezték szilárd meggyőződésűiket, hogy a bizalomhoz és jószomszédsághoz vezető egyetlen lehetséges út a nemzetközi enyhülés állhatatos fejlesztése. A felek hangsúlyozták, hogy az európai biztonságról és együttműködésről folytatott tanácskozás, amely 1975. augusztus 1-én a helsinki Záróokmánynak a részt vevő államok legfőbb vezetőinek aláírásával zárult, fontos szerepet játszott az európai helyzet javításában. A felek megvitatták az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok képviselőinek belgrádi találkozóján elért eredményeket. Megállapították: a találkozó megerősítette a Záróokmányt aláíró államok szándékát, hogy a Helsinkiben elfogadott határozatoknak megfelelően folytatják az enyhülés folyamatát. A felek hangsúlyozták annak fontos, ságát, hogy valamennyi aláíró állam egyoldalúan, kétoldalúan és sokoldalúan, teljességgel hajtsa végre a tanácskozás záróokmányaiban foglalt valamennyi javaslatot. A felek elégedettségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy folytatódnak a megbeszélések a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között. Egyetértettek abban, hogy a két szervezet közti kapcsolatok megerősíthetik és elmélyíthetik az együttműködést Európában. Reményüket fejezték ki, hogy a két szervezet közötti megbeszélések pozitív eredményekhez vezetnek. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja elmélyült véleménycserét folytatott a fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről, valamint a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó erőfeszítésekről. Mindkét részről kifejezésre jutott az a szándék, hogy a rendelkezésükre álló minden lehetőséget és eszközt felhasználják egy reális előrehaladás érdekében, a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelés érdekében, amely mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzeteket magában foglalja. A felek hangsúlyozták az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló, rendkívüli leszerelési kérdésekkel foglalkozó ülésszakának jelentőségét, és készségüket nyilvánították arra, hogy elősegítsék az ülésszakon pozitív eredmények születését. Elvárják, hogy ez az ülésszak új ösztönzést adjon a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés konkrét intézkedéseiről folyó tárgyalásoknak. Mindkét fél kifejezte reményét, hogy a rendkívüli ülésszak elősegíti további tárgyalások létrejöttét a világméretű leszerelésről, valamennyi ENSZ-tagál- lam részvételével. Megvizsgálták a leszerelési világkonferencia kérdését is. A felek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodást minden részletében szigorúan betartsák. Síkraszálltak amellett, hogy valamennyi állam csatlakozzék ehhez a megállapodáshoz, hogy az ezzel általános jelleget öltsön. A felek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról folyó tárgyalások lényeges hozzájárulást jelentenek a feszültség csökkentéséhez és az általános béke biztosításához. A felek rendkívüli fontosságúnak tekintik, hogy ezeken a tárgyalásokon siker szülessék. A felek úgy vélik, hogy az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltása nagy jelentőségű, és kifejezik reményüket, hogy az erről folyó tárgyalások hamarosan sikeresen befejeződnek. A felek kívánatosnak tartják, hogy mielőbb megállapodás szülessék a vegyi fegyverek minden fajtája kidolgozása, gyártása és felhalmozása hatékony betiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről. A felek sokoldalúan megvitatták a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ehhez kapcsolódó közép-európai intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások állását. A megbeszéléseken a felek abból indultak ki, hogy feltétlenül szükség van ilyen rendezés kidolgozására, amely egyik fél biztonságát sem veszélyeztetné és hozzájárulna a szilárdabb kapcsolatok kialakításához, a béke és biztonság megszilárdításához Európában. A felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzettel és az ebben a térségben tartósan fennálló feszültséggel kapcsolatban. A felek meggyőződése, hogy az igazságos és tartós béke érdekében valamennyi érintett fél képviselőinek — beleértve a palesztinai arab nép képviselőit — részvételével feltétlenül mindent átfogó rendezésre van szükség. Áttekintették a helyzet alakulását az afrikai kontinensen, az enyhülés és a béke biztosításának szempontjából. A' felek úgy vélik, hogy ennek a célnak felel meg az afrikai államok függet- lenségének, szuverenitásának, határai és területi egysége sérthetetlenségének tiszteletben tartása az ENSZ alapokmányának és az Afrikai Egységszervezet határozatainak megfelelően. A felek véleménycserét folytattak az Afrika déli részének helyzetét érintő kérdésekről. A felek egyetértenek abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés állandó bővítése és elmélyítése megfelel a népek azon törekvésének, amelyek jólétük emelésére és a béke megszilárdítására irányulnak. Hangsúlyoz. ♦ tök annak feltétlen szükségességét, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok valamennyi állam egyenrangúságára, kölcsönös előnyeinek és érdekei igazságos figyelembevételének alapjára épüljenek. A felek megvitatták a fejlődő országoknak a nemzetközi munka- megosztásban az egyenrangúságon alapuló fokozottabb részvételével kapcsolatos kérdéseket. A felek állást foglalnak a nemzetközi együttműködés mellett a polgári légi közlekedés biztonságának szavatolásában, beleértve a légi kalózkodás megelőzését, az ellene folytatott harcot, valamint intézkedések kidolgozását a túszejtés megakadályozására. A felek egységesen arra törekednek, hogy minden támogatást megadjanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiben. Megerősítették hűségűiket az ENSZ céljaihoz és alapelveihez, és készségüket tekintélye és hatékonysága növelésére a szervezet alapokmányának szigorú tiszteletben tartásával és a benne foglalt lehetőségek teljes kihasználásával. A két ország ENSZ-kereteken belüli együttműködése továbbfejlesztése érdekében a felek gyakorlati konzultációkat terveznek az ENSZ tevékenységéről, mindenekelőtt a nemzetközi béke és biztonság, valamint a leszerelés területén. A felek azonos nézetet vallanak arcról, hogy a találkozók és megbeszélések gyümölcsözők voltak, és fontos eredményeket hoztak. A látogatás új távlatokat nyit a két állam kapcsolatainak fejlődése előtt, hozzájárulást jelent az európai és egészében a világbéke és biztonság megszilárdításában. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Walter Scheel köztársasági elnököt 6« Helmut Schmidt szövetségi kancellárt, hogy tegyenek hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A meghívásokat köszönettel elfogadták. A látogatások időpontját később határozzák meg.
