Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-03 / 121. szám, szerda
Szlovákia-szerte teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A déli körzetekben már a kukorica több mint 30 százalékát vetették el. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tavaszi munkákat irányító bizottságának több ülésén elhangzott az a megállapítás, hogy az idei tavaszon a földművesek minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy gazdag termést érjenek el. Jó munkaszervezéssel, a gépek áteső* portosításával sikerült behozni a hideghullám okozta lemaradást is. Az általános értékelés szerint a földműveseknek sokat ígér ez a tavasz, A sikerek, eredmények ellenére azonban akadnak fogyatékosságok is. Előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemek nem azt a növényt vetik el, amit korábban terveztek. A sűrűn vetett gabona vetéstervét globálisan teljesítették, azonban jóval kisebb területen termelnek zabot a tervezettnél. Pedig a takarmánykeverékek készítésekor erre a gabonafélére nagy szükség van. Főleg a növendékállatok kapnak sok esetben olyan keverékeket, amelyek nem megfelelőek számukra. Kukoricából a földművesek a múlt évhez viszonyítva 13 000 hektárral vetnek többet. Az agronómusok véleménye szerint azonban nem a legmegfelelőbb fajták kaptak nagyobb teret. Több korai és félkorai kukoricára lett volna szükség, hogy ősszel a betakarítás ne okozzon különösebb gondot. Több mezőgazdasági üzemben bebizonyították, hogy ha a korai kukoricát sűrűn vetik, ak kor nagy hozamokat ad. Évek óta propagáljuk, hogy az ésszerű táplálkozás alapél veinek megfelelően több étola jat kellene fogyasztani a lakosságnak. Eddig mégis kis terű leien termeltünk napraforgót. idén végre Szlovákia mindhárom kerületében helyet kapott a napraforgó is. Azonban eleinte a nyugat-szlovákiai kerületben, jelenleg pedig a ke let-szlovákial kerületben halad lassan a vetése. Ogy látszik, a mezőgazdasági üzemek nem teljesítik a napraforgó vetésé nek tervét. Valamikor a földművesek « babot köztes növényként termel* ték, mégis volt belőle elé& Most évek óta behozatalra szorulunk, mert a mezőgazdasági üzemek munkaerőhiányra hivatkozva kis területen termesztik. Igaz, még nincsenek megfelelő gépek betakarítására, de jobb munkaszervezéssel, esetleg idénymunkások segítségével kevés veszteséggel is be lehetne takarítani termését. A fogyasztók koraiburgo nya-szükségletét nem tudják zökkenőmentesen biztosítani. Pedig termelésére sok körzetben kedvezőek a feltételek. A lévai (Levice), nagykürtöst (Veľký Krtíš) és más járásokban a korai burgonya évek óta nagy hozamot ad. A mezőgazdasági üzemek egy része értékesítési problémákra hivatkozva nem szívesen tervezi be a korai burgonya termesztését. A múlt évben ugyanis több mezőgazdasági üzem nem tudta eladni a korai burgonyát Idejében és magasabb árért, tehát nagy veszteségek keletkeztek. Rugalmas felvásárlással javítani lehetne ezen a helyzetem. A sikeresebb munka érdekében tervszerűbben kellene gazdálkodni. Egyrészt a felsőbb szerveknek rendszeresen ellenőrizniük kellene, hogy a mezőgazdasági üzemek betart, ják-e a terveket, másrészt jobb termelési lehetőségeket és ru galmasabb felvásárlást kellene biztosítani, hogy a termelők még jobb kedvvel végezzék munkájukat. BALLA JÓZSEF Jó kezekbe kerül a vántiorzászló A Bratislavai Vízgazdálkodási Építővállalatot 1978. május 6 án a bratislavai Vernosť üzemi klubban megrendezendő konferenciáján a Szlovák Építésügyi Minisztérium, valamint az Építőipari és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Szlovákiai Bizottságának vörös zászlajával tüntetik ki. A vállalat a zászlót tavalyi gazdasági eredményeiért kapja. A vállalat dolgozói tavalyi igényes feladataikat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Például az építőipari bruttó termelés tervét 100,1 százalékra, a nyereségképzés tervét 149,8 százalékra sikerült teljesíteniük. A dolgozók a mostani ötéves tervidőszak első évében is megtartották adott szavukat, s ugyanezt a vándorzászlót már tavaly is elnyerték. A vállalat elsősorban közművesítéssel foglalkozik, vízvezetékeket és csatornákat, szennyvíztisztító állomásokat épít és rekonstruál, s a lecsapoló és az ötönzőrendszerek építéséből is kiveszi részét. Alkalmazottai elsősorban a nyugat-szlovákiai, a közép-szlovákiai és a dél- morvaországi kerületben dolgoznak. Ezenkívül Prága fejlesztésében Is részt vesznek. Bruttó termelési tervük tavalyi előirányzata 15 millió korona értékű munka elvégzését írta elő, ők azonban 20 millió 685 ezer korona értékű munkát végeztek. Bratislavában építőipari bruttótermelésük értéke a tervezett 99 millió 200 ezer korona helyett 107 millió 398 korona volt. A vállalat az idei első negyedév végrehajtási tervében előirányzott feladatokat is sikeresen teljesítette. Ez a vezető beosztású gazdasági dolgozók és a szakszervezeti tisztségviselők kiváló irányító és szervező munkájának, valamint a verseny- és felajánlási mozgalom résztvevőinek köszönhető. A vállalat dolgozóinak 94,2 százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben, s a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére 736 egyéni és 254 csoportos kötelezettséget vállaltak. A szocialista munkabrigád cím megszerzéséért indított versenybe 180 kollektíva kapcsolódott be. Ezek a brigádok és a többi dolgozó az idén tovább folytatják feladataik kezdeményező teljesítését mert a vándorzászlót továbbra is meg akarják tartani. Május 1-ét, a világ dolgozóinak ünnepét jó gazdasági eredményekkel köszöntötték. Vállalati felajánlást tettek, melynek célja a 6. ötéves tervidőszak 3. éve Igényes feladatainak sikeres teljesítése. —mfi— 1978 V. 3. JUTALOM A JŐ MUNKÁÉRT Az emberről való gondoskodás elsődleges társadalmi feladat. Minden üzem, vállalat és földmüvesszövetkezet igyekszik ideális munka- és életfeltételeket teremteni dolgozói számára. Erről a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban sem feledkeztek meg. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága együttműködve a jnb szociális osztályával rendszeresen gyógykezelést biztosít a földmüvesszövetkezetek dolgozói és családtagjai számára. A jól végzett munkáért a szövetkezeti tagokat hazai és külföldi üdülésekkel is jutalmazzák. Tavaly a rimaszombati járásból 360 földművesszövetkezeti tag vett részt üdülésen. Ha figyelembe vesszük, hogy a tárásban 21 földmüvesszövetke- zet van, akkor ez azt jelenti, hogy évente átlagban 17 dolgozó üdül ingyenesen. Például a Vórgedei (Hodejov) Efsz a múlt évben 26 személyt küldött üdülni, a rimaszombati (Rimavská Seč) húsz személyt, a méhi (Včelince) 16 személyt. A múltban a mezőgazdasági munkásoknak és családtagjaiknak erre egyáltalán nem volt lehetőségük — egyszerűen sem pénzük, sem idejük nem jutott rá. Ma már azonban ez természetes dologgá vált. Nem feledkeznek meg az efsz-tagok gyermekeiről sem. Tavaly 308 gyermek vett részt hazai, 47 pedig külföldi üdülésen. Egyre több szövetkezeti tag tölti szabadságát hozzátartozóival együtt a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Magyarországon. Az egészségileg károsult tagok a jnb szociális osztálya közvetítésével mennek gyógykezelésre. Több mint 30 szövetkezeti tag él havonta ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés az üdülések iránt. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága igyekszik az igényeknek eleget tenni. A beutalók kiosztása során tekintetbe veszik az elvégzett munkát. A sikerült utazásokról kipihenve, gazdag élményekkel térnek vissza a dolgozók, s újult erővel látnak munkához, . HIUVŇAK GYÖRGY így készül a húsáru A detvai Gépgyárban nagy gondot fordítanak a komplex raciona lizácíós brigádok tevékenységére. A vállalatban 30 ilyen csoport van. Tizennégy komplex racionulizációs brigád már becsülettel teljesítette a reá bízott feladatokat. A képen: Ján Németh /bal oldalt/ komplex racionalizáción brigádjának tagjai a 050 típusú rakodógép kezeléséi igyekeznek ésszerűsíteni (Felvétel: T. Babjak — ČSTK) SZLOVÁKJA LEGKORSZERŰBB HÚSIPAR* VÁLLALATÁBAN Készül a szalámi EGRI FERENC A Bratislava! Húsipari Vállalat račai üzemében vagyunk, aiiol naponta 1300 1500 sertés és 200 szarvasmarha kerül feldolgozásra. A korszerű üzemben a munka nehezét a gép^.k végzik. Két bússzalagon folyik a lázas munka. Az úgyszólván egy helyben álló emberek mindegyike csak egy bizonyos folyamatot végez el, s amikor a sor végén álió bolter is megteszi a neki előírt vá egyes szalámik, virslik s kolbászfajták töltelékét, hogy a következő helyiségben — ismét csak gépeik - mííanyaghéjba nyomják. — A húsfeldolgozó vonal utolsó állomása — mutat kísérőm a füstölő bejáratéra. — A légmentesen elzárható acélszerré nyetk ben naponta 3—4 vagonnyl hústerméket füstölnek meg. A diétás virslinek elég a háromnegyed óra, a ban tudnak megbirkózni a feladattal. És a termelőkön kívül, sajnos, a boltosok is nehezítik munkájúikat. Hétfőn, kedden úgyszólván alig rendelnek húst, és még szerdán Is a heti mennyiségnek jó ha 18 százalékát hajlandók átvenni. E napokon a szállítással foglalkozó embereik és autóik számára alig van mtunika. Csütörtökön és pénteken aztán ugrásszerű a növekedés, egyszerűen nem győzik a szállítást. A boltosok egyoldalú érdekeltsége ez, hiszen könnyebb egyszerre átvenni és eladni a húst, mint egész héten a pult mögött állni. Egyelőre, sajnos, még nem tartanaik ott, hogy a vevők érdekeit is jobban figyelembe vegyék. A húsfeldolgozó üzem beruházási költsége 207 millió korona volt, és 1975-től üzemel. Az új üzem azóta további beruházásokkal gazdagodott, elsősorban korszeírű gépekkel, amelyek a gyártásszenkezet bővítését tették lehetővé. Jozef Mifikovič, az üzeim igazgatója erről így tájékoztatott. — Vásárlóink igényeit egyre jobb és nagyobb választékkal igyekszünk kielégíteni. Tavaly megkezdtük a porciózott szalámi vákuumos csomagolását, és 130 tonna ilyen terméket Felső pályán „közlekedik" a hús adtunk az üzleteikbe. Az idén e mennyiséget 180, 1980-ban pedig 280 tonnára e>me>ljük. Sajnos, a boltok nem szívesen veszik át. Párhuzamosan egyre több húst csomagolunk. Az Idén 800 tonna húst adunk a boltokba csomagolva, a tavalyi mennyiségnek a kétszeresét, és 1980-ban már évi 1500 tonnát csomagolunk be, mielőtt a boltokba küldetnénk. Nem könnyű a fejlesztés, liangsúlyozták többen az üzem vezetői közül. Például a csomagolt hústól kimondottan irtóznak a boltosok. A kiküldött hús negyedét visszaküldők azzal, hogy nem kell a vásárlók nak. Egyszerűen érthetetlen a dolog, hogy e.nnyire maradiak a vásárlók. Nem igénylik a higiénikusan csomagolt, szalonnamentes húst? De ha így van, akkor a hol tosoknak kellene átnevelniük a vásárlókat. Annál is inkább, mivel ezzel az ő munkájuk is könnyebbé válna. Hiszen a húst légmentesen és gépek csomagolják, automata mérleg méri és határozza meg a csomag pontos árát. Á boltban ezzel már nem kell vesződni. Vagy talán éppen ez a baj? Szalagszerű termelés folyik a csontozó darabolóban szalámiinak három, az egyes Jiúsf éleségek, nek pedig 4—5 órán át kell bent lenniük. Ha Osszeszá m o 1 n á n k va la m ennyi termékünket, közel 60 ig jut- nánik el. Ennek megközelítően a fele szalámi, virsli és kolbász, a másik fele pedig bús és szalonnaféleség. Nem igényli o vásárló? — Hát így készül a húsáru, — kezdte Podhora Jozef, az üzemi bizottság elnöke. — Annak érdekében, hogy folyamatosan menjen a munka, és az üzletek kellő időben megkapják a megrendelt húst, valamint hústermékeiket, 1300 dolgozónk szorgoskodik. — Sok vagy kevés ez? — Elég ahhoz, hogy teljesítsük lermelési feladatainkat, hogy hiánytalanul eleget tegyünk exportkötelezettségünknek. Kevés azonban ahhoz, hogy gond és nehézség nélkül hidaljuk át a szállításban tapasztalható különbségeket. Amint elmondja, egyszer löbb, másszor kevesebb az áru. A beérkezett nyersanyagot fel kell dolgozni, még akkor is, ha az egyes hónapok között 1500 tonnás különbségek vannak. Sokszor csak túlórákkal, vagy szombat vasárnapi műszakok gást, a jószág már felében osztódva kampókon lógó hús. Bő választék —s Itt végződik az úi hosz- szabbik fele — mondja Cepeik Bohumil, a feldolgozó részleg vezetője. — A feldarabolt sertés, illetve szarvasmarha egv része, naponta 8—10 vagon a hűtőbe, onnan a kiadóközpontunk Imi, majd a hol tóikba kerül. A többi húst a csontozó dara- bolóba küldjük. A csontozó daraboló egy emelettel lejjebb van. Hatalmas terem, az asztalok és a tetőt tartó oszlopok nélkül nagyságával akár fedett fut ballpályának is megfelelne. A hús alagúton vezető pályán jut Ide. A bejáratnál „váltómester“ áll, s az egymás után érkező 50 — 60 kilós hús-tömböket akárcsak a teher vonat ok vagonjait — aszerint, hogy virsli, szalámi, füstölt vagy csomagolt hús, illetve sonka készül majd belőlük, más-más pályára irányítja. A hústól roskadozó asztalok körül emberek szorgoskodnak, a termelés itt is szalagszerben folyik. A szomszédos terem a daráló. Itt már csak páran dolgoz nak, de annál löbb a gép, amelyek darálják, keverik az TERVSZERŰBBEN
