Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-14 / 103. szám, péntek

Ä XI. plénum szellemében A JÁRÁSI PÄRTKOWFERENCIA KÜLDÖTTJE Zahorcsek Zoltánnal, a Per- betei Efsz (Pribeta) 72-tagú pártalapszervezetének elnökével a szervezet munkájáról és ar­ról beszélgettünk, hogyan tesz­nek eleget a perbetelek azok­nak a feladatoknak, melyek a CSKP KB XI. ülése által meg­jelölt teendőkből rájuk hárul­nak. A 4000 lakosú község min­den kommunistája a szövetke­zet alapszervezetébe tartozik, kivéve a tanítókat, akiknek kü­lön szervezetük van. A szövet kezet alapszervezete tehát a község fejlesztésével, a helyi lömegszervezetek fellendítésé­vel is törődik. A szervezet 36 éves elnöke nagy elfoglaltság­gal járó tisztségét 1969-től lát­ja el. A kommunista pártnak 1961-tol tagja. Vagyis még a tornaijai f Šafárikovo) mezőgaz­dasági szakközépiskolában elő­legezték neki a bizalmat. Azóta elvégezte a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetemét. Rajta kívül az alapszervezetben még négy tag végezte el az esti egyetemei. Egy pedig Moszkvá­ban egyéves tanfolyamon vett részt. A XI. plénum határozatai­ról beszélve előbb a tagfelvétel­re terelődik a szó. — jelenleg 5 tagjelöltünk van — mondja az elnök —, de eb­ben az évben még három fiatalt szeretnénk felvenni. A XIV. pártkongresszus óta 17 tagjelöl­tet vettünk fel. Ránk tehát nem érvényes a XI. plénumnak az a megállapítása, hogy nem min­den szervezetben tesznek eleget a lagság fiatalítása és a minő­ség javítása követelményének, bár volt idő, amikor a mi szer­vezetünk is elhanyagolta ezt a kérdést. Ennek káros következ­ményét most érezzük, hiszen szervezetünk jobbára csupa idős és csupa fiatal tagból áll. Az át­lagéletkor 48 év. Nagy gondol okoz az is, hogy szervezetünk­nek mindössze 7 nőtagja van. A (elüllek közt egy nő sincs. A tűik politikai aktivizálása ná­lunk egyelőre igen nehezen megy. Bizonyos eredmények azonban vannak, hiszen az isko­lai pártszervezet, a SZISZ, a Vö röskereszt s természetesen a Nöszövetség helyi szervezeté- nek az élén nők állnak. A párt- szervezet a tagfelvétel terén a jövőben az efsz-ben dolgozó fia­tal nőkre szeretné irányítani a figyelmet. Annál is inkább, mi­vé) a szövetkezet 568 dolgozó­ja közül 226 nő. A helyi tömegszervezelek te­vékenysége eredményes. Ennek is köszönhető, hogy a Februári Győzelem tiszteletére a község- beu a pártszervezet irányításá­val 12 akciót rendeztek, és nyolc politikai előadást tartot­tak. A 80 tagú ifjúsági szerve­zetnek nemcsak kulturális, ha­nem politikai rendezvényei is sikeresek. Igen népszerű a fia­talok népi tánccsoportja és dzsesszbalettegyüttese. A Nőszövetség 75 tagú helyi szervezetének rendezvényei kö­zül kiemelkedik az immár ha­gyományosan évente megrende­zésre kerülő kézimunka-kiállí­tás, mely olyan népszerű, hogy a környező falvakból is bene­veznek rá az ügyes kezű asz- szonyok. A kiállítást mindig március 8-án nyitják meg, s egy hétig tart nyitva. Látogatói közt természetesen asrocsak nők vannak, hanem férfiak is. A kiállítás győzteseit a nézők sza­vazata alapján állapítják még. A győztesek oklevelei kapnak. A szervezet egyéb rendezvényei közüi említést érdemel a szabó­varró- és á főzőtanfolyam is. A Vöröskereszt helyi szeme zetének csaknem 300 tagja van. A szervezet rendszeresen tart egészségvédelmi előadásokat es véradókat toboroz. Tagjai kö zül heien jánsky emlékérmet kaplak, vagyis több mint tízszer adlak vért. A pártszervezet egyik legfon­tosabb feladatának tartja a szín­vonalas párt oktat ás biztosítását. A tagok alapfokú oktatásban ré­szesülnek. Mind a négy elő adó az alapsžervezét tagja. Most gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Eddig öt előadást tartottak meg. A párttagjelöltek nemcsak az alapkörben hallgat­nak előadásokat, hanem Komá­romban (Komárno) részt vesz­nek a járási pártbizottság ál­tal szervezett oktatáson is. — A XI. plénuníon sok szó esett a pártfeladatokról. Az alapszervezet tagjai milyen konkrét párt feladatokat telje sítenek? — Minden egyes tagunk (ki­véve az idős betegeket) kap konkrét feladatot — válaszolja az elnök. — Van, aki vezetősé­gi tag valamelyik tömegszerve­zetben, vagy tagja a hnb plénu- mának, a szövetkezet vezetősé­gének stb. A feladatok teljesíté­sét egyenként értékeljük s az értékelésről az évzáró taggyűlé­sen beszámolunk. Általában elé­gedettek lehetünk a feladatok teljesítésével, de előfordult, hogy valakit más feladattal kellett megbíznunk. A CSKP KB XI. ülése a partcsoportok munkájának javí­tására is felhívta a figyelmet. A perbetei szövetkezet alapszer­vezetében (a munkahelyek sze­rint) ö pártcsoportot hoztak (.étre. így minden munkahelyen vau párttag. — Pártcsoport jóinknak job­ban ki kellene venniük a részü­ket a termelési feladatok ru­galmas megoldásából — mond­ja önbírálólag Zahorcsek Zol­tán. — Erre az alapszervezet februárban megtartott évzáró taggyűlése is rámutatott. Termelési eredményeit tekint­ve a 3000 hektáron gazdálkodó efsz a járás közepes földműves- szövetkezetei közé tartozik. Fő­leg gabonaneműeket (búzát, ku­koricát) és cukorrépát termesz­tenek. A közös gazdaság állat­tenyésztése elsősorban szarvas- marba- és sertéstenyésztésre irányul. Tehenük 720, sertésük 4000 (ebből öfiO anyasertés) van. A pártszervezetnek (mivel falusi szervezet nincs Perbetén) a lakosság aktivizálásával istö rődnie kell. Ezzel kapcsolatban a/, elnök megjegyzi: — A lakosság aktivitása az utóbbi időben kezd fellendülni. Főleg az óvodaépítés óta. Ebben az évben szeretnénk átadni rendeltetésének az új óvodát. Beszélgetésünk végén ezt mondta az alapszervezet elnö­ke: — Sokat várok a komáromi járási pártkonferenciától, mely­nek határozatait lebontjuk a saját feltételeinkre, s hozzálá­tunk teljesítésükhöz. FÜLÖP IMRE A SZOCIALISTA MUNKAMEGOSZTÁS ELŐNYEI 1978. IV. 14. S okoldalú együttműködé­sünk fejlesztése a KGST- országok kai lényeges szerkezeti változásokat idéz elő iparunk­ban, hosszú távon befolyásolja nagyberuházásaink irányát, és kedvező feltételeket teremt a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. Ezért a hatodik ötéves tervidőszakban az eddi­ginél nagyobb gondot kell for­dítanunk népgazdaságunk terv­szerű fejlesztésére és hatékony­ságának növelésére. Az 1976—1980-as évek tervei­nek egybehangolása tel jes mér­tékben tükrözi a tagállamok gazdasági fejlődésének meny- nyiségi és minőségi változásait. Népgazdaságunk gyors fejlődése lehetővé teszi az egyes orszá gok gazdasági színvonalának fokozatos kiegyenlítődését, meg­változtatja az ipari termelés struktúráját, a fogyasztás ala­kulását és összetételét. Ennél­fogva a KGST-tagországok zö­me képes teljes mértékben ki­aknázni saját nyersanyagforrá­sait, s mind jobban mérsékel­heti a gépipari gyártmányok be­hozatalát a tőkés piacokról. Gyártmányaink műszaki para­méterei a termelés számos te­rületén megfelelnek igényeink­nek. Természetesen, ha meg akarjuk tartani és bővíteni akarjuk pozícióinkat a KGST- tagországok, valamint a tőkés­államok piacain, Javítanunk kell gépipari termékeink minőségét, emelnünk műszaki színvonalát, le kell rövidítenünk a szállítá­si határidőket. A minőségi változások meg­nyilvánulnak az integrációs fo­lyamatokba történő beilleszke­dés fokában és intenzitásában, d kölcsönös együttműködés komplex jellegében, formáiban és módszereiben. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésékor ab­ból indulunk ki, hogy továbbra is a KGST-tagországokkal való sokoldalú együttműködés és a gazdasági integráció fejlesztése a legfontosabb. A termelés sza­kosítására és kooperációjára vo­natkozó számos aláírt és feldol­gozás alatt álló szerződést, il­letve javaslatot kezdetnek kell tartanunk, mivel még távolról sem aknáztuk ki gazdaságunk­nak és a többi szocialista or­szág gazdaságának lehetőségeit. Ezen a területen még nagy tar­talékaink vannak, amelyeknek felhasználása lehetővé tenné ál­talában az együttműködés és az áruforgalom fejlesztése ütemé­nek meggyorsítását. Mindez niég nagyobb mértékben vonat­kozik a Szovjetunió gazdaság* iránti viszonyunkra. Az 1976—1980-as évek nép- gazdasági tervei egyeztetéséből és a szocialista gazdasági in­tegrációból következő feladatok már szerepelnek éves terveink­ben, s teljesítésükről az irányí­tás minden fokán gondoskod­nak. Elsősorban a központi ter­vező szervek felelnek e felada­tok globális, sikeres teljesítésé­ért. Az ágazatközi nemzetközi szocialista munkamegosztás el mélyítése, a termelés szakosí­tásának és kooperációjának bő­vítése elképzelhetetlen a mi­nisztériumok és a vezérigazga* lóságok dolgozói széles köré­nek részvétele nélkül. Ezen a területen is minden javaslatnak megfontoltnak kell lennie és összhangban kell állnia gazda­ságunk fejlesztésének tervszerű szükségleteivel. A z az igény, hogy gazda­sagunkat jobban bekap­csoljuk a szocialista gazdasági integráció folyamatába, elsősor­ban megkívánja az új hozzá­állást, minden vállalatban és üzemben az export céljait szol­gáló igényes légkör megterem­tését. Az adott szakaszokon a kommunisták feladata, hogy élére álljanak a KGST-tagor­szágokkal folytatott gazdasági együttműködés minden új és igényelt követelménye megva­lósításának, és az Irányító gaz­dasági szférában, a tudomány­ban és kutatásban, a termelés­ben, valamint a külkereskede­lemben ennek a területnek jó példáiból induljanak ki. LADISLAV HAMOUZ, a CSKP KR dolgozója A príbranti uránércbanya egyik kiváló kollektívája a La­dislav Kasan vezette lO-tagú szocialista mnnkabrigád, a CSKP megalapítása 50. évfordulójának munkabrigádja cím tulajdonosa. A kollektíva tagjai nehéz geológiai körülmé­nyek között is kiemelkedő inunkaeredményeket érnek el. A képen: Ladislav Kasan brigádvezető (baloldalt) és Wal­ter Chwojka, a 12. bányaszakasz vezetője megbeszéli e munkát. (Felvétel: L. Hajský — ČTK) A HET LECIOBB KOZŰTT Fokozzák a politikai nevelés hatékonyságát a Kelet-szlovákiai Vasműben Több mint 400 PüCLAIN f¥ Í5,2 típusú kotrógépet gyártanak az idén a Dubnica nad Váhoni-i Nehézgépipari Üzemben. Felvé­telűnkön: Peter Bagin és Pavol Lauftin a kotrógép szerelése kősben. (CSTK — Gabíio felv.) „A Kelet szlovákiai Vasmű válla lati pártszervezetének munkáját ma már szinte el sem lehet képzelni a pótolhatatlan segítőtárs, a politikai nevelés kabinetjének igen jó! bevált tevékenysége nélkül..." Ezt az idézetet a Kelet szlo­vákiai \rasm&. vállalati konfe­renciáján elhangzott beszámo­lóból vettem. A kabinet külde­téséről, illetve konkrét tevé­kenységéről vezetője, Štefan Malinovský elvtárs tájékozta­tott. — Nincs olyan területe a po­litikai nevelésnek és a népsze­rűsítő propagandamunkának a Vasműben, ahol a szervezés és a kivitelezés terén ne játszana fő szerepet kabinetünk. Az itt dolgozó munkaközösség az előadó-testület tagjaival együttműködve gondoskodik az előadások, szemináriumok és egyéb, ezzel összefüggő ren­dezvények előkészítéséről. Például a múlt év folyamán száztíz szemináriumot szervez­tünk a Vasműben, pártpoliti­kai, de szakszervezeti és az if­júságot érdeklő témakörökkel kapcsolatban is. Ezenkívül sok százra tehető az évenként megrendezésre kerülő előadá­sok, beszélgetések száma. Eze­ket a vállalati pártbizottság politikailag, szakmailag kép­zett előadói vezetik már ne­gyedik esztendeje. Ez a mód­szer a mi esetünkben nagyon jól bevált. • Hány előadó működik a vál­lalati pártbizottság mellett? — Tíz csoportban kilencven­ötén dolgoznak olyan elvtár­sak, akik a legigényesebb elő­adások megtartására is alkal­masak. Ök tartják az előadáso­kat a Marxizmus—Leninizmus Esti' Egyetemén, amelyet éven­te átlagosan hetvenen végez­nek el. Az utóbbi két év alatt százhatvanan végezték el a pártoktatásnak ezt a formáját. További kedvező módszernek bizonyult nálunk az előadók­nak a kabinet által megren­dezett nyári' tanfolyamokon tör­előkészítése. Ez abban nyilvánul meg, hogy minden előadó már két hónappal a pártoktatási év megkezdése előtt megtudja, melyik csoport­ban fog dolgozni, megismeri tevékenységi körét, és lehető­sége van arra, hogy a meg­adott témakörökre alaposan felkészüljön. Ez az ún. nyári előkészítés egy-egy hétig tart, melyen közel négyszáz előadó vesz részt. • Milyen egyéb irányú tévé kenységet fejt ki a kabinéi? — Kabinetünk javaslatára ná­lunk is meghonosodott a fiatal tagjelöltek külön iskoláztatása, amely szintén egy-egy hétig tartó időszakban történik. Ed­dig 784 tagjelölt vett részt úz általunk szervezett politikai ok­tatáson. Ennek elvégzése után a tagjelöltek a Vasmű vállalati pártszervezetének és gazdasági vezetőségének képviselőivel megrendezett beszélgetéseken vesznek részt, s megismerked­nek — érdeklődésüknek, kíván­ságuknak megfelelően — a Vasmű politikai, gazdasági éle­tével, feladataival. Tervünkben szerepel a pártbizottságok új tagjainak felkészítése, a tiszt­ségviselés gyakorlati munkájá­val kapcsolatos tennivalók is­mertetése. Tanfolyamokat szer­vezünk az agitáciős kollektí­vák vezetői, az agitátorok,- a párlcsoportvezetők,- 'valamint a* alapszervezetek ideológiai mun­kájáért felelős alelnökök ré­szére. • A kabinetnek elegendő é* megfelelő politikai irodalom áll rendelkezésére? — Tudatában vagyunk an­nak, hogy kabinetünk munká­jának hatékonysága, színvona­la nagymértékben függ a szük­séges politikai irodalom válasz­tékától, annak lehetőségétől, hogy az érdeklődők megtalál­ják-e a keresett forrásmunká­kat. Ezért igen nagy gondot for­dítunk arra, hogy a kabinetünk könyvtárában a közeljövőben legalább húszezer kötet áll­jon rendelkezésre a politi­kai irodalmi művekből. Bővít­jük a politikai irodalom pél­dányszámát az üzem könyvtá­raiban. Ezzel párhuzamosan nö­veljük a politikai nevelés ka­binetjeinek számát a Vasmű egyes ütemeiben is. Jelenleg a vállalatin kívül a hengerdében és a karbantartó üzemben mű­ködik kabinet, kialakulóban van a Vasmű szakmunkásképző intézetében, és más üzemekben is sor kerül kabinet létesíté­sére. A Kelet-szlovákiai Vasmű vál­lalati pártbizottsága mellett működő politikai nevelés ka­binetje munkaközösségének el­ismerést érdemlő, jó munkájá­ról már hallottunk, erről szó esett a vállalati pártkonferen­cián is. Sikeres munkájukat bizonyítja az a tény is, hogy a Vasmű kabinetje is ott sze­repel az országban kiválasztott hét legjobb kabinet között, amelyek tapasztalataink álta­lánosítására felmérések után kerül sor. A Vasmű politikai és gazda­sági vezetői messzemenően tá­mogatják a kabinetben dolgo­zó munkaközösséget, mert jól tudják —• s ezt a gyakorlati élet is bizonyítja hogy az eddigi gazdasági sikerek elé­résében igen jelentős szerepet játszott eddig is a dolgozók politikai öntudatra nevelése. E feladat megvalósításában valóban a kabinet játszotta a főszerepet, együttműködve az egyes üzemi pártszervezetek­kel. A jövőben a kabinet az eddigieknél is fokozottabb mér­tékben vállalja ezt a szerepet, hiszen rövidesen új, korszerűbb helyiségekbe költözik. KULIK GELLÉRT Zahorcsek Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom