Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-14 / 103. szám, péntek

Üdvözlő távirat Gustáv Husák hazaérkezett az NSZK-ban tett hivatalos látogatásáról (ČSTK.) >—i Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a Norvég Kommu­nista Párt XVI. kongreszusának üdvözlő táviratot küldött, amely egyebek között megállapítja: Pártunk és Csehszlovákia né­pe a mély barátság érzésétől áthatva nagyra értékeli párt­juknak a norvég munkásosz­tály érdekeiért és jogaiért, a monopóliumok gazdasági és politikai hatalma ellen, a bé­kéért, a demokráciáért és a norvég társadalom szocialista IČSTK] — A Nemzetbiztonsá­gi Testület napja alkalmából tegnap délután a prágai Sme­tana Színházban ünnepi gyűlést tartottak a Szövetségi, a Cseh és a Szlovák Belügyminiszté­rium szolgálati és párttisztség­viselői. A találkozón párt- és kormányküldöttség vett részt )aromír Obzinának, a CSKP KB tagjának, szövetségi belügymi­niszternek vezetésével. A dele­gáció további tagjai voltak: Eugen Turzo, a CSKP KB osz­tályvezetője, Josef Jung cseh és Stefan Lazar szlovák belügymi­niszter. Ünnepi beszédében Obzina elv- társ méltatta a Nemzetbiztonsá­gi Testület tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a testület 33 évvel ezelőtt történt megala­pítása óta védelmezi szocialista társadalmi rendszerünket és a dolgozók vívmányait. Ezenkívül foglalkozott a XV. pártkongresz­(Folytatás az 1. oldalról j csaknem 200 küldöttet delegál­tak a Csehszlovák Szocialista Akadémia májusban sorra ke­rülő II. kongresszusára. A kongresszus szünetében a Szlovák Szocialista Akadémia újonnan megválasztott Központi Bizottsága, valamint Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­ga megtartotta első ülését. Az ülés résztvevői megválasz­tották a Szlovák Szocialista Akadémia Központi Bizottságá­nak 19 tagú Elnökségét és ve­zető tisztségviselőit. Az Akadé­mia Központi Bizottságának el­nöke ismét Pavel Paška, vezető titkára pedig Peter Flašík lett. Jaroslav Bínát, Juraj Cúthot és Jozef Mravíkot az Akadémia Központi Bizottságának alelnö- keivé, Emil Langošt pedig a Szlovák Szocialista Akadémia Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökévé válasz­tották meg. A kongresszus végén a részt­vevők határozatot fogadtak el, amely a CSKP XV. és az SZLKP átalakításáért’ vívott fáradhat latJan harcát. Meggyőződésünk: a norvég kommunisták sokéves küzdel­mének forradalmi hagyományai garantálják, hogy a kongresz- szusuk által elfogadásra kerülő politikai irányvonal tovább erő­síti az imperializmus ellen ví­vott közös harcunkat, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítására irányuló tö­rekvésünket a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján. szus határozatainak megvalósí­tásából adódó, a pártunk és ál­lamunk közbiztonsági politiká­jával kapcsolatos új feladatok­kal. Ezt követően a Nemzetbizton­sági Testület tagjainak érdem­rendeket és kitüntetéseket adott át, amelyeket sokéves si­keres és áldozatkész munká­jukért Gustáv Husák köztársa­sági elnök adományozott ne­kik. Az ünnepi gyűlés a Rómeó és Júlia című balett előadásával ért véget. Jaromír Obzina szövetségi belügyminiszter fogadta a népi milícia küldöttségét, amelyet Miroslav Novák, a népi milícia törzskarának parancsnoka veze­tett, valamint hazánk minden kerülete kiváló dolgozóinak küldöttségét is. legutóbbi kongresszusán elfoga­dott határozatokkal összhang­ban az Akadémia tagjainak fi­gyelmét a mindennapos politi­kai nevelő és propagandamunka minőségének további javítására irányítja. A kongresszus résztvevői üd­vözlő levelet küldtek az SZLKP Központi Bizottságának, ebben biztosítják a Központi Bizottsá­got arról, hogy továbbra is me­ríteni fognak a forradalmi ne­velés úttörőinek haladó hagyo­mányaiból, az SZSZK és a töb­bi szocialista országban műkö­dő testvérszervezetek gazdag tapasztalataiból, s megteremtik a feltételeket tevékenységükben a bíráló igényesség érvényesí­téséhez, a munka javításához és hatékonyabbá tételéhez. A Jelenlevők nyilatkozatban ítélték el az Egyesült Államok imperialista köreinek azt a tö­rekvését, hogy megkezdjék a neutronbomba gyártását. A kora délutáni órákban a Szlovák Szocialista Akadémia kongresszusa befejeződött. (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia számára egyike a legjobb, leghozzáférhetőbb ten­geri kapuknak, amelyek lehe­tővé teszik számunkra az ösz- szeköttetést a világgal. Ezért természetes, hogy az önök vá­rosa mindig fontos szerepet játszott az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok terü­letén. Ez mindkét felet köte­lezi, és ugyanakkor lehetőséget nyújt számukra, hogy még szorosabban együttműködjenek. Hiszen a jelenlegi világban egyre növekszik a nemzetközi gazdasági együttműködés jelen­tősége. Ez az együttműködés fontos tényezője a gazdasági és a tudományos-műszaki fej­lődésnek és az emberek élet- színvonala megjavításának. Nö­vekszik fontossága úgy is, mint olyan tényezőé, amely elősegíti az államok közötti kapcsolatok fejlődését és sta­bilitását a társadalom életének számos területén. Ezt is szem előtt tartjuk, amikor arról be­szélünk, hogy a saját érde­künkben a gyakorlatban, a mindennapi életben érvényesí­teni kell a jószomszédi együtt­élés elveit. HANS-ULRICH KLOSE POHÁRKÖSZÖNTÖJE Hans-Ulrich Klose főpolgár­mester üdvözölte Gustáv Husá- kot, és megállapította, hogy csehszlovák államelnöknek ez az első látogatása Hamburgban. Ezzel kapcsolatban megemlítet­te, hogy Hamburg Hanza-város és Csehország kereskedelmi kapcsolatai a középkorba nyúl­nak vissza. Hamburg ma Is fontos, sőt talán a legfonto­sabb kikötő és kereskedőváros a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság számára, mondotta. Megállapította, hogy a második világháború után felmerült ne­hézségeket a város vezetőségé­nek sikerült a jövőbe irányuló politikával leküzdenie. Ez a po­litika abból indul ki, hogy min­den nehézség ellenére érvénye­síteni lehet a természetes, eb­ben az esetben gazdasági érde­keket, az emberiség javára utat nyitni és ezt nyitva tarta­ni. A hamburgi szenátus elnöke emlékeztetett arra, hogy abban az időben, amikor a Csehszlo­vákiával és más kelet-európai országokkal való kapcsolatok­nak ez a politikája kibontako­zott, a hamburgi szenátus egé­szen más összetételű volt, mint a jelenlegi politikai konstellá­cióban. Ezt azért említette meg, mint mondotta, mert hangsúlyozni kívánta, hogy az akkori „Elba-politikát“ a ham­burgi szenátusban képviselt valamennyi párt közösen alakí­totta ki. Hangsúlyozta, hogy eb­ből a szempontból Hamburg ré­gebbi hagyományokkal rendel­kezik, mint maga a szövetségi köztársaság. Véleményem szerint, mondot­ta, vannak emberek, akik kez­dettől fogva nem voltak hívei az enyhülési politikának, vagy túlhajtott illúziókat tápláltak iránta. Az enyhülési politika igyekszik lépésről lépésre le­küzdeni és kiküszöbölni a prob­lémákat, amelyek elválasztanak minket és kibontakoztatni a kölcsönös együttműködés lehe­tőségeit. Beszédének végén kifejezte reményét, hogy a jövőben is si­kerül fenntartani és továbbfej­leszteni a jószomszédi kapcso­latokat. A HAMBURGI REPÜLŐTÉREN A hamburgi szenátus által tiszteletére 'adott ebéd után Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke kísé­retével a hamburgi repülőtérre hajtatott. A csehszlovák és az NSZK-zászlókkal feldíszített re­pülőtéren a csehszlovák ven­dégeket hamburgi vendéglátóik búcsúztatták. Az II.—62 mintájú különre- pülőgép ezután fedélzetén Gus­táv Husák elvtárssal és kísére­tével felszállt, és Prága felé vette az irányt. A különrepülő- gépet a csehszlovák határig az NSZK légierejének egy dísz­százada kísérte. TÁVIRAT A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL Gustáv Husák a repülőgép fedélzetéről táviratot küldött Walter Scheelnek. A táviratban ez áll: Tisztelt Szövetségi Elnök Úr! Engedje meg, hogy országá­ból távozva őszinte üdvözlete­met küldjem önnek és még egyszer köszönetemet fejezzem ki a vendéglátásért, amelyben a Németországi Szövetségi Köz­társaságban tett látogatás al­kalmából engem és kísérete­met részesítettek. Meggyőződésem, hogy láto­gatásunk, valamint önnel, Hel­mut Schmidt szövetségi kancel­lár úrral és más politikai és gazdasági vezetőkkel tartott megbeszéléseink és tanácsko­zásaink hozzájárulnak orszá­gaink együttműködése, vala­mint a jószomszédi kapcsola­tok további fejlesztéséhez, a béke megszilárdításában Euró­pában és az egész világon. Tisztelt Szövetségi Elnök Űr, felelősségteljes munkájához to­vábbi sikereket kívánok önnek. ÜNNEPSÉG A NEMZETBIZTONSÁGI TESTÜLET NAPJA ALKALMÁBÓL BEFEJEZŐDÖTT A SZLOVÁK SZOCIALISTA AKADÉMIA KONGRESSZÜSA Nőtt az FSZM tekintélye (Folytatás az 2. oldalról) szervezetek tagjai és az ösz- szes dolgozók javára fordítot­tak. Jelentős mértékben meg­növekedtek azok a források is, amelyekről a szakszervezetek a vállalatokban és az üzemek­ben legalább részben döntenek. Növekedett azoknak az eszkö­zöknek a nagysága, amelyeket a szakszervezeti szervek a dolgozók üdültetésére és kul­turális tevékenységére fordíta­nak. A CSKP XV. kongresszusa joggal méltányolta azt a támo­gatást, amelyben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom pár­tunk politikáját részesíti. Fo­kozódott a szakszervezetek szerepe a szocialista demokrá­cia elmélyítése, a dolgozók irányításban való részvételé nek kiszélesítése és mindazon kérdések megvitatása és meg­oldása terén, amelyek népünk életét és munkáját érintik, ösz- szegezve elmondhatjuk, hogv a két világkongresszus közti idő szakban a csehszlovákiai szak- szervezetek belső helvzete je­lentős mértékben megszilár­dult, növekedett a szocialista társadalom fejlődésére gyako­rolt hatásuk, s ennek eredmé­nyeképpen fokozódott a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom tekintélye a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk az elért eredményekkel. Az egyre i"énvesebb feladatokkal szem- 1 n-'.-rvR tudatosítjuk szakszer- vazeW munkánk fogyatékossá­gait, gyenge pontjait és prob­lémáit. Ezért készen állunk ar­ra, hogy továbbemeljük a mun­ka színvonalát. Ezeket a problémákat a szak- szervezetek tevékenységének új, bonyolult körülményei és azok az új feladatok okozzák, amelyek a fejlett szocialista társadalom építéséből hárulnak a szakszervezetekre. Eltérő a tisztségviselők felkészültségé­nek és áldozatkészségének a mértéke, nem mindig használ­ják fel eléggé a szakszerveze­tek hatalmas lehetőségeit és a szakszervezeti tagok alkotó erejét. A szakszervezeti mun­ka hatékonyságának gyorsabb növelését akadályozza a forma­lizmus, a bürokratikus munka- módszerek alkalmazása. Ezekkel a problémákkal és megoldásukkal behatóan fo­gunk foglalkozni a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának 4. plenáris ülésén, amely konk­rét választ fog adni pártunk Központi Bizottsága 11. ülésé­nek határozataira, pártunknak arra az elvárására, hogy szün­telenül emeljük munkánk szín­vonalát. • A két világkongresszus köz­ti időszakot nagy nemzet­közi aktivitás jellemezte. A nemzetközi feszültség eny­hülése egyúttal erősítette az osztfilyhareot a tőkésorszá­gokban. Ez természetesen a szakszervezeti mozgalomban is visszatükröződött. Ho­gyan járultak hozzá a cseh­szlovákiai szakszervezetek a szakszervezeti mozgalom nemzetközi fejlesztéséhez? — A csehszlovákiai szak- szervezetek azon fáradoztak, hogy tevékenyen előmozdítsák a nemzetközi együttműködés fejlesztését. Említsük meg erő­feszítéseinknek legalább a leg­fontosabb területeit és formáit. Sokféle módon részt vettünk azon szakszervezeti szerveze­tek együttműködésének és kö­zös magatartásának a kialakí­tásában, amelyek valóban a dolgozók érdekeit védik, tekin­tet nélkül arra, milyen nemzet­közi szakszervezeti tömörülés­hez tartoznak. Nagyon aktívan vettünk részt a világ összes dolgozóit, főleg a nem szocialista orszá­gokban élő dolgozókat foglal­koztató konkrét kérdések meg­oldásában. Elsősorban a mun­kásság és a többi dolgozók olyan társadalmi érdekeire gondolok itt, mint a békeharc, a faji megkülönböztetés elle­ni küzdelem, az emberi és a munkakörnyezet védelme. Az elmúlt években számos meg­győző példa bizonyította be, hogy a csehszlovákiai szak- szervezetek hatékonyan szoli­dárisak a tőkés és a fejlődő országok szakszervezeti dolgo­zóival. Ez a politika területén, valamint az ezeknek a szerve­zeteknek nyújtott konkrét anyagi és műszaki segítségben is megnyilvánult. E szolidari­tás bizonyítéka az a segítség, amelyet népünk nyújtott és nyújt Vietnam hősi népének, a chilei dolgozóknak, valamint más latin-amerikai, afrikai és ázsiai országok dolgozóinak. Rendkívül nagy gondot for­dítottunk az egész említett idő­szakban arra, hogy a csehszlo­vákiai szakszervezetek kive­gyék részüket a Szakszervezeti Világszövetség munkájából, te­vékenységének fejlesztéséből és erősítéséből, a VIII. Szak- szervezeti Világkongresszus határozatainak teljesítéséből. Jelentős mértékben fejlődtek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a külföldi szak- szervezetekkel kiépített kap­csolatai is, s ma már több mint 130 szakszervezeti szervezettel tartunk fenn rendszeres kap­csolatot. Jelentős mértékben elmélyítettük és továbbfejlesz­tettük a Szovjetunió és a többi szocialista ország szakszerve­zeteivel való együttműködést. Mindez megnyilvánul a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lomnak a csehszlovákiai szak- szervezetek iránti viszonyában is. Ezt bizonyítja a Szakszer­vezeti Világszövetség általános tanácsának az a döntése is, hogy a IX. Szakszervezeti Vi­lágkongresszust Prágában ren­dezik meg. A kongresszus je­lentőségét és a rajta megvita­tásra kerülő kérdések fontos­ságát bizonyítják azok a doku­mentumtervezetek, amelyeket széles körű nyilvános vitára bocsátottak. Mindez a kong­resszuson való nagyarányú részvételben is megnyilvánul. Mostanáig a világ 140 orszá­gának több mint 350 szakszer­vezeti szervezete és tömörülése jelentette be a IX. világkong­resszuson való részvételét. Ezért feltételezhetjük, hogy a soron következő kongresszus azzal a törekvésével vonul be a nemzetközi szakszervezeti mozgalom történetébe, hogv megteremtse minden ország szakszervezeti dolgozóinak ak­cióegységét és közös magatar­tását a társadalmi haladásért és a békéért vívott harcban, és hogy ez az egész világ dolgo­zói szolidaritásának kongresz- szusa lesz. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a csehszlovákiai dolgozók által a Szakszerve­zeti Világszövetség iránt tanú­sított pozitív viszony szimbólu­ma az az új épület, amelyet a kongresszus megnyitásának előestéjén azzal az óhajjal adunk át a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek, hogy e szövet­ség méltó székháza és olyan hely legyen, ahol számos ta­lálkozóra kerül majd sor és ahol sok határozatot fogadnak majd el a világ munkásságá­nak és többi dolgozóinak ér­dekében és Javára. OE 1978. IV. 14. 2 VIETNAM AZ IGAZSÁGOS RENDEZÉSRE TÖREKSZIK A VSZK nagykövetének prágai sajtótájékoztatója (ČSTK) — Nguyen Tien Thong, a VSZK csehszlovákiai nagykövete tegnap Prágában sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a Vietnami Szocia­lista Köztársaság és a Demok­ratikus Kombodzsa kapcsolatai­ról — Kormányunk és népünk ál láspontját — mondotta beveze­tőben — a Vietnam és Kam­bodzsa közötti viszony rendezé sével kapcsolatos jó szándékun­kat világosan kifejezte kormá­nyunk 1977. december 31-én és 1978. február 5-én kiadott nyi­latkozata. Ezek az állásfoglalá­sok rokonszenvre és támogatás­ra találtak a szocialista orszá­gokban és a világ közvélemé­nyénél. Ha a kambodzsai fél a két ország kapcsolatait valóban rendezni akarná és elfogadná kormányunk javaslatait, ame lyeket az említett nyilatkozatuk tartalmaznak, akkor a határ­kérdést és a kapcsolatok kérdé­sét következetesen rendezni le­hetne a két ország népe hagyo­mányos barátságának szellemé­ben. A nagykövet a továbbiakban figyelmeztetett arra, hogy a kambodzsai uralkodó körök merev álláspontja miatt a jelen­legi helyzet nem felel meg sem a vietnami, sem a kainbdozsai nép, sem pedig a haladó nem­zetközi közvélemény óhajának. Magyar küldöttség Prágában (ČSTK) — A Magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak küldöttsége, élén Gáspár Sándorral, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a SZOT főtitkárával tegnap Prá­gába érkezett. A küldöttség Csehszlovákia fővárosában részt vesz a IX. szakszervezeti világ- kongresszuson. A magyar vendégeket a pá­lyaudvaron Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke fogadta. Jelen volt Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom