Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-29 / 146. szám, hétfő

A nemzetközi munkamegosztás jegyében AZ ELMÚLT ÉVBEN 11,6 SZÁZALÉKKAL NŐTT A SZOVJETUNIÓ KÜLK ERESKE DE LIVIt FORGALMA XI 1978 V. 29. A szovjet külkereskedelem dinamilkus bővülése a Szovjet­unió aktív békepolltlkájának együk kifejező megnyilvánulá­sa. Hatvan év telt el azóta, hogy Vlagyimir lljics Lenin 1918. április 22-én aláírta a k ül kérés ke délem államosításá- rói szólő dekrétumot, s ez a Hat évtized teljes mértékben igazolta a szocialista külkeres­kedelem lenini a iapel veinek helyességét. A Szovjetunió k ti I kereskedelmének állami mono­póliuma nemzetközi jogi elis­merést nyert, s a szovjet ta pasztalatokat a szocializmus útján haladó további országok is gyümölcsözőéi) kamatoztat jak. Az Bkonomicseszkaja Gazela 1978. évi 18. száma részletesen ismerteit! a szovjet k iii ke rep­ked elemi múlt évi eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió 1977-ben tovább mélyítette és szélesítette gaz dasági kapcsolatait a világ csaknem valamennyi jelentő­sebb országával, különösem a KGST-ország okkal, -s egyre szélesebb kereteik között vesz részt a nemzetközi munkameg­osztásban. A cikk tartalmát az alábbiakban kivonatosan kö­zöljük. A Szovjetunió külkereskedel­mi forgalma az 1976. évi 56,8 milliárd rubelről 63,4 milliárd rubelre nőtt, ami évi 11,6 szá­zalékos növekedésnek felel meg. 1975 ben 50,7 milliárd rubel volt a szovjet külkeres­kedelmi forgalom értéke. 1977* bén a Szovjetunió a világ 138 országával volt keresikede.mi kapcsolatban. Behozatal A behozatal értéke az 1976- os 28,8 milliárd rubelről 30,1 milliárd rubeilre emelkedett. Ennek több mint a felét a szo­cialista országokból származó behozatal adta, 32,9 százalék az iparilag fejlett kapitalista államodból, körülbelül 10 szá­zalék pedig a fejlődő államok­ból származott. A behozatalban tovább nőtt a gépek, berendezéseik és a s zá 11 í t óe szk öz ttk résza r á n ya. összesen 11,5 milliárd rube lért vásároltak gépeket, ami a behozatal teljes értékének 38,1 százaléka. Ez az arány 1976- ban 36.3 százalékot ért el. A beihozott gépi berendezések között különösen nagy jelentő­ségűek azok, amelyek egyes üj termelési kapacitások 1977-ben történt indításával függtek össze, főleg amelyek a KGST országok közös részvételével épültek. A gépimport tovább növelte a könnyűipari és az é le lm i szeripari ka pa cit-á so kat is, Olaszországból származó gépeket helyeztek üzemibe például a Brjanszki Fésűsfonó Kombinátban, az NSZK-ból be­hozott gépeket a „Bolsevik“ édesipari gyárban sto. A Szovjetunió az elmúlt év­iem 598 millió rubelért vásá rolt szerszámgépeket és beren­dezéseket, 765 millióért teher­gépkocsikat és garázsbe rende­zéseket, 918 millióért hajókat és úszómű vl berendezéseket. Az importált gépek és szállító- eszközök 60,8 százaléka a szo­cialista országokból szárma­zott. Ebből a termékcsoportból az NDK 1991, Csehszlovákia 1289, Bulgária 1101, Lengyel- ország 1071, Magyarország pe­dig 896 millió rubel értékben szállított. Ezekben az adatokban meg­nyilvánul a szocialista gazda­sági integráció fokozatos el­mélyülése, az egyes KGST-or- szágok gazdasági és műszaki szí n v o na 1 árnak k ieg y e n 1 í t ő dé se, ami lehetővé teszi a szakosí­tás és a termelési kooperáció kiszélesítését. Csupán 1977-ben további 20 olyan sokoldalú sza­kosítási és termelési kooperá­cióra vonatkozó szerződést kötöttek a gépipar terüle'én, amelyekben a Szovjetunió is érdekelt. Az iparilag fejlett országok közüi az NSZK 1042, Japán 685, Finnország 668, Franciaország 566, Olaszország 4ö8, az Egye­sült Államok 351 millió rubel értékben szállított gépeket és berendezéseket a Szovjetunió­nak. Az elmúlt évben a Szovjet­unió jelentős tételekben vásá rolt nyersanyagokat és télter- mékeket is, így például hen­gereit árut ISI acélcsöveket 808, vegyipari termékeket 738, cserzett bőrökéi 89 millió ru­belért, továbbá jelentős meny. myiségű cél linóit, gyapjút, pa- mutlonalat, műszaki zsírokat stb. A szovjet emnerek emelkedő életszínvonal aval ősszel üggés- beu lovába növekedett a vá­laszték bővítését szolgáló eleJ miszerek és egyéb szükségleti cikkek behozatala kávéból plédául 45. kaka óba bból 73 teából 60, húsból, és húsáruból 617, friss gyümölcsökből 841 ezer tonnát hoztak te' Az em­lített és a további élelmiszer­áruk behozatala a szovjet im­port teljes értékének 20,8 szá za léik át képezte. A behozatal további 12,9 százalékát képezték a közszük­ségleti fogyasztási cikkek. A könnyűipari termékek kölcsö nos szállítása a KGST-ország ok gazdasági e&yüt tműködésének egyik fontos területéi képezi, ami elősegíti a lakossag szük­ségleteinek jobb kielégítését A Szovjetunió 1977 bem 482 millió rubel értékű szövetet, 131 millió pár cipót (ebből 80 millió pár bőrcipót), 357 millió rubel értékű alsó és fel­ső kötöttárut, 778 millió rubel értékű készruhát, va lanunt 311 millió rubel értékű bútort vásárolt Kivitet A beihoza ta li Iköllsegek feile zésére szolgáló ikivitei összér­téke az 1976-os 28 milliárd rubelről 1977->beai 33 milliárd rubelre nőtt A szovjet kivitel fejlődésére kedvezően hatottak a külföldi! országokkal kapcso­latos gazdasági együttműködés új formái. A népgazdasági tej' vek koordinálása valamint a szakosítási és kooperációs szerződéseik fokozatot realizá­lása következtében Jelentős mértékben nőit a szállított áruk választéka es mennyi­sége. A szovjet kivitelben tovább­ra is a tüzelő és a nyers­anyagoké a vezető szerep Az elmúlt évben a Szovjetunaó kő oki|at és kőolaj'teiméikeket 9,4 milliárd, földgázt 1 milliárd, szilárd tüzelőanyagokat .1 mil­liárd, villamos energiát 200 millió rubel értekben expor tált. E mennyiségek jelentős részét a KGST-országok vasá rolták kóoiajat es kóoiaj termékeket 3,8 iimiliárd, szí lár.d tüzelőanyagokat 0,6 mii liáid, földgázt 0,5 .milliárd ru bel érteikben —, amiedyek erre a la pózba 11 ák ga z da ság u>k t ö re t len és dunaumkus fejlődéséi, s függetleníLhet'téik magjukat a világpiaci árak ingadozásaitól Nagyobb mennyiségű kőolajat és kőolajterméktkei vásároltak egyes iparilag fejlett tőkésül' szagok is, fúieg Finnország, Olaszország, az NSZK és Fran. cia ország. A Szovjetunió tavaly 289 millió, korona értékű nyersva- sat és 1,2 milliárd rubel ér­tékű hengeréit árut exporlált. A vegyipari temiieke.k kivitele 940 millió rubelt ért el. Ebben főleg kálisó, foszfor- és nitro génműtrágyák, szintetikus kau- csuk, műanyagok, festékek és lakkok szerepeltek. Szer fából 17,7 millió, fűrészáruból 8,3 millió köbmétert, cellulózból 680, papírból 622, kartonból 394 ezer tonnát exportáltak. A külföldi országokban évről évre növekszik az érdeklődés a ^szovjet közszükségleti ipar­cikkek iránt. 1977-ben 12,7 mil­lió órát, 1,3 millió rádiókészü­léket, 508 ezer tévékészüléket, 980 ezer fényképezőgépet, to­vábbá 450 ezer négyzetméter szőnyeget, jelentős mennyiségű hűtőgépet, varrógéjiet, szövet- árut és egyéb termékeket szállítottak külföldre. A szovjet gépipar termékeit az elmúlt évben a világ több mint 80 országa vásárolta, s a kivitelben több mint 4Ü00 kü­lönböző géptípus szerepelt. A sz á 11 í t ó v á 1 la la t ok f i g y e l enn be vették a megrendelők sajátos szükségleteit, igényeit. Gépe­ket, berendezéseket és szállí­tóeszközöket 6,3 milliárd ru­bel értékben exportáltak, ami 16,7 százalékkal több, mint 1976-ban. Szerszámgépeket zb2 millió, villamos hegesztőberen- dezéseket 8,8 millió, vegyipari berendezéseket 1Ü4 millió, traktorokat 245 millió, hajókat és hajózási felszerelési 10b millió rubel értékben szállí­tottak, személyautókból 362 ezret, villanymotorokból 212 ezret adtak el külföldre. A szovjet gépipari kivitelben olyan magas műszaki színvo­nalú berendezések is szerepel­tek, mint például a fim nur szá gi Lovisza atomerőmű beren­delései, melynek első blokkját 1977-ben helyezték üzembe, to­vábbá Nyugat-Európa legna­gyobb hidraulikus prése, amit Fránc ia orsz ág ba 11 be 1 ye z t e k üzemije, a francia Renault cég nek szá 11 í t ot t n yo le or sós ver tiká lis f é la u t o ma ta -esz ter gák, az SKF svéd cégnek szál­lított speciális elektromos ol­vasztókemencék különlegesen tiszta acél gyártására stb. A szovjet külkereskedelem területi felosztása A szovjet külkereskedelmi fqrgalom területi felosztásának fejlődését a mellékelt tábláza­tok szemléltetik. A szocialista országok részesedése tavaly a szovjet külkereskedelmi forga­lomban 57,3 százalékot tett ki, ezen beiül a KGST-ország oké 52,5 százalékot. A KGST-orszá gok részesedése 1976-ban 50,8 százalék volt, itt tehát nőve kedett az arány. Az ipariag tej lett kapitalista országokkal lebonyolított áruforgalom érté­ke 18,7 milliárd* rubellel tulaj­doniképpen az 1976-os szinten maradt, ezért itt a részesedési arány az 1976-os 33 százalék­ról 1977-ben 29,6 százalékra csökkent. Ezzel szemben a lej iődő államokkal folytatott ke reskedelein 27,3 százalékos évi növekedést elérve 8,4 milliárd rubelre nőtt, s ezzel a fejlődő államok részesedési aránya is megváltozott, éspedig az 1976- os 11,5 százalékról 13,1 száza­lékra, A fejlődő államok a Szovjetunióban nemcsak stabil és megbízható piacra találnak, hanem a világ első szocialista állaim ával folytatott kereske­delmet gazdasági elmaradott­ságuk felszámolására, az impe- r ia.l ista ina g y 1 ia ta Innak t ól va 1 ö gazdasági függés megszűnteié sere is felhasznál ják. Az elmúlt év folyamán a Szovjetunió további nagy je­lentőségű kompenzációs meg. áilapodásokat kötött a fejlett kapitalista államok cégeivel többek között egy metilaliko holgyár és egy faszforsavgyár- tó üzem berendezéseinek szál­lítására. Az iiyen szerződések alapján a Szovjetunió es az i pa r i lag fejlett tőké so r sz á g ok külkereskedelmi kapcsolatai a nemzetközi enyhülés folyama­tának mind jelentősebb ele­meivé válnak. (—ai) A Szovjetunió aiuio:galm£t- nak niivekeiiuse a KGS'f orsza- gukkal | millió rubel j NDK Lengyelország Csehszlovákia Bulgária Magyarország Kuba Románia Mongólia 197B 1976 1977 3295 5997 6727 2359 5235 60b8 2193 4543 5J17 1816 4436 5153 1430 3492 4927 1045 2872 3452 919 1600 2025 231 614 676 A Szovjetunió külkereskedel­mi forgatnia az egyes ország- csoportok szerint (milliárd rubel) Teljes forgalom kivitel beilioza ta l Szocialista ország ok:, teljes forgalom kivitel behozatal Ebből KÖST-országok teljes forgalom kivitel behozatal Iparilag fejlett kapitalista o rszág ok: teljes forgalom kivitel behoza tál Fejlődő országok: teljes forgalom kivitel behoza tol 1976 5ü,8 28,0 28,0 31,6 16,5 15,1 28,8 14.9 13.9 18,6 7.8 10,8 6.6 3,7 2.9 1977 t>3,4 33.3 30.1 3ü,3 19.1 17.2 33.2 17.4 15,8 18,7 8,8 9,9 8.4 5.4 3,0 Határszemle a galántai járásban Teljes ütemben készül a takarmányliszt ® Jobban ki kell használni a szárítóüzemeket Befejezik a cukor­répa egyelését © Háromszáz vagonnal több zöldséget adnak el, mint a múlt évben ^ Lisztharmat ellen per­metezik a búzát Gyakran megeredlek az ég csatornái.. Aranyat érő májusi eső hullt a földre. Iványi Vince mérnök, a Galántai Járási Me zőgazdasági Igazgatóság főág ronómusa örült is meg nem is ennek az időjárásnak. Amikor erről beszélgettünk, elmondot ta, hogy a gyakori csapadék elősegíti a búza növekedését, a kaszálás után gyorsabban sar­jad a lucerna, de a napfény hiánya miatt sárgul az árpa és a kukorip- t .. 'iioo-nn nedvességtartalma túl nagy, sok energia felhasználásával készíthető Csak belőle a liszt. Még szerencse, hogy a járás­ban húsz szárítóüzem működik, három műszakban. Ha sikerül, mintegy 27 000 tonna takar- mányliszlet készítenek. Emle­geti, hogy a szárítóüzemeket főleg a Sókszelőceí (Selice), Zsigárdi (Žiharec), Peredi (Te- šedikovo) Efsz dolgozói hasz­nálják ki jól. A járási mező- gazdasági igazgatóság tavaszi munkákat irányító bizottságá­nak ülésén most azzal foglal koznak, hogy milyen módon le­hetne minél több füvet betaka rítani az utak széléről, árok partokról. Felelősse teszik az efsz-ek elnökeit és az állami gazdaságok igazgatóit, hogy <\ füvet Idénymunkások segítsé­gével takarítsák be. Valószínű, hogy az ipari üzemek járműve két kölcsöne- ^ok /• mező ?azd fehérlenek a kertekben. A kert- barátok is hozzá akarnak járul- ni a lakosság zöldséggel #/aló ellátásához. A határszemle alkalmából meggyőződtünk róla, hogy a mezőgazdasági dolgozók min­den órát kihasználnak a no vényápolási, növényvédelmi es a takarmánybetakarítási mun­kákra. A Vágsellyei (Šaľa) Efsz-ben a cukorrépát sarabol- ták. A Farkasdí Efsz-ben az utolsó parcellákon egyelték a cukorrépát. Juruj Kurkus mér­nök, a növénytermesztés veze­tője elmondotta, hogy mind a 460 hektáron elég sűrű a cu­korrépa. Nagyon sok mosi a tagok munkája, rnert a 219 hek­táros zöldségkertészetben is — amelyből 9 hektár fóliasátrak alatt van — idejében ki kell ültetni a palántákat. A gabona védelme is komoly erőfeszíté­seket igényel, mert már na­gyobb területen pusztít a liszt- harmat. Próbaüzemmeltetik a szárítóüzemet, és hamarosan egy másik is megkezdi a mun­káját. Sajnos, a betakarítás­hoz nincs elég gépük, illetve a meglevőket sem javították mer; a kívánt minőségben. Átmene­tileg az E—280-as járvaszecs- kázó is üzemképtelen volt. Pe­dig szükség lett volna a mun­kák gyorsabb ütemére, inert a tavaszi, nyári és őszi idényben mintegy 240 vagon takarmány- lisztet akarnak készíteni. A Zsigárdi Efsz-ben a növény- ápolási munkák első szakaszát már befejezték, most min­den erőt a takarmány betaka­rítására összpontosítottak. A járvaszecskázó gépek éjjel is dolgoztak, hogy a szárítóüze­met három műszakban üzemel­tethessék. Nagy Lajos műszak­vezető panaszkodott, hogy nedvdús a lucerna, és'ezért egy műszak alatt csak 30 mázsa lisztet tudnak készíteni. Teljes ütemben folyt a mun­ka a Peredi Efsz szárítóüze­mében. Kovács Ottó üzemveze­tő arról tájékoztatott, hogy már május 10-e óta dolgoznak há­rem műszakban. Mivel az SPS — 420-as járvaszecskázó gép nagv teí iesítménnyel dolgozik, úgy sági üzemeltnek a takarmány szállítására. A cukorrépa egyelése a 4200 hektáros területen már befeje­zés felé közeledik. Minden par­cellán szakember vezette és el­lenőrizte a munkákat, biztosí­totta, hogy megfelelő távolság­ban hektáronként legalább 90 ezer növény maradjon. A szük­ségletek figyelembe vételével a mezőgazdasági üzemek 1500 hektárral több kukoricát vetet­tek, mint tavaly. A 600 hektár napraforgó is idejében a föld­be került, de ezzel szemben nem teljesítették a kender és a cirok vetésének tervét. A zöldségtermesztés az egész já­rásban jól fejlődik, megfelel az igényeknek. A mezőgazdasági üzemek a múlt évhez viszonyít­va 300 vagonnal több zöldsé­get adnak el. A Kertbarátok Szövetsége helyi szervezetei nek tagjai nagy mennyiségű uborkát és más zöldséget kí­nálnak eladásra a fóliasátrak alól. Nádszegen (Trstice), Far- kasdon l Vlčany) és más köz­ségekben hatalmas fóliasátrak Ly j kis javítás a vi'(ws7C1"'7.Pten, és máris tovább folynak ;i munkák t A szerző felvételei | döntöttek, hogy ejjel nem ka­szálják a lucernát. A szárítás­hoz szükséges zöldlucerna- mennyiséget a betonozott udvar­ra öntik, ahonnan fokozatosan felhasználják. A fiatalember nagy tervekről beszélt. Elmon­dotta, hogy idén lucernából 160 vagon, silókukoricából pe­dig 60 vagon lisztet állítanak elő. Elégedetten mutatta, hogv elkészült az új, tágas rakta -, amely lehetővé teszi, hogy még zavartalanabból dolgozhass nak. jelenleg egy egy műszak­ban 70—81) mázsa lisztet kés-' lenek, llgy véli, hogy a más i- dik kaszálásból már műszakon ként ttO—100 mázsa tiszte' gyártanak. járásszerte minden mezőgaz­dasági iiiemben igyekezne’; megbirkózni a csapadékos idó járás okozta nehézségekkel. \ naookbau még jobban felk - szülnek a gyomnövények irtá­sára is. Meg akarják előzn’, hogy a túl sok eső miatt eset­leg elgvomosodiavwík a knltúr- növények. BALLA JÓZSEF — Egyelőre nincsenek üzem anyagellátási gondjaink — mondta Kovács Ottó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom