Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-02 / 120. szám, kedd
A CSKP KB 11. ülésén sok szó esett a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatban is. Pártunk Központi Bizottságának főtitkára, Gustáv Husák elvtárs, előadói beszédének erre vonatkozó részében többek között a következőket mondta: „Szükséges, hogy a mezőgazdasági minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok, a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői erélyesebben biztosítsák a mezőgazdaság valamennyi tartalékának jelhasználását. Ilyen tartalékok létezéséről tanúskodik többek között az a tény, hogy főleg a hegyvidéki és a hegyaljai területeken teljes egészében még nem hasznosítják a rétek és a legelők jelentős hányadát. Az állattenyésztési termelésben elsőrendű feladatnak tartjuk a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának és hasznának növelését. E tekintetben nem törődhetünk bele azokba az indokolatlan különbségekbe, amelyek mindmáig fennállnak nemcsak az egyes vállalatok, hanem egész járások között is, annak ellenére, hogy hasonló termelési {eltételeik vannak" lékok feltárásának és azok mielőbbi hasznosításának. — A mienkhez hasonló nagy gazdaságokban nem egyszerű feladat a munka jó megszervezése, az irányító tevékenység összehangolása. Az utóbbi években ezen a téren sok újat.tanultunk. Nemcsak saját tapasztaltainkból, hanem csehországi barátanktól, a Slušovicel Egységes Földművesszövetkezet szakembereitől is. Ez a szövetkezet az ország egyik min- togazdaságának mondható. Több olyan módszert már mi is sikeresen alkalmazunk, amelyet náluk láttunk először a gyakorlatban. A szövetkezet szolgáltató üzemrészlegének vezetői és dolgozói jelenleg már úgy szervezik a munkát, hogy az éjszakai órákban történjen az erőgépek karbantartása és javítása. Ilyenformán 15—20 száza- zalékkal jobb a traktorok kihasználása. — Számunkra ennek különösen nagy jelentősége van. Egyelőre ugyanis még nincs elég traktorunk, gépünk minden munkára. Hasonlóan gondot jelent, hogy az olyan nagy teljesítményű traktorokhoz, Komoly feladat a tartalékok hasznosítása TAPASZTALATOK KÖZÉP-SZLOVÁKIA LEGNAGYOBB EGYSÉGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETÉ BEN A CSKP Központi Bizottságának tanácskozása tehát különösen fontos feladatokat határozott meg a mezőgazdasági dolgozók számára is. Ezek közül mindenekelőtt a meglevő tartalékok feltárásának és kihasználásának kell szentelni a legnagyobb figyelmet. Hogyan oldják meg ezt a közép-szlovákiai kerület legnagyobb egységes földművesszövetkezetében? A minap erről kérdeztem Ján Ukrop mérnököt, a 7200 hektáros földterületen gazdálkodó Dobrá Niva-i Csehszlovák— Szovjet Barátság Efsz elnökét. — Valamennyien nagy figyelemmel kísértük a Központi Bizottság 11. ülésének tanácskozását. Bennünket természetesen az érintett közvetlenül, ami a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban hangzott el a Központi Bizottság tanácskozásán. Nagyon egyetértünk azzal a bírálattal, amelyet Husák elvtárs a lemaradozó mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak címezve mondott. Mi, a kerület legnagyobb egységes földművesszövetkezetében már évek óta jónak értékelhető eredményeket érünk el a mezőgazda- sági termelés szinte minden szakaszán. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy fenntartások nélkül elégedettek is lehetünk gazdálkodásunk sikereivel. Még nálunk is jócskán vannak tartalékok a terméshozamok és a gazdasági állatok hasznosságának növelésére. Főleg olyan tartalékok ezek, amelyek kihasználása nem igényel különösebb anyagi beruházást, de átgondoltabb szervező munkát, felelősségteljesebb hozzáállást és következetesebb ellenőrzést kíván meg. Közép-Szlovákiában a Dobrá Niva-I Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz nemcsak a legnagyobb, hanem az egyik legeredményesebben gazdálkodó szövetkezet is. Az ott dolgozók mégis nagy fontosságot tulajdonítanak az újabb tartamint amilyenek például a Skoda 180-as vontatók, jelenleg úgyszólván semmilyen munkagépet nem lehet kapni. Nehéz boronából például csak három készletet kap az egész középszlovákiai kerület. Így aztán a legkülönbözőbb szíikségmegol- dásokra kényszerülünk annak érdekében, hogy ne maradjon bevetetlenül egyetlen hektár szántóföld sem. Az idén 1750 hektár gabonát termesztünk. Az őszi, majd a tavaszi talajelőkészítéskor bizony nagyon hiányzottak a nehézboronák. Ezért előreláthatólag a terméshozam sem lesz majd olyan jó, mint lehetett volna abban az esetben, ha megfelelő eszközökkel végezzük a talajelőkészítést. A tartalékok hasznosítását nehezítő gondok közül másik konkrét példát is említett a szövetkezet elnöke. — Évenként átlagosan több mint 300 hektáros területen foglalkozunk burgonyatermesztéssel. Sajnos azonban, nincs elég ültetőgépünk. Az idei tavaszon a 310 hektáros terület jelentős részét kézi erővel kel^ lett elvégezni az ültetést. Az idősebb dolgozóknak, mert a növénytermesztésben nálunk is azok vannak a legtöbben, bizony megerőltető volt ez a munka. Annál is inkább, mert tíz nap alatt, amíg elültettük a burgonyát, összesen mintegy ezer tonna ültető burgonyát kellett a zsákokból kosarakba rakni, a parcellákra hordani és elültetni. Pedig dolgozóink is Jól tudják, hogy a komáromi (Komárno) Agrostfoj nemzeti vállalatban kiváló teljesítményű burganyaültető gépeket gyártanak. A szlovákiai földművesszövetkezetek és állami gazdaságok azonban az Idén nagyon kevés Ilyen gépet vásárolhatnak a munka megköny- nyítésére és meggyorsítására. Hasonlóan nehéz a vetőgépek beszerzése is* Már jó ideje egyet sem tudunk vásárolni. Fokozzuk esz építőipari gépek kihcsszncflását 1978 V. 2. (ČSTK) — Kétnapos országos értekezletet tartottak a napokban Karlovy Varyban az építőipari munkák gépesítésének kérdéseiről. A tanácskozáson az építőipar vezető gépesítési és szállítási dolgozói kicserélték tapasztalataikat a CSKP KB 6. és 9. ülésén elfogadott határozatokkal összhangban foganatosított műszaki és szervezési intézkedések előkészületeiről és megvalósításáról. Ezen a téren az a legfontosabb feladat, hogy fokozzuk az építőipari gépek kihasználását. 1980-ig e kihasználás mértékét 1976-hoz képest legalább 12 százalékkal kell növelni. Az építőipar indusztrializálá- sának és az építőipari termelés fejlődésének követelménye egyre nagyobb igényeket támaszt az építőanyagok, az épületelemek és a föld szállításával szemben. A reszort évente több mint 4 és fél milliárd koronát fordít szállításra, ebből csaknem 3 milliárd koronát tesznek ki a saját szállítás költségei. Sajnos az építőipar gépkocsiparkját jelenleg csak mintegy 50 százalékban használják ki. Ezért az építőipari szervezetekre az a feladat hárul, hogy hatékony intézkedésekkel mozdítsák elő a helyzet javítását ezen a téren. Pedig a gépesítés tökéletesítése, a korszerű gépek üzemeltetése nálunk is nagyban elősegítené a meglevő tartalékok mielőbbi kihasználását. Ezt ugyancsak több példa igazolja a szövetkezet gazdálkodásában. A hatékony munkaszervezés és a jobb eredmények érdekében az idei év eleje óta az eddigi negyedévenkénti helyett heti értékeléseket készítenek az állattenyésztésben. A szövetkezet tulajdonát képező MINSZK—22-es számítógép segítségével nemcsak kimutatják, hanem rendszeresen összehasonlítják és aprólékosan értékelik a tejtermelés, az állathizlalás, valamint a többi tenyésztési ágázat költségeit, hasznosságát, bevételeit, valamint a dolgozók teljesítményét. — Kevésnek bizonyult, hogy eddig csak negyedévenként végeztünk ilyen összehasonlítást. Az idei év eleje óta azonban már konkrét haszna is van a korszerű módszer gyakoribb alkalmazásának. A tejtermelésben és a hizlalásban az eddiginél már ismét gazdaságosabb a koncentrált takarmányok fel- használása. Ha csak azt vesz- szük figyelembe, hogy ebben az évben összesen 4 200 000 liter tej eladását vállaltuk, a literenkénti egy-két dekás takarmány-megtakarítás is jelentős mennyiséget eredményez majd. Szövetkezetünknek 1400 tehene van, amelyek mindegyikétől 3550—3550 literes fejési átlag elérését tervezzük az év végéig. Ez mintegy 150 literrel több a tavalyinál. S ami ugyancsak fontos ennek érdekében szinte semmilyen beruházás nem szükséges. Csupán arról van szó, hogy már Jóval átgondoltabban szervezzük a tenyésztői munkát. A szövetkezet szakemberei, elsősorban a pártszervezet kommunistát következő fontos feladatuknak a szakágazati irányítás tökéletesítését, hatékonyságának növelését tartják. Azt már elérték, hogy minden egyes fontos munkaszakaszon a kommunisták szervezzék és irányítsák a tennivalók végzését, az ott feltárt tartalékok lehető legjobb és mielőbbi hasznosítása azonban még sok mindent megkövetel tőlük. Ezt pedig számukra is komoly feladatként határozta meg a CSKP KB 11. ülésének tanácskozása. LALO KÁROLY Elegendő takarmányuk van A tejtermelésben Amikor Retkes Lajos, a Bácsi Efsz elnöke a komáromi (Komárno J járási párt konferencián a mikrofon elé állt, a résztvevők fokozott figyelemmel várták, mit fog mondani. Megszokták már, hogy ha felszólal, hozzáértően tesz javaslatot a közérdekű problémák megoldására, és olyan kötelezettségvállalást jelent be, amely a termelés szintjének emelésére serkent. A küldöttek most sem csalódtak, mert beszéde végén egy díszes dossziét nyújtott át Anton Hla- váönak, a járási pártbizottság vezető titkárának, amelyben ékes írással ott díszelgett, hogy a szövetkezet dolgozói a pártkonferencia tiszteletére az idén legalább 4000 liter tejet fejnek tehenenként és 2 millió liter tejet termelnek. Tapsvihar tőrt ki a teremben. Később a szünetben sokan gratuláltak az elnöknek a kezdeményezésért. Az elnökkel felszólalása után hosszan elbeszélgettem, érdeklődtem tőle, hogy milyen módon sikerül ilyen magasra emelni a tejtermelés szintjét. Elmondotta hogy, a tej- és tojástermelésre szakosított szövetkezetükben az üzemi pártszervezet tagjai hatékony munkát végeznek. Különösen jól dolgozik az öt pártcsoport. Ezek a kollektívák a munkahelyeken rendszeresen foglalkoznak az időszerű politikai és termelési kérdésekkel, rugalmasan javaslatokat tesznek a fogyatékosságok eltávolítására, a termelési módszerek korszerűsítésére. Tagjaik kezdeményezik a kötelezettségvállalásokat és agitációs munkával, személyi példamutatással a pártonkívültöket is jó munkára serkenti. Tevékenységük a taggyűlés határozatainak megvalósítására irányul. Jól betöltik a dlogozók és a pártbizottság között az összekötő szerepet. Az elnök elégedetten mondotta, hogy a járásban — 3778 literes átlagos évi tejhozammal — az elsők a tejtermelésben. Egy tehenünk sincs, amely 3000 liternél kevesebb tejet adna egy laktáció alatt. Jónéhány tehenük évi tejhozama 7000—8000 liter, sőt a csúcstartó tehéntől több mint elsők a járásban 9000 liter tejet fejtek a múlt évben. A tehéntenyésztésben működő pártcsoport javaslatára szocialista munkaverseny Indult a még több tejtermelésért. Szabó Imre, aki tavaly tehenenként 4500 liter tejet fejt, most vállalta, hogy még 112 liter tejjel többet fej minden tehéntől. Benkó Pál és Nagy István — mindketten 4000 liternél több tejet fejtek a múlt évben tehenenként — is hasonló vállalást tett. A többiekkel együtt 200 000 liter tejet fejnek terven felül. Az eredményekkel nincsenek megelégedve és most az a cél, hogy lehetőleg egy szintre hozzák a tejtermelést minden istállóban. Ugyanis a gyengébb fejők tehenenként megközelítőleg 1000 liter tejjel kevesebb tejet fejnek, mint a legjobb fejők. Pedig a vezetek véleménye szerint a munka és termelési feltételek egyformák. Kiváló párt- és gazdasági vezetők dolgoznak ebbein a szövetkezetben. Jövőbe látóan határozzák meg a termelési programokat. A tehénállomány felfrissítését, illetve a legmegfelelőbbek kitenyésztését már 17 évvel ezelőtt megkezdték. Azóta elérték, hogy a tehenek 50 százaléka keresztezett, a másik fele pedig szlovák tarka. Törődnek azzal is, hogy az állatok megfelelő fehérjetartalmú takarmányt kapjanak. A fehér- jetermelés a szövetkezetben az utóbbi években megkétszereződött. Nagy mennyiségű lucernalisztet és takarmánypogácsát készítenek. A cukorrépakaréjt szalmával és kukorica- kóróval szilázsolják le. Minden hektárról legalább 500 má^sa cukorrépakaréjt takarítanak be. A búcsi szövetkezet fejőinek felhívása a járásban máris nagy visszhangra talált. A Nemesócsai (Zemianska OlčaJ Efsz fejői — ebben a szövetkezetben is kedvezőek a feltételek a tejtermelés növelésére — vállalták, hogy elérik a 4000 literes tejhozamot. Valószínű, hogy a napokban még több mezőgazdasági üzemben jönnek össze az állattenyésztési dolgozók, hogy a párttagok megvitassák a több és jobb minőségű tej termelésének lehetőségeit. RALLA JÖZSEF Hatékony minőségellenőrzés A munka minőségének javításával szemben támasztott társadalmi követelmények a XV. pártkongresszust követően a népgazdaságfejlesztés fő feladatát képezik. Ezen a téren döntő szerepet játszanak a munkaszervezés tényezői, az új és progresszív munkamódszerek, valamint az embereknek a munkájuk iránt tanúsított viszonya. Ezzel a követelménnyel összhangban kezdte meg a hatodik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítését a Munkaérdemrenddel kitüntetett nitrai Magasépítő Vállalat, a nyugatszlovákiai kerület hét járásában a komplex lakásépítés fő kivitelezője. Ennek rövidesen meg is mutatkoztak pozitív eredményei. Már a mostani tervidőszak első évében a vállalat dolgozói az általuk létesített ipari beruházások 70,6 és az általuk épített új lakások 88 százalékát hiba nélkül adták át. Egy évvel később ez a szám már elérte a 83, Illetve a 86 százalékot. A fejlődés már első pillantásra Is kedvező a vállalat tevékenységének e kulcsfontosságú területén. Ha részletesebben elemezzük munkájukat, akkor észrevesszük, hogy továbbra is különféle fogyatékosságokkal kell megküzdeniük, amelyeket elsősorban a beruházókkal együttműködve kellene felszámolniuk. Saját munkánk értékelése megkövetelte, hogy lényegre törő elemzést végezzünk. Ezt meg is tettük. Megállapítottuk, hogy fogyatékosságok észlelhetők a házgyári elemek gyártásában. és azokban a munkacsoportokban, amelyek az épületelemek összeszerelését végzik. A művezetők és nz építésvezetők munkájában 17. n termeM- kollektívák munkájában 14 mil-.víxvo.v. A házgyárelemek formázása nőségi mutatót követünk figyelemmel. Január óta havonta egyszer a vállalat minőségi ellenőrző osztályának munkacsoportja végzi ezt az ellenőrző munkát, sőt értékeléseik figyelembe vételével ítélik oda a minőségi munkáért járó prémiumokat. A házgyári elemek gyártása és összeszerelése terén végzett munka minőségi ellenőrzésének lényege az, hogy minden rossz minőségű munkáért az érte felelős személy vagy munkacsoport rossz pontot kap. A rossz pontok száma szerint a munkát minőségi osztályokba soroljuk. (Kiváló minőség, nagyon jó minőség és jó minőség). Ha valamelyik munkacsoport ^egy hónap alatt több mint 17 rossz pontot kap, akkor „nulla“ minőségű munkát vegez, amelyet a vállalat nem jutalmaz. Az első negyedév eredményeiből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy ez a verseny igazságosabbá tette a munka- csoportok értékelését a minőség szempontjából, hozzájárul az általuk végzett munka minőségének lényeges javításához, a felelősség alól való kibúvás megszüntetéséhez. A prémiumot most már azok kapják, akik megérdemlik Ez a minőségellenőrzés a jövőben a vállalat tevékenységének kevésbé fontos területein is érvényesülni fog. Ezt annak érdekében tesszük hogy sikeresen teljesítsük a XV. párt- kongresszuson és a CSKP KB ülésein kitűzött JÚLIUS BUDAY
