Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-18 / 135. szám, csütörtök
CM; a legjobbak színvonalának elerese & komáromi (Komárno) já- r m íi B. ötéves terv első két £ .n íi mezőgazdasági termeiéi 6—7, az árutermelés pedig 8 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági dolgozók a múlt évben 170 vagon hús-t, 3,5 millió liter tejet és húszmillió tojást adtak el terven felül. A gabonaeladás és néhány technikai növény eladásának tervét is teljesítették. Ennek ellenére — különösen a növénytermesztésben — még mindig nem használták ki az összes lehetőséget a termelés növeléséért. Ezért — amint azt a járási pártkonferencia határozata is célul tűzte ki — a pártalap- szervezeteknek felül kell vizsgálniuk a termelési terveket, és a gazdasági vezetőket nagyobb hozamok elérésére kell ösztönözni. Jó eredménynek számít, hogy a mezőgazdasági üzemek gabonából átlagosan 50 mázsás hektárhozamot értek el. A csicsói (Čičov), nemesócsai (Zemians- ká Olča), lakszakállasi (Sokol- ce), naszvadi (Nesvady), vág- füzesi (Vrbová) efsz-ekben és a Komáromi Állami Gazdaságban több mint 60 métermázsás hektárhozamot értek el gabonából. Tehát az 'átlagosnál tíz mázsával többet. A gabonafélék közül a mező- gazdasági üzemek nem teljesítették a kukoricatermelés tervét. Főleg a hetényi (Chotín), az alsópéteri (Dolný Peter), a marcelházl (Marcelová), a du- namocsl (Moča), a bátorkeszi (Vojnice) efsz-ekben és a Bajcsi Állami Gazdaságban volt alacsony e sokféle szempontból fontos növény hektárhozama. A növénytermesztésben előforduló fogyatékosságokkal, a termelésben mutatkozó eltérésekkel a járási pártkonferencia részletesen foglalkozott. Anton Hlaváč, a járási pártbizottság vezető titkára elemezte a helyzetet. Beszédéből megragadta a figyelmemet az a megállapítás, amely szerint a mezőgazdasági üzemek kevés és sok esetben rossz minőségű szálas takarmányt termelnek. A múlt évben alacsony volt a cukorrépa és a burgonya hektárhozama is. A zöldségtermesztésre nagyon jók a feltételek a járásban, mert itt vannak a legmelegebb körzetek. Ezért a zöldségkertészek hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelik a fűszerpaprikát. A zöldség- termelésre azonban — főleg a munkaerőhiány miatt — még mindig nem használták ki az adott lehetőségeket. Kosztan- kó Antal, a Bajcsi Állami Gazdaság igazgatója is azt fejtegette, hogy a zöldségtermesztés • az elmúlt időszakban náluk is sok fizikai munkaerőt igényel. Most 160 hektáron termelnek zöldséget, azonban kisebbedtek a munkaerőgondjaik, mert a növényápolási és betakarítási munkák nagy részét már majdnem teljesen gépesítették. A konferencia határozata feladatul adta a mezőgazdasági üzemeknek, hogy évente 4,7 százalékkal növeljék a mezőA fegyverneki (Zbrojníky) Május 9 Efsz ben a gépesítő részlegen működő szocialista munkabrigád tagfai Jarábek Ferenc vezetésé* vei gyorsan és szakszerűen javítják e kombájnokat (Gyökeres György felvétele) gazdasági termelést, az árutermelést pedig 5,1 százalékkal. A hektárhozamokat olyan módon is növelni akarják, hogy 2500 hektár földről lecsapolják a talajvizet és 0000 hektár föld öntözését teszik lehetővé. A határozat szerint gabonából 52, cukorrépából 420 mázsás hektárhozamot kell elérni. Idén az tizemközi zöldségtermelő vállalat -közreműködésével 60 000 tonna zöldséget termelnek. Az állattenyésztésben is nagyok az eltérések. A tehenek évi átlagos tejhozama eddig 3230 liter volt, azonban a legjobb tejtermelő gazdaságokban, a búcsi, a nemesócsai, a šrobá- rovói efsz-ekben és a Bajcsi Állami Gazdaságban ennél jóval magasabb volt az évi átlag. Megemlíthetjük a Komáromi Állami Gazdaságot is, ahol Ár- gyusi Lajos 5000 liternél is több tejet fejt átlagosan tehenenként a múlt évben. A hozzá hasonlóan kiváló munkát végző dolgozóknak köszönhető, hogy ez a gazdaság a tejeladási tervet az első negyedévben 103 százalékra teljesítette. Akadnak tehát jó példák, de sajnos 15 mezőgazdasági üzem a tejtermelésben még a járási átlagot sem éri el. Nagy eltérések vannak a hízóállatok súlygyarapodásában és a tyúkok tojáshozamában is. Amíg Borbála Michaliková a Gútai Efsz-ben tyúkonként egy év alatt 280 darab tojást termelt, a járási átlag jóval alacsonyabb. Nem kis feladatot tűzött ki a járási pártkonferencia, amikor résztvevői elhatározták, hogy idén elérik tehenként a 3300 literes tejhozamot és minden hektárra átszámítva 810 liter tej, 308 kg hús és 880 darab tojás termelése jut. Kocánként 19 malacot választanak el. Elismerést érdemel a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat komáromi üzeme, amelynek dolgozói vállalták, hogy jobb minőségű keverékeket készítenek és a hízósertések 90 százalékánál biztosítják a legnagyobb súlygyarapodást. A járás földművesei 32 millió korona értékkel akarják növelni a termelést. A termelési költségeket 5,5 millió korona költséggel csökkentik. Több mint négymillió koronát adnak a nemzeti bizottságoknak középilletek építésére. A nagy tervek megvalósításához ösztönzést adott a járási pártkonferencia. BALLÁ JÓZSEF em kedvez az időjárás Az időjárás heteken át nem akart a naptárhoz igazodni. A borult ég alatt hűvös szelek kergetőztek. A talaj nem melegedett fel kellően, ami a zöldségkertészeknek nem kis gondokat okoz: lassú volt a növény fejlődése, csúsznak a szállítási határidők. Ez pedig a pénzügyi terv teljesítését nehezíti mint mindenütt, úgy az Inolybalogi (Balog nad Ipľom) Oj Élet Efsz-ben is. A gondokról Báli Károllyal, a kertészet vezetőjével és Dobos Lukáccsal, a főkertésszel beszélgettünk. A kertészet vezetője kezdte: — Két helyen, összesen több mint félszáz hektáron termelünk zöldséget. Húsz hektáron hagymát, 15 hektáron paradicsomot, kilencen pedig paprikát. Ezenkívül salátát, karalábét, karfiolt, uborkát és káposztaféléket is szállítunk piacra. Évi termelési tervünk értéke másfél millió korona. — Fólia alatt is termelnek? — Mindössze 25 áron paprikát és uborkát. Dé úgy látszik, a jövőben szorgalmazni kell a fóliasátrakban való termelést, mert az időjárás az utóbbi időben nem fogad a kegyeibe. így hiába kezdjük el idejében a palántavetést, az időjárás késlelteti a növények kiültetését. Most is van egy kis lemaradásunk a szállításban, annak ellenére, hogy a munkákat idejében elvégeztük. Némi gondot okozott az is, hogy a sátrakra nem kantunk megfelelő méretű fóliát. Még szerencse, hogy Béla József né, Zsilka Jánosné, Török Jánosné és Dobor Erzsébet kitűnően értenek a fólia forrasztásához. Az uborkamag ültetése is több időt vett igénybe, ugyanis gyeptéglákba ágyaztuk, melyet saját készítésű gépünkkel vágtunk a balogi réten. — Győzik a munkát? — kérdezem a főkertésztől. — Munkaerő általában van elég, olykor kilencvenen is szorgoskodnak a kertészetben. Dolgozóink többsége már évek óta a kertészetben dolgozik. Szocialista munkábrigádot is alakítottak, jó munkájukért elnyerték a bronzfokozatot. — Az öntözés nem okoz gondot? — Megoldottuk ezt a problémát. Az eléggé elavult öntöző- berendezésünket korszerűsítettük, így Gyurkovics István, akinek az öntözés a feladata, eredményesen végezheti munkáját. — Mi kerül legkorábban piacra? — Májusban az ősszel ültetett saláta, zöldhagyma és a fólia alól a paprika. Talán felesleges is mondani, hogy tervünket a kedvezőtlen idő ellenére is — teljesíteni akarjuk. BÖJTÖS JÁNOS Ä kui€sa: e Isiíőfeseit jobb küiasználósa Indokolt a bíráló hang a lévai (Levice) járás mezőgazdaságának elemzésében © Szubjektív okok a terv hiányos teljesítésében Ball Károly', a kertészet vezetője és Dobos Lukács főkertész a melegágyak talaját vizsgálja. (A szerző felvétele] A lévai (Levice) járásban jó feltételek vannak a mezőgazdasági termelés sokoldalú fejlesztéséhez. A Garam menti területeken gazdálkodó szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak jó tapasztalataik vannak a kukorica, a cukorrépa, a búza, a lucerna és a többi intenzív növény termesztésében, öntözésre is van lehetőség, gazdag hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek, s a zöldségtermesztés fejlesztéséhez is kiválóak az éghajlati és a talajfeltételek. Az ország más területeihez viszonyítva az Ipoly völgye is a jól hasznosítható, intenzív mezőgazdasági területek közé tartozik. Az ál^ttenyésztés színvonalát főleg a Nový Tekov-1 törzstenyésztés fémjelzi, s egyes mezőgazdasági üzemek is kiváló eredményeket érnek el a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben. Jóval 3000 literen felül fejnek évente az Alsósze- csi (Dolná Seč), a Dolný Pial-i és a Fanvadi (Farná) Efsz-ben, továbbá a Zselízi (Želiezovce) Állami Gazdaságban. A Veľký Dúr-i Győzelmes Február Efsz tagjai már hosszú idő óta a sertéstenyésztés, főleg a malacnevelés terén jeleskednek. Az elsők között alakult meg a járásban a közös baromfitenyésztő vállalat, s a sertéstenyésztés integrálása is jó úton halad. Az utóbbi két év összesített eredményei azonban nem sok örömre adnak okot a lévai járásban. Az egyes tehénre számított évi tejtermelésben a nyugat-szlovákiai kerület járásai között az utolsó helyen szerepelnek, s az elmúlt év ezen a szakaszon nemhogy javulást hozott volna, hanem inkább további csökkenést eredményezett. Ezt a kedvezőtlen helyzetet olyan szövetkezetek Idézik elő, mint például a žem- berovcei, a zselízi és az ipoly- sági (Sahy), ahol tavaly a 2500 literes évi tej hozamot sem sikerült elérni, de a San- tovkai és a Nová Dedina-i Efsz is messze elmarad! a 3000 literes szinttől. Sajnos, más termelési ágazatokban is jeleniős volt a lemaradás a 6. ötéves tervidőszak előirányzataival szemben, s mindez nem igazolható a kedvezőtlen időjárással, a valóban nagy károkat okozó áradásokkal. Az okok nem ismeretlenek Nem véletlen tehát, hogy a nemrég tartott járási pártkonferencián előtérbe került a mezőgazdasági termelés helyzete, s hogy az eAnöiki beszámoló, valamint az egyes felszólalók részletesen elemezték a lemaradást kiváltó okokat és problémákat. Amint arra Stefan Uhnák elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára bírálóan rámutatott, részben szubjektív okokra vezethető vissza, hogy az alapvető agrotechnika és a növények tápanyagellátása az elmúlt két évben nem volt a kellő színvonalon, hogy nem sikerült elérni a kukoricatermesztési program előirányzott mutatóit, s hogy a gabonafélék hozama is elmaradt az 1975-ben elért színvonal mögött. Nagy hiányosságok voltak továbbá a tömegtakarmányok termesztésében, ami kedvezőtlenül hatott az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha-ienyész- tés eredményességére. igen alacsony például a tehénállomány sűrűsége a žem- berovcei, a bátovcei és a palásti (Plášťovce) szövetkezetben, ezzel szemben 100 hektárra a számítva 28—30 tehenet is tartanak a Zselízi Állami Gazdaságban, a Cajkovi, a Nagysallói, (Lužany) a Kissal- lói (Tekovské Lužianky), valamint a Dolný Pial-i Efsz-ben. Az állattenyésztésben, főleg a hústermelés feladatainak teljesítésében a férőhelyek hiánya okozza az egyik legnagyobb problémát. Ez azzal függ ösz- sze, hogy a kapacitások építése — tervezési fogyatékosságok miatt — nem volt összhangban az állomány gyors ütemű növekedésével. Hasonló problémák vannak a gépesítés szakaszán. Nem lehet kitaposott utakon járni Milan Smolka mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője felszólalásában tovább részletezte a mezőgazdasági termelés stagnálását kiváltó okokat, s a követendő utakra is rámutatott. Felsorolta a végrehajtott ellenőrzések és érté* kelések folyamán feltárt szubjektív tényezőket, s különösen azt hangsúlyozta, hogy az 1978* as évben minden erőt a feladatok túlteljesítésére ketll összpontosítani, mert csak így pótolható az eddigi hátrány, s csak így érhetők el az 1980 ra kitűzött termelési mutatók. (Gabonafélékből 62 mázsa, cukorrépából 623 mázsa az 1980- ra előirányzott hektárhozam}. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a kitaposott utakon járni, maximálisan ki kell használni minden lehetséges tartalékot, különösen a 6. ötéves tervidőszakban épülő új termelési kapacitásokat. A felszólaló arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelés feltételei a lévai járásban is állandóan javulnak. Befejezés előtt áll a járási agrokémiai vállalat korszerű üzeme Tompán (Tupá), gyorsan növekszik az Agrostav teljesítménye, s jó szervezési feltételek vannak a vállalatok közötti kooperáció kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez. Nagy jövő előtt áll a Hronfruct zöldség- és gyümölcstermesztő vállalat, s a Szövetkezeti Baromfitenyésztő Vállalat keretében közös sertéstenyésztési részleg épül Veľký Dúrban. A káder- feltételek is sokat javultak az utóbbi idől>en, jelenleg már 221 mérnök dolgozik a járás mezőgazdaságában. A nehéz gépesítési eszközöket az egyes központi fekvésű szövetkezetekbe összpontosítják, s így kialakulnak a feltételek ezek hatékonyabb kihasználásához. A munkaverseny szervezése nagyobb figyelmet érdemel Cyril Mérés, a Veľký Ďúr-i Győzelmes Február Efsz elnöke, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődésének felújítását főleg a munkaverse- nyeik céltudatos és megalapozott szervezése segítheti elő* Sajnos, számos szövetkezetben úgy vélekednek, hogy a munka- versenyek szervezése és értékelése csupán a Szövetség feladata, s nagyon keveset tesz* nek annak érdekében, hogy a szocialista munkabrigádok, valamint a komplex racionalizá- ciös brigádok mozgalma mély gyökereket verjen. Megfeledkeznek arról, hogy a munkaversenyek szervezése elsősorban a szövetkezetek és a gazdaságok érdeke. Konkrét tapasztalatok bizonyítják, hogy azokban a szövetkezetekben érik el a legjobb gazdasági és termelési eredményeket, ahol a munkaversenyek szervezésének is kellő figyelmet tanúsítanak. így van ez például a nagysallói, a öaj'kovi és a Veľký Ďúr-i szövetkezetben. A lévai járásban jelenleg 131 szocialista munkabrigád működik, összesen 1880 taggal, továbbá 3 komplex racionalizáeiós brigád, amelyek jó szervezési feltételek mellett tekintélyes erőt képviselnek az idei igényes feladatok teljesítésében. Az SZFSZ járási bizottságának elnöke azt is kiemelte, hogy a jó gazdasági eredményeket elérő szövetkezetek többet áldozhatnának a község fejlesztésére, a tagság szociális feltételeinek javítására. A szolgáltatások színvonalának emelésével elsősorban a dolgozók munkafeltételei javulnak, ami szintén fontos tényező a járás mezőgazdaságának további fejlesztésében. MAKRAI MIKLÖS