Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-12 / 101. szám, szerda
Ml AZ IGAZSÁG? A NEMZETISÉGEK ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS N A dolgozók közős érdeke A szakszervezet valóra váltja a pártértekezlet határozatait 1978IV. 12. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom 1978. évi aktivitási tervében foglalt feladató* egyike a szakszervezeteket arra kötelezi, hogy a XV. pártkongresszus és a IX. szakszervezeti kongresszus határozatainak hathatósabb megvalósítására fis feladataik következetesebb teljesítésére törekedve igazodjanak az üzemi, a járási és a kerületi pártszervezetek evzáió taggyűléseinek eredményeihez. • * x> A prágai Mitas nemzeti vállalat dolgozói, mint minden évben, az idén is pontosan teljesítik tervfeladataikat. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy tartalékainkat — különösen a dolgozók munkakezde- ményezését tekintve — maradéktalanul kimerítettük — jelentette ki az évzáró párttaggyűlésen ]an Fischer, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke, majd hangsúlyozta, hogy a munkacsoportoknak és az egyéneknek a Februári Győzelem 30. évfordulójára vállalt kötelezettségei alapján a vállalati felajánlások színvonalasabbá tételéhez is megteremthetők a feltételek. A kommunisták konkrét segítsége A szakszervezeti elnök ezzel « kijelentésével nemcsak a saját véleményét tolmácsolta. Minthogy az üzemi, bizottság és a gazdasági vezetők már a pártértekezlet előtt egyetértettek vele, az évzáró taggyűlés meghagyta a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak, vitassák meg a javaslatot a szak- szervezet valamennyi szervében. Ezeknek a tárgyalásoknak köszönhető tehát, hogy a dolgozók elhatározták: terven felül másfél millió korona értékű olyan árucikket készítenek az idén, amelyekből a piac még nem tudja kielégíteni a keresletet. Szándékuk megvalósításának feltétele természetesen a szállítóvállalatok megértése, az, hogy a gumiabroncsok gyártásához határidőn belül elegendő mennyiségű nyersanyaggal rendelkezzenek. A kommunisták az évzáró taggyűlésen a dolgozóknak a termelés irányításában való részvételét lehetővé tevő termelési értekezletek tevékenységét is ellenőrizték. Megállapították, hogy az értekezleteket egyes munkahelyeken nem tartják meg rendszeresen. A fogyatékosságok kiküszöbölése az üzemi és a mühelybizottsá- gok feladata, amelyeknek az eddiginél több tisztségviselő révén, az ötletek és- javaslatok, a megjegyzések és kívánságok következetesebb figyelembevételével kell törekedniük a még jobb eredmények elérésére. A termelési értekezletek hatékonyabbá tétele érdekében pedig a szakszervezet a vállalati vezetőkkel együtt a legégetőbb problémák megoldására — például a munkakezdeményezés fokozására, a tartalékok további feltárására, a termelés korszerűsítésére — irányuló tervet dolgozott ki, amelyeknek megvitatására az egyes munkahelyeken kerül sor. Mi a teendő? Milyen feladatok teljesítése vár a szakszervezetre az évzáró párttagyűlés határozata alapján, a dolgozókról való gondoskodás kiterjesztése tekintetében? A szakszervezet elnökének véleménye szerint a legfontosabb követelmény a hatékonyabb munkavédelmi intézkedések biztosítása. Tavaly a vállalat 31 munkabalesetet, tehát 40 százalékkal kevesebbet tartott nyilván, mint 1976-ban. Ez az eredmény, amely főleg a munkabalesetek számának csökkentésére irányuló verseny érdeme volt, az idei verseny értékeléséhez megbízható kiindulópontnak tekinthető. Az elvtársak elégedettek az egyes munkahelyeken gyorsan terjedő mozgalommal is, amelynek célja Baszov szovjet újító módszerének érvényesítésével — a m un ka terme 1éke nység eg y ide jű fokozásával — az üzemzavarok és balesetek kiküszöbölése, illetve megelőzése. Az ebbe a mozgalomba 1976-ban bekapcsolódott 16 kollektíva példáját az idén már valamennyien követik. Naponta tüzetesen megvizsgálják munkahelyüket, megjavítják a gépeket, és a munkavédelmi előírások megtartásával a balesetek teljes kiküszöbölésére törekszenek. Megoldják a problémákat A szakszervezet további feladata az üzemi étkeztetés színvonalasabbá tételével az étkezők számának növelése. A Mitas azoknak a vállalatoknak egyike, amelynek több kollektívája — a villanyárammal való takarékoskodást tartva szem előtt — éjszakai műszakokban dolgozik. A büfében ezek a munkacsoportok is kedvük szerint válogathatnak a felvágottak és a frissítők közt, a meleg ételekre egyelőre, a korszerűsítő munkák befejeztéig azonban csak napközben tarthatnak igényt. De rövidesen az éjszakai órákban is elfogyaszthatják majd meleg vacsorájukat a dolgozók. Az . évzáró párttagyűlés még számos, a szakszervezet tevékenységének fokozására irányuló problémát igyekezett megoldani. És mert az értékes javaslatok és ötletek megvalósítását — az FSZM aktivitási terve alapján — valamennyi munkacsoport a saját ügyének is tekinti, nincs okunk kételkedni abban, hogy‘fáradozásukat siker koronázza. KARDOS MARTA em mondunk újat. De nem árt, ha újra és ismételten hangsúlyozzuk, hogy ideológiailag megosztott világban élünk. Továbbra is, sőt, mostanában talán fokozottabban, mint a múltban bármikor, szívós küzdelem folyik a béke erői, és a háborúra törekvő erők, a haladás és a reakció erői között. A harc formái is, eszközei is különfélék. Formáját tekintve hol nyíltan, hol burkoltan jelentkezik. Eszköztárában részünkről az egyenes beszéd, a realitások számbavétele, a bizonyítás, a következetes békepolitika áll az első he- *yen. Ellenfeleink, az imperializmus részéről a háborús uszítás, a nacionalizmus szítása az eu- rokommunizmus népszerűsítése, valamint az emberi jogok néven viselt propagandakampány viszi a prímet. Az emberi jogokról folytatott nagy hűhó közben gyakran a nemzetiségi kérdés kerül az érdeklődés előterébe. A nemzetiségi kérdésről mi is sokat beszélünk. De nem azért, hogy a nemzetiségi kérdés napirenden tartásával a bizalmatlanság légkörét élesztgessük, és éket verjünk a nemzetek és a nemzetiségek közé. A nemzetiségi kérdés napirenden tartását, intézését, követ kezetes megoldását mi a nemzetiségek jogainak tényleges érvényesülése, a nemzetek és nemzetiségek barátságának és egységének további megszilárdítása érdekében akarjuk, szorgalmazzuk. Azokról viszont, akik szemben állnak a kommunistákkal és a szocialista világgal, aligha mondható el az, hogy uz emberi jogok érvényesülését, és ezen belül a nemzetiségi kérdés megoldását ugyanezért akarják. D e nézzünk néhány példát. Először arra vonatkozólag, hogy egyesek hogyan ítélték meg a múltban, és hogyan ítélik meg talán még ma is a nemzetiségeket. Ez év decemberében lesz harminc éve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az 1948. december 28-án megtartott Közgyűlés a Szovjetunió, Jugoszlávia és Dánia javaslatát, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tételesen is foglalkozzék a kisebbségi jogokkal, elutasította. Az immár 30 éves alapokmány, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (amely a közben eltelt idő alatt egy-egy kérdésben gyakran vált meghatározó jelentőségűvé) így egyetlen szóval sem említi a nemzetiségi, illetve a kisebbségi kérdést. Befolyásos amerikai körök és ismert amerikai személyiségek akkoriban így nyilatkoztak: „Az Amerikai Egyesült Államok polgára nehezen érti meg, hogy a faji kisebbségek fennmaradásukat kívánják, ha asz- szimilálódhatnak.“ Az amerikaiak nézetére az egyik angol képviselő így reagált: „Egyetértek. Az legyen a célunk, hogy fl faji kisebbségek asszimilálódjanak azokban az országokban, amelyekben élnek, ne pedig az, hogy fennmaradjanak." I 'me, hogyan néztek a burzsoázia képviselői egykor — és néznek gyakran, sajnos, még ma is — a nemzetiségekre. A nemzeti kisebbségeket megvető, lenéző, likvidálni akaró szomorú tényen az mit sem változtat, hogy a nemzetiségi* kérdés napirenden tartását ma már az egykori „ellenzők" közül is sokan különös előszeretettel szorgalmazzák. Mindez inkább azt bizonyítja, hogy a burzsoázia — ha saját érdekéről van szó — nem válogat az eszközökben: a pszichológiai hadviselés keretében azt a formát is nagy előszeretettel alkalmazza, amelyet egykor jelentéktelennek minősített. Az említett két idézettel és a hozzájuk hasonló nézetekkel és gyakorlattal szemben mi azt az álláspontot képviseljük és védjük, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-én - elfogadott alkotmány törvénynek negyedik cikkelye így határoz meg: „Minden állampolgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről...' A bármely nemzethez való tartozás egyetlen állampolgárnak sem lehet kárára a politikai, gazdasági és a társadalmi életben való érvényesülést illetően ... Az elnemzetlenítésre irányuló nyomás minden formája tilos.’1 És ezt az elvet nemcsak Hirdetjük és védjük, hanem arra törekszünk, hogy ez az elv következetesen megvalósuljon a gyakorlatban. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mekkora kenyér kerül a dolgozók asztalára. Más szóval, hogy megszűnjék a különbség az országrészek, Csehország és Szlovákia, ezen belül a magyarok lakta Dél- és Kelet-Szlovákia, valamint a többi (iparilag, kulturálisan fejlett) országrész között. A rról, hogy ezen a területen az elmúlt harminc évben milyen eredmények születtek, már többször írtuiik. Itt most már csak annyit: a mostani, a hatodik ötéves terv folytatja az országrészek fejlettségi szintjének (így az anyagi jólét általános megteremtésének) elérésére irányuló igyekezetét. A kiegyenlítődést az iparosítással, a korszerű termelési ágak fejlesztésével érjük el. A Cseh és a szlovák nemzet, valamiint a magyar, az ukrán, a német és a többi csehszlovákiai nemzetiség jogainak védelmezője és biztosítója a munkásosztály és vezető ereje: Csehszlovákia Kommunista Pártja. Csehszlovákia munkásosztályának, parasztságának és más társadalmi csoportjának fejlődését — nemzeti-nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül — az általános műveltségi, a szakmai és képzettségi szint folytonos emelése, a szabad idő egyre tartalmasabb felhasználása, a jövedelem színvonalának és összetételének, a szükségleitek és kielégítésük módjának kiegyenlítődése jellemzi. Akadnak nálunk is olyanok, akik nem ismerik az alkotmánytörvényt, a CSKP határozatait és a lenini nemzetiségi politika elveit. Sőt, akadnak olyanok is, akik ismerik az alkotmánytörvényt is, a CSKP határozatait is, a lenini nemzetiségi politika elveit is, de a helyes elvet, irányvonalat a gyakorlatban vagy nem, vagy rosszul érvényesítik. De ezek egyedi esetek. Mi sem helytelenebb, mint ha egy-egy bántó, az elvein ekei ellentétes megnyilatkozást általánosítjuk és dramatizálunk. A visszásságokat ne nézzük el, de ne is nagyítsuk fel, hanem szüntessük meg, és az említett dokumentumokban rögzített tételeknek, a marxista — leninista elveknek szerezzünk érvényt. Közben egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy a tapasztalható hibák, fogyatékosságok és visszaélések ellenére az igazság más, mint amilyennek kívülről egyesek látják, és láttatni szeretnék. A tényleges igazság az iskolapolitika területén például az, hogy Szlovákiában jelenleg 11 önálló magyar tanítási nyelvű gimnázium és 6 önálló magyar tanítási nyelvű szakközépiskola működik. A 337 magyar tanítási nyelvű óvodában 13 604, a 376 magyar tanítási nyelvű alapiskola 2395 osztályában 55 805 diák tanul. r Az igazsághoz tartozik az is, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb állam- hatalmi szerve, a Szövetségi Gyűlés két egyenjogú kamarából áll: a Nemzetek Kamarájából és a Népi Kamarából. A Népi Kamara 200 képviselői helyét 131 cseh, 59 szlovák, 6 magyar, 2 ukrán, 1 lengyel és 1 német nemzetiségű képviselő tölti be. A Nemzetek Kamarájának 72 cseh, 64 szlovák, 10 magyar, 2 ukrán, 1 lengyel és 1 német nemzetiségű képviselője van. Hasonló nemzeti ösz- szetételű a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács. A Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságaiban a küldöttek 83,1 százaléka szlovák, 12,5 százaléka magyar, 3,4 százaléka ukrán nemzetiségű. Talán e néhány adatból is kitűnik, hogy az ország választott hatalmi szerveinek egész rendszerében érvényesül a népeik egyenjogúságának elve, amely — a képviseleti szervek megfelelő társadalmi és osztály-, valamint nemzetiségi összetételénél fogva — jogilag is, politikailag is biztosított, megvalósul a gyakorlatban. A burzsoá propaganda, mint általában mindig, a nemzetiségi viszonyok tárgyalásakor is torzít, hamisít, rágalmaz, féligazságokról beszél. Mi viszont az éremnek mindkét oldalát látjuk, tudatosítjuk. Éppen ezért nem hagyjuk magunkat megtéveszteni, félrevezetni. A saját szemünkkel nézünk, a saját fejünkkel gondolkozunk, a teljes igazságot hirdetjük. balazs béla A TAGJELÖLTEK NEVELÉSE Az ifjúság és a jövő fogalma szinte elválaszthatatlan egymástól. A jövő elsősorban az ifjúságé, s hogy milyen lesz, az nagymértékben attól függ, milyen lesz a jövő nemzedéke, a mai fiatalság. Szocialista társadalmunk ezért fordít oly nagy gondot az ifjúság nevelésére. A kommunista párt politikája megvalósításában mindig is számított a fiatalok aktív részvételére. A fiatalok számára a párt politikája vonzó, hiszen az egész társadalom érdekeit kifejezi. Fiataljaink vonzalmát a CSKP politikája iránt az is tükrözi, hogy munkájuk és helytállásuk legnagyobb mél- tányolásának tartják, ha munka- vagy lakóhelyükön a pártszervezet előlegezi nekik a bizalmat, s felveszi őket a tagjelöltek sorába. Ez a bizalom persze csak azokat illeti meg, akik arra valóban érdemesek, hiszen a tagjelölt kiválasztása gondos előkészületek következménye. A kiválasztáskor a pártbizottságok nagyon sok szempontot vesznek figyelembe. Ilyen a jelölt politikai aktivitása az ifjúsági szervezetben és más tömegszervezetekben, a mindennapi munkában való helytállása, magánélete. A pártszervezetek a CSKP munkásmagvá- nak erősítése érdekében a tagság szociális összetételét is figyelembe veszik. Ugyancsak gondot fordítanak arra, hogy javuljon a párt nőtagjainak egyelőre még mindig kedvezőtlen aránya. 1970 óta mintegy fél millióval bővült a párt tagsága, mégpedig főleg a termelésben dolgozó fiatalokkal. Ma már a CSKP tagságának több mint egy harmada olyan fiatal, aki 1970 óta párttag. A fiatalok kiválasztásával, majd a tagjelöltek sorába való felvételével az alapszervezetek szerepe még nem ér véget, sőt munkájuk nagyobbik része éppen akkor kezdődik. Ez pedig a tagjelöltek nevelése, fejlődésének figyelemmel kísérése. Azonkívül, hogy minden tagjelölt politikai oktatáson (pártoktatáson) vesz részt, konkrét pártfeladatot is kap. A feladatok kiválasztásakor a pártbizottságok figyelembe veszik a tagjelölt érdeklődési körét, rátermettségét, iskolai végzettségét, szak- képesítését és a helyi feltételekből adódó szükségleteket egyaránt. Hiba lenne, ha a feladatokkal való megbízást nem követné a végzett munka rendszeres ellenőrzése és értékelése. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert akadnak szervezetek, ahol erről megfeledkeznek, pedig a végzett munka objektív értékelése (méi- tányolása vagy elmarasztalása) a fiatalok esetében különösen fontos. A fiatalok politikai fejlődését nagyban segítik a pártcsoportok, az ajánlók és a rendszerint közvetlen környezetükben dolgozó, vagyis a tagjelöltet jól ismerő patrónusok, akik többnyire tapasztalt, s nagy tekintélynek örvendő párttagok. Igen jól szervezik az ajánlók és a patrónusok tevékenységét a pártszervezetek a novákyi Wilhelm Pieck Vegyiüzemben, a trnavai Autógyárban, a seredi Níkkelkohóban és a piešťanyí Teslában. Ezekben az üzemekben például rendszerint megrendezik az ajánlók, a patrónusok és a tagjelöltek aktíváját. Még számos jó példát említhetnénk. Az alapszervezetek túlnyomó többsége sikeresen oldja meg a CSKP XV. kongresz- szusa határozatának azt a részét is, mely a párttagság állandó fiatalítását és ösz- szetételének minőségi javítását tűzi ki célul. FÜLÖP IMRE A Topotčanyi Gí'p- és Traktorállomáson végzik a nyugat-szlö- váláai kerület gép- és traktorállomásai számára a traktorok általános javítását. Képünkön: Jozef Šiška fbalról J és Zoltán Le- ppy egy ZETOR-Super 50 traktort javítanak. (Felvétel: Š. Puškáš — ČSTK)
