Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-07 / 96. szám, péntek

Gazdag, sokrétű program Jól dolgoznok o Nöszövetséy cilcipszetvezetei Üt Nogy ügyeimet szentelnek o nők eszmei politikai nevelésének Kommentáljuk Régen készüli Din arra, hogy felkeressem n királyhelmeci 1 Kráľovský Chimec) körhöz gondnoknőjét, a munkatársai körében őszinte szeretetnek örvendő Maca nénit, a járás szerte is közt>szreietl*m álló Dobos Páinét. A találkozás megbeszélést! neon ment könnyen, mert a po iiiti'kai és társadalmi élet leg különbözőbb területein évtize de>k óta tevékenykedő Dobos elvtársnő nagyon elfoglalt asszony. Érdemdús munkássá gávai megérdemelt bizalmat élvez és igen sok felelős tiszt­séget tölt be. A gondinoiknől munka sem tartozik a legkönnyebb felada tok közé, különösen akkor, hu olyan lelkiismeretesen, ember­ségesen látja el valaki, mint Dobos Pálné. Hasonló felelős ségérzettel végzi munkáját immár több megbízatási idősza­kon át — mint az SZLKP Tőke- terebesi (Trebišov) Járási B) zottsága elnökségének tagja, a Nőszövetség járási bizottsága nak elnöknője, a Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság ta­nácsának tagja. Végül sikerült egy késő dél­után találkoznunk. Beszélgeté­sünk elején határozottan kije lentette: — Ne az én szeméiyeanröí, munkámról beszélgessünk, ha nem inkább a Szlovákiai Nó szövetség járási szervezetinek eredményeiről, további elképze­léseinkről s egyáltalán a iara sumkban élő és dolgozó nők helyzetéről. Mi mást tehettem, az elnök asszony javaslatával egyetértve folytattuk a beszélgetést. Abból a tényből indultunk ki, hogy szocialista társadalmunk céltu­datosan kedvelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a nők tár­sadalmi életünk minden terü­letén érvényesülhessenek. Párt- politikánk eredményeként szü letett olyan helyzet nálunk, hogy társadalomfejlesztési fel­adataink megvalósítását ma már el sem tudjuk képzelni a nők jelenléte, aktív szereplése nélkül. — Milyen a helyzet ezen a téren a terebesi járás­ban? — kérdeztem Dobos elv társnőtől. — Először is azt szerelném elmondani, hogy a járásunkban élő nők közel negyven száza­léka dolgozik a termetesben, sokam közülük vezető beosz­tásban. A nők sikeres érvénye­sülését példázza az is, hogy a járásban hétszáztizennégy nő tevékenykedik képviselőként. A járási nemzeti bizottság nyolcvanöt képviselője közül harmincegy nő. Ezek a nők, ugyanúgy, mint a termelő munkában dolgozók, példásan helytállnak. Járásunkban a leg­többen a mezőgazdaságban dolgoznak. Az ebben az ágazat­ban foglalkoztatottak 41 száza­léka nő. Az ipari fejlesztés is olyan irányban folyik nálunk, hogy tovább növelhessük a nők Dohos Pálné foglalkoztatottságának arányát. Például az idén üzembe helye­zik Királyhelmecen az új bú­torgyárat, ahol kétszázharminc- hat nő kap munkát. A Poprádi Vagongyár terebesi üzemében 187, a esernyői (Čierna nad Ti­sou) AŽD-közlekedési automata berendezéseket gyártó- üzemben 116 nő dolgozik. Nagykaposon (Veiké Kapušany) a közeljö­vőben új üzemet épít a revúcai LYKOTEX, ahol több száz nő dolgozhat. Örömmel számolha­tok be arról is, hogy járásunk­ban hetvenöt női kollektíva ebből 13 a mezőgazdaságban — versenyez a szocialista munkabngád óimért. A Nőszövetségnek hány tagja van a járásban? — A terebesi járásban 9870 nő tagja a Nőszövetségnek és mind a 133 alapszervezetben, de egyéb társadalmi- és tömeg­szervezetben is, elismerést ér­demlő munkát végeznek. Igen sokrétű tevékenységről szá­molhatnék be, amelyet a nők például a polgári ügyek testü­letében fejtenek ki. Figyelemre méltó társadalmi munkál vé­geznek a faluíejiesztésben és a környezetszépítésben. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jubileuma tiszteletére 235 67Ü órát dolgoztak, s a Győ­zelmes Február 30, évfordulója tiszteletére 240 ezer óra ledol­gozását vállalták. — Milyen konkrét munkát végez a Nőszövetség a nők eszmei politikái nevelése te­rén ? — Legfontosabb feladataink között szerepel a nók látókü renek bővítése. Talán monda­nom sem kell, mennyire fon­tos, hogy dolgozó nőink min den munkát öntudatosan, el köteieizetten, a szocialista , ha zafiság és proletár nemzetkö zisiég szellemében végezzenek. Szerencsénkre, ezt ők maguk is tudják. Ezért hatványozottan sikeresnek mondhatjuk szövet­ségünk politikai-nevelő munká­ját. Tudatában vagyunk, hogy a nők eszmei-politikai színvona­lának növelése Igényes feladat, ami átgondolt, céltudatos mun­kát, megfelelő módszereket követel. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy szövet­Új iparitanuló-intézet Klánovicében ségünk politikai nevelő tévé kenysége eredményes. Hallhatnánk néhány szót a szövetségi szinten végzett politikai-nevelő munka for­máiról? Leghasznosabbnak tartjuk a Nőszövetségen belül szerve­zett politikai oktatást. Ez a módszer nagyon jól bevált, s eizt igyekszünk továbbfejlesz­teni. Az idén szövetségünk szá i h usz on k ét a 1 arpsz er vez e t é - ben három három előadás hangzott el, ezeken átlagosan a tagság közel 80 százaléka vett részt. Észrevételeink sze­rint a pártónkívüH nők jelen­tős részének ilyen formában nyílik lehetősége arra, hogy alaposabban megismerkedjen a párt es társadalmunk politikai, gazdasági irányvonalával. És az érdeklődés valóban nem marad el, ezt az előadásokat követő viták és a nők maga­tartása is bizonyítja. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy a kijelölt ötven előadó a leg­jobb lektorok közül kerüljön ki. Ezenkívül kétéves politikai tanfolyamot is szerveztünk. Az első ciklust 47 nő fejezte be. A második — melyet 40 nő lá­togat —, ez év júniusában ér véget. A hosszú téli esteken különböző, nagy érdeklődést kiváltó tanfolyamokat, Irodal­mi esteket, színi el őadá s ok at, ké z i m út lka - ki á 11 it á sok a t, k ér - des felelet esteket s ehhez ha­sonló rendezvén y ekel szerve­zünk. Legnagyobb örömünkre, törekvéseink megértésre talál­nak nőtársaink köreben, amit az is bizonyíthat, hogy a múlt évben több mint négyszázötven nő kérte felvételét szövetsé­günkbe. Alkalmam nyílt arra is, hogy betekintsek a Nöszövetség já­rási bizottságának idei tervébe. Ennek alapján is elmondhatom, helyes utat követ a Szlovákiai Nőszövelség Tőketerebesi Járá­si Bizottsága a nők eszmei - politika i n evei és ében. KULIK GELLERT Legyünk körültekintőbbek Újra beköszöntött a tavasz, % nemcsak a mezogazdasa# ban, liánéin a ház körül is sok a tennivaló. Nagytakarítási a lakásban és a portán, s a jó idő egyre többeket vonz a sza badba kirándulni, sportolni. Ennek kapcsán egy fontos, so kukat érintő kérdésről, a munkahelyen kívüli balesetekről kell néhány szót ejtenünk. Kell, mert számuk a munkahe­lyi balesetekével ellentétben egyre gyarapodik, s az ilyen balesetek okozta munkaerőkiesés a népgazdaságot is érzé kényén érinti, nem szabad tehát elsiklani a probléma te lett. A/, egészségügyi szervek irányításával 1976 ban a CSSZK liy. és Szlovákia négy kiválasztott járásában aprólékos fel mérést végeztek a munkahelyen kívüli balesetekről. Az adatuk elemezéséből sok mindent megtudhatunk. Például azt. hogy sokkal több férfit ér baleset, mint nőt. Az arány megközelítőleg 7:3. Hihetetlen, de legtöbb baleset a kiiix lekedési eszközökre való igyekvés közben történik. A fér fiák esetében az ilyen sérülések száma az összes baleset egynegyedét, a nők esetében negyven százalékát teszi ki. Ugyancsak sok baleset történik sportolás és turisztika, a háztartási és Iparosmunkák, a különböző ház körüli szere lések, javításuk végzése közben, a magánházak építése munkálatainál (az utóbbiak száma 1972-ben Szlovákiában 13 436, 1976 bao pedig már 16 277 volt). Ezek a tények, de nézzük meg az okokat is. Ezeket két csoportra oszthatjuk: a környezetünkben előforduló vészé lyeztető körülményekre (például a lakótelepek rendezetlen területe, a rossz állapotban levő járdák, utak stb.), és az emberek figyelmetlensége, járatlansága, hozizá nem érté se elhamarkodott cselekedetei kiváltotta okokra. A felmérés azt is kimutatta, hugy a balesetek 8U százaié kának oka a másudik csoportba tartozik, tehát a sérülések zöme igen könnyen elkerülhető lenne. A háztartási bal esetek között sok például az égési, a vegyszerek és haztar tási gépek helytelen használata okozta sérülés. Igaz, hogy az idő pénz, de a gyors munkával nem mindig érünk célt. A lassabban, körültekintőbben végzett munka, a bizton sági előírások megtartása, vagy a használati utasítások fi­gyelmesebb elolvasása által elveszettnek tűnő idő gyük ran a balesetek megelőzésével sokszorosan megtérülne. A Munkavédelmi Hivatal és az SZSZK kormányának a mun kahelyen kívüli balesetekkel foglalkozó bizottsága több kereskedelmi és termelővállalatban végzett ellenőrzése azt is kiderítette, hogy az üzletekben kapható szerszám és háztartási gépekhez mellékelt használati utasításukon, vagy például a vegyszerek és a veszélyes anyagok csomagolásán stb. is akad javítanivaló. A munkahelyen kiviih nalesetek számának csökkentése mindannyíunk ügye és érdeke. A vállalatoknak, üzemeknek, az érdekelt szerveknek körültekintőbb felvilágosító mun kát kell végezniük, nekünk, mindonnyiunknak pedig meg-1 gondosabban. elővigyázatosabban és figyelmesebben kell szabad időnkben tevékenykednünk: a balesetek megelőzése érdekében. FLÓRIAN MARTA ORVOSI TANÁCSADÓ Ha beteg a gyermek... Klánovicében nemrég megnyílt a Fogyasztási Szövetkeze­tek Csehországi Szövetségének szakmunkásképző intézete. Az intézet növendékei kirakatrendező-, szakács- és pincér­szakmát tanulnak. Képünkön: Václav Smíd szakoktató a szakipari tanulókkal az asztalterítés alapelveit ismerteti me9' (Felvétel: Z. Humpálová — ČTK) Nmrs szívfacsaróbb látvány a szülő számára, mint a beteg gyermek. A kicsi magatehetet- lenül hever az ágyban és a szülőktől, főleg az édesanyjá­tól vár segítséget. Ez a segít­ség természetesen nem késle­kedhet egy pillanatra sem. A betegápolás éppannyira tu­domány, mint a gyógyítás. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a betegápolást tanítani kellene az Iskolában, hiszen minden ember juthat olyan helyzetbe, hogy hozzátartozóját betegsé­ge idején ápolja. íme néhány szabály. A beteg szobája lehetőleg tá­gas, világos és jól szellőztet­hető legyen. A lázas, nehezen lélegző beteg kívánja a friss levegőt. Ezért naponta négy- szer-ötször nyissuk ki az abla­kot. Ha a beteget ilyenkor jó) betakarjuk, akkor nyugodtan szellőztethetünk. A beteg ágyát úgy helyezzük el, hogy mindkét oldalról köny- nyen hozzáférhessünk. Az ágy lepedőjét tartsuk tisztán, ne le­gyenek azon ráncok, kenyér- morzsák, mert a beteg teste könnyen kisebesedhet. Vonat­kozik ez a rendszabály külö­nösen arra a betegre, aki hosz- szabb ideig, hetekre, hónapok­ra ágyba kényszerül. Az étkezésre vonatkozólag mindenkor szigorúan tartsuk meg az orvos utasításait. Az ágyban fekvő gyermeknek ne adjunk nehéz ételeket, hiszen azzal, hogy a beteg fekszik, jó­val kevesebb a kalóriaszükség­lete. Ne vigyük túlzásba az édességek adagolását sem, a cukorka, csokoládé elveszi a gyermek étvágyát, a csokoládé ráadásul szorulást okoz. A szülő legnagyobb gondja az, hogyan tartsa ágyban a nyűgös és nyugtalan beteget? Szinte állandóan ott kellene őrködnie felette, játszani vele, mesét mondani neki, és a leg­különbözőbb játékokat kieszel­ni. Az ágyban fekvő gyermeket azonban arra is rá lehet szok­tatni, hogy egyedül játsszon. A kislányokkal jóval köny- nyebb a helyzet. A játékbaba sok munkát igényel: öltöztetni, vetkőztetni, . altatni, etetni, fő­zőcskéim kell neki. A fiúkkal sokkal nehezebb. A kisfiúk kapjanak sok papírt, ceruzát, hogy rajzoljanak és tompavégű ollót; hogy alakokat vághassa­nak ki. Ajánlatos kellő véde­lem mellett gyurmát adni a ke­zükbe, hogy abból különböző alakokai készítsenek. Nagy probléma a gyógyszer beadása. Legjobb, ha felnőtt módjára beszélünk a gyermek­kel, és megmagyarázzuk; ha le­nyeli az orvosságot, meggyó gyűl, és ismét mehet játszani. Óvakodjunk attól, hogy a gyer­meket becsapjuk. Ne mondjuk, hogy a gyógyszer édes, amikor az keserű. Azzal se hitegessük, hogy ez a kanál orvosság az utolsó, amit be kell vennie, amikor tudjuk, hogy az adago­lást folytatni kell. Kisebb gyermeknél a főzelékbe vagy a tejbegrízbe csöppentjük vagy szórjuk a porrá tört gyógy­szert, és így észre sem veszi, melyik kanál tartalmazza az orvosságot. Mikor az orvos injekciót ad, legjobb, ha á szülő kimegy a szobából. Tapasztalat mutatja, hogy a fogorvos pl. könnyeb­ben boldogul a gyermekkel, ha a szülő nincs jelen a fogkeze- lésnél vagy a foghúzásnál. Soha nem mutassuk ijedel­münket a gyermek előtt. Ne kérdezgessük minden pillanat­ban, hogy kíván-e valamit. A lázasan fekvő gyermek általá­ban nem kíván semmit, és aa aggodalmát túlzásba vivő szülő felesleges zaklatásaival i:sak íáraszlja a beteget. Mosolyog* jón az édesanya a beteg gyer­mekre még akkor is, ha úgy érzi, hogy ez lehetetlen. Vigyázzunk arra is, hogy mit beszélünk a gyermek előtt. Kü* lönösen ne csorbítsuk az orvos tekintélyét, hiszen a család ér* deke, hogy a gyermek bízzon az orvosban. Érthetetlen módon minden szülő irtózik attól, hogy gyer­meke kórházba kerüljön, pedig ez néha elkerülhetetlen. A gyermek természetesen nehe­zen válik el az édesanyjától és keserves sírásra fakad, amikor idegen helyen kel) maradnia. De ha az édesanyja egy üveg­falon keresztül látná, mint se­reglenek az új beteg ágya kö­ré a már járó kis betegek, mint vigasztalják, mint játsza­nak vele, akkor megnyugodna. A baj csak ott kezdődik, ami­kor a látogatási időben újra megpillantja az édesanyját, ilyenkor nehezen áll helyre a megszokott rend. Vigyázzunk arra, nehogy túletessük csupa szeretetből a beteget, amivel hátráltatjuk a gyógyulását. Biztosan bevált tanácsot ad­ni a szülőknek nem lehet. Min­den gyermek külön egyéniség, mindegyikkel a maga nyelvén kell beszélni. Okos szülő a be­tegség tartama alatt úgy bánik a gyermekkel, mintha egészsé­ges volna. Természetesen a kis betegnek lehetnek apró kíván­ságai, amiket teljesíteni lehet. De a betegség nem ok arra, hogy a nevelés menetét meg­változtassuk, és az eddig elért eredményeket néhány nap vagy hét alatt romba döntsük. Dr. MARÉK ANTAL 1976. IV. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom