Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-24 / 141. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait *★★**★★★*★★ EREDMÉNYEK ***★★★*★ TAPASZTALATOK ★★★***** VÉLEMÉNYEK ★★★★******* A társadalom összefogásával... Gondoskodás a cigány származású lakosságról A fejlett szocialista társa­dalom építése során a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizott­ság, a Nemzeti Front tömeg- szervezetei, a Járási Népműve­lési Központ dolgozói a ci­gánykérdés megoldására is nagy gondot fordítanak. Köz. ismert tény, hogy a cigány la­kosság problémája a kérdések széles skáláját foglalja magá­ban a kultúra, a művelődés, az egészségügy terén, valamint szociális és gazdasági vonalon, s egyúttal az építőmunkába való bekapcsolódásának kér­désiét is. Ezen a téren biztatóak az eredmények, hiszem az utóbbi években a felnőtt cigány szár­mazású férfiak csaknem 93 százalékát sikerült bekapcsolni a munkába. Ezzel szemben a munkaképes nők többsége még mindig nem dolgozik, ami az­zal magyarázható, hogy az asz- szonyok aránylag népes csa­ládról gondoskodnak, s vi­szonylag ikevés számukra a megfelelő munkalehetőség is. Komoly gondot okoz ezenkívül a serdülő ifjúság elhelyezése. Az elmúlt három év folyamán például a kötelező iskolaláto­gatást 373 cigány tanuló fe­jezte be. Közülük 10-en közép-, 126-an viszont iparitanuló-isko- lában helyezkedtek el, 116-an pedig munkaviszonyba léptek. Ez időszak alatt 109-en marad­tak otthon, illetve munka- és iparitanuló-viszony nélkül. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigányszülők gyermekei közül sokan nem állják meg a helyüket a kö­zép-, sem az iparitanuló-isko­terén is jók a tapasztalataink. Az 1975—1977-es évek folya­mán 216 cigánygyermek szá­mára nyújtottuk díjmentesen ezt a lehetőséget. A jnb taná­csának albizottsága már évek óta foglalkozik a cigánygyer­mekek és az ifjúság művelt­ségi szintjének emelésével, azonban az előnyös intézkedé­sek sem vezettek ez idáig tel­jes Síikerre. A kulturális, nevelő és az iskoláskor utáni művelődési tevékenységben járásunkban sok szervezet és intézmény közreműködik. összehangolt munkájuk eredményeképpen si­került felkelteni az érdeklő­dést a cigány polgárok köré­ben, s részben bekapcsolni őket e munkába. Három év alatt 5 népi akadémiát, 123 előadást, 8 beszélgetést és kü­lönböző tárgykörű versenyt szerveztünk a cigány szárma­zású lakosság számára. Ezek közül legnépszerűbb a „Ki mit tud?“ verseny, melyben az el­telt évek folyamán több mint 300-an vettek részt. Természetesen az iskolai ok­tatáson, a népművelésen kívül a járási szervek a cigány pol­gárok lakáskérdésének megol­dását is szívügyüknek tekin­tik. Ezt igazolja az a tény, hogy a cigány lakosság 30 szá­zaléka az utóbbi években új lakásba költözött. A lakáskér­dés megoldását a jnb külön­böző pénzjuttatásokkal is elő­segíti, melyeket a meglévő ház javítására, illetve az új lakás építésének befejezésére folyó­sít. Az egészségtelen cigány­kunyhók felszámolására kifej­tett igyekezet azonban az érin­„Csak a tudás, a szakmai képzés fokozása emelheti ki a cigány származású polgárokat a tőkés rendszertől örökölt elmaradottság­ból" — jelentette ki Bencsík János hentesmester nagymagyari húsboltjában. (Gyökeres Jenő felvételei) 1978 V. 24. Iákban. Ezért a kötelező isko­lalátogatás folyamán szemé­lyesen elbeszélgetünk a szü­lőkkel, s ennek következtében évről évre javult a gyermekek előmenetele. A cigánytanulók szellemi elmaradottságának megszüntetése érdekében nö­veltük a kisegítő iskolák befo­gadóképességét, a Járási Nép­művelési Központ évről évre pótoktiatást szervez, s a járási szervek biztosítják a cigány- gyermekek rendszeres felvéte­lét a napközi otthonokba és az iskolai klubokba. Az üdül- tető és nevelő célokat szolgáló nyári táborozás megszervezése tettek konzervativizmusa miatt sem járt teljes eredménnyel, miután sok család nem hajlan­dó új környezetben letelepedni. E nnek ellenére tovább folytatjuk a népművelő, felvilágosító munkát, hogy já­rásunk cigány származású la­kosait a társadalom összefogá­sával kiemeljük az elmaradott­ság posványából és társadal­munk egyenértékű polgáraivá neveljük. HÉGER KAROLY, a Járási Népművelési Központ igazgatója, Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Nem egyedüli mérce A GAZDASÁGI VEZETÉS FELELŐSSÉGE S okszor elmondottuk már, hogy pártalapszerveze- teinknek jelentős szerepük van gazdasági céljaink elérésében. Ahol eredmények, sikerek szü­letnek, ott ezek sohasem csu­pán a gyár gazdasági vezetői­nek, hanem az üzemi pártalap- szervezeteknek és a kommu­nistáknak jó munkáját is dicsé­rik. Noha a termelés eredmé­nyessége, hatékonysága nem egyedüli mércéje a pártmunka minőségének, a hatodik ötéves tervidőszakban a népgazdasági feladatok teljesítése, a társa­dalmi termelés hatékonysága és minden munka minőségé­nek fokozása kiemelten nagy jelentőséget kap. Az a véleményem, hogy a XV. pártkongresszusnak ez a stratégiai irányvonala nem mindenütt hatja át teljes mér­tékben a kommunisták, a szakszervezetekben és az irá­nyítási szférában dolgozók munkáját. Ezt a tényt állapítot­ta meg a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártkonferencia beszá­molója is, mely ugyan kiemel­te, hogy a kerület ipara az utóbbi két esztendő folyamán igyekszik csökkenteni a ráfor­dítási költségeket, s ezen a té­ren az 1975-ös évihez viszonyít­va 415 millió korona megtaka­rítás mutatkozik, de ezt az alapvető feladatot nem teljesí­tik mindenütt következetesen. Sőt, akadnak olyan vállalatok, ahol a korábbi évek ráfordítási szintjénél is drágábban termel­nek. Az egységnyi termelésre elő­irányzott kiadásokat kerületünk mintegy 18 vállalatában szár­nyalták túl. A rohožníki Mész- és Cementgyárban 56,7 koroná­val, a Zlaté Moravce-i Tégla­gyárban 11,4-deI, a šurányi Elitexben 5,12-del, a nitrai Cu­kor- és Konzervgyárban pedig 5,27 koronával. Ezzel szem­ben a tolmácsi (Tlmače) Ener­getikai Gépgyárban az 1976. évihez viszonyítva 40 százalék­kal csökkentették a gyártmá­nyaik minőségét kifogásoló reklamációk számát. A topoľ- čanyi Béke Bútorgyárban pedig csaknem teljesen hadat üzen­tek a selejtnek. E két vállalat­nak is köszönhető, hogy kerü­leti mértékben az értékelt gyártmányok első osztályba va­ló minősítésének aránya 17,5 százalékkal emelkedett. A kerületi pártbizottság nagy erőfeszítése ellenére a termelés és a munka hatékonyságának, minőségének súlyát kevésbé érezni az elárusítóhelyeken. Mint vásárlók is mennyit bosz- szankodunk azon, ha megér­demelt fizetésünkért selejtes cipőt, ruhaanyagot, hűtőszek­rényt, hibás árut kapunk el­lenszolgáltatásként. Ezekből a rövid példákból is kiviláglik, hogy az üzemek ke­vésbé használják ki a tőkés piacokon vásárolt drága beren­dezéseket, a hatékonyság és a minőség fokozásának tartalé­kait. Ezen a téren azok az üze­mek járnak elöl jó példával, amelyek a baráti szaratovi kör­zet élenjáró vállalatainak be­vált munkamódszereit követve szemmellátható eredményeket mutathatnak fel mind a terme­lés hatékonyságában, mind pe­dig az elvégzett munkájuk mi­nőségében. A minőséget és egyaránt a hatékonyságot sza­vatoló irányítási rendszert ke­rületünk 51 vállalata és üzeme gyümölcsözően kamatoztatja. • És ahol a pártalapszervezetek, a kommunisták vették kézb a termelés irányítását, ott a ha­tékonysággal és a minőséggel sincsenek bajok. Ezzel kapcso­latos tapasztalatokról sokat be­szélhetnének a galántai Milex, a trenčíni Merina Ruhagyár, a Stará Turá-i Cliirana n. v. kom­munistái, akik a pártélet javí­tásával, fellendítésével alapoz­ták meg sikereiket. Több ízben hallottam, hogy azokon a helyeken, ahol nei.. teljesítik a tervet, az áruter­melés minőségi követelményeit, e^ért rendszerint a dolgozókat hibáztatják. De kérdem, mit te­het a munkás annak érdeké­ben, ha nem kapja meg folya­matosan a gyártáshoz szüksé­ges nyersanyagot, illetve olyan rossz minőségű anyaggal kény­telen dolgozni, aminek feldolgo­zása eleve kizárja a jó minő­séget? Vagy ezt is mondják: „Nálunk a munkások sokat „lógnak“, nem használják ki a munkaidőt“! Jóllehet a munká­sok sem „angyalok“, ezekért a mulasztásokért a gazdasági ve­zetőket, a termelés felelőseit kell elmarasztalni. Nekik kell megteremteniük azt a légkört, hogy a termelés egyenletes ütemben folytatódjon. Kerületi méretben két éven keresztül — csupán az anyaghiány miatt5 gépállásból — 112 milíió k ró­na értékű kiesés, magyarán? tetemes kár keletkezett. A hibák kijavításának útjai nem ismeretlenek. A CSKP KB 11. plenáris ülése újra hangsúlyozta, a párt vezető szerepének és ellenőrzési jo­gának következetes érvényesí­tését. Mindez nem jelent be­avatkozást a gazdasági vezetés konkrét tennivalóiba. A párt a gazdaságban minden szint >n erősíti és védelmezi az egysze­mélyi felelős vezetés elvét, és nem vállalj*-} magára a gazda­sági szervek, vállalatok tee\- dőit és felelősségét. P'rtunk a gazdasági élet minden szint­jén politikai eszközökkel sze­rez érvényt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, hogy népgaz- • daságunk minden ágazatában ez legyen a cselekves program­ja. HRUBJÁK MARGIT, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának tagja ELÉG VOLT AZ ÍGÉRETEKBŐL Üzemünk, az Űgyailai (Hur­banovo) Gép- és Traktorállu- más egyéb feladatai teljesíté­se mellett szlovákiai méretben a mezőgazdasági gépek villa­mos berendezéseinek főjavítá­sára szakosította termelését. Igényes megbízatásunk teljesí­tése azonban a pótalkatrészek szállításában uralkodó rendel­lenességek miatt igen nagy ne­hézségekbe ütközik. Szlovákia mezőgazdasági üzemei 103 ezer aggregátor javítását várják tő­lünk, s ennek a munkának az elvégzése legalább 35 millió ko­rona értéket képvisel. A pót- alkatrészeket azonban — ame­lyeket a prágai Mototechnától és a zvoleni Agrotechnikától megrendeltünk — csak 30 szá­zalékban igazolták, viszont az alkatrészek összetételének vá­lasztékában ennél is rosszabb a helyzet, hiszen 28—31 fajta leszállításának eddig sem kap­tuk meg a visszaigazolását. Pél­dául a jihlavai Mototechnához az első negyedévre küldött 1027 000 korona értékű meg­rendeléseinknek alig a felét fogadták el. E fonák helyzet miatt mi sem tudjuk megkötni a szerződése­ket megrendelőink igényei sze­rint. Hogy az alkatrészellátás­ban mutatkozó feszültséget megszüntessük, termelési kapa­citásunk egy részét a gyártó üzemeknek felajánlottuk, saj­nos ebben sem találtunk meg­értésre. Ennek ellenére üze­münk dolgozói minden tőlük telhetőt elkövetnek mezőgazda­sági üzemeink igényeinek messzemenő kielégítésére. Üd­vös lenne, ha ugyanilyen hoz­záállást tanúsítanának a kér­désben azoknál a vállalatoknál és irányító szerveknél, ahol a dolgokat nem a mezőgazdaság szükségletei szerint kezelik. Azt hiszem elég volt az ígéretek­ből, mielőbb cselekedni kell! HEGEDŰS TIBOR. az ógyallai (Hurbanovo) GTÁ igazgatója A pártbizottság vezetésével Az érsekújvári (Nové Zám­ky) Elektrosvit vállalat dolgo­zói rendszeresen teljesítik nép- gazdasági feladataikat, s ez je­lentős mértékben a színyonalas gazdasági propagandának és az agitációnak is köszönhető. Az agitátorok és a propagandisták a legfontosabb tennivalókra, a XV. pártkongresszus határoza­tainak következetes teljesítésé­re, a dolgozók felsorakoztatá­sára összpontosít j*ik figyel­müket. Jelenleg a legtöbbet a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosításával, a munka minősége és szervezett­sége javításának kérdéseivel törődnek. Figyelmüket termé­szetesen nem kerüli el a dol­gozók alkotó kezdeményezésé­nek felkarolása és állandó nép­szerűsítése sem. Ezt a fontos tevékenységet a párt üzemi bizottsága felügye­letével, a tömegpolitikai mun­kával foglalkozó albizottság irányítja. Tapasztalt pártfunk­cionáriusok, gazdasági vezetők, az üzemi lap szerkesztői és a legtapasztaltabb mesterek mű­ködnek közre e testületben. Az üzemi pártbizottság a gaz­dasági propagandát és agitá- ciót a dolgozók megnyerése egyik fontos eszközeként tart­ja számon, ezért az agitátoro­kat, a kommunistákat lanka­datlan munkára ösztönzi. BITTER LÁSZLÓ. az Elektrosvit Vállalat pártbizottsága Politikai Nevelés Kabinetjének vezetője CéHes munka A Brnói Klement Gottwald Művek — Első Brnói Gépgyár —, az energetikai berendezések hagyományos szállítója fontos feladatokat teljesít a hazai erőművek, mint a Mélníik III. és egyebek építésében. Export- szállítmányai is fontosak, első­sorban a Szovjetunióból tran­zit gázszállításra szolgáló tur­binák, valamint a szovjet atom­erőművek számára készülő elemrendszerű gőzgenerátorok gyártásában. E gyártmányok műszaki jel­lemzőit jelentős mértékben — miután kissorozatú gyártásról van szó — az előgyártási szer­vezetek és alakulatok határoz­zák meg, mivel itt a konstruk­tőr és a technológus tevékeny­sége lényegesen befolyásolja berendezéseink munkatermelé­kenységét. Nem a véletlen műve tehát, ha az üzemi pártbizottság rend­szeresen foglalkozik az emlí­tett alakulatok tevékenységé­nek javításával, a dolgozók munkaeredményeinek értékelé­sével. Munkatervünk szerint évente legalább háromszor megvitatjuk a tudományos-mű­szaki haladás, a komplex szo­cialista ésszerűsítés feladatait, a gyártott műszaki berendezés minőségének és megbízhatósá­gának kérdéseit. Az üzemi pártbizottság az elemzések során azt is megál­lapította, hogy az utóbbi idő­ben a konstrukciós és techno­lógiai osztályon csökkent a kommunisták száma. Pártkon­ferenciánk ugyancsak foglalko­zott a kérdéssel és úgy döntött, hogy a megnevezett munkahe­lyeken nemcsak a szakmai problémákat, hanem a párt so­rai szilárdításának és fiatalítá­sának kérdéseit együtt kell megoldani. Ez egyik fontos alapfeltétele annak, hogv szo­rosabbá fűződjenek az emberi, baráti és elvtársias kapcsola­tok a munkahelyeken, ami a népgazdasági tervek teljesíté­sének is elengedhetetlen felté­tele. JÁN HOLÄNEK, a Brnói Klement Gottwald Mű­vek üzemi pártbizottságának elnöke Kerekes Erzsébet pedagógus hetenként számos különórán foglal­kozik a nagymagyari (Zlaté Klasy) „cigányiskola“ tanulóival. A diákok állandóan javuló előmenetele dicséri jó munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom