Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-05 / 123. szám, péntek
NÉHÁNY M«2fi SORBAN CAMERONNAK TILOS BESZÉLNIE Váltsák le a vezérkari főnököt! Ítélet Vientianeban V. 5. CSEHSZLOVÁK HATÁROZAT! JAVASLAT AZ INTERPARLAMENTÁRIS KONFERENCIA ELŐTT (CSTK) — Plenáris ülésen folytatta tegnap tanácskozását Becsben - az interparlamentáris konferencia az európai biztonságról és együttműködésről. A tanácskozás második napján további jelentéseket tettek arról, hogy a rész vevő országok miként járulnak hozzá a helsinki Záróokmány ajánlásainak a teljesítéséhez. A csehszlovák küldöttség a konferencia elé terjesztette a biztonság megerősítésével, a katonai enyhüléssel és a leszerelésre irányuló törekvés kérdéseivel kapcsolatos határozati javaslatot. A javaslat leszögezi a követelményt, hogy a résztvevő országok kormányai és parlamentjei mielőbb tanulmányozzák át az atomháború veszélyének elhárítására tett újabb intézkedéseket, támogassák a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete javaslatának elfogadását, amely arra vonatkozik, hogy a Záróokmányt aláíró országok kötelezzék magukat, miszerint elsőként egymás ellen nem vesznek igénybe atomfegyvereket. A határozati javaslat olyan cikkelyt is tartalmaz, amelyben a közép-európai fegyveres erők és fegyvernemek állományának csökkentéséről tartott bécsi tanácskozáson részt vevő kormányok követelik, hogy behatóbban törekedjenek e területen a haderők számának lényeges csökkentésére anélkül, hogy veszélyeztelve lenne bármelyik európai vagy más ország biztonsága, hogy megállapodjanak abban, miszerint az Európában egymással szemben álló katonai politikai csoportok hoz ne csatlakozzanak további államok. A konferencia csütörtöki tanácskozásán felszólalt Miroslav Hudeček képviselő, a csehszlovák küldöttség tagja is. Tájékoztatta a résztvevőket arról, miként teljesíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Záróokmánynak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és elmélyítésére vonatkozó rendelkezéseit. CYRUS VANCE amerikai külügyminiszter tegnap hivatalos látogatásra Mexikóba utazott. Várható, hogy fosé Lopez Portillo elnökkel és más kormány- képviselőkkel mindenekelőtt a mexikói földgáz áráról, vala mint az Egyesült Államok déli részén dolgozó mexikói vendégmunkások p r o b 1 i má járói tárgyal majd. HUA KUO-FENG, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, kormányfő tegnap hivatalos látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köz társaságba utazott. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT aktívan részt vesz a békevédőknek a leszereléssel kapcsolatos országos találkozóján, amelyet május 20-án Párizsban .tartanak, állapítja meg Georges Marchais, az FKP fő titkára a leszerelésért, a békéért és a szabadságért elnevezésű francia mozgalomhoz intézett levelében. BÁZELBEN május 18 a és 21-e között világkonferenciát tartanak a faji megkülönbüzte tés kérdéseiről. Az akciót a svájci békemozgalommal együttműködve a Béke-világla- nács tervezi. WILLIBALD PAHR osztrák külügyminiszter ötnapos látogatásra Venezuelába utazott. Carlos Andres Perez elnökkel és Jorge fiomaz külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és néhány nemzetközi kérdésről tárgyal. LUIS CORVALÁN, a Chilei Kommunista Párt főtitkára befejezte baráti látogatását a Vietnami Szocialista Köztársaságban, ahol többek között megbeszéléseket folytatott Le Duan- nal, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának fő titkárával WALTER MONDALE amerikai alelnök tegnap befejezte a Fü- löp-szigeteken tett látogatását és Bangkokba utazott. A FINN FŐVÁROSBAN, Helsinkiben megkezdődtek a szovjet—amerikai konzultációk a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásáról. A szovjet tárgyaló küldöttséget Lev Men- delevics külön megbízatású nagykövet vezeti FELÜLVIZSGÁLJÁK A KÍNAI IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYZATÁT Helyrehozni a helyrehozhatatlant? (ČSTK) — A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Pekingiben ez év októberében tartja meg 10. kongresszusát — olvasható Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának körlevelében, amelyet tegnap közölt az Űj-Kína hírügynökség. A kongresszus tanácskozásának napirendjén szerepel az ifjúsági szövetség politikájának és következő feladatainak kitűzése, az alapszabályzat felülvizsgálása és az új központi szervek megválasztása. A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség legutóbbi, 9. kongresszusát 1964-ben tartották. Ezt követően, az ún. „kultúr- forradalom“ idején teljesen megbénult a szervezet tevékenysége. A körlevél a kínai ifjúsági szervezet felbomlásáért a „négyek bandáját“ vádolja és nyíltan beismeri, hogy a kínai ifjúság az ún. „kultúrforrada-. lom“ idején — a hatvanas évek végén — bomlasztó szerepet játszott. A továbbiakban azt írja, hogy a fiatalokat „a fórra-- dalmárok korábbi nemzedékének elsöprésére ösztönözték“, s ezekből a fiatalokból „műveletlen emberek és huligánok“ lettek. A lap vezércikke szerint a legutóbbi évtized zavaros politikája természetesen kizárólag ,,a négyek bandájának“ tudható be, a cikk viszont elhallgatja azt a tényt, hogy a „kultúrfor- radalom“ idején a fanatikus kínai fiatalok mozgósító jelszavát, amely szerint „vegyék célba a vezérkart“ — tehát a párt és állami szervezetek vezetőségét —, közvetlenül Mari Ce-tung adta ki, aki a Mennyei béke kapujából áldotta meg a ,,vö- rösgárdisták“ milliós tömegét és tekintélyével ,,a régi rend megbontására“ serkentette őket! Az új kínai vezetőség kijelenti, hogy helyre akarju hozni azokat a hibákat, amelyeket a „négyek bandája“ okozott a kínai Ifjú nemzedék körében. A körlevél hangsúlyozza, hogy a kínai fiatalok mőstani legsürgősebb feladata tanulni, mégpedig nem csupán a maóista ideológiát, hanem el kell sajátítaniuk a szakismereteket, hogy hozzájáruljanak Kína hatalmas gazdasági fejlesztési tervének megvalósításához, Kína erős állammá való átalakításához. Újra felvételi vizsgák alapján veszik fel a tanulókat az iskolába, s nagyobb figyelmet szentelnek a szakoktatásnak. Teng Hsziao-ping, a kormány alelnöke egy közelmúltban tartott tudományos konferencián kijelentette, hogy „a tudományos dolgozókat fel kell menteni a politikai kötelességek alól“. A kínai ifjúság és az értelmiség azonban rendkívül óvatosan, bizalmatlanul fogadja ezeket a kijelentéseket. Fox Butterfield, a New York Times napilap hongkongi tudósítója május 2-án azt írta, hogy a kínai ifjúság körében nyugtalanságot kelt, hogy nem törölték a magasabb műveltségű városi fiatalok távoleső vidékekre való tömeges deportálásának rendszerét. E fiatalok elenyésző része folytathatja most tanulmányait. Az újságíró szerint a pekingi egyetem egyik tanára kijelentette, hogy a főiskolai hallgatók és az értelmiség általában vonakodik attól, hogy lelkesedjék az oktatásügyben bevezetett új irányzatért, mivel attól félnek, hogy a „maóista hivatalnokok megbosszulják magukat“. (CSTK) — Neil Cameron légi marsall, angol vezérkari főnök a Kínai Népköztársaságban tett látogatását befejezve tegnap visszatért Nagy-Britanniá- ba. A londoni katonai repülőtéren kijelentette: ahhoz a kijelentéséhez, hogy szükség van Kína és Nagy-Britannia együttműködésére a Szovjetunióval szemben, „nincs mit hozzátennie.“ Londoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Cameron- nak szigorúan tilos beszélnie kínai tartózkodásáról mindaddig, amíg nem számol be utazásának eredményeiről a londoni kormánynak. Ez azt bizonyítja, hogy London mindenképpen igyekszik enyhíteni azt a politikai botrányt, amelyet Cameron kijelentése okozott. A kormányon levő Munkáspártnak már több mint 50 képviselője aláírt egy határozatot, amely követeli, hogy Cameront azonnal váltsák le. Az angol vezérkari főnök pekingi beszéde ellen több angol társadalmi szervezet és újság tiltakozott. TARAKI ELNÖK HALADÓ POLITIKÁT ÍGÉR Véget ért az ENSZ-közgyíílés Namíbia-ülés s z ak a (CSTK) — Határozat és akcióprogram elfogadásával véget ért az ENSZ-közgyülés Namíbiával foglalkozó tíznapos rendkívüli ülésszaka. A világ- szervezet támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a na- mibiai nép függetlenségi barnát. A résztvevők 119 szavazattal, ellenszavazat nélkül — 21 tartózkodássíi 1 — fogadták el a dokumentumokat, amelyek a fajüldöző gyarmati rendszer felszámolására szólítanak fel, s követelik, hogy a dél-afrikai rezsim az ENSZ közvetítésével adja át a hatalmat a nainíbiai népnek. A nyilatkozat felszólítja Dél Afrikát, hogy feltétel nélkül vonja ki csapatait Namíbiából, és gazdasági szankciókat sürget e követelés érvényesítéséért. A szavazásnál tartózkodó 21 állam között volt az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Kanada és az NSZK. Ezek az országok a Biztonsági Tanács nyugati tagállamai - mint ismeretes — saját rendezési terveiket korábban már elfogadtatták Dél-Afrikával. Az öt nyugati állam ma folytatja megbeszéléseit a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SVVAPO) képviselőivel. Az ülésszak bejelentését követően Saru Nujoma, a szervezet elnöke azt a reményét fejezte ki, hogy az újabb tárgyalások eredményre vezetnek. A közelmúltban Londonban Italai más tüntetést rendeztek a szigetországban ogyit; növekvő faji megkülönböztetés és újfa- sizintts ellen. A résztvevők követelték az újfasiszta pártnak, a Nemzeti Frontnak a betiltását, amely a brit hivatalok elnéző magatartása következtében állandóan fokozza tevékenységét. (Telefoto: CSTK — TASZSZ) (ČSTK) — Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság új kor*nánya a békés egymás mellett élés elvei alapján független és békeszeretü külpolitikát fog folytatni, jelentette ki a kabuli rádióban Nur Mohammed Taraki államfő, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányelnöke. Hangsúlyozta, hogy Afganisztán továbbra is el nem kötelezett politikát folytat. A nyugati lapok híreit, melyek szerint a kabuli események során tömeggyilkosságokra került sor. Nur Mohammed Taraki „szemen szedett hazugságnak“ minősítette. Le akarnak térni a dolláralapról (ČSTK) — A szaúd-arábi.ai Taif fürdőhelyen megkezdődött tegnap az OPEC-tagországok olajipari minisztereinek nem hivatalos értekezlete, ameiy elsősorban az amerikai dollár árfolyamesése következtében beállt helyzettel foglalkozik. A dollár árfolyamesése komoly nyugtalanságot keltett a 13 olajexportáló országban, mivel ezek ily módon az utóbbi időben 14 milliárd dollárral károsodtak. Az olajexportáló országok többsége ezért le akar térni a dolláralapról. Az említett megoldás viszont az Egyesült Államok pénzügyi köreiben okoz nyugtalanságot, mivel ez újabb rekordmagasságú deficitet okozna az ország kereskedelmi mérlegében. A z április 27-i fordulat húrom hónap híján öt esztendővel a köztársaság kikiáltása után következett be. Akkor, 1973. április 17-én fiatal, radikális tisztek, haladó politikusok csoportja megdöntötte a királyságot és a korábban befolyásos, arisztokrata származású államférfit, Mohammed Daudot előtérbe tolva kezdett új fejezetet Afganisztán történeiében. A köztársasági rendszer külpolitikájában az elődei által is következetesen folytatott el nem kötelezettséget vallotta, jó kapcsolatokat ápolt az ország északi szomszédjával, a Szovjetunióval, továbbá Csehszlovákiával, Lengyelországgal és más szocialista államokkal. Belpolitikájában megkísérelte demokratizálni a közigazgatást, a gazdaság irányítását. Oj alkotmányt adott az országnak, állami kézbe vette a bankokat és a külkereskedelmet, meghatározta a minimális munkabért, kidolgozta és beindította az első hétéves gazdaságfejlesztési tervet. Az utóbbihoz jelentős támogatást helyezett kilátásba a Szovjetunió (Afganisztán első számú külker?';Védelmi partnere), továbbá ány nyugati hatalom, valamint az nem kötelezettség útjáról. Különösen megerősödött ez a tendencia azt követően, hogy a térség több államában (Pakisztánban, Bangladesben, stb.) jobboldali fordulatok menteik végbe. Ezek a próbálkozások ugyan nem jártak sikerré, mindamellett a Daud-rendszer belpolitikájában észrevehetően eltért azoktól a céloktól, amelyeket a köztársaság kikiáltásakor maga elé tűzött. Először Is, az égető politikai és gazdasági feladatok végrehajtását akadályozta a fanatikus mohamedán papság, a korrupt, szélsőségesen reakciós földbirtokosok ellenállása. Másodszor, a kabuli vezetésből kiszorultak azok a haladó elemek, akik a radikális reformok hívei volvette a másikat; igaz, valamennyit csírájában elfojtották. Ám mindez nagymértékben kiélezte a belpolitikai helyzetet. A hirtelen támadt gondokat tetézte az ország mélyreható gazdasági és tudati elmaradottsága, amelybő! nem lehetett és nem lehet egykettőre kilábalni. Az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem alig 120 dollár, a földek 70 százaléka nagybirtokosok, uzsorások és zsírosparasztok tulajdonában van, az ipar kezdetleges, a lakosság 90 százaléka írástudatlan, s csak minden 25 000 lakosra jut egy orvos, a 17 millió állampolgárból mintegy 2 és fél millió nomád. A lassú, akadozó reformok semmiképpen sem tudták kivezetni a koldússzegény Afgaújgazdag mohamedán államok: Irán, Szaúd-Arábia, Kuvait és a Perzsa-öböl sejkségei. Ez utóbbiak „segí*őkészségé- be“ kétségtelenül belejátszott az a szándék is, hogy eltérítsék az Ázsia közepén, fontos stratégiai pozíciót betöltő Afganisztánt a semlegesség és el tak. 1975 szeptemberében például egy kormányátalakítás során négy következetes de-' mokratának Ismert minisztert távolítottak el a kormányból. A jobboldalnak azonban ez sem volt elég: Afganisztánban az utóbbi években az egyik reakciós államcsíny-kísérlet könisztánt félfeudális állapotából. A földreform (amelyet a szovjet-építésű csatornarendszer segítségével termővé telt földeken kezdtek meg) az egész hétéves terv idején mindössze 15—20 Ü00 nincstelen család földhöz juttatását irányozta elő. Ilyen ütem melleit egy-két évszázadra lett volna szükség ahhoz, hogy minden jogosultnak földet adjanak. Ezek voltak a fegyveres erők és a haladó nem katonai körök április 27-én végrehajtott fordulatának előzményei. A mostani megmozdulás mögött jórészt azok álltak, akik már 1973-ban Is a radikális átalakulás kezdeményezői, voltak, de akiket azután eltávolítottak a hatalomból. Nur Mohammed Taraki elnök kormánya semlegességet, aktív és pozitív el nem kötelezettséget, haladó politikát ígért, amit az afgán tömegek — mint a kabuli rádió TASZSZ-idézte közleménye megállapította — forró lelkesedéssel fogadtak. Az új Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot az elsők között ismerték el a szocialista államok. KULCSÁR ISTVÁN Fordítót Algnaisitfinbai (ČSTK) — Összeesküvő banda felett hirdettek ítéletet Vientianeban. A tavaly december közepén bíróság elő állított banda tagjai merényletet kíséreltek meg Kaysone Phomviha- ne, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára, miniszterelnök, valamint a párt és az állami élet több más vezető személyisége ellen. A Vientiane! legfelsőbb bíróság Khambou Sihalathot, valamint hét más vádlottat — ötüket távollétükben — halálra ítélt.
