Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-05 / 123. szám, péntek
A szocializmus géniusza Marx Károly születésének 160. évfordulója D hamarosan bonni egyeJ978. <V. 5. olgos hétköznapjaink s egy kicsit magunk fölé emelkedünk minden politikai és társadalmi évforduló megünneplésével. Felettébb ilyenek a történelemformáló kommunista eszmék zseniális megalkotóira vagy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom vezéralakjaira emlékezéseink. Mint amilyenhez most is érkeztünk, amikor MARX KÁROLY emlékét, tudományos és politikai alkotó szellemének nagyságát idézzük fel egyik jelentős jubileumán. Éppen 160 esztendeje, 1818 május 5-én született a porosz- országi Trier- ben. Jómódú, müveit polgárcsaládból származott, s a gimnázium elvégzése ulán Bonnban, később pedig Berlinben járt egyetemre. Előbb jogot hallgatott, de rövidesen áttért a filozófia tanulmányozására, s 1841 ben Jénában avatták doktorrá. Még egyetemi évei nlatt kapcsolatija került az ifjúhegeliánu- sok „baloldali“ körével, azonban más utakra lért. A lemen szándékozott tanítani, de a kormány reakciós politikája arra késztette, hogy lemondjon a tanári pályáról. 1842-ben A rajnai radikális burzsoázia Kölnben Rajnai Űjság címmel ellenzéki lapot indított, amelynek 1842 októberétől Marx lett a főszerkesztője. Cikkeiben olyan hallatlan merészséggel bírálta a rajnai tartományi gyűlés 1 örvény hozását, hogy a kétszeres cenzúra alatt 6116 Rajnai Újságot a kormánypre- zidens cenzúrájának is alávetették, s miután ő sem tudta megzabolázni e sajtóorgánumot — 1843. április 1 tői betiltották. Még az év júniusában feleségül vette gyermekkori barátnőjét, Jenny von Westphalent, s vele október végén Párizsba költözött. Ott Ismerkedett meg » kötött egész életre szóló, mély barátságot és hűséges »*szmei fegyvertársi szövetséget Engels Frigyessel, akivel különben korábban is levelezett már. Párizsban Marx főképpen a politikai gazdaságtan és az 1789 es nagy francia forradalom tanulmányozásának szentelte az idejét, de miután Guizot, akkori külügyminiszter kiutasította Franciaországból, családostul Brüsszelbe költözött. Ott Marx — akire korábban is nagy hatást gyakoroltak Feuerbach német materialista filozófus tanai, s még Párizsban túljutott Hegel Idealista filozófiáján, csupán dialektikáját tartotta tiszteletben — 1845— 1846 ban Engelsszel közösen két híres művet írt meg. Az egyikben, „A szent család" v. a kritikai kritika kritikájában a Buuer fivérek kispolgári radikalizmusára, valamint az ifjú- hegeliánusok, alapjaiban idealista nézeteire mértek csapást, a Német Ideológia c. művükben pedig első ízben bírálták meg a történelmi materializmus platformjáról az akkor dívó kispolgári idealista történelemfelfogást és fogalmazták meg a társadalmi gazdasági formák fejlődésére, s azon belül az osztályharcra vonatkozó elméletüket. 1847-ben ott tette közzé Marx A filozófia nyomora című művét Is, amely a kispolgári szocialista és anarchista Proud- honnak A nyomor filozófiája c. könyvében foglalt közgazda- sági elmélete ellen íródott. A kispolgári reformizmus jegyében fogant proudhoni értékelméletet nemcsak a klasszikus polgári közgazdászok — egyebek közt Ricardo — tételeivel cáfolja, hanem szembeállítja vele a saját elméletét, azzal egyszersmind megalkotva a marxista értékkategóriát is. Marx és Engels brüsszeli tartózkodásuk idején győzték meg az akkori legtekintélyesebb munkásegyesület, az Igazak Szövetsége vezetőit egy forradalmi munkásszervezet létrehozatalának szükségességéről, s az 1847-es kongresszusukon így alakult meg egy évek óta fennálló titkos propagandatársaságból a Kommunisták Szövetsége. Marxot és Engelst bízták meg a Szövetség programjának kidolgozásával, amely Kommunista Kiáltvány címmel 1848 februárjában látott nupviA mi kor Franciaországban kitört az 1848-as februári forradalom, a pánikba esett belga kormány ugyancsak kiutasította Marxot. Megint Párizsba utazott, ahol a Kommunisták Szövetsége új Központi Vezetőségének elnökévé választották. A németországi 1848-as márciusi forradalom után azonban újfent Kölnbe költözött, s megalapította az Oj Rajnai Újságot, amely rendkívül progresszív szerepet töltött be ab* ban az időben. Marx főszerkesztőként számos nagy jelentőségű cikkben világította meg nemcsak a Németországban, hanem a más európai országokban Is folyó osztályharc, valamint a munkásság s a különbö- ző politikai pártok közötti viszony kérdéseit. A németországi ellenforradalom győzelme után hivatalos erőszakkal hallgattatták el az Üj Rajnai Of- ságot a porosz rendőrparadicsomban. Marx ellen kétszer is sajtópert indítottak, s bár felmentették — végül is kiutasították az országból. Ismét Párizsba került, de az 1849-es júniusi zavargások a franciáknak is jó ürügyül szolgáltak Marx újbóli kitoloncolásához. Ekkor Londonba ment, . s aztán már ott élt családostul emigrációban, egészen 1883 tavaszán bekövetkezett haláláig. A Londonban rájuk szakadt nyomorban súlyos megélhetési gondjaikat úgyszólván csak Engels s néhány hűséges barátjuk önzetlen anyagi segítsége enyhítette valamelyest. Ám minden nyomasztó egzisztenciális teher és szűkösség ellenére Marx a British Museum könyvtárában található gazdag közgazdasági irodalom tanulmányozásának szentelte magát. Ebben átlagon magasan felüli nyelvi műveltsége, tökéletes német, angol, francia, olasz, spanyol s bizonyos mérvű orosz nyelvtudása is szerencsésen közrejátszott. Egy évtizedig tartó tudományos kutatása eredményeként 1859-ben jelentette meg A politikai gazdaságtan bírálatához c. munkáját, érték- elméletének s a pénzről kidolgozott tanulmányainak első összefüggő művét. Nyolc évvel később, 1867-ben, Hamburgban jelent meg A tőke első kötete, amelyben közgazdaságtani és szocialista nézeteinek alapjait — a tőke termelési folyamatát — fejti ki. A tőke forgalmi folyamatát tárgyaló második és a tőkés termelés összfolyamaMarx halála után, de az általa kidolgozott szöveg alapján Engels rendezte sajtó alá, negyedik kötetének pedig Marxnak az I860 as évek elején írt Értéktöbblet-elmélet c. műve számít. A tőke, a marxizmus— leninizmus legkiemelkedőbb alkotása. Korszakalkotó jelentősége volt a marxista filozófia, a materialista dialektika és történelemszemlélet kidolgozása szempontjából — hogy tkp. a szocializmus utópiából tudománnyá válhatott. E ** letműve másik nagy eredménye, hogy Engelsszel közösen kifejtett szívós erőfeszítései nyomán 1864 ben, Londonban megalakult a Nemzetközi Munkásszövetség, az 1. ln- ternacionálé. Fő szervezője, Alapító Üzenetének, szervezeti szabályzatának, számos határozatának és kiáltványának szerzője Marx volt, mint ahogy neki köszönhető az is, hogy A got- hai program c. művében leleplezte a lassalleanizmus osztálybékét hirdető opportunista lényegét — egyúttal megmutatva a kapitalizmusból a kommunizmusba vezető átmenet, a proletárdiktatúra, valamint a kommunizmus két fejlődési fokának távlatait, Miután megbukott a Párizsi Kommün, a széles körben kibontakozott kommunistaellenes hajsza s a bakunyinisták egységbontó tevékenysége veszélyeztették az Internacionálé fennmaradását Európában, ezért Marx az 1872-es hágai kongresszus után keresztülvitte, hogy az Internacionálé Főtanácsát N(*w Yorkba helyezzék át. Az I. Internacionálé ezzel voltaképp betöltötte történelmi küldetését, mert azután már olyan korszak következett, amelyben világszerte mind szélesebb arányokban növekedett a munkásmozgalom és tömeges szocialista pártok jöttek létre. Az I. Internacionáléban végzett megfeszített tevékenysége s a még megerőltetőbb elméleti munkássága korán aláásták egészségét, amely a felesége es a legidősebb lánya halála után még csak rosszabbodott. 1883. március 14 én, karosszé- kében csendesen ülve hunyt el. Londonban, a highgate-i teme- tóben a felesége mellé helyezték őrök nyugalomra a legújabb kori történelem s a leáldozóban levő klasszikus kapitalizmus korának e nagy elméleti óriását, aki egész életét, minden tehetségét és .kivételes szellemi képességét a kapitalizmus elleni kíméletlen harcnak, a proletariátus felszabadításának és a szocializmus ügyének szentelte. E szméinek teremtő ereje — amely a marxizmust az imperializmus kofára alkalmazó s továbbfejlesztő Lenin történelmi jelentőségű elméleti és gyakorlati munkásságában folytatódott — a csehszlovákiai munkásmozgalomban is mélyen éreztette hatását: a szociáldemokrata mozgalmon, majd meghatározóbban Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásán, a két világháború közötti éles osztályharcokon, az antifasiszta ellenálláson és a felszabadulásunkért folytatott küzdelmeken át napjainkig — a fejlett szocializmus minden mai eredményéig. MIKUS SÁNDOR bíráló ibenvesseggel A kladnót POLDI — SONP Egyesült Acélművek n. v. párt- szervezeteinek kommunistái évzáró taggyűlésükön a valamennyi dolgozót érintő politikai-szervezési, gazdasági és ideológiai problémákról tanácskoztak. Helyzetüket megnehezíti, hogy a nemesacél gyártásával kapcsolatos, egyre igényesebb tervfeladatokat az üzemrészlegek átalakításával és korszerűsítésével egy időben kell teljesíteniük. Semmit sem bíznak a véletlenre — Minden figyelmünket a a CSKP KB határozatainak a teljesítésére fordítjuk — mondotta Rudolf Novák, a vállalati pártbizottság szervező osztályának vezetője, az április 15-én és 16-án megtartott klad- nói járási pártkonferencia küldöttje, majd így folytatta: — A CSKP KB kohászati és gépipari fejlesztési tervének tökéletes megvalósítását nz öt évre előre kidolgozott legfontosabb feladatokat tartalmazó programunkban látjuk. A járást pártkonferencián elhangzott beszámolónkban erről tájékoztattuk az elvtársakat, a komplex megoldásokat és azok módját ismertetve, összesen 14 vállalati programot dolgoztunk ki, amelynek teljesítését a válKonkrét intézkedések lalati pártbizottság a gazdasági vezetőkkel együtt rendszeresen ellenőrzi. A programok a távlati fejlesztéssel, a beruházásokkal, a komplex szocialista ésszerűsítéssel, a számítástechnikával, az irányítással, a kutatások eredményeivel, az újfajta termékek bevezetésével, a minőség javításával, a hulladék felhasználásával, nem utolsósorban pedig az atomprog* ramban való részvételünkkel foglalkoznak. Ugyanakkor figyelmünk a szociális és káderkérdésekre, a dolgozók kezdeményezésének és felelősségérzetének fokozására is kiterjed. Véleményünk szerint ugyanis ez a feltétele a véletlenre nerr bízható, körültekintő döntéseinknek. •— Az alapszervezetek konkrét intézkedésekkel vesznek részt az állami tervfeladatok megvalósításában. A pártbizottság, a pártcsoportok és a taggyűlések erőiket az adott helyzetnek megfelelően mozgósítva járulnak hozzá a szocialista versenyek színvonalának emeléséhez. Igaz ugyan, hogy itt- ott még bizonyos — a dolgozók közönyében, a kezdeményezésben és az irányításban megnyilvánuló, az eredménye két torzító — fogyatékosságoknak vagyunk tanúi, amelyeknek mielőbbi kiküszöbölése V Gondoskodás a dolgozókról — A pártszervezetek nagy — Ugyanilyen fontosságot tulajdonítanak a kádermunkának és ennek keretében a dolgozók szakmabeli és politikai ismeretei elmélyítésének is. Különöset} az ifjúság nevelését és a fiatal munkásfunkcionáriusok bíráló igényességgel történő felkészítését tartjuk elengedhetetlennek, hogy ideológiai-politikai téren is megállják helyüket. Ez ugyanis a feltétele a párt befolyása és tekintélye további növekedésének. elsődleges érdekünk. Tisztában vag/unk ugyanis azzal, hogy a tervfeladatok túlteljesítése, a hatékonyság és a minőség további javítása csak a szocialista öntudatosság és a párt poli* tikája iránti elkötelezettség növelésével biztosítható. Tevékenységünkben ezért a kiváló dolgozók és munkások, valamint a szocialista munkabrigádok tapasztalatainak, továbbá a termelési értekezletek eredményeinek az eddiginél fokozottabb érvényesítésére törek* sziink. v fontosnak tartjuk — a dolgozók elégedettségére és ezzel a munkaerő-vándorlás csökkentésére törekedve — a munkahelyek, üzemrészlegek korszerűsítését. — Noha a taggyűlések színvonala még nem mindenütt kielégítő, s a határozatok itt-ott még a formalizmus nyomát viselik magukon, az utóbbi időben ezen a téren is lényeges javulás észlelhető. Személyre szóló megbízatások — A problémákat a pártcsoportok segítségével, többnyire hozzáértéssel, konkrét intézkedésekkel igyekszünk megoldani. Különösen néhány pártalapszervezet eredményei figyelemre méltók: A párttagok és tagMINŐSÉG Hasonlóképpen, mint 1976- ban, a múlt évben is jó eredményeink születtek gyártmányaink minőségét tekintve. A vaskohászati TGE vállalatai között rangos helyen végeztünk, hiszen a selejt százalék- aránya minden termelési szakaszunkon sokkal kisebb az előírt limitnél. A reklamációból eredő veszteségek nem haladják meg az áruszállítás értékének a 0,04 százalékát, ami annyit jelent, hogy az előző évihez viszonyítva mintegy 41 százalékkal javultak az eredményeink. Gyártmányaink a kötelező értékelésnél is kitűnőre vizsgáztak. A Bratislavai Állami Minőtáról szóló harmadik kötetelsítő Intézet gyártmányainkat az első és a második minőségi fokozatba sorolta, éspedig 70 százalékát az első és 30 százalékát a második osztályba. Példaként említem csak. hogy az általunk gyártott csövek műszaki paraméterei elérik a világszintet, teljes mértékben kielégítik megrendelőink igényeit és követelményeit. Természetesen az eredmények ennek ellenére sem elégítenek ki bennünket. A CSKP KB 11. plenáris ülése szellemében tovább kutatjuk a gyártásfejlesztés leghaladóbb, valamint az irányító- rendszer leghatékonyabb módS7f*ľfM t ANTON KOLENICKA, a podbrezovái Šverma Vasmű vállalati igazgatója jelöltek felelősséget vállalnak személyre szóló megbízatásuk teljesítéséért. A feladatok megvalósítását a pártcsoportok, majd a taggyűlések nyilvánosan ellenőrzik. — A pártfeladatok teljesítésének rendszeres értékelésére ugyancsak a taggyűlések hivatottak. Tavaly májusban pl. 246, júniusban 230 és júliusban 186 kommunista számolt be tevékenységéről a taggyűléseken. — Összegezve az elmondottakat, tapasztalataink szerint dolgozóink eredményesen valósítják meg a XV. pártkongresszus határozatait. Tevékenységünk színvonalának további emelkedését a vállalati pártbizottság céltudatos munkájától, a demokratikus centralizmus következetes érvényesítéséről és a határozatok teljesítésének rendszeres ellenőrzésétől várjuk. De ugyanilyen lényeges követelménynek tartjuk az irányítás színvonalának emelését, a kommunisták politikai és gazdasági aktivitásának fokozását, valamint a párt tekintélyének növelését valamennyi munkahelyen. KARDOS MÁRTA Az Elba folyó mélyítésében a dolgozóknak nagy segítségei jelent a távvezérlésíi bulldózer, amely hét méternyire a víz alatt is képes dolguzni. Felvételeink Nymburkban készültek. A bulldózer munkáját Ladislav Kral, a brnói Ingstav technikusa irányítja. (Felvétel: ČTK — J. Sýbek) ľágot. „Ez a kis könyvecske — írta róla Lenin — kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és viszi előre a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát.*
