Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-15 / 104. szám, szombat

V I L Ä G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. április 15. SZOMBAT BRATISLAVA 104. szám 9 XXXI. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér Utunk előre vezet Ma kezdődnek hazánkban a járási és a városkerületi párt- konferenciák. Az időszakot, amelyben összeülnek, népünk alkotó aktivitása jellemzi. Sikeresen megvalósítjuk a CSKP XV. kongresszusának határozatait, és keressük a kong rész- szusi célok még teljesebb valóra váltásának útjait. A napokban lesz kilenc éve annak, hogy 1969-ben a CSKP KB áprilisi ülésén sikerhez vezetett a marxista—leninista erőknek a jobboldal elleni harca a pártban és a párt veze­tőségben, és megválasztottuk az új vezetőséget, élén Gustáv Husák elvtárssal. A párt és az ország életében ez az ülés történelmi határkövet jelent, pártunk és népünk életében megkezdődött a konszolidálódás, a további fejlődés. A jobboldal elleni sikeres politikai harc, a szocialistaelle­nes, ellenforradalmi erők legyőzésének elsődleges feltétele az az internacionalista segítség volt, amelyet 1968 augusztu­sában a Szovjetunió és további négy testvéri szocialista ország nyújtott pártunknak, országunknak és népünknek a szocia­lizmus védelmében és megmentésében, a dolgozók létérde­keinek védelmében. Ezzel kapcsolatban újból felidézzük az említett események tanulságait, amint erről Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a XIV. pártkongresszuson be­szélt: „Az 1968. évi csehszlovákiai események megerősítették azt a lenini tanítást, hogy a legnagyobb forradalmi erő is, ameny- nyiben nincs elvhű, szilárd vezetése, amely egyértelműen a mar­xizmus—leninizmus pozícióin áll, szétforgácsolt tömeggé válik, amely nem tud akciókat szervezni, és amely bizonyos körül­mények között vereséget szenvedhet az ellenforradalmi erők­től. A fejlemények objektív elemzése megerősíti: ha a leg­közelebbi szocialista szövetségeseink nem nyújtottak volna idejében internacionalista segítséget, országunkban a mun­kásosztály hatalma és a dolgozó nép vereséget szenvedett volna, ez beláthatatlan következményekkel járt volna nemcsak népünk, hanem az európai béke szempontjából is, veszélyez­tette volna a szocializmus pozícióit, és ártott volna a nemzet­közi forradalmi mozgalomnak. 1968 augusztusa előtt és után fokozatosan megszilárdultak a marxista—leninista erők, fáradhatatlan harcot folytattak a jobboldali szocialistaellenes erők ellen. Nyílt politikai harc folyt, amelyben le kellett leplezni a jobboldali opportunistákat, valódi céljaikat, a széles néprétegeket ki kellett vonni hatá­suk és demagógiájuk befolyása alól. A CSKP KB Elnökségében és Titkárságában, a Központi Bi­zottságban, a pártapparátusban, a pártszervezetekben a mar­xista— leninista erők és vezetőik azt a célt tűzték ki, hogy megtisztítsák a pártot és az egész társadalmi életet a revi- zionizmus, az opportunizmns és a nacionalizmus hordalékától, megszüntessék a szocialistaellenes és az ellenforradalmi erők befolyását, teljes mértékben felújítsák és megszilárdítsák szo­cialista rendszerünk erejét. Eközben türelmesen le kellett küzdeniük nemcsak a meg nem értést, de a bizalmatlanságot, fokozatosan meg kellett nyerniük azokat az elvtársakat és ál­lampolgárokat, akik az augusztusi napokban átmenetileg meg­inogtak. majd keresni kezdték az igazságot. Nem volt ez könnyű harc, különösen ha tudatosítjuk, hogy a jobboldali opportunista erők augusztus 21-e után megtartot­ták pozícióikat, sőt bizonyos szempontból még meg is szilár­dították ezeket. A marxista—leninista erők első jelentős sikere a CSKP KB 1968 novemberi ülése volt. A tanácskozás eredményei nagy­mértékben leszűkítették a jobboldali erők hatáskörét. A jobboldal a novemberi ülés után tudatára ébredt annak, hogy egyre jobban elveszti lába alól a talajt. Ezért mindent megragadott annak érdekében, hogy elhalassza bukását. Plat­formjává a kétarcú politikát választotta. A normalizálódási folyamat elleni kampányok új menetébe megpróbálta bevonni elsősorban a fiatalokat és a diákokat. Diáksztrájkokat, tün­tetéseket. különféle megemlékezéseket és más akciókat szer­vezett, amelyeken a jobboldali opportunisták és a szovjet­ellenes erők ultimátumszerű követeléseit hangoztatták. Annak érdekében, hogy döntő fordulatot érjünk el, elsősor­ban meg kellett oldani a helyzetet a CSKP vezetőségében, ott kellett megkezdeni a radikális változtatásokat. Ezt a törté­nelmi feladatot a CSKP KB áprilisi ülése teljesítette. A CSKP KB április 17-e ülése határkövet jelentett a válság leküzdésé­ben, megkezdődött az a döntő szakasz, amelyben a pártban megváltoztak az erőviszonyok. Gustáv Husák elvtárs és az öt támogató elvtársak nagy személyes érdeme, hogy a marxista—leninista erők egyesültek, a párt újból betölthette a munkásosztály forradalmi élcsa­patának, a társadalom vezető erejének, az igazi hazafiakat és internacionalistákat egyesítő élcsapatszerepét. Ezek az iga­zi hazafiak tudatosították nagy politikai felelősségüket a nép­pel és az egész forradalmi mozgalommal szemben. A pártvezetőség élén Gustáv Husák elvtárssal a problémák megoldásában a párt marxista—leninista magvára támaszko­dott, amely helytállt a nehéz próbában. A pártvezetőség kez­dettől olyan megoldást szorgalmazott, amely lehetővé tette a párt megtisztítását, eszmei-politikai és akcióegységét, ak- cióképességét, a leninizmus következetes érvényesítését és a lenini munkamódszer felújítását. Elvhűen és alkotóan járt el a szocializmus pozícióinak megszilárdítása érdekében. Követ­kezetesen a dolgozók érdekeinek védelméből indult ki, és respektálta a proletár internacionalizmus alapelveit. Ez he­lyes út, lenini eljárás volt. Erről tanúskodnak a plénumot követő napok, hónapok és évek, erről tanúskodik jelenünk. A mai napig élénken emlékezünk azokra a szavakra, ame­lyeket Gustáv Husák elvtárs az áprilisi plénumon mondott: •>Úgy gondolom, hogy a ma megválasztott pártvezetőség fő feladata az lesz, hogy kivezesse a pártot és nemzeteinket (Folytatás a 2. oldalonl lifii Ilii .&• |“i Nem egész hat hónap van még hátra a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére tett csoportos szocialista vállalás teljesítéséig a Jaslovské Bohunice-i V—1-es atomerőmű építke­zésén. A bratislavai Hydrostav dolgozói és a többi szállítóvállalat, valamint szovjet szakem­berek csoportja addig fontos feladatokat fog megoldani, az építkezés összehangolását, az építkezési munkák tervezési biztosítását, a szállítást, a szereléseket és az erőmű más építke­zési munkáit. Ettől függ, hogy a terv szerint megejthetik-e a technológiai próbákat és az erőmű szakaszos beindítását. Az első termelési blokk beindítása folyó év szeptember 30-án várható. Felvételünk az erőmű V—1-es részle gének építkezésén készült. (Felvétel: 3. Petráš — ČSTK) KÖLCSÖNÖS JÓAKARATTAL GUSTÁV HUSÄK INTERJÚJA A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓBAN Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök az NSZK-ban tett hivatalos látogatásáról való hazaérkezése után nyilatkozatot adott a Csehszlovák Televíziónak. Az alábbiak­ban ismertetjük a nyilatkozatot. • Hogyan jellemezné a Né­metországi Szövetségi Köztár­saságban tett látogatásának fő eredményeit? — Azt hiszem, közvélemé­nyünk eléggé részletesen tájé­kozott a látogatásról. Fő ered­ménye a kölcsönös jóakarat, a két ország közötti kapcsolatok minden téren történő javításá­ra és a jószomszédságra való kölcsönös törekvés. Ez volt mindkét fél törekvéseinek ve­zérlő eszméje. Mindenkivel, akivel csak tár­gyaltunk, a köztársasági elnök­kel, a szövetségi kancellárral, más vezető politikusokkal, ugyanúgy, mint a gazdasági kö­rök képviselőivel, azt a jóaka­ratot tapasztaltuk, amely arra irányul, hogy Csehszlovákiával jószomszédi viszonyt teremtse­nek, s a kapcsolatokat javítsák és intenzívebbé tegyék. Látoga­tásunknak ez a nagy pozitívu­ma. montinatnám: fő eredmé­nye. • Milyen területeken lehet tovább fejleszteni a kapcsola­tokat és az együttműködést? — Azt mondhatjuk, hogy csaknem minden területen van mit javítani. Csehszlovákia a szocialista közösség, a Varsói Szerződés és a KGST tagja, az NSZK a NATO és az Európai Gazdasági Közösség tagja. Eze­ket a különbségeket nem lehet megszüntetni, nem lehet figyel­A Szakszervezeti Világszövetség kongresszusa előtt Alekszej Sibajev nyilatkozata a prágai tanácskozás jelentőségéről (ČSTK) — A Szakszervezeti Világkongresszus közelgő IX. kongresszusa fontos lépést je­lenthet és kell is jelentenie a szakszervezeti világmozgalom egységesítéséhez vezető úton — jelentette ki Alekszej Siba­jev, a Szakszervezetek Össz- szövetségi Központi Tanácsá­nak elnöke, aki a szovjet kül­döttség élén tegnap Prágába érkezett. A Szakszervezeti Világszövet­ségnek a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalom megszilárdí­tásával kapcsolatos feladata állandóan növekszik. A szövet­ség a közös érdekek és célok alapján fejt ki tevékenységet a dolgozók egyesítése érdekében, a békéért és a leszerelésért folytatott küzdelme támogatás­ra talál és megérdemelt tisz­teletet vált ki a széles néptö­megekből, szögezte le Alekszej Sibajev. A szovjet közvélemény meg­győződése, hogy a prágai fó­rum bebizonyítja a Szakszer­vezeti Világszövetség haladó jellegét. Ez a szervezet hatá­rozottan osztályjellegű, olyan szervezet, amely a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban a békéért, a feszültség enyhíté­séért, az újabb tömegpusztító fegyverek gyártása ellen a de­mokráciáért és a szociális ha­ladásért folyó harcban az él­vonalban küzd. A szovjet szakszervezet a többi szocialista ország szak- szervezetével együtt ismételten állást foglalnak a Szakszerve­zeti Világszövetség tevékenysé­gének kibővítése, elmélyítése és tökéletesítése mellett, ami hozzájárulna a különböző ho­vatartozási! és orientációjú szakszervezetek egyesítéséhez és a szövetség tevékenysége hatékonyságának növeléséhez. A prágai fórumra küldöttsé­günk „nagy lelkesedéssel uta­zik, mert mindig készek va­gyunk olyan akciókon részt venni, melyek célja a külön­böző nézetű és állásfoglalású nemzetközi és nemzeti szak- szervezetek eg'fviáshoz való közelebb hozása — jelentette ki Alekszej Siba;ív. men kívül hagyni. Ennek elle­nére azonban a politika, a gaz­daság, a kultúra és a sport terén, valamint más területeken nagy lehetőségek vannak, ame­lyeket ki akarunk használni az együttműködés fejlesztésére. Megállapodtunk abban, hogy a politika terén gyakoribbá tesz- szük az érintkezést. Például a két kormány külügyminiszte­reinek minden évben találkoz-! niuk kellene. Scheel köztársa­sági elnök Csehszlovákiába szó­ló meghívást fogadott el, Schmidt szövetségi kancellár­nak pedig jövőre kellene ha­zánkba jönnie. Az NSZK kor­mányának több minisztere láto­gat Csehszlovákiába és a cseh­szlovákiai miniszterek viszonoz­zák majd látogatásukat. A gya­koribb politikai érintkezés le­hetővé teszi a megbeszélések folytatását, a kapcsolatok javí­tása útjainak keresését. A gazdasági együttműködés terén nagyon fontos, hogy ré­szünkről is és az NSZK részé­ről is megvolt az ezirányú készség és konkrét lépésekben (Folytatás a 3. oldalon) Az együttműködés bővítése (ČSTK) — Berlinben tegnap Tomáš Trávníček, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke és Wer­ner Kirclihoff, az NDK Nem­zeti Frontja Nemzeti Tanácsá­nak alelnöke aláírta a két nemzeti front közötti együtt­működésre vonatkozó egyez­ményt. A dokumentum tartalmazza a két szervezet közötti együtt­működés továbbfejlesztésének alapelveit s a két nemzeti front tevékenységével, akciói­val és kezdeményezéseivel kap­csolatos kölcsönös információ- cserét. A dokumentum feltéte­lezi a tömegpolitikai tevékeny­séggel összefüggő intenzív ta* pasztalatcserét főleg arra vo­natkozólag, hogy a CSKP XV. kongresszusán és az NSZEP IX. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok megvalósításában ho­gyan vesznek részt ezek a szervezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom