Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-30 / 147. szám, kedd
Hatvan esztendő eredményei a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésében 197b V. 30. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországban meg teremtette az alap iát a történelem folyamán addig ismeretlen szocia lista fejlődésnek A szocialista társadalmi rend azóta több országban létrejött, napjainkban pe- dig a Szovjetunióban és a többi szocialista országban él a világ népességének harmada, A Szovjetunió népei minden más országban jelentősebb haladást értek el a szocialista fejlődés útján felépítették a fejlett szocialista társadalmat. Valóra váltak az emberiség ragyogó elméinek almai a kizsák- mányolók nélküli társadalomról, ahol a termelőeszközök a nép tu lajdonában vannak, minden ember a közös boldogulás érdekében munkálkodik, fejlődik a gazdaság, a tudomány és a kultúra, növekszik a népjólét. A népgazdaság fejlesztése alacsony szintről indult. Oroszország a forradalom előtt elmaradón ország volt. Ipari termelése a világ ipari termelésének mindössze négy százalékát tette ki, az egy főre jutó ipari termékek volume ne töredéke volt a legfejlettebb európai országokénak, az Egyesült Álla mokról nem is beszélve, amelynek ipa ri termelése a cári Oroszország ipari termelését nyolcszorosán meghaladta. Elmaradott módszerekkel termelt a mezőgazdaság, amelyben jóval több munkaerőt foglalkoztattak, mint az iparban (1913-ban a mezőgazdasági la kosság az össznépesség 82 százaléka volt.) Oroszország gyengén fejlett gazdaságát ráadásul megviselte a világháború, polgárháború és az intervenció. 15)20 ban az ipari termelés a háború előttinek mindössze néhány százaléka volt, u közlekedés csaknem teljesen megbénult, visszaesett a mezőgazdaság is. Erősen megritkult a tudósok, a mérnökök és egyéb szakemberek korábban sem nagylétszámú rétege. E kedvezőtlen adottságok, elmaradottság és rombolás ellenére, a szovjethatalom győzelme lehetővé tette a gazdaság gyors helyreállítását, majd további felemelkedését. Kevesebb mint két évtized alatt az ország gazdasága annyira megerősödött, hogy amikor 1941-ben q fasiszta hordák megtámadták a Szovjetuniót, á szovjet nép meg védte hazáját, végül pedig győzelmei aratott az ellenség felett, kiűzte és megsemmisítette a fasiszta betolakodókat. A fasizmus felett aratott győzelmet követő évtizedekben a Szovjetunió begyógyította a háború ütői te sebeket és a gazdasági élet, a technika és a kultúra újból felvirágzásnak indult. Az elmaradott agrárország vezető ipari állammá fejlődött Ha az 1975. évi adatokat összevet Jük az 1913. évi adatokkal, azt latjuk, hogy a népgazdaság több mint másfél- szeresére, a társadalmi össztermék 56-szorosára, a termelésben lekötött állóeszközök 30-szorosára, az ipari munkások létszáma ötszörösére, az ipari termelékenység 25-szörösére, az ipari össztermelés pedig 131-szeresére növekedett. A Szovjetunió részesedése a világ ipari termelésében elérte a 20 százalékot. A szovjet gazdaság növekedését nem csak az értekben kifejezett, hanem a naturális mutatók is bizonyítják. Igen jellemző a villamos energia termelésének mutatója, amely az ipari fejlettség általános szintjére is utal. A villamos energiatermelés 1975-ben 510 szer haladta meg az 1913-as év termelését. Az ipar és az építőipar fellendüléséről tanúskodik az acél előállításának 33 szoros és a cement gyártásának 69- szeres növekedése. A fejlődés e két fontos mulatójának alapján a Szov- jetunió megelőzte az Egyesült Államokat és több fejlett tőkésországot. Különösen gyors ütemben növekedett a gépipari termelés: sok gépfaj- tát, berendezést és műszert 1913-ban egyáltalán nem gyártottak, ezeket napjainkban tömegesen állítják elő. A fémmegmunkáló gépek gyártása 128- szor, a turbinák 32Ü0-szor (kapacitásban számítva), a hengerdei berendezéseké 140-szer, a gépkocsiké 1000- szer, az óráké 80 szór haladja meg az 1913. évi szintet. Az igények növekedésével párhuzamosan tízszeresére emelkedett a cipők, 5,4-szeresére a gyapjúszövetek és 3,7-szeresére a pamutszövetek előállítása. Különösen említésre m ltó az új fogyasztási cikkek gyártásának fejlődése, amelyek iránt nagy kereslet nyilvánul meg. így például 1975-ben 7 millió televíziót, 8,3 millió rádiókészüléket, 5,6 millió hűtőszekrényt, 3,3 millió mosógépet és Irta: T. Sz. Hacsatum akadémikus 2.3 millió porszívót gyártottak. A felsorolt tartós fogyasztási cikkek gyártásában a szovjet ipar megelőzi több fejlett tőkésország iparát. Hatalmas jelentőségű volt a műszaki fejlődést meghatározó kulcsfontosságú termelési ágak létrehozása. Ide tartozik a villamosenergia-ipar, olyan hatalmas erőművekkel, mint a Krasz- noiarszki és a Bratszki Vízi Erőmű; a kohászat és a színesfémkohászat —, amelyben hatalmas kohászati üzemek termelnek; a bármely géptípus előállítására képes gépipari ágazat, az óriás lépegető exkavátoroktól, hengersoroktól és nagy teljesítményű turbináktól kezdve a precíziós -elektoromos műszerekig és berendezésekig. Jelentős fejlődésnek indult az elektrotechnikai- és rádióipar, a hajógyártás. Gyors ütem ben növekszik a vegyipar. Hatalmas bázisa van az építőiparnak is. Ä nagy építőipari vállalatok és a sokoldalúan gépesített házgyárak nem- csaik több ezer új üzem létrehozását tették lehetővé, hanem a lakásépítés fellendítését is. Az utóbbi tíz évben az országban 22,5 millió lakás épült, százalékkal többet, mint az azt megelőző öt évben. 1975-ben a mezőgazdaságban 2,3 millió traktort, 680 ezer kombájnt és 1430 ezer tehergépkocsit üzemeltettek. A mezőgazdaság ellátottsága szerves és műtrágyákkal az utóbbi tíz évben háromszorosára növekedett és 100 százalékos tápanyagtartalomra átszámítva 17,5 millió tonnát tett ki. A Szovjetunió előtt még olyan feladatok is állnak, mint a közlekedési hálózat gyorsabb ütemű fejlesztése, egyebek között az autóutak sűrű hálózatának a fejlesztése, amelyre nem utolsósorban a mezőgazdasági termelés fokozott fellendítése végett van sziik ség. Komoly jelentőségű a beruházási tevékenység javítása, a beruházások ütemének meggyorsítása. Fejleszteni kell a fogyasztási cikkek termelését és a lakossági szolgáltatásokat. A nép gazdaság jelenlegi fejlettségi szintje mellett meg van a lehetőség a különböző népgazdasági ágak és a köztársaságok arányos fejlesztésére. Ez a nép- gazdasági tervezés egyik legfontosabb feladata és az egész gazdasági élet további fellendítésének záloga. Moszkva egyik legkorszerűbb külvárosi negyedét, Zelenográdot joggal nevezik a fiatalok varosának, hiszen az új lakásokba költözött emberek átlagos életkora nem halud]a meg a 28 évet ezekbe 85 millió ember költözött be. Gyorsan fejlődik a közlekedés. A villamosított vasútvonalak tekintetében — amelyeknek a hossza több mint 39 ezer kilométer — a Szovjetunió a vi tágon az első helyen áll. 92 ezer kilométer hosszúságú vonalon dízel-vonta- tású vonatok közlekedneik Erős tengeri flottát hoztak létre és az ország, amely a forradalom előtt a hajók víz- kiszorítását tekintve az utolsó helyek egyiken állt a világon, jelenleg a hatodik helyet foglalja el, sőt a modern gyorstárául iiajók arányát tekintve a fejlett tőkésországok leglöbbjét meg is előzi. Az utóbbi tíz évben 282 ezer kilométer hosszúságban épültek szilárd burkolatú közutak. Az ország technikai fejlődéséről tanúskodnak a világűr meghódítása terén elért eredmények, amelyek a rakétaépítés, különleges minős gű fémek és anyagok gyártásának, a rádiótechnika és a számítástechnika fejlődésének magas színvonalát tükrözik; ragyogó sikereikről számolhatunk be a repülő- gépgyártás, a villamosenergia-ipar, a kohászat és a vegyipar területén. Nngv jelentőségűek azoknak a geológiai kutatásoknak az eredményei, amelyeknek keretében az utóbbi 10—15 évben hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyeket tártak fel Nyugat Szibériában, gyémántlelőhelyeket Jakutföldön, kálisó- készleteket Belorussziában, aranykészleteket Közép-Ázsiában és Örményországban. További feladatok A szovjet gazdaság fejlesztésében elért jelentős eredmények mellett azonban néhány ágazat fejlődési üteme igen alacsony volt. Ez azzal magyarázható, hogy olyan energetikai, kohászati és gépipari bázist kellett létrehozni, amely lehetővé tette a gazdaság gyorsított ütemű fejlesztését és modern technikai bázison nyugvó átalakítását. A mezőgazdaság bruttó termelése például 60 ev alatt mindössze 3,5-szere- sére emelkedett. Az utóbbi években a Szovjetunióban energikus intézkedéseket hoztak a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztésére. Ugrásszerűen nőtt a me zógazdasági beruházások volumene. Az 1971— 1975 közötti időszakban ebben a szférában 131.5 milliárd rubel összegű beruházást eszközöltek, tehát 60 A gazdaság fellendítése szempontjából elsődleges jelentősége volt a nemzetiségi kérdés megoldásának A Szov jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amelyet Lenin elképzelései alapján 1922-ben hoztak létre, soknemzetiségű állam, amelyben az ország területén lakó népeknek egyenlő jogaik és egyenlő lehetőségeik vannak termelésük és kulturális életük nemzeti formájú és szocialista tartalmú fejlesztésére. Fel kell figyelnünk arra az óriási előrelépésre is, amely a nép ludasszint- jében és kulturális színvonalában vég bement. A forradalom előtt a lakosság fele analfabéta volt, az ország keleti részein élő nemzetiségek között pedig a legtöbb ember nem tudott írni-olvas- ni. Jelenleg az arüfabetizmust már csaknem 100 százalékig sikerült felszámolni. A tíz évesnél idősebbek 57 százalékúnak van közép- vagy felsőfokú végzettsége. A népgazdaság különböző ágazataiban foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma 1975-ben meghaladta a 23 milliót, ezen belül az okleveles mérnökök száma 3,7 millió volt, több, mit az Egyesült Államokban (1,1 millió). 1976-ban a Szovjetunió általános és középiskoláiban, illetve felsőoktatási intézményeiben 93 millió ember tanult, ii lakosságnak több mint a harmada. A fejlődésnek kedveznek az ország természeti adottságai, a természeti kincsek hatalmas es változatos készletei, az óriási termőterületek, az erdők és a bővizű folyók, a mérsékelt övi éghajlat az ország legnagyobb részén, valamint az emberek kezdeményezőkészsége, energiája es szellemi színvo- nala. Az intenzív fejlesztés útján Az SZKP XXV. kongresszusa es a Szovjetunió Legfelsőbb Janacsa altat jóváhagyott 11). Ötéves tervvel összhangban az 1976 1980 közötti időszakban a termelés új, jelentős növekedése várható. A nemzeti jövedelem az uj ötéves tervben 26 százalékkal nő, abszolút számban pedig 94 milliárd rubellel, szemben az előző ötéves tervidőszak 80 milliárdos növekedésével. Az ipari termelés a tizedik ötéves terv ben 183,5 milliárd rubellel növekszik. A mezőgazdasági termelés éves átlagban 18 milliárd rubellel fogja meghaladni a kilencedik ötéves terv azonos mutatóját, amikor is az átlagos növekedés évi 13 milliárd rubel volt. Ennek eredményeként a termelés abszolút növekedése lényegesen magasabb lesz, mint az előző tervidőszakban. A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem állagos nőve kedésl üteme évi 4,7 százalék, az ipari termelésé pedig évi 6,3 százalék lesz. Ez a növekedési ütem jóval magasabb, mint a tökésországokbau, különösen, ha a legutóbbi eveket nézzük. A tizedik ötéves terv fontos feladatként jelöli meg a társadalmi termelés hatékonyságának és minőségének javítását. A hatékonyság növelése érdekében az SZKP XXV. kongresszusa jelentős belső tartalékok mozgósítását tűzte célul Az utóbbi evekben a gazdasági növekedés főként extenzív tényezőkre épült, úgymint a munkaerő létszámának növelése, új természeti erőforrások fel- használása, a termelési kapacitások bővítése a meglevő műszaki bázison. A termelés növekedése a tizedik ötéves tervidőszakban és távlatilag mindinkább az intenzív tényezőkre fog épülni. Az intenzív tényezők köze sorolható az egységnyi termékre jutó munkaráfordítások csökkenése, a termelékenység fokozása, az ésszerűsítés, az épületek es berendezések jobb kihasználása. A lakosság életszínvonalának emelése A társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése, a hatékonyság és a termelékenység növelése, a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztes és a munka minőségének javítása alapján a fogyasztási alap a 10. ötéves tervidőszakban kereken 76 milliárd rubellel nő. Az egy főre jutó reálbér- növekedés eléri a 21 százalékot. Lényegesen emelkednek azok a társadalmi fogyasztási alapok, amelyeket az ingyenes oktatásra, a gyógykezelésre és a nyugdíjak folyósítására képeznek. Az ezek terhére teljesített kifizetések és járadékok összege öt év alatt 30 százalékkal emelkedik és 1980-ban mar eléri a 117 milliárd rubelt. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan bővül a fogyasztási cikkek váf lasztéka, volumene és javul a minősége. 1980-ban a Szovjetunióban 100 csa Iádra mar 84 televízió, 83 rádiókészülék es 85 hűtőszekrény fog jutni. Növekszik a gépkocsik száma is, 1980-ban évi 2,3 millió személygépkocsit fognak gyártani, Tovább fejlődik a lakásépítés, 50 millió embernek javulnak a lakáskörülményéi. A kiskereskedelmi áruforgalom 29 százalékkal emelkedik és 1980 -ra forgalmi értékben már 269 milliárd rubelt fog kitenni. Bővül a legmagasabb tápértékű élelmiszerek fogyasztása, a húsféléké 10,5 a halkészítményeké 24, a gyümölcsöké 35, a zöldségféléké 27 százalékkal nő. Több lesz a jó minőségű szövet, kötöttáru és cipő, valamint a háztartási cikk. Növekszik a lakossági szolgáltatások volumene és kultúráltabb lesz a kiszolgálás. Fokozott hangsúlyt kap a lakásépítés minősége, a városok és a falvak ellátottsága közművekkel, rendezettsége és hírközlési hálózata. Az új ötéves tervidőszakban több intézkedés készül az egészségügy fejlesztésére. Kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, szanatóriumok épülnek a legújabb orvosi műszerekkel. Jelentős javulás lesz tapasztalható az oktatásban és a művelődésügyben. Korszerűsítik az ifjúság középfokú oktatásának rendszerét. Növekszik a felső- oktatási intézményekben a férőhelyek száma. Bővül a fiatalok szakközépiskolai képzése, amelynek keretében a tanulók a középiskolai bizonyítvány mellett szakmai képesítést is kapnak. A népgazdaság valamennyi ágazatát új, korszerűbb és gazdaságosaim munkaeszközökkel látják el. Gyakrabban kerül majd sor az elavult és ej használódott berendezések kicserélésére. A kitermelő ágazatok, az építőipar és a mezőgazdaság komplex berendezése két kapnak. Hatalmas energetikai rendszereket. kohókat és vegyipari berendezéseket állítanak üzembe. A termelés gépesítésének és automatizálásának fejlesztése lehetővé teszi a termelékenység növelését és jelentős létszámú munkaerő felszabadítását a kétkezi munkától, illetve átcsoportosítását a bonyolultabb munkától''.'mátok elvégzésére. A Szovjetunió a gazdasági növekedés hatalmas belső tartalékaival rendelkezik. Ezeknek az erőforrásoknak a fel- használása a termelés és a fogyasztás fejlesztését segíti, hozzájárul a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséhez.
